Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1956-03-08 / 10. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ TUBOHARY ÉS ÍRJA: Dr. Morandini D. Mihály egyetemi tanár __________________________________________^ AZ ÉLET PARANCSA Az utolsó öt vagy tiz év világszemlélete, amely a fizika legújabb vívmányai és különösen a modern csillagászat legújabb gyakorlati és elméleti felfedezései alapján fejlődik ki, csodálatosan uj látókört ad a huszadik század haladó gondolkozásai e^Vierének. Mindazoknak, akik nem hisznek társadalmi haladásban, megrökönyödéssel kell tapasztalniuk a modern tudományos haladás hatása alatt, hogy a “régi jó, megváltozhatatlan leszmék” nem érvényesek többé és a világegyetem uj képe. melyet tárgyilagos megfigyelés és logikus gondolkozás alakított ki, nem ad támpontot egyénien önző (rugged individualistic) társadalmi formák fenntartására. Az uj tudományos meglátások ni társadalmi együttműködést követelnek és a '' ilág népeinek kooperatív harmóniáját Írják elő, hacsak nem akarunk kulturálisan letűnni és esetleg fizikailag is megsemmisülni Földünknek uj, békés haladást kívánó légkörében. Az uj csillagászati világnézet (kozmológia) ezelőtt alig ismert nagyszerű és egybefoglaló eszmékbe jut a világegyetem térbeni kiterjedésének és időben való folytonosságának vizsgálatában. 'Az ui eszmék megkövetelik, hogy régi, abszolu- tan behatárolt és abszolút bizonyosságot feltételező alapgondolatainkat oly uj irányeszmékkel helyettesítsük, amelyek társadalmi együttműködésre és az egész világ népei anyagi és szellemi jólétének megteremtésére vannak alapítva. Mik ezek az uj eszmék és uj kozmológiai tapasztalatok? Miért lehetetlen ezek tudatában az egy kis csoport vagy egyetlen nemzet jólétére törekvő és lokál-patriotikus gondolatmenetben megmaradunk? Az alábbi ismertetés és kiértékelés erre óhajt felelni. 1. Először is, már nagyon rég tudott dolog az, hogy Földünk nem a világ közepe abban az értelemben, hogy minden a Föld körül forogna, vagy hogy a Föld megsemmisülése esetén a világegyetem működésében a legparányibb változás is történne. Az önteltség és személyes fontosság hittételeit már ez maga megdönti mindenkiben, aki gondolkodni képes. 2. Szintén jpl ismert, hogy a sokkal nagyobb naprendszer is, amelyben néhány bolygó a Nap körül végzi periodikus keringését, csak nagyon kicsiny és jelentéktelen pont még a tejut szigetvilágában is, hát még a több millió ily szigetvilágot magában foglaló világegyetemben. A tejut világa (the Milky Way Galaxy, The Galaxy) több mint ezermillió csillagból áll, amelyeknek legnagyobb része sokkal nagyobb a mi Napunknál. Az ezermillió csillag (nap) között a mai tudományos vélemény szerint legalább is egymillió oly csillag van, amelyeknek valamelyik planétáján az emberéhez hasonló és igy szellemi tevékenységet magában foglaló organikus élet fejlődött ki. Mindez csupán a tejut szigetvilágában. S minthogy legalább is száz millió ilyen szigetvilágot látunk Vagy fényképezünk ma a Mount Palomár (Kalifornia) nagy, 200 inch átmérőjű teleszkópján át, és minthogy mindegyikben legalább is egymillió “emberi életet” tartalmazó bolygó van, ezért a legkonzervatívabb vélemény szerint is Földünkön kivül még legalább is 100 millió-millió (100.000,000.000,000) más helyen van emberi élet a világ- egyetemnek csupán abban a részében, amelyet fényképezni tudunk. Hol van igy tehát emberi létünknek egyedülálló fontossága ? Saját magunknak mi nagyon fontosak vagyunk (és kell is, hogy legyünk), de a nagy világmindenségben emberi fontosságunk, vagyis gondolkozó lényünkből folyó különleges jelentőségünk, az eddig képjelt fontosságnak százmilliomod részére torpid. így, ha mi egészen eltűnnénk is az élők világából, a nagyvilág élete jóformán semmivel lsem lenne szegényebb. (Talán e tények öntudat alatti befolyása adja a politika-irányító hatalmasoknak azt a destruktiv igyekezetei, amellyel megalomániájukban atomháború utján akarják a Föld népeinek kulturális életét elpusztítani??). Ám a nagy világmindenségben az élet eszméj e az irányitó eszme, s akik magasan fejlett életformát veszélyeztetnek létezésében, azokat el kell távolitanunk a nemzetközi események irányításától. 3. Az előző bekezdés megállapítása azért is fontos, mert a világmindenség fejlődése azt mutatja, hogy magasan fejlett életformák kifejlődéséhez emberi számítás szerint nagyon sok idő, legalább is néhány ezer millió év szükséges. így a kulturált lények társadalmi életének atombom- bás megsemmisítése (amely a több ezermillió évhez képest valóban néhány pillanat alatt történhetnék meg) nemcsak ránk nézve tragikus, hanem a világfejlődés természeti menetével is homlokegyenest! ellenkező. Hogy több ezermillió év kellett ahhoz, amig a világűrben csillagok s körülöttük bolygók és azokon gondolkozó lények keletkeztek, azt az uj kozmológia világosan kimutatja. Utalok itt Fred Hoyle-nak, a hires csillagásznak The Nature of the Universe cimü könyvére, amely 1955-ben 35 centes árral a “Mentor Book” zsebkiadásban is megjelent és amely a Föld, a többi bolygók és a csillagok eredetével és jövőjével foglalkozik. (E cikk adatainak jó része ebből a kitűnő könyvből való. Ezt a brilliáns munkát, amely tudományos, de aránylag könnyű olvasmány, mindnyájunknak el kellene olvasnunk.) A modern kozmológia szerint a sok száz milliónyi szigetvilág (island universe), amely mindegyik átlagban legalább 1000 millió csillagot tartalmaz, a nagyrészt hidrogénből álló ősanyagból (világködből) sűrűsödött össze. A gravitáció (egymáshoz való vonzás, nehézkedés) ereje sűrítette egybe a szabadon lévő hidrogénanyag egy részét. Mindenütt, ahol az anyagrészek kissé közelebb voltak egymáshoz, mint más helyen, a gravitáció ereje ködszigeteket hozott létre a hidrogénből. Ezt követőleg minden ködszigetben is újabb gravitációs sűrűsödés támadt, mert a “sziget” ködanyaga sem volt egészen egyenletes. Amint a sűrűsödés folytatódott, az anyag súrlódása folytán és egyéb okokból is nagy hő fejlődött ki. Innen van az, hogy minden szigetvilág ezermillió csillaga nem más, mint óriási hőmérsékletű, hatalmasan összenyomott' gáz (nagyrészt még ma is hidrogén), amely fényt sugároz ki magából. A Nap közepén , a gáz annyira összenyomódott a körülötte lévő többi gáz nehézkedése folytán, hogy minden négyzet inch-nyi területre 100 millió font nyomás esik. Ily elképzelhetetlen nyomásnak egyensúlyozására nagy hőmérséklet kell, máskülönben az anyag “összeroppanna”. A Nap közepén ez az egyensúlyozó hőmérséklet 15 millió fok a “centigrád” skálán (a centigrád BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY A SZOVJET UNIÓ ÖT ÉVES TERVÉRŐL Tiz évi iskoláztatás minden gyermeknek! Lényegében meg kell valósítani az általános középiskolai oktatást a városokban és a falun, oly módon, hogy tiz éves középfokú humániskolákban és szakközépiskolákban tanuljanak a gyermekek és a fiatalok. Fejleszteni kell a politechnikai oktatást a humániskolákban, úgy, hogy a tanulók megismerkedjenek a korszerű ipari és mezőgazdasági termelés fontosabb ágaival. Biztosítani kell az oktatás szoros kapcsolatát a társadalmilag hasznos munkával. Emelni kell az oktató- és nevelőmunka színvonalát az iskolákban. Bővíteni kell az iskolán kívüli gyermekintézmények hálózatát a városokban és a falvakbn. Biztositni kell a klubok, kultúrpaloták és kulturotthonok, a technika házai s más kulturnevelési intézmények szélesebbkörü bevonását az iskolások között végzett nevelőmunkába. Meg kell szilárdítani a humániskola anyagi oktatási bázisát. A hatodik ötéves tervben az ötödik ötéves tervhez képest körülbelül kétszeresére kell növelni a városi és falusi iskolaépítkezés terjedelmét. Ki kell szélesíteni az iskolai diákszállók hálózatát. Célszerűnek kell tekinteni a kolhozok szélesebbkörü részvételét a falusi iskolák építésében és berendezésében. A középiskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók általános műveltségi színvonalának emeskálán mérve, a viz 100 foknál forr normális nyomás mellett.) Sokszor két csillag egymás körül forog. Ezek az “ikercsillagok.'’ Az összes csillagnak körülbelül a fele ikercsillag. Az uj elmélet szerint a Föld a Napnak ikertársából keletkezett. Úgyszintén a többi bolygók is. Ez úgy történt, hogy a Nap ikercsillaga felrobbant (nem bírta el a nagy nyomást), legnagyobb része a benne levő gáznak mindenfelé szétment vagy kisebb csillaggá vált és kiszabadult a Napnak vonzóköréből. De egy aránylag kis mennyiségű gáz a Nap körül maradt és mint egy lapos “gáz-tárcsa” kezdett a Nap körül keringeni. A “tárcsa” később megint részekre vált és e részekből lett a Merkuriusz, a Vénusz, a FÖLD, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, a Neptunusz és a Plútó, amelyek a Napnak a bolygói, azaz oly kihűlt égitestek, amelyek a Nap körül keringenek. Minden más “nap-rendszer” is valószinüleg hasonlóan keletkezett. Az egyszerű (hidrogén) anyagból jött létre minden más anyag is. Az “egyszerűbből keletkeztek a “bonyolultabbak” több ezermillió évnek a lefolyása alatt. Ebben van a fejlődésnek emberi fontossága. Lassú, fokozatos fejlődés hozza létre a változásokat. A hidrogénködbel világsziget- gázok alakultak, ezekből meg csillagok, majd bolygók. Amig a bolygórendszer napja hőt bocsát ki (éppannyit, amennyi kell, se többet, se kevesebbet), addig a bolygókon “élet” folyik, vagyis növények és állatok, esetleg más formájú élők léteznek. Tudományos számítás szerint a mi Napunk még legalább is tiz billió (10.000,- 000,000) évig fogja a kellő hőmérsékletet szolgáltatni, amelyet mint atom-energiát termel ki magából. E 3.-ik pont emberi lényege tehát az, hogy minden fejlettebb formáju létezés alacsonyabb- fokúból jön létre és e fokozatos fejlődéshez hosz- szu idő kell a világrendszerben, évmilliók, ami- alatt a fejlődés iránya szervezetesen kiforr. Az emberi élet és társadalmi kultúra is csak hosszú időn át és fokozatosan jöhetett létre. Hirtelen atom-bombás elpusztítása vagy megbénítása nemcsak ember-ellenes, de természetellenes bűncselekmény is lenne. Csakis emberi összhang és együttműködés biztosíthatja fennmaradásunkat. A világegyetem kifejlődése és mibenléte — amelyről még más vonatkozásban is fogunk e rovatban beszélni — elsősorban csakis kooperativ társadalmi életet inspirálhat az emberiség számára. Minden gondolkodó és érző embernek, tehát arra kell törekednie, hogy békés nemzetközi élet megteremtéséhez és fenntartásához legjobb tehetsége és tudása szerint hozzájáruljon. lése céljából a hatodik ötéves tervben tovább kell folytatni a humániskolák levelező és esti tagozatai hálózatának fejlesztését, hogy a dolgozók termelőmunkájuk megszakítása nélkül tanulhassanak tovább. A középiskolák, a szakközépiskolák és a főiskolák felső osztályaiban és évfolyamain meg kell szüntetni a tandíjfizetést. Minden tekintetben fejleszteni kell a tudományt. Minden ismeretágban kiszélesítve az elméleti kutatásokat, emelni kell a tudományos intézmények szerepét a technikai haladásban és a termelés szervezésében. At kell szervezni a tudományos kutatóintézetek munkáját úgy, hogy tevékenységük közelebb kerüljön a gazdaság konkrét szükségleteihez. Biztositani kell, hogy a szerkesztő és tervező szervek maximálisan felhasználhassák a hazai és külföldi tudomány és technika vívmányait. A tudósok erőfeszítéseit s a tudományos kutatóintézetek anyagi erőforrásait elsősorban nagy népgazdasági fontosságú tudományos problémák kidolgozására kell összpontosítani, arra törekedve, hogy a tudományos kutatások mielőbb eredményesen befejeződjenek, s eredményeiket felhasználják a népgazdaságban. A tudományos kutatóintézeteket közelebb kell hozni a termelési bázishoz. Jobban el kell látni a tudományos kutatóintézeteket korszerű tudományos felszereléssel és anyagokkal. Szélesebbkörüen kell bevonni a főiskolákat a népgazdaság részére folytatott tudományos kutatómunkákba. March 8, 1953 Külpolitikai Szemle |
