Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-08 / 10. szám

Tegyük 1956-o t a lapépités esztendejévé! Vol. V. No. 9. Thursday, March 1, 1956 Single Copy 15 cents Entered as Second Class Matter December 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P. O. of New York, N. Y. NEW YORK, N. Y. EGYES SZÁM ÁRA 15 cent ÜNNEPELJÜK MÁRCIUS IDUSÁT! 1848 óta március havát a szabadság havának tekintjük.♦ 1848 mráciusában zajlott le több európai országban, igy Ma-1 gyarországon is, a népek megmozdulása az akkori korszak i szabadságeszményeinek megvalósítására. Csodálatos egy , tavasz volt az! Aranybetükkel került be a történelembe, akár győzelmet hozott, akár átmeneti visszakozást. Más­félévi küzdelem után elfojtot­ták ugyan a magyar szabad­ságharcot, de azért a nemzet hősi sikraszállása azóta is bátorító és lélekemelő emlék­ként ragyog történelmünk­ben. A szabadságharcok hullá­ma, amely 48-ban indult el, noha voltaképpen az ameri­kai szabadságharc eszmei és tényleges folytatása volt, lassú gördüléssel még egyre ter- - jed széles e világon és idestova elhat a földgolyó legtávo­labbi zugába is. Világszerte folyik tovább a népek szabad­ságharca. Azok a világesemények, amelyek távoli kontinen­seken és gyarmati országokban zajlanak napjainkban, a történelem és a népek életének bonyolult elváltoztatásaival bár, de szoros összefüggésben állnak a 48-as népmozgal­makkal. Az idei március alapjában véve egy VILÁGMÁR­CIUS. A szabadság lehellete lengi át az egész világot. Ezt az uj márciust ünnepeljük mi is az idén. Fogadott hazánk magyarlakta központjaiban készülődnek munkástár­saink a szabadság márciusi emlékünnepélyeinek megtartá­sára, különösen a Középnyugaton. A “Magyar Szó” lévén a haladó amerikai magyar munkások lobogója, idén a lap szerkesztője. Deák Zoltán, fogja bejárni a vidéket Rosner Sándorral, a lap ügyvezetőjével együtt, hogy személyes meg­jelenésével és beszédeinek sorozatával hirdesse és elemezze az idei VILÁGMÁRCIUS jelentőségét és ébren tartsa a sze­mélyes kapcsolat révén azt a kiolthatatlan szellemet, ame­lyet a munkásság támogatásával lapunk képvisel. A középnyugati nagyvárosok haladó magyarságának vezetői fényes művészi műsorok keretében fogadják lapunk fáklyahordozóit. Ez utón szólítjuk fel lapunk olvasóit és ba­rátait, hogy tömegesen jelenjenek meg ezeken az ünnepélye­ken, mert soha még talán nem volt olyan égető szükség a munkásság összetartására, mint ma, idén, amikor eddig ví­vott küzdelmeinek győzelme immár feltündöklik a közeli láthatárokon. EISENHOWER JELÖLT LESZ Szerda, február 29-ikén délelőtt tartott sajtókonfe- ferenciáján Eisenhower elnök végre megadta a választ a kérdésre, amely tavaly szep­temberi tragikus szívrohama óta nemcsak Amerika né­pét, hanem az egész emberi­séget foglalkoztatta: Vállalni fogja-e az elnök a sulyoa be­tegségből való felépülése után a választási kampánnyal járó izgalmakat és az ame­rikai elnöki tisztséggé járó elképzelhetetlenül súlyos ter­het, vagy pedig be fogja je­lenteni a politikai élettől való visszavonulását elnöki termi­nusa lejártával. EISENHOWER ELNÖK BEJELENTETTE, HOGY HAJLANDÓ ISMÉT JELÖL­TETNI MAGÁT, HAJLAN­DÓ MÉG NÉGY ESZTEN­DŐT A FEHÉR HÁZBAN TÖLTENI. E sorok írásakor szerény­telenség volna részünkről Eisenhower e történelmileg példátlan elhatározása jelen­tőségét, várható következmé- 1 nyeit elemezni vagy mérle­gelni. Egyenlőre csupán né­hány általános megjegyzést kockáztatunk meg. Mindenekelőtt meg kell hajtanunk az elismerés zász­laját Eisenhower elnök előtt, aki kétségkívül alapos és mély megfontolás után enge­dett lelkiismerete parancsá­nak és hajlandó lett kockára tenni életét hazája, pártja és meggyőződése szolgálatában. A Magyar Szó abbeli re­ményét fejezi ki, hogy tekin­tet nélkül arra, hogy megvá­lasztják e újból vagy sem, a magára vállalt roppant uj terhek nem fogják idő előtt sirbavinni elnökünket. Másodszor nem tudjuk eléggé helyteleníteni a repub­likánus párt vezetőségét, amely tudva, hogy Eisenho­wer nélkül nincs semmi né­ven nevezendő esélyük az idei választások — elnöki ép úgy mint kongresszusi — megnye­résére, közvetve vagy közvet­lenül hozzájárultak Eisenho­wer ujrajelöltetési elhatáro­zásához. Tudjuk, hogy a rep- publikánus párt számára Eisenhower csak arra lesz jó, hogy vele megnyerjék a vá­lasztást, de a tulaj donké­peni kormányzást majd az ál­taluk kiszemelt alelnök és a kabinet fogja intézni. Ha az elnökkel valami tör­ténne az elkövetkező négy esztendő alatt, a jelenkor és az utókor őket fogja felelős­sé tenni. A demokrata párt számára alapvető módon megváltozott a választási kilátás. Minden erejüket! latba kell majd vet­ni, ha győzni akarnak. És ha nem akarják, hogy a repub­likánus párt Eisenhower ne­ve mögött a BÉKE és JÓLÉT hangoztatásával elsöprő győ­zelmet arasson, akkor ki kell küszöbölniök komoly jelölt­jeik listájából a Harriman, a Symington tipusu hideg há­borús, uszitó politikusokat, mert az amerikai népnek már elege volt a hidrogénbombás politikából. Azért buktatták ki a demokrata jelöltet 1952- ben. . . A demokratáknak olyan jelöltet kell majd találniuk, aki nem fél nyíltan kiállni né­ger nép jogai melett, nem fél MAI SZÁMUNKBAN Ady Endre és Rappaport munkástárs Vájjon mit mondaná Ady Endre, ha jelen lehetne most este a Clevelandi East Eide-i munkásotthonban a Rap­paport munkástárs tiszteletére rendezendő vacsorán? Itt jegyezzük meg, hogy az Országos Lapbizottság üd­vözletét Dattler Lajos fogja személyesen átadni Rappaport munkástársnak. Repülj most, fizess később! Ha valaki megkérdezné önt, mit óhajt inkább, repülni MOST és fizetni később, vagy FIZETNI most és PEPÜLNI később, mi lenne az ön válasza? Lapunk kiváló rovatirója Bódog András érdekes választ ad e kérdésre. Rucsum a Rákóczi teremtől Lapunk népszerű rovatirója, EHN (Neuwald Jenő) fá­jó visszaemlékezéssel idézi az amerikai magyar munkásmoz­galom történelmének egyik legérdekesebb eseményét Hammarskjöld és az arab-izraeli válság Visszatérve közelkeleti útjáról, Dag Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek főtitkára az amerikai sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy nem tekinti az arab-iz ráeli helyzetet túl válságosnak, bár veszélyek kétségkívül vannak. Mint gyakorlott diplomata és mint egy olyan világszer­vezet feje, amelyben két igen ellentétes nézetű csoportnak érzékenységét tekintetbe kell venni, tapintatosan rámuta­tott arra, hogy helytelen dolog az, amikor az egyik csoport kisajátítja magának egy ilyen ügy elintézését. Hammarskjöld nyilván arra célzott, hogy az amerikai, angol és francia kormányok nyilatkozatot adtak ki arra nezvé, hogy mit fognak ÖK csinálni a középkeleti válság megoldása érdekében. Elég egyetlen pillantást Ázsia térképére vetnünk, hogy láthassuk miszerint a Szovjetunió az a nagyhatalom, amely e vidékhez a legközelebb fekszik az összes nagyhatalmak közül. A Szovjetunió 3—400 mérflödre van Arábiától, Ang­lia és Franciaország több mint ezer, Amerika meg éppenség­gel ötezer mérföldre. És mégis a nyugati hatalmak ugv te­kintenek e területre, mintha az ott végbemenő események csak őket érdekelné, csak az ő biztonságukat érintené, nem pedig a legközelebbi nagy szomszédot. Erre a tényre mutatott rá, igen tapintatosan, és igen időszerűen, Mr. Hammarskjöld. t ] a déli dixikraláktől és olaj- \ moguloktól, és aki HATÁ- -ROZOTTAN A BÉKÉS i EGYÜTT ÉLÉS ESZMÉJE -1 MELLETT FOGLAL ÁL­- LAST. f Egy ily jelölttel, a mun- ] kásság, szegény farmerek, _ bevándoroltak, a néger tö- i megek támogatásával győz­- hetnek a demokraták. A Har- ! rimán tipusu háborús uszitó­r val mint demokrata jelölttel, 3 i Eisenhower lesz ismét Ame- c rika elnöke — névleg — és- mögötte a tényleges hatalom Wall Street, az autó, olaj és i vegy tröszt agy trösztje kezé- , be fog jutni, — jelenleg még- beláthatatlan k ö v etkezmé­1 nyekkel. D. Pewel! támogatja az alabamai bojkottot Mély megindultsággal vette tudomásul a néger nép, hogy a Montgomery, Ala.-i néger lelkészeket és számos mást ' — letartóztattak a múlt héten, amiért nem hajlandók olyan autóbuszokon utazni, ahol a megkülönböztetés sértő formáit alkalmazzák. A néger nép megdöbbenésének és békés szán­dékainak megrázó folytatása lett. Rev. Adam Clayton Powell, harlemi képviselő, két túlzsúfolt, több mint 5,000 fő­ből álló kongregáció előtt jelentette be, hogy március 28-án, szerdán, “Megszabadulási Nap”-ot rendeznek és egyórás munkabeszüntetést tartanak — az alabamai bojkott támo­gatására. Aznap este pedig a Madison Square Gardenben imádkozó gyűlést rendeznek, amelyen egy ötezertagu kórus fog énekelni, hasonlóképpen Chicagóban, Los Angelesben és máshol. Az öt hét elteltével, mondotta Powell, “HA MISS AUTHERINE LUCY NEM KERÜL VISSZA AZ ALABA­MAI EGYETEMRE. HA FÉRFIAINK ÉS NŐINK MONT­GOMERY, ALA.-BAN NEM SZABADULNAK KI A BÖR­TÖNBŐL, HA FOLSON KORMÁNYZÓ ALABAMÁBAN NEM INTÉZKEDIK, HA ADDIG A VERÖFÉNY EGY NAPSUGARA SEM VILLAN FEL, AKKOR EGY MAHAT­NA GHANDI-FÉLE MOZGALMAT FOGUNK KEZDENI AMERIKÁBAN” A jelek szerint óriási méretű, országos megmozdulásra készülnek a néger nép tagjai. . . “kezükben semmi, szivük­ben szeretet,” (Powell szavai), igazságot, békét, az alkot­mány és a törvény tiszteletbentartását kérve. Az ország minden részéből érkeznek néger lelkészek bátorító szavai. Remélik, hogy fehér lelkészek is részt fognak venni az ima­gyülekezetben.

Next

/
Thumbnails
Contents