Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-12-08 / 49. szám

/ December 8, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE (Folytatás) Az aranybulla a magyar “Magna Carta” Az államháztartás katasztrofális helyzetbe került. A királyi birtokok elvesztett jövedelmét valamivel pótolni kel­lett, s az adott viszonyok közt, a pénzgazdálkodásra való át­térés kezdetén már pénzbeli jövedelmekre volt szükség. Ez- ■ ért a király az állami jövedelmeket idegen, főként zsidó és izmaelita kereskedő-tőkéseknek adta bérbe, akik meghatá­rozott évi összeget fizettek a kincstárnak. így került bérlők kezébe a vámok, a sóértékesités, a pénzverés jövedelme. A bérlet hatalmas hasznot eredményezett a bérlőknek, akik, hogy jövedelmüket még jobban növeljék, a népet nyomor- gatták. Egyre nagyobb mértékben folyamodott András a pénzrontás eszközéhez is: évente többször is bevonta a pénzt s uj pénzt bocsátott forgalomba, hogy ezáltal a pénzbeváltá­si hasznot (lucrum camerae = a kamara haszna) növelje. A pénz egyre kevesebb ezüstöt tartalmazott s lassan papir- vékonyságuvá hitványodott. A pénzspekuláció elsősorban a dolgozókat sújtotta, mert a bérlők, a kereskedők és uzsorá­sok veretlen nemesfémet használtak. Fokozta a nehézségeket az, hogy András a pápával egyetértőleg a balkáni népek és a halicsi orosz fejedelemség ellen vezetett hóditó hadjáratokat, hogy azokat a magyar király és a római pápa fennhatósága alá vesse. Ezt a célt azonban nem érte el. Magyarországon feudális anarchia lett úrrá. 1213-ban, mig a király Halicsban hadakozott, az elé­gedetlenkedő nagyúri csoport Bánk vezetésével összeeskü­vést szőtt: erőszakkal akarták átvenni a kormányt. Az ösz- szeeskiivők meggyilkolták a királynét, akit a bajok okozójá­nak tekintettek. Nemsokára újra területileg is szétdarabo- lódott az ország: az ellenpárt a trónörököst, Béla herceget játszotta ki a király ellen, akit “ifjjabb királlyá” tettek, kü­lön udvartartással és országrésszel. Öccsei ugyancsak “kirá-, lvi” címmel külön tartományokat kormányoztak. 1217-ben a pápa Andrást kereszteshadjáratra küldte, hogy foglalja I el Jeruzsálemet. András elindult, de azzal a céllal, hogy Bi­zánc trónját szerzi meg magának, A vállalkozás minden szempontból eredménytelen maradt. A nagybirtokosok a ki­rály távollétében még jobban megerősödtek. 1222-ben ismét kirobbant az elégedetlenség András és kormánya ellen. A parasztság, a szerviensek, a kormányból kizárt nagyurak egyaránt megmozdultak a hatalmon lévő nagybirtokos-párt ellen s a királyt az aranybulla kiadására kényszeritették. Az aranybullában a szerviensek olyan jogokat nyertek el, amelyek addig csak a nagybirtokosokat illették meg: magukat és népeiket mentesítették a királyi adók alól, pa­rasztjaik felett bíráskodási jogot nyertek, szabadon rendel­kezhettek saját birtokaikkal. Külföldön csak akkor tartoz­tak katonáskodni, ha a király zsoldot fizetett nekik. — Több cikkely intézkedett az idegenek korlátozásáról: a tanács hozzájárulása nélkül nem kaphatnak tisztséget, nem lehet­nek kamara-ispánok, só- és vámtisztek, nem kaphatnak bir­tokot. Megtiltják egész vármegyék eladományozását, vi­szont a “méltó szolgálattal” szerzett birtokadománytól sen­kit sem szabad megfosztani. Azok birtokait sem szabad bántani, akik a királytól az ifjabb királyhoz pártoltak, vagy fordítva. Korlátozták a nagybirtokos-főtisztviselők hatalmát, amennyiben kimondták, hogy a négy országos főméltóságot kivéve, senki két tisztséget nem viselhet. Az egyház ellen irányul a tized pénzbeli szedésének tilalma. Az aranybulla a parasztságról nem sok pontban emlékszik meg. Elrendeli, hogy a nagyurak úgy kövessék a király udvarát és minden­felé úgy járjanak, hogy a szegénységet ne nyomorgassák, ne fosztogassák. A király megígérte, hogy jobb pénzt fog veret­ni. — Végül a 31. pont az uralkodóosztály fegyveres ellen­állási jogát biztosította arra az esetre, ha a király Ígéreteit, a bulla pontjait nem tartja meg. Az aranybulla kibocsátása tömegmozgalom eredménye volt, melyben a parasztság is résztvett. Az egyházi és vilá­gi nagybirtok a maga hatalmának korlátozására irányuló lépést iátott benne. A pápa, aki élénk figyelemmel kisérte a magyarországi ügyeket, a magyar püspökökhöz irt levelé­ben forradalmi veszélytől tart: nagy aggodalommal hallja,' hogy a tömeg a királytól “súlyos és jogtalan” dolgokat kö­vetel : hogy az ország főembereit zárják ki méltóságaikból és tisztségeikből s javaikat osszák fel a nép közt. Ezért a püspökök intsék a népet, “maradjon a jogrend határain be­lül” és ne merészkedjék a király, a főemberek, vagy javaik ellen törni. Különösen vigyázni kell, nehogy tömegek gyüle­kezzenek egybe, mert látni való volt, hogy az milyen veszé­lyeket rejt magában: “Minél nagyobb tömeg gyűlik egybe, annál kevésbé lehet érvekkel fékentartani. . . s ha nem tesz­nek eleget esztelen kívánságaiknak, könnyen forradalmat robbanthatnak ki.” (Folytatás) I Rétesház és cukrászda j ! 01 "■ .............j [ 1737 Third Ave., New York. N. Y. (a 81. St. sarkán) - * -Telefon: BU 8-0660 és BU 8-0670 t » GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • ‘ í Este 8.30-ig nyitva van I A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL { Kozmikus sugarak kutatása a sztratoszférában Az 1900-as évek elején a fizikusok felfedezték a világ­űrből jövő nagyenergiájú ré­szecskék áradatát, az úgyne­vezett kozmikus sugárzást. Az uj sugárzással kapcsolat­ban a vizsgálatok során sok olyan kérdés merült fel, amelyre a tengerszinthez kö­zeli laboratóriumokban nem lehetett választ kapni. Egyre nagyobb magasságokba kel­lett az eszközöket és az észle­lőket feljuttatni. A tudósok mindjobban oldják meg ezt a problémát, s ma már sokféle módon végeznek méréseket. Hegyi laboratóriumok A magassági mérések egyik elterjedt módja, hogy a labo­ratóriumokat magas hegy­csúcsokra épitik. E módszer előnye, hogy bármilyen sú­lyú és terjedelmű kutatási eszközt fel lehet szállítani, és a mérés ideje nincs órákra vagy napokra korlátozva. Ezeket a kutató állomásokat a legmodernebb eszközökkel szerelik fel s ellátják elek­tromos t á v v e zetékekkel, utakkal, hegyi vasutakkal, kötélpályákkal. Hátrányuk, hogy megépítésük igen költ­séges és az elérhető észlelési magasság korlátozott, legfel­jebb 4,000—4500 méter. A világ minden táján mű­ködnek ilyen kutatóállomá­sok. A Szovjetunióban, a Pa- mirban és a Kaukázusban, Csehszlovákiában a Magas- Tátrában, Svájcban a Jung- fraun, Franciaországban az Alpokban, az Aiguille du Mi­din és a Pireneusokban, a Pic du Midin. Olaszországban a Testa Grigián, az Egyesült Államokban a Pike’s Peaken, a Mount Evanson és sok más helyen. Sztratoszféra repülőgépek A 4000 méteren felüli koz­mikus sugárzási vizsgálatok céljaira mintegy 10,000 mé­terig nagy teherbírású repü­lőgépeket használnak. Ezek néhány tonna terheléssel is több órát tartózkodhatnak a sztratoszférába határán. El­főnek 1914-ben használtak repülőgépet kozmikus sugár­zás kutatására. Azóta, re piiőgépeken végzett kísérle­tek során, igen sok kérdésre választ kaptunk. A sztratosz­féra-repülőgépek használatá­nál azonban szintén mutat­koznak nehézségek. A tete­mes költségtől eltekintve is a nagy magasságban való tartózkodás időtartama kor­látozott, s a kutatóeszközök gyakran zavarják, a repülő­gép eszközeit és viszont. ! Ballonok Még nagyobb magasságok-; ban lehet méréseket végezni | I a sztartoszféra ballonokat és í I a balon- vagy rádióonával, j amelyben már embert nem szállítanak, csak műszereket. Sok kutató már az 1930-as évek elején megkísérelte, hogy ballonnal felszállva, i nagy magasságokban végez­zen kísérleteket. A Piccard- házaspár és Cosyns, valamint az angol Settle és Fordney, egymásután 15,781 m. 16,201 m. 17,550 m. és 18,665 m. magasra emelkedtek, majd 1934 és 1935-ben Stevenson és csoportja az “Explorer I.”, illetve “Explorer II.” nevű sztratoszféra b a 1 lo nokkal 18,500 m-t és 22,066 métert értek el. Hogy milyen veszedelmes vállalkozás volt ezr arra pél­da az “Explorer I” történe­te. A ballon hidrogénnel volt töltve. 18,500 méternél a bur­kolat alsó része kiszakadt és a ballon gyorsan süllyedni kezdett. A kabinban levő em­berek a kis külső nyomás miatt nem használhattak ej­tőernyőt. várniuk kellett, mig a ballon 5,500 méterig zuhan. Eközben a ballon burkolata nagy ejtőernyővé formáló­dott, s körülbelül 1000 mé­terrel a tengerszint felett fel­robbant. Az emberek azon ban, akik addigra ejtőernyő­vel kiugrottak, szerencsésen földet értek. Az utóbbi tiz év alatt sokat fejlődött a rádiószondák tech­nikája. Állandó összeköttetés­ben állnak a földi állomással, ahol a kutatók a mérési ered­ményeket a ballonban elhe­lyezett önműködő rádióleadó segítségével ugyanakkor ész­lelik, amikor a nagy magas­ságokra felküldött bonyolult automatikáju berendezések. Ezek közül igen szellemes megoldású például a szovjet kutatók által tervezett, az elektron- és magzáporok ta­nulmányozására szolgáló ké­szülék, az úgynevezett “ho- doszkóp”. A hodoszkóp Gei­ger—Müller számlálócsövek­ből és neonlámpákból álló készülék. Ha a töltött ré­szecske áthalad egyszámláló­csövön, kigyullad egy neon­lámpa. A lámpák felvillaná-. sait mutató fényképek alap­ján meg lehet állapítani, hogy melyik számlálócsövön haladtak át a részecskék, amiből viszont a részecskék irányára lehet következtetni. (Innen a készülék neve). Bármiképpen forog is a lég­gömb, a készülék pontosan működik, mert az égtájakat egy, a Nap sugarai által irá­nyított fényelem határozza ; meg. Magának a ballonnak a helyzetét nagyfrekvenciáju rádióhullámok — mikrohullá­mok — segítségével tudják meghatározni. Az elért ma­gasságot szintén rádiójelek segítségével észlelik, például ugv, hogy egy barométer mutatója elmozdulása közben áramköröket nyit és zár, és igv mindig más és más jele­ket küld a földi állomásra, ahol tudják, hogy melyik jel­nek mekkora légnyomás (magasság felel meg.) A ballonok anyaga gumi, neoprén vagy a rugalmatlan polithén. Rakéták 1946-ban amerikai és szov­jet kutatók rakétákat kezd­tek a fizikai kutatás céljaira felszerelni. Különleges Gei­ger—Müller számlálóberen­dezéseket konstruáltak és ezeket a rakéta orrába he­lyezték el. Az egyszerűbb tipusu ra­kétákkal körülbelül 250 kilo­méter magasságot értek el. Újabban a többfokozatú ra- i kétákat használják. Ez az a típus, amellyel az úgyneve­zett mesterséges bolygó léte­sítését és az űrhajózás, prob­lémáját meg akarják oldani. A mesterséges bolygó, amely napokig fog a Föld kö­zelében tartózkodni— remél­jük, sok fontos adatot szol­gáltat majd a kozmikus su­gárzásról is. E ÜNNEPELJE UJ ÉV ESTÉJÉT IS kellemes baráti hangulatban A MAGYAR HÁZBAN 2f41 SOUTHERN BLVD. BRONX, N. Y. gj 1955. dec 31-én, szombaton este 8 órai kezdettel ZORI PÉTER CIGÁNYZENEKARA | Nyolc fogásos vacsora • Finom magyar borok g] Vacsora jegy ára $6.00 személyenként ;; Rezerválásért hívja nappal L08-0290, esténként WE3-2522 __ •:k :::::::::: SÜ= mnil AUTO BODY REPAIRS t 1366 St. George Avenue, Avenel, New Jersey REPAIR SHOP. — Body- és Fender-javitások <• WELDING • SPRAYING • BRAZING PAUL ABLONCZY, tulajdonos — Tel.: RAhway 7-1487

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents