Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-08-04 / 31. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 4, 1955 Szovjet földművesek Iowában A szovjet és amerikai gazdászok a béke nevében barátkoznak Az elmúlt két hét során az iowaiak bebizonyították jóhiszeműségüket, amikor annak idején azt indítványozták, hogy amerikai és szovjet gazdászok tegyenek egymásnál kölcsönös látogatásokat mezőgazdasági módszereik alapos tanulmányozására. Ez az indítvány ina-valósult és jelenleg vidáman és nagy siker jegyében fv,yn. k a kó!cS"iu's látogatások, t; y részt in A me nkában, má.'részt ott, a .Szovjetunióban. A tizenkét szovjet látogató a legszivélyesebb fogadtatásban részesült, amerre csak járt a sertés- és kukoricatermelő vidéken. És hasonló fogadtatás várja őket, amikor még nyugatabbra ménnek a szarvasmarhát és búzát termelő vidékekre. “Igazi öröm volt számunkra ez a látogatás”, mondta egy Jefferson, Ia.-i gazdász- asszony, Mrs. J. A. Shriver. A falusi nép és a farmerek nevében üdvözölte a látogatókat. A községben 4,000 lélek él. Meleg kézszoritással üdvözölték a látogatókat és kisérték őket a boltokban, ahova vásárolni mentek. Izgatottan tolongtak körülöttük az emberek, hogy minél közelebb ről láthassák orosz vendégeiket. Múlt kedden Laurens közelében, a látogatók Hafford, J. Tinius gazdász családjának vendégei voltak. És amikor autóbuszuk megérkezett Ti- niusék majorságához, már 300 szomszéd sereglett össze fogadhatásukra. Az egyik, a 14 éves Harriet Vial, előlépett egy kézzel készített bőr- bugyellárissal és kecsesen átnyújtotta ajándékba a szovjet küldöttség egyik tagjának, Nikoláj Gurevnek, akinek van egy éppenolyan idős fia, mint az amerikai kislány. “Örülünk, hogy vendégül láthatjuk önöket”, mondotta Tiniusné, “reméljük, hogy ez még barátságosabb magatartást fog teremteni az önök országa és a miénk között. A kéthetes iowai túrát mindenütt a még barátságosabb nemzetközi kapcsolatokra vetett hangsúly jellemezte. A szovjet látogatók sok meghívást kaptak mindenfelé. Minthogy azonban nem állt elég idő a rendelkezésükre, a küldöttség kisebb csoportokra szakadozott, hogy a sok meghívásnak eleget tudjanak tenni. A Sioux City kereskedelmi kamarája olyany- nyira kívánta a vendégek látogatását, hogy Bourke B. Hickenlooper szenátorhoz for dúlt, segítsen a látogatás biztosításában. Még több békés vendégcsere szelleme tűnt ki abból a számtalan javaslatból, hogy még több delegációt indítsanak egymás felé a két nagy országból. Helen LeBaron, az iowai állami kollégium dékánja, azt mondta, hogy “végtelenül boldogok lennénk, ha orosz nőknek vagy közgazda- sági diákoknak delegációja jönne hozzánk látogatóba.” A ragyogó iowai vendég- szeretet melegében a szovjet csoport is megtett minden lehetőt, hogy “úgy csináljanak mindent, mint az iowaiak”, amig Iowában időznek s elbűvölték vendéglátóikat ked vességükkel. Azzal kezdték a hetet, hogy elfogadták a meg hívást, hogy vegyenek részt a szép fehértornyu templomban tartott szertartáson Jef- fersonban. Végignézték és tőlük tel- ; hetőleg maguk is utánacsinál- j ták mindazt, ami kedves a középnyugati emberek szivének, mint amilyen a “square dance”, a labdázás, a görög- j dinnyafalás, a miniatűr golfo- j zás, népdal éneklés, virslievés, stb. Andréj Sevcsenkó, a földművelés tudósa, hatalmasan megnyerte az iowaiak tetszését azzal, hogy megtanult \ egy kis “beszédet” angolul és egyheti ottléte után a követ- ! kező szónoklatot tartotta: — j “Hello, barátaim! Itt vagyunk. Goodbye, köszönjük I szépen.” I Egy másik orosz, Nikoláj ! Gurev, három gyermek aty- I ja, nagy sikert aratott Leo- j nard Hoffman farmján Iowa j Falls közelében, ahol egy éj- | szakát töltött. Hoffmanéknak I egy nyolcéves unokahuguk, | Bonnye, felbátorodva azon, hogy Gurev mennyire megcsodálta kis cofjait, felku- szott az ölébe. Hoffmanék Gurevet autójukon a közeli Buckeyeba vit- ! ték és megállapodtak egy üz- j let előtt, ahol mindent lehet í kapni. Gurev rágógumit választott magának. Aztán né- I hányfajta virágmagvat vásá- j rolt, de amikor pénztárcája után nyúlt, az üzlet tulajdo- j nosa, John Jackson, vissza- ■ tolta kezét és azt mondta, hogy fogadja ajándékba, j “emlékül Buckeve-ra.” A második héten is a látogatók közül kettő nagy élvezettel vett részt egy dalestélyen egy amerikai egyletben. Az oroszok elénekeltek néhány orosz balladát, az amerikaiak a magukét, aztán valamennyien együtt énekelték egy életkedvtől duzzadó diadaléneket Iowának “ahol a magas kukorica nő.” Az az egy-két csúnya incidens, ami előfordult, csak arra volt jó, hogy még jobban hangsúlyozza a vendéglátókkal való csaknem teljes összhangot. Reinbeckben egy Stanley nevű mccarthysta megjelent a Guy Stover farmján, kezében felirat: “Oroszországban nincs szabadság.” Ami erre következett, azt legjobban Rev. Elmon Ward, a reinbecki unitárius templom lelkésze maga mondta el: “Én vagyok Stoverék lelki- pásztora, mondotta, tudom, milyen keményen dolgoztak, hogy a látogatáshoz megtegyék az előkészületeket és igy nem akartam, hogy bármi is foltot vessen erre a szép napra. Felkértem ezt az embert, távolítsa el plakátját. Amikor nem hallgatott a szép szóra, egyszerűen elvettem tőle.” A legtöbb tapsot az iowaiak a delegáció jóképű vezetőjének, V. V. Mackevicsnek tartogatták. Ismételten úgy beszélt az a békéről, hogy megfogta a békeszerető iowai ak szivét. “Farmerek nem boldogulnak akkor, amikor folytonosan félniük kell háborútól és inváziótól”, mondotta nekik. Ami pedig az amerikai farmereket illeti Hawkeye vidékén keresztül-kasul, az ő érzéseiket legjobban az Associated Press egyik tudósítója foglalta össze, aki azt irta: “Egész Iowa szinte vallásos buzgalommal látott neki, hogy bebizonyítsa az oroszoknak, hogy Iowa békét akar, hogy Iowa jó barátságban akar élni velük, hogy Iowa csak jóindulattal viseltetik az orosz nép iránt.” Mit csinálnak a USSR-ban látogató amerikai gazdászok? A N. Y. Times hétfői számában Welles Hangen, Krasz- nodárból küldött tudósítását olvastuk. Eszerint julius Síén “az amerikai farm-delegáció végrehajtotta első pro- gramonkivüli berohanását az orosz vidékre. Lázadás volt ez a szovjet hivatalos köze- j gek által tervezett bankettek és szabályszerű látogatások programja ellen. “Az amerikaiak ‘felkelése’ ma a reggelinél tört ki, amikor az oroszok bejelentették, hogy a delegáció második napi programjára egy pezsgőgyár meglátogatását tűzték. Több farmer kereken megtagadta ennek az indítványnak teljesítését és szabadságot kért, hogy tetszése ízerint tekintse meg a gazdag kubá- ni mezőgazdasági vidéket.” A tudósitó szerint a vita húsz percig tartott “az eddigi ! ut folyamán tapasztalt leg- nyersebb tónusban”. A delegáció három tagja j meglátogatta a pezsgő-gyárat, kilenc pedig engedélyt kapott, hogy odamenjen, ahova akar, ahol senki se várta BALJÓSLATÚ PÁRHUZAMOSSÁG (Folytatás a 3-ik oldalról) ra el akarják szakítani fékeiket: azokat a rendszabályokat, amelyeket saját érdekükben állítottak fel és visz- sza akarnak térni a hoover- izmus napjainak túlzásaihoz. A monopólium ismét oáváskodik A monopóliumok ma megint grasszálnak. A General FIGYELEM, LEHIGH VÖLGYE! Napjainkban sok szó esik a losangeiesi lapkonferenciáról. — Tudjuk, hogy azon nem tud mindenki résztvenni. De alkalmat akarunk adni a Lehigh Völgyi olvasóknak, hogy ők is megtárgyalhassák lápunk ügyeit, hozzászólhassanak a kérdésekhez és javaslataikat előterjeszthessék. Ezért augusztus 6-án, szombaton este 7 órai kezdettel kerületi lapkonferenciát tartunk a bethlehemi Munkás Otthonban. A Nők Világa olvasói is hivatalosak e konferenciára, ahol elmondhatják észrevételeiket a Nők Világáról. A konferencia után sörpártyt rendezünk a delegátusok tiszteletére. Egy dollár ellenében büffé-lunch és kellő mennyiségű sör lesz felszolgálva. Kérjük a lapolvasókat, az Otthon tagjait és barátainkat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg. A konferenciát pontosan 7 órakor kezdjük meg, hogy legyen idő a sörpartyra és szórakozásra. A Lapbizottság MAS IS TANULHAT BELŐLE! KIOLVASTAD E LAPOT? ADD TOVÄBBőket és nem volt sem fogadtatás se beszéd. Két kollek- tiv gazdaságot látogattak meg. A vita alatt állítólag egy iowai farmer azt mondta: “Két rend ruhát hoztam magammal, de csak egy gyomrot!” Több más farmer, aki túlsók pezsgőt és kaviárt fogyasztott, “helyeslőén nyögött.” Azt persze nem tudjuk, hogy csakugyan igy viselkedtek-e a farmerek, vagy pedig csak a tudósitó torzította el a beszámolót a régi hidegháborús beállítottsággal. Valószínűbb, a Szovjetunióban is vidáman barátkoztak a farmerek és csak tréfálkozva panaszkodtak a vendégszerető orosz földművesek bőkezűségére. Közben pedig a szovjet farmerek már Nebraska gazdatársadalmát hódítják meg jó modorukkal. Motors, amely a napokban bejelentette, hogy részvényeit három az egy arányban felvizezi és több mint 1 billió dolláros tiszta profitot hozó év elé néz, a nemzet egészségének barométere lett, amint egyre jobban elmerül mono- póliumos helyzetében. Nemrég azt hallottuk, hogy ami jó a General Motorsnak, az jó az országnak is. Egyre több vállalat olvad egybe. A huszas évek ficánkoló pökhendisége már megint itt van. A hitelbe-vásár- lás és a családi házakért és egyebekért nyújtott hitel túlszárnyalta már a 100 billió dolláros határvonalat is. A vadbikaként viharzó tőzsdenapok is újra beköszöntek. Újra szemtanúi lesziink-e annak az előjátéknak, amely egy újabb gazdasági összeomlás előtt jár, amely aztán elpusztíthatja a kapitalizmust? Amint a nagytőke a szemétbe dobja azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a közönség védelmére létesítettek a kapitalizmus túlkapásai ellen, nyilvánvalóvá lesz megint, hogy tőkés közösségünk nélkülözi az előrelátást, hogy saját hosszúlejáratú érdekeit megvédje. Ámbár a kapitalizmus dicsőségéről beszélnek, valójában csak az azonnali profitokkal törődnek és azok a visszaélések, amelyek ezekből származnak, a kapitalizmus legnagyobb veszedelmét jelentik. A kapitalizmus veszélyei A kapitalizmusnak is megvannak a maga veszélyei. Ha nem szabályozzák, gazdasági katasztrófát okozhat és elpusztíthatja önmagát. Bátorítja a profitdollár után való tülekedést és kiélezi a nyerészkedés szellemét, az emberek fösvénységét és pénz- szomjuságát. A profit fel- magasztalásával gyengíti az etikai standardokat. Olyan könnyenérthető jelszavak alatt, hogy “az üzlet — üzlet”, feláldozza az erkölcsi meggondolásokat a profitszerzés kedvéért. Gyakran eredményez —- főleg nagyobb városainkban — szövetséget a bűnös elemek, a tőkés közösségek és politikusok között. Megrontja a kormányt és a választásokat. Ha őrjöngésében szabadon engedik, amint ez a huszas években történt, akkor saját pusztulásának magvait hintik el és a nemzetet romokba döntik. Ezt kérik sokan nagytőkéseink közül ma is, amikor visz- sza akarnak térni a hoover- izmushoz. A MAGYAR TÁSASKÖR 1955 augusztus hó 12-én, pénteken este igen értékes kulturestét tart a GENFI NAGYHATALMI KONFERENCIÁRÓL a Magyar Házban, 2141 Southern Boulevard alatt. Előadó: DEÁK ZOLTÁN, ‘a Magyar Szó szerkesztője Előadás után kérdések Belépődíj nincs éshozzászólások! iiiiiiiiiimiimimimmmmmmmimmmmiimmimmmmmmmiiimm A Bronxi Női Csoport FRANKFURTER TÁRSAS ESTÉT — tart augusztus 17-én,HANf;u,,AT ~ szerdán este a Magyar Hazban, „ 2141 Southern Boulevard alatt a- Magyar Szó losangeiesi konferenciájára utazó newyorki 1 küldöttek tiszteletére. — Mindenkit szívesen látnak! —
