Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-22 / 12. szám
Vol. V. No. I2. Thursday. March 22, 1950 NEW YORK, N. Y. Single Copy 15 cents Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York, N. Y. MAI SZÁMUNKBAN Bódog András, Eörsi Béla, Geréb József, Petrás Pál, dr. Pogány Béla és EHN cikkei és rovatai napjaink legizgalmasabb kérdéseiről. Kritika egy monumentális könyvről, amely a Rosenberg-ügy tárgyilagos felmérését ismerteti Egy kis hatósági leánykereskedelem, Szaudi Arábia felháborító titkairól. Sport és külpolitika, az Iharos-Sulzberger-interju elemzése. Ciprus ellenállási harca A cipruszi érseket évszázadok óta elismerték a görög ciprusziak politikai vezérének. Amikor öthónapi tárgyalás után minden formaság félrevetésével Sir John Harding feldmarsal, a sziget angol kormányzói a, emberrablást követett el Makariosz érsek ellen és az Indiai-óceán egy távoli szigetére, a Seychelles- szigetekre deportáltatta — mint egykor az angolok Napóleont a Szt. Ilona szigetére — ezzel páratlanul durva cselekedetet követtek el, amelyre a ciprusziak általános sztrájkkal válaszoltak. John HardinMtz angol kormány parancs,** vad terrorral igyekszik letörni a cipruszi nép felháborodott, jogos ellenállását. Kát onasággal szállatta meg a fővárost, Ni- kosziát, és a házkutatások sorozatát rendelte el, hogy ösz- szeszedjék a titkos fegyvert és lőszert. Többszáz kereskedőt letartóztatott, amiért üzleteiket zárva tartották. Kilakoltatás terhe mellett akarja kényszeríteni a ciprusziakat, hogy súgják be az ellenállási harcok szervezőit, de a nép hallgat. Már az első nap tiz családot kikergettek lakásaiból. A nép haragja enyhület- len, hiszen Makariosszal egyetemben még tiz főpapot is deportáltak. Egy angol katonára köveket dobtak, amire ez belelőtt a tömegbe, de golyója egy hétéves kisfiút ölt meg. A felháborodás egyre elkeseredettebb méreteket ölt, de Harding el van tökélve, hogy katonai erővel visszaállítja a “törvény és rend” uralmát, őmaga is, a jobboldali lapok is, úgy beszélnek a cipruszi hazafiakról, mint “terroristákról”, szeretnék a politikai baloldalra is hárítani a cipruszi nép megmozdulását, a valóság azonban az, hogy a hazafias szárny jobboldala vezeti az ellenállási harcokat, amint ezt hivatalosan beismerik. Baloldali és középső elemek is, sőt-raz egész cipruszi nép egységes állásfoglalásban támogatja a szabadságharcosokat, nem lehet ezt semmiféle kisebbség politikai mesterkedésévé kicsinyítem vagy felnagyítani. Az angol kormányzó kezdte a terrorizmust Makariosz érsek elrablásával, más szóval az angolok kezdték meg a törvénytelenségeket, hiába hivatkoznak a “törvény és rend” reakciós jelszavára. Makariosz elrablása előtt kellett volna hangoztatni a “törvény és rend” igéjét, nem pedig utána. Nikosziában a hazafiak megöltek egy angol őrmestert. Az angolok drótsövény- keritéssel körülvették a városnak azt a részét, ahol az eset történt és a polgári lakosságon töltötték ki bosszúMegielent a ‘Tavasz a Bunin’! Tervezett könyvsorozatunk második kötete, a “Tavasz a Dunán”, végre megjelent és hatalmas oszlopokban várja szétküldését. Valóságos csoda, hogy sajtónk a maga korlátozott eszközeivel ezt a nagy feladatot el tudta végezni. Egy könyv elkészítése, kinyomása és kiadása rengeteg pénzbe kerül, a rengeteg pénzen kívül pedig rengeteg munkába, odaadásba és áldozatkészségbe. Ebben a tömérdek munkában a szerkesztőség, a műszaki személyzet és a kiadóhivatal, a lap minden alkalmazottja, emberfeletti erőfeszítéssel kivette részét. Hogy megérte-e a “Tavasz a Dunán” megjelentetése ezt a rettentő fáradalmat, azt majd az olvasók döntik el. A mi szerény véleményünk szerint megérte, mert ebben a közéi 200 oldalas könyvben tízszer annyi van, mint amennyire egyszeri rátekintésre képzelné az ember. Janine Bouissou- nouse és Louis de Villefosse, e francia iró-házaspár, munkája oly tárgyilagos és végeredményben vonzó képet ad a jelenkori Magyarországról, amelyre magyar ember talán nem is lett volna képes. A mai Magyarország ismertetését franciás könnyedséggel, olyan lenyűgöző érdekességgel, oly ragyogó irásmüvészettel végzik, mintha izgalmas regényt írtak volna, amelyet nem lehet letenni a kézből. És a mai helyzet szinte szavakkal vetített filmjének keretében oly alapos és érdekes összefoglalását adják a magyar nenuet történelmének, irodalmának, festészetének, zenéjének, népművészetének, egész lélektani jellemzésének, hogy abból minden amerikai magyar jobban megismerheti szülőhazájának múltját és jelenét, mint ha iskolában tanulta vagy személyesen tapasztalta volna. A könyvet dr. Pogány Béla fordította a francia eredetiből, bevezetéssel és utószóval is ellátta. Címlapját, mely egy gyönyörű magyar leányfejet ábrázol, és a mü illusztrációit Gel- lért Hugó készítette. Olvassák el a könyvet minél előbb és írják meg véleményeiket olvasóink és barátaink. A New Hempshire-i előválasztásokon Estes Kefauver győzött Stevensonnal szemben, aki nem is folytatott előválasztá- si kampányt. Jól megdolgozott mesterkedéssel Nixon al- elnökjelöltsége mellett sok szavazatot adtak le “beirás” formájában. Sajtófogadásán Eisenhower elnök előjött a farbával és Nixont magasztalta. Ostromállapot Algírban Az algíri francia hatóságok oly szigorú intézkedéseket léptettek életbe, amelyek csaknem ostromállapottal érnek fel. Csapatmegerősitése- ket rendeltek ki, a partvonal elzárására pedig egy flottát küldtek. Az elmúlt hét halottat Boleszláv Bierut. a lengyel KP főtitkára, Moszkvában 64 éves korában elhalálozott. Meghalt Fred Allan, a közkedvelt színész, esti sétája közben, az utcán, 62 éves korában, néhány órával azután, hogy az orvosok teljesen egészségesnek mondták. Louis Bromfield, a Pulit- zer-dijas regényíró, 59 éves j korában elhunyt. A tudományos világ és az egész haladó emberiség gyá- j szolja Irene Joliot-Curie-t, a Nobel-dijas atomtudóst, Fré- : déric Joliot-Curie feleségét, a nagy békeharcost, aki tudományos kutatásainak esett áldozatul: vérrákban halt . meg. • A HALADAS PARTOLÓJaT^ ! • A MAGYAR SZÓ OLVASÓJA’ j ukat. Bosszú és megtorlás mozgatja az embereket, az bizonyos, de az is bizto;, hogy ily nyilvánvalóan rég nem tiporták el egy nép önrendelkezési jogát, mint az angol kormány Cipruszban. Londonban Eden angol miniszterelnök az alsóház előtt védte az angol politikát és azt mondta, hogy Cipruszt. nem engedhetik ki a kezükből mert a nyugat biztonsága és a nyugat védelmi stratégiája “a hadibázisok biztositotl és korlátlan használatától és a cipruszi b e r e n d e zésektő függ. Népünk jóléte — mondotta Eden — és élete Cip- ruszon fordul meg. az védi érdekeinket a Közép-Keleten és mindenek felett az olajat.” Erre a beszédre az alsóház 317 szavazattal 251 ellenében bizaljnat szavazott Edennek. A felsőházban Attlee gróf, a Labor-párti volt miniszterelnöke, kétségbevonta Makariosz deportálásának bölcsességét. “A muH lázadéi. mond‘a előbb-ut ó 1) I) miniszterein^ kökké váltak az angol bn<*Ti lomban.” Dr. Geoffroy Fisher a eantebury érsek kijelentette hogy Makariosz deportálása ‘szentségtörés’-számba megy. Közben jedig Ciprusz úgy néz ki, mint valami háborús időben megszállt ország. Brit katonák lövésre készentartott fegyverekkel végzik körjárataikat a csöndes, kihalt utcákon. Veszély leskelődik minden sikátorban és sötét helyiségben, ahol hazafiak bújhatnak meg. Éjjelente lövések dörrennek, kőzápor hull, bombák robbannak. Amire angol ejtőernyős katonák megérkeznek a robbanás helyeié, a hazafiaknak már csak hült helyét találják. A kérdőrevont ciprusziak pedig nem láttak, nem hallottak semmit. Harding kormányzó szerint hat hónapig is eltart, amig a “törvény és rend” uralmát helyreállítja. Az olajért talán a népet is kiirtanák a kegyetlenség barbár módszereivel. Most e pillanatban még tartják a helyzetet Cipruszban, de a terrorral fenntartott “rend” csak egy óriási puskaporos hordó vagy dinamit. A görög kormány és főpapság panasszal és tiltakozással fordult Angliához. Anglia és Görögország közt oly feszült a helyzet, hogy minden pillanatban kenyértörésre kerül- ! hét a sor. Feszült a viszony i USA és Anglia között is, ' mert Anglia rossznéven veszi, hogy az amerikai kormány “rokonszenvvel” for- : dilit Ciprusz felé. Az angol diplomácia . ezért “magyará- j zatot” is kért USA-tól s nagy ! elkenték ezt a “rokonszen- vet” a nyugati hatalmak “egysége” kedvéért. Ciprusz szigetén pedig az “incidensek” állandósulnak és fokozódnak, elsorolásukra nincs itt elég helyünk. Harding cipruszi angol kormányzó csak akkor lesz hajlandó a “tárgyalásokat” továbbfolytatni, ha a “rend” helyreállt, most már azonban tudjuk, hogy az ilyen tárgyalások deportálással végződhetnek a “törvény” dicsőségére. LAPZÁRTAKOR NEM LESZ ADÓCSÖKKENTÉS Humphrey pénzügyminiszter bejelentette, hogy idén nem lesz adócsökkentés. (Mi az? Már választási évben sem tartják szükségesnek a szavazatfogás e régi bevált trükkjét?) IMANAP A POLGÁRJOGOKÉRT A UE 4. kerülete felszólította tagjait, családjaikat és ismerőseiket, csatlakozzanak a március 28-ára kitűzött imanaphoz, amelyet a néger nép rendez a polgárjogokért. ÚJABB 5 BILLIÓ DOLLÁRT kér a kongresszustól Eisenhower elnök külföldi “segélyre”. Dulles pedig visszatérve Ázsia tiz országában végzett körútjáról, több “hajléknoyságot” tart helyesnek az elmaradt országok “gazdasági” megközelítéséhez. A LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOK megkezdődtek Londonban a UN albizottság konferenciájának keretében, USA, Anglia, Franciaország, Kanada és a Szovjetunió delegátusainak részvételével. Franciaország, és Anglia közös leszerelési tervezetet nyújtott be. A HÓVIHAR 125 ÁLDOZATA Múlt hét péntekjén 4.6 hüvelyknyi hó esett, amelyet vasárnap és hétfő folyamán újabb 13.5 hüvelykes hóesés tetézett. Az Associated Press jelentése szerint legalább 125 ember esett áldozatul a hóviharoknak. EGYES SZÁM ÁRA 15 cent Tegyük 1956-ot a lapépités esztendejévé!
