Amerikai Magyar Szó, 1956. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1956-03-08 / 10. szám

Tegyük 1956-o t a lapépités esztendejévé! .i V. No. TO. ’i hursday. March 8, iy56__________________ ' NEW YORK, N. Y. Single Copy 15 cents _________________Entered as Second Class Matter December 31. 1952 under the Act of MarcÍfT^Í879. at the P. oTof New^York, N. Y EGYES SZÁM ÁRA 15 cent MAGYAR MÁRCIUS - VILÁGMÁRCIUS Ami az Egyesült Államokban Julius 4-ike. a Független­ségi Nyilatkozat kihirdetése, vagy Franciaországban Julius 14-ike, a Bastille bevételének évfordulója, az a magyarok­nak Március Tizenötödike, a szabadság ünnepe. Szivünkhöz nőtt ünnep ez. amely még gyermekkorunkban vert gyökeret érzésvilágunkban, bár nem sokat érthettünk belőle zsenge értelmünkkel. Hogy’ is érthettük volna meg. mi ünnepelni- való van egy kudarcba fulladt nemzeti felkelésben, amely­nek végén vezéreit agyonlőtték, felakasztották, börtönbe vetették és száműzetésbe kényszeritették! De azért ünnepel­tük és szavaltuk Petőfi “Nemzeti daí”-át, hazafias felbuzdu­lással titokban énekeltük a Kossuth-dalt, Táncsics Mihályról azonban csak halvány sejtelmünk volt, de mindenek felett annak örültünk, hogy ezen a napon nem volt tanítás és sza­badok lehettünk. Aztán kilépje az életbe, csaknem megfeled­keztünk az egészről.. .. De amikor kivándoroltunk, amikor egyre nagyobb mére­teket öltött a kivándorlás, és a magyarság egy része szét­szóródott a világon, és férfikorba léptünk, hej de megnőtt a Március Tizenötödikének fontossága! Bármilyen nemzet­nek Settünk is állampolgárai, szivünk megdobbant Március Tizenötödikén. És ahogy a világtörténelem súlyos szekere továbbgördült, uj tartalommal gazdagodott e szent napnak emléke. Magyarország felszabadulásával tündöklő világos­ságban ragyogott fel Március Idusának mély értelme: a fel­szabadulás nem volt egyéb, mint az 1848-es Március Tizen­ötödikének megvalósulása. Emberi mértékkel mérve csak­nem száz keserves esztendő kellett hozzá, a Történelem mér- iékével vévé talán csak egy pillanat. A diadalmi éneknek azonban még nincs vége. a Történelem halad tova, a népek millióinak lelkét még mindig a szabadság vágya és áhítata tölti el s ma, amikor amerikai magyarok, szeretett fogadott hazánk polgárai, a Március Idusának megünneplésére készü­lünk, fogadott hazánk nemes hagyományait vérünkbe ol­vasztva, együtt érzünk a. jelenkori világ minden szabadság­ért küzdő népének törekvéseivel s ugv véljük, hogy a mi ünnepünk az egész világ szabadságszerető népének ünnepé­vé vált. Hogy nemzeti sorsunk és szabadságünnepünk hogyan kapcsolódik be a világszerte mozgásban lévő népek ügyeivel, életével és küzdelmeivel, azt fogják hangoztatni a szónokok a haladószellemü magyarság idei márciusi ünnepségein, A “Magyar Szó” szerkesztője. Deák Zoltán, és ügyveze­tője. Rosner Sándor, azon az országos márciusi körúton, amelynek során utbaejtik USA nagy magyar központjait, hogy necsak lapunk nyomtatott szavaival, hanem személyes megjelenésükkel és élő szavaikkal ismertessék Március Idu­sának jelentőségét. New Yorkban Fodor Nagy Árpád lesz a szónok a márc. 18-án tartandó ünnepélyen. Bridgeporton dr. Pogány Béla március 17-én. Bethlehem, Pa.-ban Dattler Lajos lesz az ün­nepi szónok március 18-án. Tömegesen jelenjünk meg a nagy márciusi ünnepsége­ken. amelyeket a helyi szervezetek vezetői pompás művészi műsorral egybekapcsolva rendeznek Amerika haladószellemü munkásai számára. Mr. Dulles Karacsiban MÁÉ SZÁMUNKBAN uzmsmsmm mmm fiz kérdésre, amely sok olyan magyar testvérünket fog­lalkoztat, akik nem olvassák lapunkat. . de talán olyanokat is, akik olvasói lapunknak. Ne mulasszuk el a “Tiz kérdés és tiz válasz” elolvasását az “Olvasóink Írják” rovatunkban. hl ÉLET PARANCSA Szinte lélegzetelállító perspektívákat nyit meg a gon­dolkozó olvasó előtt lapunk ilusztris rovatirója, Dr. Moran- dini D. Mihály, egyetemi tanár, amidőn bemutatja a tudo­mány legújabb elméletét az élet lehetőségéről más bolygók százezrein. (Lásd 2-ik oldalon.) VUÁSXtóLUTáS - 12518 HOLTTEST FÖLÖTT Mi megy végbe fogadott hazánk déli szomszédságában az úgynevezett “szabad világ” egyik nagy bajnokának or­szágában- Feledhetetlen olvasmány! k m U? JELENTŐSÉGÉVEL mélyenszántó cikkben foglalkozik lapunk népszerű ro- \ átíró ja, Gencsy Margit. Cikkét a 4-ik oldalon közöljük. A Délkeletázsiai Kollektív Védelmi Egyezmény Szerve­zetébe (a SEATO: South­East. Asia Collective Defense Treaty Organization—ba) tar­tozó nyolc állam külügymi­nisztere e héten Karacsi-ban, Pakisztán fővárosában, kon­ferenciát tart. A konferenei- I an részt vesz Amerika képvi- | seletében Dulles külügymi- | niszter, aki ide való utazásá- ; val újabb 29,000 mérfölddel i bővíti eddig már 350,000 | mérföldben kifejezhető tá- | volsági teljesítményeit. Ha Mr. Duiles ekkora tá­volságot EGYENES irány­iban tett volna meg a föld kö- ; rül való utazás helyett, a IIol- ; dat is meglátogathatta volna. A konferencia főcélja egye- í sek szerint az lesz. hogy vá- ilaszt találjanak a kommuniz- ■ műs ‘-kiélesitett politikai, I gazdasági és lélektani fegy­vereire” (A. M. Rosenthal, a N. Y. Times tudósítójának, í Karacsi-i jelentéséből, márc. 11.) Amerikán (nem ázsiai | állam) kívül a következő ál- ! lamok tartoznak a “délkelet­ázsiai” szervezetbe: Ausztrá­lia (nem ázsiai állam,) Uj Zé- jland (nem ázsiai állam), Pa­kisztán, Thailand (Sziám), Fülöp Szigetek. Anglia (nein 1 ázsiai állam) és Franciaor­szág (nem ázsiai állam). Mondanunk sem kell, hogy ! ezt a fából való vaskarikát, ; ezt a túlnyomórészt nem ázsi- | ai államokból álló ázsiai “vé- jdelmi” szervezetet, a mi te-, hetséges wallstreeti ügyvé- j dünk, Mr. Dulles, tákolta össze. Enyhén kifejezve, Anglia, Amerika és Franciaország! j (mind közismert “ázsiai” ál- j iám) külügyminiszterei nem} a legjobb hangulatban indul-! ! lak el a konferenciára. Lehet, I hogy mire e sorok napvilágot ; i látnak és a konferenciának | ] vége lesz, (három napra van ! tervezve), megjavul a hangú-1 latuk, de a konferencia előtt j ía Nagy Három külügyminisz- j terének, Selwyn Lloyd angol, ! Dulles amerikai és Pineau ! francia külügyminiszternek j nagyon “rossz napjai” voltak, j Vegyük őket sorjában. Póruljárt presztízs Először is Selwyn Lloyd vette nyakába a világot. Két súlyos feladat nehezedett a vállára. Az egyik az, hogy e keleti utazása folyamán min­dent megtegyen, hogy Anglia kissé megtépázott külpoliti­kai “presztízsét*’ megtisztít­sa a rozsdafoltoktól és hely­reigazítsa. A másik az, hogy Dulles amerikai külügymi­niszter számára fullajtár le­gyen, készítse elő a terepet és a hangulatot, tegyen meg mindent, hogy kellő “ázsiai színezetet adjon neki vagy idejében bevásároljon arab turbánokat és köpenyegeket. Első fontos állomása Egyip­tom I tóm volt. Éppen- Nasszerrel, az egyiptomi miniszterelnök- ! kel együtt tanácskozott és j igyekezett kisubickolni az an i goi presztízst, amikor kelle­metlen hírrel lepték meg: Jordánia királya kiparancsol- | ta országából John Bagót ■ Glubb tábornokot, az arai- légió angol parancsnokát. Le­sújtó hir volt, hiszen tudjuk, mily fontos feladat hárult GJubb tábornokra, aki eddig- elé a legnagyobb ur volt Jor­dániában, ebben a sivatag­országban, amelynek “kifej lesztésére” Anglia vagy 200 millió dollárt költött, államo. csinált a sivatagból s az ál­lamból királyságot, hogy a UN-ben egy szavazattal biz­tosabb legyen Anglia érdekei­nek képviselete. Glubb, az an­gol kémszervezet amolyar beépített’ embere, aki azon ürügy alatt, hogy vagy hat­van angol tiszt segédletével megteremti a jordániai had­sereget, ott volt szem- és fül- | tanúnak mindennél, ami Jor- j dániában történt. Erre a mo- i dern felszereléssel ellátott j jordániai hadseregre azért i volt szükség, hogy kéznél és ! közelben legyen a Szuezi csa- ! tornánál, ha az angoloknak iki kell onnan vonulniuk, vagy , adott esetben bevonulni; más- j felől ott kellett lenni Izráel | sakkbantartására, mindenek felett azonban főfontossága az volt, hogy Anglia megbíz­ható középkeleti légitámasz­pontja legyen. Nagy megrázkódtatásként érte hát a hir Lloydot a min­denható Glubb kiakolbolitása. Ez esetben felséges ura presz­tízsének kifényesitése elma­radt, sőt azt lehet mondani, ennél nagyobb megalázás még nem érte Angliát a Közép- Keleten. Selwyn Lloyd hát szedte sátorfáját és repült, repült Karacsi felé. Karacsi- ig hosszú az ut. A menetrend szerint Lloyd repülőgépének le kellett szállnia a Bahrein­szigeteken. Ezek a szigetek angol protektorátus alatt siny lödnek egy névleg “függec- ! len” seikség formájában, élén ! Sir Salman bin Hamad al Khalifah seikkel. Az igazi ur itt J. W. Hall, Anglia politi­kai ügynöke. A szigetcsoport Arábia keleti partja mentái), terül el. Az itt található olaj kiaknázására vonatkozó kon­cesszió amerikai érdekeltsé­gek egyik fiókvállalatának kezei közt van. A bahreini repülőtér a London-Au sztrá­da i útvonal egy állomása. Itt szállt le Selwyn Lloyd, és ime, itt meg az a második kellemetlen meglepetés érte, hogy a szigetek felzendüii népe körülvette a repülőteret, ! megtámadta a gépet és négy lóra hosszat is eltartott, amíg a külügyminiszternek sikerük, a tüntető tömeg fenyegetése elől elmenekülve folytatni út­ját Karacsi felé. Bajok a francia külügyminiszterrel Christian Pineau, francia (külügyminiszter, még mielőtt ’elindult volna Parisból Pakisz­tánba, nagy számvetést csi­nált önmagával. Guy Molleí francia m i n i s z terelnökkel együtt Pineau-t is meghívták a szovjetek Moszkvába s a látogatás idejjét május If­ikére tűzték ki. Karacsiba ve­lő indulása előtt Pineau kü - ügyminiszter nagy politikai nyilatkozatot tett a párisi angol-amerikai sajtószövet­ség előtt s beszédében szigo­rúan kritizálta az Egyesült Államokat és Angliát, amiért nincs közös nyugati politiká­juk. A francia miniszter töb­bek közt kijelentette, Észak- Afrikáról beszélve: “A propa­ganda és a felkelés mögött bizonyos nagyhatalmak azon vágya rejlik, hogy mielőbb ők lépjenek örökébe annak, amit Franciaország otthagy.” Ezzel arra célzott, irja a“N. Y. Times”, hogy "‘ha Észak Afrika abban a veszélyben forogna, hogy a Szovjetunió hatáskörébe kerül, az Egyes sült Államok ezt a fejleményt megakadályozni igyekezné­nek.” Hogy egy szókimondó fran­cia szocialista miniszter igy beszélhetett, az valósággal megrázta a hivatalos Wash­ingtont. Pineau kimondta ke­reken, hogy nem hisz a nyu­gati politika örök igazságos­ságában. Voltaképpen ugyan­azzal a szemrehányással illet­te az amerikai külpolitikák mint Giovanni Gronchi, olasz miniszterelnök, aki nemre* látogatott el az Egyesült Ái­(Folytatáa a 16-ik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents