Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-08 / 10. szám

March 8, 1956 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 OsehszSovákia uj “arisztokráciája” (Az alábbi cikket a “New York Times” feb­ruár 25-iki számából vettük át.) KLADNO, Csehszlovákia. — Manapság a bá­nyászat a legtiszteletreméltóbb foglalkozások egyike Csehszlovákiában. Ebben az iparilag rend­kívül fejlett országban a szén, az ipari élet vére és a bányász, aki felszínre hozza, rendkívüli ki­váltságokat élvez. A csehek a bányászokat az “uj arisztokraták­nak” hívják néha. Talán van is ebben némi igaz­ság, de csupán szikrányi, hiszen a bányász mun­kája most is piszkos, nehéz és veszedelmes. Kladno, gazdag szénbányáival 25 mérföld- nyíre fekszik Prágától. Az öreg bányászok büsz­kén mutatják meg látogatóiknak az életkörülmé­nyükben történt nagy változásokat. Nem csoda, ha a bányászok az uj kormány legerősebb támo­gatói közé tartoznak. Egy nap eltöltése a bányászok között, meg­mutatja, hogy mit értékelnek leginkább. Szak- szervezeti helyiségeikben, otthonaikban és szóra­kozó helyeiken, valamint a tárnákban a látoga­tóknak elbeszélik régi életüket, emlékeiket. A múlt az ő részükre az 1948 előtti időket jelenti, mei’t akkor lépett életbe az uj népi demokratikus kormányzat. MILYEN VOLT A MÜLT? Munkanélküliség, nyomortanya, mint otthon, iszonyú küzdelem csupán azért, hogy családjai­kat valami kis élelemmel elláthassák. Szürke, re­ménytelen jövő gyermekeik részére, rossz egész­ség és csupán lenézettség volt életük a régi vi­lágban. A huszas évek vége, a harmincas évek kezde­te, melyre sokan emlékeznek itt is, munkanélkü­liség és nyomor volt csupán részükre, már ha Valaki csak attól megszabadította őket is, kiér­demli örök hálájukat. A jelenlegi kormány ennél sokkal többet adott számukra. Magas fizetést húznak és a munka állandó. A látogatónak megmutatták fizetési bo­rítékjaikat, melyek szerint a bányász legalacso­nyabb fizetése havi 2,500 korona, azaz 350 dol­lár, 43 órai heti munkáért. Epitő, s-’énszállitó és a többi dolgozó munkások havi bére 252 dollár. Akik a bányáknál dolgoz­nak, de a földfeletti munkákat végzik, átlagosan 154 dollár havi fizetést kapnak, azonban a jó munkások, vagy akik kvótájukat túlteljesítik, megduplázhatják fizetésüket. Kladnóban két bányaigazgató azt mondta, hogy a bányászok tárnáikban havi 1,260 dollárt is megkeresnek. Évente hat ünnepnapot fizetnek részükre és öt heti vakációt kapnak teljes fizetéssel, mig a Il-ik világháború előtt legtöbb, amit kaphattak, két heti vakáció volt. A legszebb nyaralóhelyeket fenntartják a bá­nyászok részére. Egy öreg bányász elvitte a lá­togatót magával, megmutatni az uj házak soro­zatát, melyet a bányászok részére építettek. Ez megváltoztatja Kladno környékét, mondotta. “Az én időmben összesen egy orvos volt Kladnó­ban, most minden egyes bányának saját köror­vosa és fogorvosa van”, majd megjegyezte:-‘Egészcsaládommal egy szobában laktunk ez­előtt. Feleségem és anyósom egy ágyban feküd­tek tuberkulózisban egymás mellett. Most nézze meg leányom otthonát. — A lakás konyhából és mellette ebédlőből, nap­pali szobából, háló és fürdőszobából állott. Az öreg bányász veje géplakatos volt, 420 dolláros televíziós készüléket vásárolt novemberben. VANNAK KRITIZÁLOK IS A nagy prosperitás, a jólét közepette nem igen hallani kritizáló hangot a kormány ellen, ezt ha­mar megállapíthatja minden látogató. Ha mégis akad kritizáló, az csupán a fiatal generáció kö­zött akad, akik nem ismerték a régi világot, akik nem voltak bányászok a múltban. A reggeli munkaváltás alkalmával, néhány ifjú munkás körülállták, roppant érdeklődéssel néz­ték az amerikai látogatót. Nagyon buzdítottak egy régi bányászt, hogy ö beszéljen a nevükben, mikor az habozni kezdett, odakiálltották: “Ne félj, nem vagy egyedül!” “Ezelőtt 80 koronát kaptam egy munkaegy­ségért, most hatvanra szállították le. Az egész megszervezés kérdésén alapszik és a megszerve­zés teljesen az elvtársak kezében van!” Kálik Antonin 41 éves férfi, aki 27 esztendőt töltött el a bányában, most pedig az egyik bánya igazgatója azt mondta: “Természetes még nem tökéletes minden!” Szerinte a morgolódás és elégedetlenség csu­Világkiállítás --12618 holttest fölött San Domingo “köztársaság” diktátora, Tru­jillo, az országos költségvetés egyharmadát hasz­nálta fel egy nagyszerű vállalkozás finanszírozá­sára, a san-domingói szabad világ testvériségi és béke-kiállitásra. A Ciudad Trujillo (Trujillo- város) közelében elterülő 125-holdnyi területen hetvenkilenc épületet emeltek. Az egyik sarká­ban még egy Béke-templom is áll, amely eltör­pül a 200 láb magas Trujillo-békeemlékmü mel­lett. Ezt Leonidas Trujillo generalisszimusz sa­ját magának és országának tiszteletére emeltet­ne az év elején. A szokványos kereskedelmi és ipari látványos­ságok mellett egy US-ből való atom-energia-ki- rakat, meg egy vatikáni-kirakat: egy óriási Coney Island is látható, melyet US-ből szállítottak ide. És bár a san-domingói köztársaság szép kézmű­iparait és néptáncait nem hangsúlyozták a kiál­lításon, a parasztok bizonyára enélkül is tovább fogják énekelni népdalaikat és ropni néptáncai­kat — mezítláb (mert nincs cipőjük) elragadó népviseletükben, még ha nem is engedhetik meg maguknak azt a fényűzést, hogy meglátogassák a vásárt. Importált zsiráfok Másfélmillió dollárba került állatkertet is ren­deztek be importált zsiráfokkal, elefántokkal, és medvékkel. Építettek egy három és félmillió dol­lárba került uj sporttelepet, meg egy 1 millió dolláros szépművészeti múzeumot. Sajnos, a hi­res költő és művész, Virgilio Martinez sem láto­gathatja meg e nagyszerűségeket, mert a dikta­túra már régen meggyilkolta őt is, feleségét is. A pompás épületeket egy millió dolláros Zene- és Fény-torony világítja meg, mig az ország zsupptetejü kunyhóiban még mindig gyertya­fény mellett élnek az emberek. A fény-tornyot jól lehet látni az uj, 310 szobás, léghűtéses Hotel Embajadorból, amelyet 5 millió dollárnyi költség­gel építettek. A kiállításon résztvevő harminc jnemzet közéleti méltóságainak rajait ezenkívül ínég az uj, 154-szobás, kétmillió dollárral épített Paz Hotel és a Jaraguá-nak, a város luxus-szál­lodájának 100-szobával kibővített lakosztályai­ban helyezték el. A köztársaság tizennégy .szu­per-modern szállodáját a kiállítás alkalmára épí­tették, noha ezeket nem foglalták be a költsé­gekbe, ezek a diktátor és családtagjai tulajdo­nait alkotják vagy legalább is a kormány szá­mára vezetik. Az átlagos san-domingói cukor- nád-ültetvénymunl egy egész évi bérét (kellene feláldozni * egy hétig akarna az Fmbajador-s^fTjvet- i. Van a kiállításon egv gépkocsi fe\- . egy egész háztömb­nyi helyet fogattál' gtóbb san-domingóinak tiz évi bérébe ^sásO' negvásárolni a legolcsóbb amerikai kés;* kocsit. A “rend és törvény” uralkodik A kiállításon a legnagyobb í’end uralkodik. “Chapita”, az egykori zsivány és állattolvaj, aki 1930-ban úgy emelkedett diktátorságra, hogy megdöntötte a felvilágosodott Vasquez-kormányt, nem fél semmitől, amikor cilinderét lengeti a ki­állításon keresztülsuhogó katonai díszkocsijából, miközben fivére, Hector Trujillo elnök, fehér mellényben, pipogyán áll mellette. Trujillónak van a legjobb rendőrsége egész Dél-Amerikában. Fegyveres titkos testőrségéről, a “La 42”-ről nem sokat hallani a jelenlegi, aránylag leiilenedett napokban, jóllehet még nemrég ez a banda osz­togatott veréseket, rabolt el egyéneket, akikről feltételezték, hogy a rendszer ellenségei, vagy gyilkolt meg állítólagos gyanúsakat. A “La Nigua” kinzókamrái sem léteznek többé, vezető­jét likvidálták (a “Benefactor” — a jótevő — jóvoltából) és a helyiséget „Jótékonysági intézet­té alakították át. Ma már csak egy-párt és egy sajtó van a köz­társaságban. Mind a kettőt a diktátora pénzéből tartják el, és azok akiknek nem tetszik ez a módszer, hosszú évek óta száműzetésben élnek, ha még egyáltalán életben vannak. 1954-ben köz­bocsánatot hirdettek ki, Trujillo még azt is meg­ígérte, hogy visszafizeti az útiköltséget bárkinek, aki kívánja. Nincs tudomásunk arról, hogy elfo­gadta volna valaki, de annyi biztos, hogy 1954 augusztus 8-án még elég száműzött volt Wash­pán az újonnan jöttek között van, akik még nem is bányászok, hanem csupán segédek. “Rögtön magas fizetést várnak és azonnal kri­tizálnak, ha nem kapják meg!” tette hozzá. ingtonban, hogy tiltakozó tüntetést rendezzenek a Blair House előtt, amikor Eisenhower elnök ur ünnepi vacsorát adott a diktátor tiszteletére. Van mit aprítani Trujillo tejébe Az amerikai üzletemberek, akik megjelentek a vásáron, hogy üzletet hajtsanak fel, csaknem kizárólag a Trujillo-család vállalataival kell, hogy tárgyaljanak. Trujillóék és a kegyencek szűk kö­re monopolizálja a dohányt, a húst, a sót és a legtöbb élelmiszert. Vagy az övék vagy pedig ők kontrollálják a szállodákat, a szállitóipart, a rá­diót és televíziót, az újságokat, a cukorgyárakat, a betonmüveket, az autóügynökségeket, a banko­kat, serfőzdéket és más vállalatokat. Kedvelt idő­töltés azon a tájon olcsón vásárolni a kormány­tól és fantasztikus magas árakon viszonteladni a kormánynak. Trujillo nemrég 50 millió dollár­ért adott el egy cukorfinomitót a kormánynak. Amikor Trujillo megkezdte az uj egyetemi város építését, nemeslelküségéért diszdoktorrá avat­ták: ugyanis 100,000 dollárért engedett át egy, telket, amelyet éppen akkor vett meg Jaime Mota Jr. szenátortól — 10,000 dollárért. (Ez nem sajtóhiba!) Trujillo mindig szeretett pöffeszkedni. Egésa raktára van tábornoki és admirálisi egyenruhák­ból, csak éppen annyi érdemrendje nincs, mint Mexikó volt Porfirio Diazának. Amikor Nixon alelnök ottjárt, Trujillo elég egyszerű egyenru­hát öltött magára, de amikor Franco diktátort látogatta meg Spanyolországban, ékesítette fel magát bámulatotkeltő vállrojtokkal, a paszo­mány és sujtás egész mellkasát elbontotta, kal- pagján tollak ficánkoltak elől és hátul. Megható jelenetet adtak elő, amikor a spanyol generalisz- szimusz és a karaibi generalisszimusz bucsuzko- dására került a sor: Trujillo könnyekre fakadt! Nem is oly sok évvel ezelőtt még a zene- és fénytoronynál is magasabbra csaptak a lemészá­rolt haiíiek benzinnel leöntött gyászmáglyájának lángjai. Ezt a mészárlást maga a diktátor irá­nyította (a Herald-Tribune szerint vagy 5,000| embert gyilkoltak le, de a nagy tőkéslap csak egy hónappal később kottyantotta ki a történte­ket). Haiti hivatalos közegei 12,618 halottról számoltak be. Ezen a rettenetes éjszakán, J. M. Jan püspök szerint, a teherautók egymásután gödiiltek vértől csepegve és szétszaggatott hul­lákkal megrakva, a cápáktól nyüzsgő tenger irá­nyába. Trujillo negyeszázados uralmának első tizen­három éve alatt az azt megelőző harminc évet felülmúló gazdasági válság nehezedett az ország­ra és csak a háború meg a háboruutáni évek hoztak némi fellendülést, amely 1954-ben 202 és félmillió dollárra emelkedett. Azt azonban lehe­tetlenség megmondani, mennyiben tulajdonítha­tó ez Trujillónak és mennyiben az általános kon­tinentális idányzatnak. Mindez majd csak akkor fog kiderülni, ha Trujillo véres uralma véget ért. Ami igaz, az igaz | A háború folytán megnagyobbodott jövedelmek sok uj iparágat teremtettek meg, melyeknek leg­többjét Trujillo mozdította elő. Uralma utolsó tiz esztendeje alatt hivatkozhat a közintézmé­nyek megjavításának elég ékes sorozatára: kór­házakat, iskolákat, utakat, vizi és csatornázási müveket, kikötőket és öntöző müveket épített. Menedéket biztosított zsidóknak és spanyol me­nekülteknek, főleg trotskyistáknak. Sok uj isko­lái inak ellenére mégis körülbelül 60 százalékos irni-olvasni nem-tudás maradt meg a legutóbbi évekig. 1954-ben ezer uj iskola ígérte, hogy, gondját fogja viselni annak a 350,000 elemiisko­lás gyermeknek, akiknek még mindig nincs isko­laterme hogy két éven belül eltüntetik az anal- fabétizmu ;t. Ma a 14 és 60 éves kor közötti anal­fabétáknak külön esti kurzusokra kell járni pénzbirság vagy dutyi terhe mellett. Kétségkívül a háborús és háboruutáni prosperitás, mely gon­doskodott munkaalkalmakról, erősen lecsökken­tette az elégedetlenek számát s igy a diktátornak nem kell a kezdeti évek brutális módszereihez folyamodni. A mély sebhelyek azonban megma­radtok, és a gyűlölet és keserűség, a nepotizmus (sógor-komagazdálkodás) és családi monopóli­um, az igazi politikai szabadságjogok nemlét® mint megannyi mérgező bacillus bent rág a meg­kínzott ország húsában. Itt Amerikában sok fizetett magasztalója volt és van Trujillónak mindenkor. Akadt olyan tág­(Folytatás a 10-ik oldalon) ;

Next

/
Thumbnails
Contents