Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-08-04 / 31. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 4, 1955 MILYEN KÖNYVEKET «KARNAK , Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon élveztem a Magyar Remekírókat. Szeretném, ha ■ki tudnák adni az Egyesült Államok történetét. Azt hiszem, hogy sokunkra ráférne, hogy megismerjük fogadott hazánk igazi történetét. Czakó Tisztelt Szerkesztőség! Sajnos itt (Long Beach, Calif.) nincsenek magyar ismerőseim és igy terjeszteni nem tudok könyveket, de igen szeretném, ha megjelenne a 700 Esztendő Legszebb Maszebb Magyar Versei és Tom Paine. Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök & dollárt a Magyar Remekírókért. Nekem annyit megér. Pártolom a •könyvek kiadását, különösen a 7Q0 Esztendő Verseit és a Magyar nemzet történetét. B. H., Chicago Tisztelt Szerkesztőség! Csatolok 5 dollárt a számomra küldött könyvért és négy külön kötetért a csatolt címekre. Mellette vagyok, hogy kiadják Móricz Zsig- mond és Mikszáth legszebb elbeszéléseit, Magyarország s Amerika történelmét. J. S. T. Tisztelt Szerkesztőség! Itt küldök 2 dollárt a könyvért. Hogy mily könyveket szeretnék kiadatni? Móricz és Mikszáth elbeszéléseket és Howard Fast regényeit. E. K., Brooklyn Tisztelt Szerkesztőség! Pártolom a javaslatot, hogy hogy kiadják a Magyar nemzet történetét. A legtöbb ame rikai magyarnak fogalma sincs szülőhazája történetéről. csak annyit tudnak, hogy Árpád apánk foglalta el. hogy több is veszett Mohácsnál, hogy Rákóczi kurucai és Kossuth veressipkásai jó katonák voltak. F. K., New York FIGYELEM, BRIDGEPORTI OLVASÓK! Julius 17-i keltezéssel levelet kaptunk 10 dollárral, a- melyben a levél Írója arra kér bennünket, hogy lapjának lejáratát hosszabbítsuk meg. Mivel a levél nem volt eláirva, igy nem tudjuk, hogy melyik bridgeporti olvasónk küldte a 10 dollárt. Nagyon kérjük a levél Íróját, hogy postafordultával értesítsen bennünket, hogy a meghosz- szabbitást elintézhessük és a nyugtát kiküldhessük. Kiadóhivatal Olvasóink Írják... Mi lesz a második generációval? Tisztelt Szerkesztőség! Állandóan figyelem a hozzászólásokat a lapkonferenciához, hogy mikor fogja végre valaki felvetni azt a kérdést, ami szerintem a legfontosabb, mit teszünk azért, hogy utódaink, a második és harmadik generációhoz is jut tassunk valamit abból a szellemi és politikai táplálékból, amelyet oly bőségesen osztogatott számunkra a mi sajtónk 50 éven át, de amellyel elég önzők voltunk, hogy csak magunk élveztük és soha nem godoltunk arra, hogy juttassunk belőle a gyermekeinknek és unokáinknak is. Itt az ideje, hogy valaki’ felhozza ezt a kérdést, bár tudom senki sem szereti hangoztatni. Mi, lapunk régi tábora, gyorsan öregszünk. Csak egy pillantást kell vetni lapunk 'bármely számára és ott látjuk, hogy miként hullnak ki a jobbnál jobb régi munkástársak, azok, akik oszlopai voltak lapunknak az elmúlt 40—50 éven át. Hát úgy fog a mi táborunk lassankint összezsugorodni, hogy meg sem kíséreltük, hogy hagyjunk valamit örökségül a gyermekeinknek a mi meggyőződésünkből, a mi magyar munkáskulturánkból ? Tudom, hogy erre a legtöbben azt fogják mondani, hogy a mai fiatalságot nem érdekli a mi mozgalmunk, nem érdekli még a szakszervezeti mozgalom sem, csak a televízió a baseball meg az automo bil. Én ezt a magatartást helytelennek és igaztalannak tartom. Tény, az uj nemzedéknek nem kellett olyan gvöt- relmes fiatalságon keresztülmenni. mint nekünk. De ne I becsüljük alá az értelmüket! Ne bennük keressük a hibát, hanem magunkban. A régi módszerrel az uj generációt persze, hogy nem lehet megnyerni. Viszont azt sohasem kíséreltük meg, hogy uj módszerrel, saját nyelvükön juttassuk el hozzá a mi ügyünket és a mi nagy örökségünket, a magyar nép szép kultúráját. Ha az idei lapkonferencia nem fog erről a kérdésről tár- i gyalni, akkor biztosíthatja ugyan továbbra is a Magyar ! Szót és én volnék az utolsó,j ' aki ennek fontosságát kétségbevonnám, de talán utolsó al- j kaimat mulasztanánk el, hogy | : megvessük az alapját a fél- milliónyi itt született magyarságnak a haladás és a ; magyar kultúra ügye számá- í ra való megnyerésének! I Javaslom, hogy a konferenKedves Szerkesztőség! A könyvet megkaptam, köszönet érte. Tehetségem szerint segítségére leszek a könyv terjesztésében, habár ez nem megy gyakorlatban úgy, ahogy azt elméletileg elképzeljük. Az öregek sora ritkul, aki még él. egyéb gondja van, minthogy könyvet vásároljon. A fiatalságról ne is beszéljünk, azoknok nem kell. a legtöbbje nem tud magyarul, de ha tud is, nem érti meg. A könyv érdekes és ha tudok valakit, ajánlani fogom neki. Mrs. Gitz cia tárgj alja és garantálja egy angolnyelvü magyar folyóirat, akármilyen szerény folyóirat megteremtésének a kérdését! Hungaricus Veridicus Tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a Magyar Szó július 7-iki számából “Végszó a Novák polémáihoz”, amit T. J. New Jersey-i munkástárs irt. Elmondta abban, hogyan pofozta meg az ispán a bérest, mert vizet segített meríteni a 7 éves gyermeknek. Bizony az úgy volt a legtöbb uradalomban, de néhol-en nek az ellenkezője is megtörtént. Én például 17 éves koromban szintén pusztán voltam. Volt ott egy ispán, hatalmas atlétatermetü ember, akkorát azóta se igen láttam még dijbirkozókban sem. Nem is rendes botot hurcolt, hanem olyan vékony keritésducnak is megfelelt volna. Az uradalmi bognárfel szokta csináltatni akácfából és olyan tölcsérforma fogót csináltatott és azt markolta hatalmas kezével mindig, amikor boto- zott. Puha István volt a neve és az uradalom pedig Szluha István tulajdona volt Alsó- Szentivánon. Úgy történt az eset, a béres jött befele kifogni az ökröket délre és etetni. Az ut, egy helyen közel volt a kúthoz és az első két ökör erővel oda akart menni a vályúhoz. A béres szokás szerint, ha nem arra ment amerre kellett, jól rávágott az ökörre, talán még jobban is mint máskor, mivel az ispán ur ott volt a közelben. Az ispán erre azt mondta a béresnek: “Te kódis, hogy mered azt az ökröt megvágni, még hozzá a szemem láttára?’’ “A gazdája szentségit ennek az ökörnek” válaszolt dühösen a béres, hát nem azért kellett ezt az ostort venni, hogy betakarjam ezt az ökröt vele, ha nem arra megy amerre kell. Ha a szekeret töretném össze, akkor meg az volna a baj.” Az ispán ur már több szót nem várt, bizott az atléta erejében és a sótörővei (mert a botját mindenki sótörőnek nevezte) odavágott a béresnek, Krujz Istvánnak. Az villámgyorsan megfordította az ostornyelét és a boldogabb végével odavágott az ispán I szita fejére, de úgy, hogy a nagy ember bukfencet vetett Kedves Kiadóhivatal! A küldött könyvet megkaptam és meg vagyok vele elégedve. Úgy az elbeszélések mint a kiállítás és nyomás, valamint a papír kitűnő. Kérem folytassák a könyvek kiadását, ha lehet, a magyar remekírók, Gorky, Doszto- jevszky, Balzac és mások Írásairól. Ne tartsa vissza önöket az, ha egy olvasó megírta, hogy visszaküldi. A. M. HOGYHA IGAZ, ROSsTTaGY JÓ, MEGÍRJA A MAGYAR SZÓ! Küldjön vámmentes IKK A- csomagokat az óhazába! — KÉRJE UJ ÁRJEGYZÉKÜNKET! — Élelmiszerek, ruhaneműk, cipők, biciklik, nylon harisnyák, stb. az “1KKA” budapesti raktárából JOSEPH BROWNFIELD a legpontosabb és legbiztosabb kiszállítást garantáljuk 62 William Street, New York 5. N. Y. Telefon: WH 4-3355 AVENEL AUTO BODY REPAIRS 1366 St. George Avenue, Avenel, New Jersey REPAIR SHOP. — Body- és Fender-javitások • WELDING • SPRAYING • BRAZING PAUL ABLONCZY, tulajdonos — Tel.: RAhway 7-1487 NEW YORK UNDERTAKING CO., INC. SZOLGÁLJUK A NÉPET — Balló János R. Lie. Mgr. 240 East 80th Street, New York 21, N. Y. Telefon TRafalgar 9-5404 volt a holmija. Az ispán az ágyból adta ki a parancsot a kilakoltatásra. Soha nem tudtuk meg mért nem verette el a bérest a csendőrökkel. Voltak, akik azt állították, hogy szégyelte az esetet, .de mi ismertük a Krujzot és a csendőrök is ismerték. Lehet ugyan, hogy az ispán meg akarta veretni, de a csendőrök tudták, hogy nem lesz könnyű munkájuk, legfeljebb agyonlőhetik, de verekedni nem mertek volna vele. Hát ilyen béres is találkozott. Ennek a esetnek szemtanúja voltam. J. Fazekas mint a kugli labda. v De nem csak azt az egyet á kapta. A béres leugrott a a szekérről és az ostornyelével t tovább verte az ispán ur t minden porcikáját. Agyon is I verte volna, de az asszonyok I el kezdtek sikoltozni,, hogy r már agyonütötte az ispán c urat. Erre összeszaladt 3-4 i ember és* nagy nehezen meg- a tudták fékezni pedig nem í volt már fiatal ember, 18 1 éves legényfia volt. a Az ispán urat úgy mosdat- r ták fel ott, de sokáig tartott i mig magához tért. 1 Krujz István mire hazatért! j a kocsival, már az ut szélén I Rétesház és cvkrászda 1737 Third Ave., New York, N. Y. (a 81. St. sarkán) 1; Telefon: BU 8-0660 és BU 8-0670 ;> » GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • ;; Este 8.30-ig nyitva van ! ÍZsZobr“HERZ SZALÁMI ro/w.«** Megérkezett a friss importált MÁK, LEKVÁR, DIÓ, MANDULA. Igazi MAGYAR édes nemes rózsa PAPRIKA, pergetett ZITA AKÁC MÉZ,. — HUNYADI JÁNOS ÁSVÁNYVÍZ, KILÓS mérlegek, zománcozott edények, gyurótáblák és sokezer más konyhafelszerelés — KÉRJEN INGYEN ÁRJEGYZÉKET! — H RATH £ CAM 1577 lst Ave->New York 28, n.y. . KV I fi Qt difii Telefon: REgent 4-1110 Postai rendeléseket $3-on felül pontosan szállítunk! % £ AMERIKAI Ä ^ Magyarázó Published weekly by the Hungarian Word, Inc., J30 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 f.cbscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign I t one year, $4 half year. — Single copy 15 cents 84
