Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-22 / 12. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 22, 1956 A SZÁMOK BESZÉLNEK' írja: Eörsi Béla ____________________________________________________________________- - -» VEGYES FELVÁGOTT A jövő század történelemtudósainak nehéz feladata lesz, ha meg akarja magyarázni, hogy századunk derekán a világ leggazdagabb országában, az Egyesült Államokban, — dacára az ingyenes középiskolai tanításnak — az emberek nem olvasnak. “Az amerikai felnőtt közönség legnagyobb része az utóbbi évben nem olvasott egy könyvet sem.” Erre a megdöbbentő eredményre jutott a '“Közvéleménykutató Intézet” legutóbbi kutatása^ A kérdezett felnőttekből tiz közül hat azt vallotta, hogy — a biblia kivételével — nem emlékszik, hogy az utolsó 12 hónapban olvasott volna könyvet. Még a college-végzettek soraiban is minden négy között volt egy, aki az utóbbi évben nem nyitott ki könyvet. Az Egyesült Államokban kevesebb könyvet olvasnak, mint a legtöbb an- golnyelvü demokráciában. Angliában mindenkor kb. háromszor annyian olvasnak könyveket, mint Amerikában. Egy erre vonatkozó tanulmány következőképpen osztja fel az olvasók számarányát: Anglia 55%, Ausztrália 34%, Kanada 31%, Egyesült Államok 17%. ★ Családom nem igen olvas újságot, csak a fe-r leségem. ő komolyan hisz a nyomtatott betűben. Múltkor azzal a hírrel jött hozzám, hogy 20 év múlva nem lesz elég kenyér az emberiség számára. Megnyugtattam — hogy az emberiség még nem tanulta meg igazán, hogyan termeljen. Szerintem csak az emberölés mesterségében haladtunk igazán, de földművelésben még mindig ezer évvel el vagyunk maradva. Sőt a területek kihasználásához még alig hogy hozzáfogtunk. íme egy példa: Dr. C. F. Marbut tudós, egykori feje az amerikai talajvizsgáló intézetnek (?), kiszámította, hogy Európai és Ázsiai Oroszországban 854,500,000 acre (kis hold) sik terület van (alföld), mig az Egyesült —Államoknak 234.500.000 aorp termőfölde- ví'.n. Ha számításba vesszük a szibériai csernozem (fekete föld) és gesztenyeszinü talajt, akkor még óriási gabonatermő területek állanak rendelkezésünkre. Ha csak 18 bushel (véka) búzát számítunk acre-enként (ami igen szerény termés), akkor is ezen a területen majdnem két- annyi mennyiségű búzát lehetne termelni, mint a jelenlegi világtermés. Még ha van is rossz föld ezek között, a mai termelési technika alacsony foka mellett is négyszer annyi embernek adna kenyeret, mint ma. Csak egy baj) van — nincs elég ember aki megművelje. Emellett mint kisebb tartalék ottvan Mandzsúria (talán 40 millió lakosa van); területe akkora, mint Franciaország, Németország és Anglia összevéve. Ott 200 millió ember könnyen elférne. Megnyugtattam a feleségem, van elég kenyér a világon, ezért igazán nem érdemes háborút kezdeni — csak maradjon, aki megműveli. PÓRULJÁRT ANTISZEMITA PERLI AZ OLAJTRÖSZTÖT Eustace C. Mullins szerződésszegésért beperelte az amerikai petróleumipari bizottságot, amiért megszegte szóbeli megállapodásukat, amelynek értelmében az antiszemitizmus terén kifejtett működéséért fizetést fog kapni. Mullinsről mint neo-fasisztáról tettek említést az Amerikaellenes bizottság 1954-es jelentésében. Mullins antiszemita cikkeket eresztett meg olyan folyóiratokban, mint a “Common Sense” és lázitó beszédeket mondott Yorkville utcasarkain. Keresetében felpanaszolja, hogy tevékenységéért egy évig rendes fizetést húzott, mint a petróleumipari bizottság rendes tagja. Utóbb azonban egy fityinget sem adtak neki, pedig ő tovább is buz- gólkodott az igehirdetésben, előadásokat tartott és többek közt “megszervezte a keresztény és hazafias egyesületek aktiv és hatalmas koalícióját.” A kártérítés fejében követelt 25,000 dollárhoz még más 25,000 dollárt is akar Mullins mellékkiadások cimén. Ugylátszik néha mégis kivájja holló hollónak szemét. # A Magyar Szó jó újság, • Nincs benne, csak igazság! Munkásmozgalom MEGNYUGODTAK A SZENÁTOROK A szenátus tagjai fellélegzettek, amikor tudomást szereztek arról, hogy John L. McClellan szenátor lesz az elnöke a kongresszusi kijárókat vizsgáló bizottságnak és nem Gore, a tennessee-i szenátor. A rendkívüli érdekeltségek ugyanis nagyon tartanak szenátor Goretól, aki a földgáz ügyben ellenük szavazott. McClellan szenátor már egészen más, konzervatív és megszavazta a földgáz törvényt, bár 1953-ban ellenezte a partmenti olajkutak elajándékozását. McClellan mindig munkásellenesen szavazott, Taft szenátor mögött állott a hírhedt Taft-Hart- ley-törvény megszavazásánál, dacára, hogy a demokrata párt képviselője, Arkansas államból. Truman elnök annakidején megvétózta ezt a törvény java tlatoa. Ellenzi a népjóléti törvényeket, az olcsóbb bérházak építését, a profittöbblet megadóztatását. Talán nem olyan reakciós, mint a bizottságban levő másik négy republikánus képviselő, de nem várnak tőle semmi kezdeményezést, ami bármennyire is változtatna a dolgokon. így hát megnyugodtak a szenátorok. Nem lehetetlen, hogy az egész kivizsgálást a munkásság ellen fordítják, miután az egész bizottság a legnagyobb munkásgyülölőkből áll. TÁMOGATÁS A SZTRÁJKOLÓKNAK PHILADELPHIA. — Nő a szimpátia és egyre többen támogatják anyagilag is a 26 bebörtönzött UE (United Electrical Workers) vezetőt a Westinghouse elleni sztrájkkal kapcsolatban. A munkások még mindig a börtönben vannak, mert megtagadták a 22,000 dolláros birság lefizetését. A Chesteri Autó (Ford) szervezet, az acélmunkások helyi szakszervezete, adoptálta a bebörtönzött munkások családjait, gondoskodtak eltartásukról mindaddig, mig a kenyérkeresők a börtönben vannak. Philadelphai polgármestere, Richardson Dil- worth, és William J. Green Jr. képviselő a CIO- AFL együttes delawarei tanácsának üzenetet küldtek, melyben támogatást ígértek. Green, demokrata képviselő, a philadelphiai demokrata párt elnöke, nyilatkozatában kifejtette, hogy a bebörtönzött sztrájkvezetők ellen megkülönböztetést gyakoroltak a hatóságok és jogtalanul bántak velük, miután azok csupán alkotmányadta jogukkal éltek. Követelte szabadonbo- csátásukat és a birság visszavonását. Ugyanezt a követelést terjesztette be a 25 gyülésvezető helyi szakszervezet, és teljes támogatást ígértek a UE 107-es lokáljának a 20 százalékos munkabérlevágás ellen, melyet a vállalat életbe akart léptetni. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták a szakszervezet gyűlésén, mely szerint: “Minden egyes szervezetnek tudtára adjuk, országosan és a munkástanácsok helyi szervezeteiben, hogyan s milyen eszközökkel dolgozik a Delaware megyei bíróság a sztrájk letörésén és hogyan óhajtja mindenáron a Westinghouse érdekeit szolgálni a munkásság ellen.” A MÉRNÖKÖK A KOHLER-VÁLLALAT ELLEN SHEBOYGAN, Wis. — Tömegesen hagyják ott a mérnökök a sztrájkoló Kohler-vállalatot. Mióta sztrájkban áll a vállalat, 21 mérnök lépett ki, pedig legnagyobb része hosszú időn keresztül dolgozott a vállalatnál. Az egyik mérnök 30 éven keresztül dolgozott a vállalatnál, Kohler már a sztrájk előtt is nehezen kapott elsőrendű mérnököket és nagyon meg fogja érezni az elmenők hiányát. A szakszervezethez érkező jelentések szerint jobb munkaalkalmat, nagyobb fizetést és több tiszteletet kapnak más munkahelyeken. A szak- szervezet szerint mindössze hat mérnök helyett találtak helyettest eddig. Sok mérnök kevesli a fizetést, mások nem hajlandók ott dolgozni, mikor tudomást szereznek a vállalat munkásellenea magatartásáról és megtudják azt is, hogy miért hagyták el munkájukat az előzőén ott dolgozó mérnökök. FIZETNI KELL AZ ELBOCSÁTOTT MUNKÁSNAK Megtörték a jeget a ruhaiparban. Egyheti fizetés jár minden egyes elbocsátott munkásnak minden évért, amit a gyárban eltöltött. Ez az uj követelés rendkívüli fontossággal bir, különösen a szakszervezet elől délre költöző üzemek részére. Április 5-én, a 105-ös helyi fiókszervezet, melynek munkásai a téli melegkabátokat és nadrágokat készítik, tárgyalást folytat a munkáltatókkal a szerződésre vonatkozólag. A munkások a szakszervezet szerint készen állnak arra, hogy sztrájkba menjenek, ha nem teljesítik követelésüket. Eleinte hallani sem akartak arról a munkáltatók. 1950-ben merült fel legelőször ez a követelés, ami rendkívüli fontossággal bir egy olyan iparra, mint a ruhaipar. Különösen New Yorkot érinti, mint az ipar központját. Itt nagyon gyakori, hogy szinte egy-egy emberöltő eltöltése után, egyik napról a másikra, lezárják az üzemet, mert a munkáltató visszavonul, mert már elég sok pénzt szerzett részére munkásai tömege, vagy pedig meggondolja magát és olcsóbb munkaerőt keresve, egyik napról a másikra elköltözik a városból, miután a ruhaiparhoz nincs szüksége oly hatalmas tőkebefektetésre, mint a mammutgé- pekkel dolgozó más gyártelepeken. Junius elsején lép életbe az uj egyezmény, melynek értelmében a munkabérek egy százalékát fizeti be a munkáltató ebbe az alapba. Az alap a szakszervezet- és a munkáltató bizottság kezelése alá kerül. Egy kívül álló egyén lesz a bizottság elnöke. A szakszervezet követelése azonkívül heti 3 dollár 50 cent fizetésemelés a varrók és 4 dollár a szabászok részére. SACHER FELLEBBEZ Harry Sachert, a kiváló ügyvédet, aki többiz- ben védte a vád alá helyezett munkásvezéreket, múlt héten a kongresszussal szemben tanúsított “tiszteletlenség” ürügye alatt elitélte Alexander Holtzoff, US kerületi biró. Hathavi börtönbüntetéssel és 1,000 dollárnyi pénzbírsággal sújtotta. A tárgyalás két napig tartott. A vád ellene az volt, hogy megtagadta a választ tavaly áprilisban a szenátus belső biztonsági albizottságának. Harry Sacher védőügyvédje Hubert Delany volt biró volt, aki bejelentette, hogy az ítéletet megfellebbezi. Védőbeszédében hangsúlyozta, hogy Sachernek joga volt megtagadni a választ azokra a kérdésekre, hogy párttag-e, vagy volt-e az valaha, mert az alkotmány első függeléke biztosítja a szólásszabadságot. Delany a szenátusi kihallgatást “halászó kirándulásnak” minősitette, melynek nincs kapcsolata semmiféle érvényes törvényhozási céllal, s oda nem tartozó kérdésekkel újabb nevekre halászik. Tavaly májusban a Supreme Court Warren főbíró által irt olyan döntést hozott, amely elismerte, hogy kongresszusi bizottság előtt lehet hivatkozni az alkotmány ötödik függelékének védelmére. Akkoriban ezt a döntést úgy értelmezték, hogy a törvényszék fölül fogja vizsgálni azokat az ügyeket, amelyekben a vádlott az alkotmány első függelékére támaszkodott. Sachert most 1,000 dolláros óvadék ellenében szabadonbocsátották. Az üldözés célja az, hogy elriasszák az ügyvédeket politikai üldözöttek védelmétől. Sachert sem vették volna bizonyára elő a tavalyi ügye óta, ha meghunyászkodva visszavonul, ő azonban azóta is többizben védett poli- itkai vádlottakat. Elitélése minden jel szerint politikai megtorlás ellene. JANUÁRBAN azon a héten, mikor a rekordtörő hidegben majd megfagytunk, New York környékén, Rio de Janeiroban 108 fok meleg volt.
