Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-29 / 52. szám
December 29, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ A vén cigány Irta: Vörösmarty Mihály (Vörösmarty — Csokonai, Kisfaludy után, mint Arany és Petőfi kortársa — a magyar nemzeti érzelmi és elbeszélő költészet kimagasló úttörője és fejlesztője. Világos után Bajzával bujdosott, ekkor irta “Emlékkönyvbe" című versét. 1850 végén önként jelentkezett és kegyelmet kapott, Sok egyéb között, hires verse a “Fóti dal” és a Nyéken, halála előtti évben irt “A vén cigány”, mely egy “igazi ünnep” — békés és szabad világ reményével végződik.) Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyütt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval, borral. Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! Véred forrjon mint az örvény árja, Rendüljön meg a velő agyadban, Szemed égjen mint az üstökös láng, Húrod zengjen vésznél szilajabban. És keményen mint a jégverése, Odalett az emberek vetése — Húzd, ki tudja meddig húzhatod. Mikor lesz a nyütt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval, borral. Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! Tanulj dalt a zengő zivatartól, Mint nyög, ordít, jajgat, sir és bömböl; Fákat tép ki és hajókat tördel, Életet fojt, vádat és embert öl; Háború van most a nagy világban, Isten sírja reszket a szent honban. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyütt vonóbul ltot; Szív és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! Kié volt ez elfojtott sóhajtás, Mi üvölt, sir e vad rohanatban, Ki dörömböl az ég boltozatján, Mi zokog, mint malom a pokolban? Hulló angyal, tört szív, őrült lélek? Vert hadak vagy vakmerő remények Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyütt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! Mintha újra hallanék a pusztán A lázadt ember vad keserveit. Gyilkos testvér botja zuhanását, S az első árvák sirbeszédeit, A keselynek szárnya csattogását, Prométheusz halhatatlan kínját. Húzd. ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyütt vonóbul bot; Szív és pohár tele búval, borral, Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal! A vak csillag, ez a nyomorított föld Hadd forogjon keserű levében, S annyi bűn, szenny s ábrándok dühétől Tisztuljon meg a vihar hevében, És hadd jöjjön el Noé bárkája. Mely egv uj világot zár magába. Húzd, ki tudja meddig húzhatod, ” lesz a nyütt vonóbul bot; pohár tele búval, borral, cigány, ne gondolj a gonddal! de mégse. — hagyj békét a húrnak, egyszer ünnep a világon; ■fárad a vész haragja, "érzik a csatákon, , újra lelkesedve, oenne kedve, újra a vonót, on homlokod.-z öröm borával, a világ gondjával. 1854) 12 éves Mrs. E. Go- 39 éves férjét vesztek ösz- porkchop13 ELSŐ BESZÁMOLÓ A MINDENTUDÓ KALENDÁRIUMRÓL minden évben, az uj Magyarországról szóló beszámoló, írásban és képben. Az egyik cikket Gyet- vay Jánosunk irta. Számos riport vet fényt szülőhazánk fejlődésének legújabb szakaszára. E tanulmányok közül kiemelkedik “A magyar művészetek rövid története” cimü: ez valóságos remekmű, melyet illusztrációk díszítenek. A tudományos ismeretterjestző és összefoglaló cikkek közt olyanokat talál az olvasó, mint a nagy angol szociológus és régész V. Gordon Childe munkája: “Fejlődés a természetben és a társadalomban”, “A magyar nyelv eredete” Halász Zoltántól, egy tanulmány a vallásos hiedelmek történetéről, “Az állatok szelemi világa’". “A négyezeréves kultúra földjén” (a kínaiakról szól). Rachel L. Carlson tanulmánya “A titokzatos tengerről.’. És majdnem elfeledkeztem róla pedig én Írtam:: “Az 1955-ös eszetendő világpolitikai története” és “Az amerikai munkásmozgalom főbb mozzanatai 1955-ben” cimü cikkeket. De még ezzel sem mondtunk el mindent. A naptár nagy értékei közé tartozik a “Kis enciklopédia nagy emberekről”, Geréb Józseftől valamint “A mérés története” és “Mértékrendszerek” Azt hiszem nem túlzók, ha azt állítom, hogy valósággal lélegzetelállító anyagot hordtunk egybe eben a “Mindentudó Kalendárium-ban. Nem adhattuk volna fényesebb bizonyítékát annak, hogy ehhez a kulturteljesitményhez képest eltörpül az amerikai magyarság összes csoportjainak színvonala és hogy a haladószellemii munkásság kultúrája méltán áll az első helyen. Mindez betetőzéséül hozzájárul, hogy technikailag is sikerült munka ez. Szép finom fehér papirosra van nyomva, gyönyörű illusztrációk és képek kisérik az egész anyagot elejétől végig. Még a hirdetésekkel is csínján bántunk, hogy minél több hely maradjon az olvasmányos anyag számára. Szép színes, modern címlapját a nagy amerikai-magyar művész, Gellért Hugó készítette. A szerkesztése és összeállítása Deák Zoltán érdeme. És amikor olvasóink kezükbe veszik a kész munkát, (és remélhetőleg megelégedéssel és okulással böngészik majd át,) aligha sejthetik azt a roppant, idegölő tevékenységet, amely létrehozta: a nyomdászok fáradhatatlan igyekezetét; az éjt- napot igénybevevő erőfeszítést, hogy szerény eszközeinkhez mérten olyan eredményt hozzunk létre, amelyre büszkén tekinthet fel a haladé amerikai magyarság. I)r. Pogány Iíéla siszta korszakban az emberiség ellenségeinek egyik szörnyű poklát, a buehenwaldi koncentrációs tábort rejtegette. Buchenwaldban önkéntes társadalmi munkások építik a német nemzet kegyeletének monumentális emlékművét. A felszabadulás előtti napokban legyilkolt ötvenhatezer német, szovjet, francia, lengyel, jugoszláv, magyar, csehszlovák, bolgár és más nemzetiségű hazafi három tömegsírja körül épül az emlékmű. A sírokat huszonkét méter széles ut köti össze, “a nemzetek útja”, s rajta tizennyolc ötméteres oszlop hirdeti majd ama nemzetek nevét, amelyeknek fiai itt végezték harcos életüket, A Weimarból Stadten- be vezető ut torkolatánál kezdődik a kétszázötven méteres ut, egykor a kálvária útja. A hatalmas épitménv, a művészi dombormüvekkel övezett ünnepi tér és az ötvennégy méternyi, ha- rangos “Szabadság-torony” elfedi majd a múlt szégyenét és gyalázatát, Esténként tábortűz mellett erről beszélgetnek itt az építők, s ezt mondta el nekünk egyszerű szavakkal Gerhardt Schütz, a fiatal weimari lakatos, Peter Bernhardt, az erfurti ifjúmunkás és Bruno Kremser, a tagbaszakadt negyvenhárom éves kőműves, aki miközben karjával Weimar felé mutatott, halkan igy szólt: — A háborút végigszenvedtem, sokat láttam, tapasztaltam. Nagyon átérzem, mi történt itt. Odaátról, nyugatról is sokan jönnek ide dolgozni. Gyakran beszélgetünk velük is ezekről a dolgokról. Iszonyodva gondolunk arra, hogy Weimar mellett Buchenwald létezhetett. Mi valamennyien a Goethe és Schiller emlékét őrző múlt folytatói akarunk lenni uj, békeszerető, szabad hazát akarunk teremteni a németeknek. A vendégek, akik nyitott szemekkel járnak a a Német Demokratikus Köztársaságban, egy pillanatra sem kételkedhetnek Kremser kőműves és társai szavában. Vadász Ferenc ’ *** "" Á •• Wa ” **& •** “ »»A ” "«a ” “Vsa" ” *** " »*» “ " Va" Műit, jelen és jövő Goethe városában — Riport a Német Demokratikus Köztársaságból. 1 Csodálatos színekkel pompázik Weimarban az ősz. A házakat rozsdás vörösen fogja körül a vadszőlő, de. a hatalmas park még élénkzöld, mintha tavasz volna. Itt élt a Fauszt, az Egmont, a Werther halhatatlan költője, itt áll a ház, ahol Johann Wolfgang Goethe munkálkodott a kultúra és az emberiség üdvére. A látogatók megha- tottan nézik a sok ezer kötetes könyvtárat, a szobrokat, a festményeket, a ház bútorait, kitüntetéseit, tizennyolcezer darabból álló kőzet- gyűjteményét és a nagy órát, amelyben ma is tizenkettőn áll a mutató. A költő délben született és ugyancsak délben, abban a karosszékben halt meg, amelyet másfél évszázad múltán megillető- dötten érint jobbjával a látogató. Százan és százan jönnek Weimarba vasárnapokon és hétköznap a Német Demokratikus Köztársaság városaiból, falvaiból és sokan Németország nyugati feléből, hogy tisztelegjenek a dicső történelmi múlt ma is élő és ható nagysága előtt. A gazdag múlt örökbecsű kincseit őrzik a város múzeumai. Ám, nem kevésbé értékes most már a jelen sem, amely a jövő Németországán, a békeszerető nemetek jövőjén munkálkodik az ősi falak között. Jelentős uj gyárak épültek, s ezekben uj emberek dolgoznak. A Zeiss-müvek- nek működik itt egy üzeme, s több uj gyár van Thringsdorfban, Weimar külvárosában. A város uj intézményei: az építészeti főiskola és a mező- gazdasági szakiskola. Weimar gyáraiból és iskoláiból munkások, mérnökök, tanárok, diákok gyakran indulnak útnak a közeli Ettersbergre. Mit csinálnak ott? A múltat temetik. A hegy lankáin magas, karcsú bükkfák hatalmas erdeje. Ez az erdő a fa- ; Minden esztendőben az a vagy hajtja a Ma- i gyár Szó”-t a kalendárium megszerkesztésénél, i hogy a kultúrának, a tudománynak, az irodalom- \ nak válogatott gyöngyszemeit tömörítse egybe 1 és kínálja fel olvasóinknak. Idén ez a törekvés és t ez a munka minden reményünkön felül sikerült. > Ebbe a 192 oldalas 1956-os Évkönyvbe sikerült í az ismereteknek olyan tömegét összesüriteni, ami túlszárnyalja minden korábbi eredményein- 1 két. Ha könyvalakban adtuk volna ki, egy 400- r 500 oldalas kötetben jelent volna meg, amely ( nemcsak egy évre, hanem egész életünkre szóló t kulturanyaggal gazdagította volna könyvtár un- I kát. r Már most az elején le kell szegeznünk, hogy a ‘ munkatársak érdemeinek kijáró elismerés mel- < lett elsősorban Geréb Józsefnek tartozunk hálá- z val, mert a naptár anyagának tekintélyes részét ö szolgáltatta eredeti Írások, fordítások, és más gyűjtött adatok formájában. Ki kell emelnünk dr. Morandini 1). Mihály egyetemi tanár Einsteinről szóló tanulmányát, amely önmagában f véve is biztosította volna idei kiadványunk Jeg- magasabb szellemi színvonalát. Ott van Bódog András munkatársunk ragyogó Mozart-tanulmá- nya, amely uj megvilágításba helyezi a zseniális zeneszerző egyéniségét s korát. Eörsi Béla munkatársunk kitűnő tanulmányt irt G. Bemard 1 Shawról, századunk legnagyobb szinmüirójáról. I A Mozart és Shaw értékeléséről szóló tanulmá- ; nyok jelentőségét fokozza, hogy mindketten 1 azon szellemóriások közül valók, akiknek ünnep- t lésére a Béke Világtanácsa felhívta a nagyközön- i ség figyelmét. 1 Olvashatunk még az Évkönyvben életrajzot Benjamin Franklinról ezt Geréb József irta, va- 1 lamint Bartók Béláról, akit halála tizedik évfor- 1 dulóján az egész világ ünnepel. Ezt Szabolcsi 1 Bence, az egyik legnagyobb élő magyar zenei - szaktekintély irta. És található a könyvben Já- J szai Maritól egy drámai érdekességben és erede- s tiségben utolérhetetlen tanulmány Petőfi színészi £ pályafutásáról. * A szépirodalmi részből csak a legnagyobbak é neveit említve, olvashatunk elbeszéléseket O’ Henry tői. (az amerikai Maupassant-tói),, John l Steinbecktől, Veres Pétertől, Gelléri Andor End- t rétül. ív* Farge-tól, Rákosi Viktortól. Egon Er- ] win Kischtől, Móricz Zsigmondtól, Heltai Jenő- r tői, és másoktól, akiknek felsorolása túlterhelné r e sorokat. ( És még távolról sem mondtunk el mindent. 1 Kalendáriumunk egyik idei főattrakciója, mint a
