Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-22 / 51. szám
NEW YORK, N. Y. Vol. IV. No. 51. Thursday, December 22, 1955 Entered as Second Class Matter "December 31. 1952 under the Act of March 2, 1379. at the P. O. of New York. N. Y. 1955 Karácsonyára Még soha oly sok karácsonyi üdvözlő kártyát nem kapott lapunk az olvasóitól, mint idén. Mi hajlandók vagyunk még ebben is az uj idők jelét látni. Mindenek előtt itt köszönjük meg olvasóinknak a sok szívélyes üdvözletét és mi is hasonló jókat kívánva nekik szeretettel köszönti ük őket e szerencsésen megért újabb karácsony alkalmával. Minden reménységünk meg is lehet rá, hogy a következő karácsonyig még derűsebb lesz a világ helyzete. Tagadhatatlan tény, hogy a nyár - óta nagy mértékben enyhült a hidegháború vészterhes légköre mindazok ellenére, akiknek érdeke és életeleme a halálos veszélyeket rejtegető világfeszültség megmaradása. Az olvasók üdvözleteiben tehát már ennek a megkönnyebbülésnek hatását észleljük. De ugyanakkor olyan karácsonyi ' ajándékkal tisztelték meg szülőhazánkat az Egyesült Nemzetek tagjai, hogy befogadták a népek családjába, elismerve egyenlőségét és érdemeit. Szülőhazánk most már majd a világ nemzeteinek azon a pódiumán is hallathatja meg- ifjult életerőtől zengő hangját, ahonnan a legtá- -volábbra hangzik el a-szó/at a békéért-é* a eivüi— záció megőrzéséért. Az idei karácsony hangulatát megható szavakkal fejezte ki Eisenhower elnök Washingtonban a nemzeti karácsonyfa meggyújtásával kapcsolatban elmondott megjegyzéseiben, amikor többek közt azt mondta: “...Ez a karácsony mégis fénylőbb, ha visz- szanézünk háttere felé. és Ígéretében, ha előre nézünk a jövőbe, mint bármikor az utóbbi esztendők során. Azt hiszem, hogy ez a karácsony még jobb, mint tavaly, hiszen gondoljanak arra, hogy a mostani karácsony hosszú évek óta az első, amelyre nem vetnek árnyat a háború tragikus jelenetei. “A béke minden emberi lény joga. A földkerekség összes népei szomjaznak rá. Biztosak lehetünk tehát, hogy ma este szivünk teljességében és az évszak szellemében, amikor elre- begjiik békeimánkat, a föld mérhetetlen embersokasága is egy lesz velünk. “Bárcsak valamennyien arra törekednénk, hogy megértést hozzunk létre a világon. Bárcsak velünk lenne a végtelen égi béke. hogy abban a bizakodó reményben élhessünk, hogy a béke el is érkezik. Sose haljon ki ez a remény a földről, ragaszkodjunk hozzá, szeressük, ápoljuk és dolgozzunk érte!" Mi a magunk részéről csak azt tehetjük hozzá, hogy bárcsak Dulles külügyminiszter is meghallgatná és szivére venné elnökünk emelkedett és nemes jókívánságait! Mert mi is kívánjuk olvasóinknak és mindenkinek. hogy legyen e földön békesség a jcakara- tu embereknek, de azért nem hunyhatunk szemet azon fenyegető árnyékok előtt sem, amelyek a béke kilátásaira még mindig ránehezednek. Az ünnepi hangulat áhítatában se feledkezzünk meg arról, hogy a békéhez vezető ut rögös, tehát szivünk, agyunk és zsebünk minden jóakaratával, áldozatkészségével és veritékes erőfeszítésével ernyedetlenüi kell tevékenykednünk az áhított békesség érdekében. És szüntelenül kérdezzük önmagunkat, hogy gondolkodásunkat és érzésvilágunkat hozzáido- mitottuk-e kellőképpen az uj idők uj követelményeihez és feltételeihez? Vizsgáljuk folyton önmagunkat, hozzáhasonultunk-e megfelelően az Magyarország az UN-ben A magyar származású amerikaiaknak kimondhatatlan örömöt okoz, hogy szülőhazájuk, Magyarország is tagja lett végre az Egyesült Nemzeteknek. Szülőhazánk mindenképpen megérdemelte a megtiszteltetést hogy elfoglalja méltó helyét a népek családjában. A magyar nép az emberi tevékenység minden terén kivívta a világ nemzeteinek elismerését az elmúlt évtized folyamán. Az a gyorsaság, amellyel újjáépítették az országot a második világháború dulása után, ámulatba ejtette a világot. Tudományban és iparban, kultúrában és sportban a világ első nemzetei közé emelked ett. És most, hogy a békét és a népek barátságát oly őszinte vággyal kívánó Magyarország bejutott az UN- be, mélységesen meg vagyunk győződve, hogy ebben a páratlan történelmi világszervezetben is meg fogja állni helyét, igazolni fogja saját nemzeti jóhirét, és komoly hozzájárulásokat fog tenni az Egyesült Nemzetek békebiztositó munkájának előmozdításához. Magyarosrzág, mint tudjuk, más tizenöt nemzettel együtt vált az Egyesült Nemzetek tagállamáig 1 közöt az uj ■. ■ zt_. vannak olyanok is, amelyek az emberi haladással ellenkező ko> mányrendszereket képviselnek. Ha mi nem is értünk egyet ezekkel a kormányrendszerekkel, aráéi; | az UN-be való bejutásukat minden bizonnyal uralmuk meerősitésére fogják felhasználni, jelenlétükben meg kell nyugodnunk, egyrészt azért, mert hiszen eddig is voltak képviselve az UN-ben ilyenféle kormányok, másrészt azért, mert az Egyesült Nemzetek alapokmánya alapján tagoknak felvehető államok kormányai nem egyformák s vannak köztük ilyenek is meg olyanok is, és az adott körülmények közt nem változhathatunk. Más megközelítésből azonban minden reményünk megvan, hogy ezek a kevésbé kívánatos kormányok éppen azzal a ténnyel, hogy az egyesült Nemzetek tagjai lettek, ezután még kevésbé vonhatják ki magukat a világ közvéleményének, a demokrácia és a béke elveit követő nemzetek hatása alól, mert még az eddiginél is több, nyíltabb és elhárithatatlanabb felelősséggel fognak tartozni politikai cselekedeteikért a világ nagy nyilvánossága előtt. Ez is nagy eredményeket hozhat a világbéke többé-kevésbá teljes megvalósítása érdekében. És.ha majd a politikai megkülönböztetés a népek szövetségének gyakorlatából kiszorul, minden reményünk megvan, hogy előbb-utóbb a 601 miliő lelket számláló kínai népköztársaság is helyet kap az Egyesült Nemzetek soraiban, mert égbekiáltó igazságtalanság és képtelenség ezt a nagy. fejlődő népet kirekeszteni annyival is inkább, mert éppenséggel a legutóbbi viharos napok mutatták meg, hogy a Kina felvételét ellenző érvek milyen rozoga lábon állanak és hogy csak azok az elemek foglalnak állást ellene, amelyeknek a béke ügye nem szívügyük. Üdvözöljük hát a megerősödött és .uj.spinekkel gazdagodott Egyesült Nemzeteket. Szivünk minden melegével azt kívánjuk, hogy tavábbi működése még több eredménnyel járjon és minél eiőbo valósítsa meg az “egy világ” mindnyájunk által áhított világeszményét. Semmi kétség, magyar szülőhazánk népe lelkes örömmel fogadja a hir': és elégtétellel élvezi ajándékát, a UN-tagságot, amely lelkesíteni fogja további küzdelmeiben a haladás és béke magasztos céljaiért. A külföldi “hite tlenkedők’ nek A magyar országgyűlés a múlt hó közepén tárgyalta a kormány beszámolóját, valamint az 1956. évi népgazdasági tervjavaslatot. A felszólalások között különleges érdekességü az amerikai magyarság szempontjából Beresz- tóczy Miklós, országgyűlési képviselő, protono- tárius kanonok, a Katolikus Papok Országos Békebizottsága elnökének beszéde, melyből az alanti figyelemreméltó részleteket közöljük: “Nagy dolog a tett, de nagy dolog a tettet mozgató eszme is. A kettő együtt az élet diadala. ‘Gondolj merészet és- nagyot és tedd rá éltedet’ — szól a költő. A magyar nép sorsának elmúlt fél esztendeje is nagy gondolatok jegyében véglett munka ideje. Ennek a munkának a legsajátosabb izét és jellegét ebben a gondolatban találom: a közösség szolgálata. Ennek a közösségszolgálatnak a megjelölése sok, eddig ismeretlen szóval történik: tapasztalatcsere, munkamódszer- átadás, újítási mozgalom, patronálás stb. “Azt hiszem, hogy természetesnek fogják tartani képviselőtársaim, ha mindazt, ami a ma életét jelenti, időnként hivatásom mértékével D lemérem. Amikor a magyarországi katolikus papság nagyobb részének vélekedését szavakba ön- töm, nem hallgathatom el, hogy az elismerő érzést főképp határainkon túl egyoldalúnak ítéli nemegyszer meg is rónak érte. Nem ez az irá- nyitott, kákán bogot kereső ellenségeskedés s ennek néha idehaza is jelentkező visszhangja késztet ennek megemlítésére, hanem az az őszinte akarat, hogy a jószándéku magyarországi katolikus papság elismerését és köszönetét kormányunk munkája iránt ismételten is kifejezései jutassam. A kintről hitetlenkedőknek üzenhetjük: amit népünk törekvéséről, kormányzatun: erőfeszítéséről és a szocializmus mélységesei szép emberi tartalmáról és mindebben egyházi életünkben felmutatható eredményekről valaha is vallottunk és vallunk, azt az utolsó szavunkig álljuk. Mi ismerjük itthoni egyházi életünket, akik éljük és élhetjük ezt az életet, nem pedig azok, akik távol tőlünk, fizetett hírekből akarják szájuk ize szerint megkonstruálni a magyar országi hívek életét. atomkor és a technika, a gyárnagyságu automatagépekkel termelő világ haladásához és levontuk- é az uj körülményekből adódó végkövetkeztetéseket? Mert csak megifjult felfogással és cselekvéssel tudunk az újkor színvonalán maradni és teljesíteni földi hivatásunkat, hogy a karácsony szelleméből földi életünkben is valóságot teremtsünk. Reméljük, hogy ez sikerülni fog és még életünkben testet ölt az ige, amelyet az emberiség legjobbjai és lenagyobbjai hirdettek. Az emberiség szebb és jobb jövője reményében ismételte i kívánunk olvasóinknak és minden jóakaratu e; - bernek e földön békességet. Ennek az óhaj;1 éltető melegében irtuk meg jelen karácsonyi '• számunkat is, mint a magunk hozzájárulását a karácsonyi ünnepek vidám hangulatához J dogságához. Kellemes ünnepeket hát olvasóinknak ! i Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk!
