Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-22 / 12. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 22, 1956 A SZÁMOK BESZÉLNEK' írja: Eörsi Béla ____________________________________________________________________- - -» VEGYES FELVÁGOTT A jövő század történelemtudósainak nehéz fel­adata lesz, ha meg akarja magyarázni, hogy szá­zadunk derekán a világ leggazdagabb országában, az Egyesült Államokban, — dacára az ingyenes középiskolai tanításnak — az emberek nem ol­vasnak. “Az amerikai felnőtt közönség legnagyobb ré­sze az utóbbi évben nem olvasott egy könyvet sem.” Erre a megdöbbentő eredményre jutott a '“Közvéleménykutató Intézet” legutóbbi kutatása^ A kérdezett felnőttekből tiz közül hat azt vallot­ta, hogy — a biblia kivételével — nem emlékszik, hogy az utolsó 12 hónapban olvasott volna köny­vet. Még a college-végzettek soraiban is min­den négy között volt egy, aki az utóbbi évben nem nyitott ki könyvet. Az Egyesült Államokban kevesebb könyvet olvasnak, mint a legtöbb an- golnyelvü demokráciában. Angliában mindenkor kb. háromszor annyian olvasnak könyveket, mint Amerikában. Egy erre vonatkozó tanulmány kö­vetkezőképpen osztja fel az olvasók számarányát: Anglia 55%, Ausztrália 34%, Kanada 31%, Egye­sült Államok 17%. ★ Családom nem igen olvas újságot, csak a fe-r leségem. ő komolyan hisz a nyomtatott betűben. Múltkor azzal a hírrel jött hozzám, hogy 20 év múlva nem lesz elég kenyér az emberiség számá­ra. Megnyugtattam — hogy az emberiség még nem tanulta meg igazán, hogyan termeljen. Sze­rintem csak az emberölés mesterségében halad­tunk igazán, de földművelésben még mindig ezer évvel el vagyunk maradva. Sőt a területek kihasználásához még alig hogy hozzáfogtunk. íme egy példa: Dr. C. F. Marbut tudós, egykori feje az amerikai talajvizsgáló intézetnek (?), kiszámította, hogy Európai és Ázsiai Oroszországban 854,500,000 acre (kis hold) sik terület van (alföld), mig az Egyesült —Államoknak 234.500.000 aorp termőfölde- ví'.n. Ha számításba vesszük a szibériai csernozem (fekete föld) és gesztenyeszinü talajt, akkor még óriási gabonatermő területek állanak ren­delkezésünkre. Ha csak 18 bushel (véka) búzát számítunk acre-enként (ami igen szerény ter­més), akkor is ezen a területen majdnem két- annyi mennyiségű búzát lehetne termelni, mint a jelenlegi világtermés. Még ha van is rossz föld ezek között, a mai termelési technika alacsony foka mellett is négyszer annyi embernek adna kenyeret, mint ma. Csak egy baj) van — nincs elég ember aki megművelje. Emellett mint kisebb tartalék ottvan Mandzsúria (talán 40 millió lako­sa van); területe akkora, mint Franciaország, Németország és Anglia összevéve. Ott 200 millió ember könnyen elférne. Megnyugtattam a feleségem, van elég kenyér a világon, ezért igazán nem érdemes háborút kezdeni — csak maradjon, aki megműveli. PÓRULJÁRT ANTISZEMITA PERLI AZ OLAJTRÖSZTÖT Eustace C. Mullins szerződésszegésért beperel­te az amerikai petróleumipari bizottságot, ami­ért megszegte szóbeli megállapodásukat, amely­nek értelmében az antiszemitizmus terén kifej­tett működéséért fizetést fog kapni. Mullinsről mint neo-fasisztáról tettek említést az Amerikaellenes bizottság 1954-es jelentésében. Mullins antiszemita cikkeket eresztett meg olyan folyóiratokban, mint a “Common Sense” és lázitó beszédeket mondott Yorkville utcasarkain. Kere­setében felpanaszolja, hogy tevékenységéért egy évig rendes fizetést húzott, mint a petróleum­ipari bizottság rendes tagja. Utóbb azonban egy fityinget sem adtak neki, pedig ő tovább is buz- gólkodott az igehirdetésben, előadásokat tartott és többek közt “megszervezte a keresztény és hazafias egyesületek aktiv és hatalmas koalíció­ját.” A kártérítés fejében követelt 25,000 dollárhoz még más 25,000 dollárt is akar Mullins mellék­kiadások cimén. Ugylátszik néha mégis kivájja holló hollónak szemét. # A Magyar Szó jó újság, • Nincs benne, csak igazság! Munkásmozgalom MEGNYUGODTAK A SZENÁTOROK A szenátus tagjai fellélegzettek, amikor tudo­mást szereztek arról, hogy John L. McClellan szenátor lesz az elnöke a kongresszusi kijárókat vizsgáló bizottságnak és nem Gore, a tennessee-i szenátor. A rendkívüli érdekeltségek ugyanis nagyon tartanak szenátor Goretól, aki a földgáz ügyben ellenük szavazott. McClellan szenátor már egészen más, konzer­vatív és megszavazta a földgáz törvényt, bár 1953-ban ellenezte a partmenti olajkutak elaján­dékozását. McClellan mindig munkásellenesen szavazott, Taft szenátor mögött állott a hírhedt Taft-Hart- ley-törvény megszavazásánál, dacára, hogy a de­mokrata párt képviselője, Arkansas államból. Truman elnök annakidején megvétózta ezt a tör­vény java tlatoa. Ellenzi a népjóléti törvényeket, az olcsóbb bérházak építését, a profit­többlet megadóztatását. Talán nem olyan reakciós, mint a bizottságban levő másik négy republikánus képviselő, de nem várnak tőle sem­mi kezdeményezést, ami bármennyire is változ­tatna a dolgokon. így hát megnyugodtak a sze­nátorok. Nem lehetetlen, hogy az egész kivizsgálást a munkásság ellen fordítják, miután az egész bi­zottság a legnagyobb munkásgyülölőkből áll. TÁMOGATÁS A SZTRÁJKOLÓKNAK PHILADELPHIA. — Nő a szimpátia és egyre többen támogatják anyagilag is a 26 bebörtön­zött UE (United Electrical Workers) vezetőt a Westinghouse elleni sztrájkkal kapcsolatban. A munkások még mindig a börtönben vannak, mert megtagadták a 22,000 dolláros birság lefizetését. A Chesteri Autó (Ford) szervezet, az acél­munkások helyi szakszervezete, adoptálta a be­börtönzött munkások családjait, gondoskodtak eltartásukról mindaddig, mig a kenyérkeresők a börtönben vannak. Philadelphai polgármestere, Richardson Dil- worth, és William J. Green Jr. képviselő a CIO- AFL együttes delawarei tanácsának üzenetet küldtek, melyben támogatást ígértek. Green, demokrata képviselő, a philadelphiai de­mokrata párt elnöke, nyilatkozatában kifejtette, hogy a bebörtönzött sztrájkvezetők ellen meg­különböztetést gyakoroltak a hatóságok és jogta­lanul bántak velük, miután azok csupán alkot­mányadta jogukkal éltek. Követelte szabadonbo- csátásukat és a birság visszavonását. Ugyanezt a követelést terjesztette be a 25 gyülésvezető helyi szakszervezet, és teljes támo­gatást ígértek a UE 107-es lokáljának a 20 szá­zalékos munkabérlevágás ellen, melyet a vállalat életbe akart léptetni. A határozati javaslatot egyhangúlag elfogadták a szakszervezet gyűlésén, mely szerint: “Minden egyes szervezetnek tudtára adjuk, országosan és a munkástanácsok helyi szerveze­teiben, hogyan s milyen eszközökkel dolgozik a Delaware megyei bíróság a sztrájk letörésén és hogyan óhajtja mindenáron a Westinghouse ér­dekeit szolgálni a munkásság ellen.” A MÉRNÖKÖK A KOHLER-VÁLLALAT ELLEN SHEBOYGAN, Wis. — Tömegesen hagyják ott a mérnökök a sztrájkoló Kohler-vállalatot. Mióta sztrájkban áll a vállalat, 21 mérnök lépett ki, pe­dig legnagyobb része hosszú időn keresztül dolgo­zott a vállalatnál. Az egyik mérnök 30 éven ke­resztül dolgozott a vállalatnál, Kohler már a sztrájk előtt is nehezen kapott elsőrendű mérnö­köket és nagyon meg fogja érezni az elmenők hiányát. A szakszervezethez érkező jelentések szerint jobb munkaalkalmat, nagyobb fizetést és több tiszteletet kapnak más munkahelyeken. A szak- szervezet szerint mindössze hat mérnök helyett találtak helyettest eddig. Sok mérnök kevesli a fizetést, mások nem hajlandók ott dolgozni, mi­kor tudomást szereznek a vállalat munkásellenea magatartásáról és megtudják azt is, hogy miért hagyták el munkájukat az előzőén ott dolgozó mérnökök. FIZETNI KELL AZ ELBOCSÁTOTT MUNKÁSNAK Megtörték a jeget a ruhaiparban. Egyheti fi­zetés jár minden egyes elbocsátott munkásnak minden évért, amit a gyárban eltöltött. Ez az uj követelés rendkívüli fontossággal bir, különösen a szakszervezet elől délre költöző üzemek részé­re. Április 5-én, a 105-ös helyi fiókszervezet, melynek munkásai a téli melegkabátokat és nad­rágokat készítik, tárgyalást folytat a munkál­tatókkal a szerződésre vonatkozólag. A munkások a szakszervezet szerint készen áll­nak arra, hogy sztrájkba menjenek, ha nem tel­jesítik követelésüket. Eleinte hallani sem akar­tak arról a munkáltatók. 1950-ben merült fel legelőször ez a követelés, ami rendkívüli fontossággal bir egy olyan iparra, mint a ruhaipar. Különösen New Yorkot érinti, mint az ipar központját. Itt nagyon gyakori, hogy szinte egy-egy emberöltő eltöltése után, egyik napról a másikra, lezárják az üzemet, mert a munkáltató visszavonul, mert már elég sok pénzt szerzett részére munkásai tömege, vagy pedig meggondolja magát és olcsóbb munkaerőt keresve, egyik napról a másikra elköltözik a vá­rosból, miután a ruhaiparhoz nincs szüksége oly hatalmas tőkebefektetésre, mint a mammutgé- pekkel dolgozó más gyártelepeken. Junius elsején lép életbe az uj egyezmény, melynek értelmében a munkabérek egy százalé­kát fizeti be a munkáltató ebbe az alapba. Az alap a szakszervezet- és a munkáltató bizottság kezelése alá kerül. Egy kívül álló egyén lesz a bi­zottság elnöke. A szakszervezet követelése azonkívül heti 3 dollár 50 cent fizetésemelés a varrók és 4 dollár a szabászok részére. SACHER FELLEBBEZ Harry Sachert, a kiváló ügyvédet, aki többiz- ben védte a vád alá helyezett munkásvezéreket, múlt héten a kongresszussal szemben tanúsított “tiszteletlenség” ürügye alatt elitélte Alexander Holtzoff, US kerületi biró. Hathavi börtönbünte­téssel és 1,000 dollárnyi pénzbírsággal sújtotta. A tárgyalás két napig tartott. A vád ellene az volt, hogy megtagadta a választ tavaly április­ban a szenátus belső biztonsági albizottságának. Harry Sacher védőügyvédje Hubert Delany volt biró volt, aki bejelentette, hogy az ítéletet megfellebbezi. Védőbeszédében hangsúlyozta, hogy Sachernek joga volt megtagadni a választ azokra a kérdésekre, hogy párttag-e, vagy volt-e az valaha, mert az alkotmány első függeléke biz­tosítja a szólásszabadságot. Delany a szenátusi kihallgatást “halászó kirándulásnak” minősitette, melynek nincs kapcsolata semmiféle érvényes törvényhozási céllal, s oda nem tartozó kérdések­kel újabb nevekre halászik. Tavaly májusban a Supreme Court Warren főbíró által irt olyan döntést hozott, amely elis­merte, hogy kongresszusi bizottság előtt lehet hivatkozni az alkotmány ötödik függelékének vé­delmére. Akkoriban ezt a döntést úgy értelmez­ték, hogy a törvényszék fölül fogja vizsgálni azo­kat az ügyeket, amelyekben a vádlott az alkot­mány első függelékére támaszkodott. Sachert most 1,000 dolláros óvadék ellenében szabadonbocsátották. Az üldözés célja az, hogy elriasszák az ügyvédeket politikai üldözöttek vé­delmétől. Sachert sem vették volna bizonyára elő a tavalyi ügye óta, ha meghunyászkodva vissza­vonul, ő azonban azóta is többizben védett poli- itkai vádlottakat. Elitélése minden jel szerint politikai megtorlás ellene. JANUÁRBAN azon a héten, mikor a rekord­törő hidegben majd megfagytunk, New York környékén, Rio de Janeiroban 108 fok meleg volt.

Next

/
Thumbnails
Contents