Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-08 / 49. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 8, 1955. 6 Rám ne számítsanak (Folytatás a 3-ik oldalról) A népi köztársaságok lakói azonban már nem kérnek többé az ilyen szabadságból, nem hajtják fejeiket újból a régi járomba. Tudják ezt a “Free Europe” vezetői is, de ők a háborús hisztériából élnek, mert csak igy lehet a nagy hadikölségve- téseket megszavaztatni, amiből olyan nagy profitot nyernek a nagy korporációk és azoknak milliomos tulajdonosai, hogy küldhetik a dollárokat számukra. Én azonban olyan megrögzött hive vagyok a békének, hogy a háborús uszítást nem támogatom. bármilyen formában és bármilyen oldalról kérnek is rá. Éppen azért azt üzenem a háborús uszitóknak: RÁM NE SZÁMÍTSATOK! Képes folyóiratok Mint minden évben ilyenkor, úgy mostanában is szinte naponként hozza a posta ennek, vagy annak a képes folyóiratnak a hirdetését. Úgy feldicsérik újságjukat, hogy hinnéd, anélkül már meg sem élhetsz. És az irásmüvészet eme műremekét alig pár dollárért hajlandók küldeni, ^5t, ha sietek beküldeni a máris nagyon kedvezményes előfizetést, hát valami ajándékot is kapok. Én azonban nem siettem el a dolgot. Előbb alaposan átnéztem ezen folyóiratok több példányát és megállapítottam, hogy információk szerzése szempontjából teljesen értéktelenek. Mert habár tény az, hogy előállításuknál felhasználják a modern nyomda-technika minden módszerét, s technikai szempontból bírálva nagyon szép képeket hoznak, de ha számításba vesszük azt is, hogy mit ábrázolnak ezek a képek, bizony csak igen-igen ritkán akad okunk a dicséretre, ellenben annál többször a korholásra. Gondos vizsgálat után nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy az amerikai úgynevezett “popular” (népszerű) képes folyóiratok nem egyebek gyönyörűen kiállított üzleti hirdetések gyűjteményeinél. A hirdetések közé itt-ott beszúrnak másféle képeket is, amelyekre ráfogják, hogy azok a tudományt, az irodalmat, a művészetet, — szóval a kultúrát szolgálják. Hát nem szolgálják egyiket sem. A celebritások, a fürdőruhás színésznők s a militaristák képei alatt hozott rövid, head-line-szerü, már régen közismert dolgokkal nem emelik a kultúrát, sőt igen sok esetben inkább visszafelé terelik. Ezen újságok, amelyeket általában a “pulp irodalom” névvel jelölnek, óriási cirkulációt érnek el dacára annak, hogy valójában csak a cigaretta, automobil, kannázott ételek, biztositó társulatok, whiskey, bankok, filmszínházak, kozmetika, ékszeráruk és üdülőhelyek hirdetéseinek a reprodukciói. Az átlagos amerikai olvasó azonban elmereng a féker politikusok arcképein, a színésznők “cheese-cake” (lábukat mutogató) képein s nem gondol arra, hogy az ily folyóiratok soha semmiféle haladó mozgalmat sem szolgálnak, sőt ellenkezőleg, kigunvolják és támadják azokat. Ezért fizetnek elő rájuk olyan nagy számmal. Én azonban, mert gondosan átvizsgáltam őket, sietek bejelenteni, hogy RÁM NE SZÁMÍTSANAK! Telkek a holdban Aztán itt van példának a newyorki “Baxter International Economic Research Bureau”, mely évi 80 dollárért értesít arról, hogy milyen “stockot” (részvényt) vegyek, illetőleg ne vegyek a tőzsdén. De tekintettel a szent karácsonyra, most merő 10 dollárért nemcsak 3 hónapon át küldi az ilyen értesítést, hanem még azt is megírja, hogyan vehetek ATOM-RÉSZVÉÁ YE- KET. Igenis, atom-részvényeket! Mert szerencsére az amerikai kongresszus már meghozta azon törvényeket, amelyek biztosítják, hogy az atomenergia gyártása és elosztása magánt '••; ' ban marad s igy alakulóban vannak a társulatok, amelyek ki fogják has alkalmat. És aztán figyelmeztet M . atomenergia fogja helyettesíteni a s ••■■t, az olajat és jól tudom, illetőleg tudható i, s . • v akik 30—*40 évvel ezelőtt 2—300 dolEU bt' tek szén- vagy olaj-részvényekbe, ma mi d gazdag emberek és gondtalanul élhetnek. Szó sincs róla, szeretnék én 30—40 év múltán •gondtalanul élni, de azért még sem küldöm a 2—300 dollárokat Mr. Baxterhoz, hogy fektesse be atom-részvényekbe, mert én nem hiszem, hogy az atomenergia még akkor is magántulajdonban lesz. Mert ha a természet eme legnagyobb kincsét sokáig magánemberek bírják, akkor azok gazdasági rabszolgákká teszik összes embertársaikat, vagy pedig úgy összemarakodnak a hatalmon, hogy szétrobbantják az egész földtekét. Szóval én jobban bízok a társadalmi fejlődésben, mint az atomrészvények jövőjében. Valahogyan úgy nézek én arra is, mint azon telkekre, amiket a holdon fognak kihasítani, ha majd felmennek oda, de azért egy telektársulat már árulja a rádión leadott hirdetéseiben. Hát é,n ezeknek is csak azt üzenem, hogy RÁM NE SZÁMÍTSANAK! A pápa látogatói A nem-katolikus keresztény világot rendkivül felháborította a római pápa azon kijelentése, hogy multévi betegsége idején Jézus megjelent az ágyánál, sőt még beszélt is hozzá. Ugyanilyen nagy volt a keresztény világ felháborodása 1951- ben is, amikor XII. Pius pápa azt mondotta, hogy a “szent év” alkalmából Mária, Jézusnak az anyja látogatta meg. A nem-katolikus keresztények, — közöttük magasrangu egyházi személyek is, — a pápa ezen kijelentéseiben a vallás sértését látják. A katolikusoknak azonban hinniök kell, mert a. római pápa nem tévedhet s szörnyű nagy bűnt követ el az, aki a Szent Atya szavaiban kételkedik. A ma már több mint egymillió hivőt számláló mormon vallás alapitója Joseph Smith is azt mondotta, hogy 1823-ban (amikor ő még csak 14 éves volt), megjelent előtte az Isten és a fia, Jézus, akik őt az uj vallás előkészítésére utasították. Ma a többi keresztények, — beleértve a katolikusokat is, — merő képzelődésnek, vagy egyenest kitalált mesének mondják Joe Smith állítását. A római pápa hasonló kijelentéseiről azonban nagyon óvatosan beszélnek és Írnak az újságok, nehogy vallás elleni támadással vádolják őket. Az irni-olvasni nem tudó Smith Józsefről azt Írják, hogy túlságosan vallásosnak nevelték, betegeskedett és hajlandóságot mutatott a hisztériára; ez magyarázza meg az istenekkel való társalgásait. Nos, én sem akarom a vallást támadni, de azért úgy tartom, hogy XII. Piusnál az öregséggel járó szenilitás. jelentkezik s annak eredményei az állítólagos isteni látogatások. De sok-sok millió embert azért elhiszi, vagy úgy tesz, mintha hinné. Én azonban kijelentem, hogy ily babonás állítások elhivésében, vagy terjesztésében RÁM NE SZÁMÍTSANAK! Folytathatnám még tovább is ezt a listát. Elmondhatnám például, hogy a most kezdődő választási kampányban rengeteg hazugságot és rengeteg Ígéreteket fogunk hallani. És elvárják tőlünk, hogy azokat el is higyjiik. Hát én sietek kijelenteni, hogy RÁM NE SZÁMÍTSANAK! Mint mondom, az egész lapot meg lehetne tölteni ezzel a listával, de én már abbahagyom és folytassa az olvasó a saját viszonyainak és hiszékenységének megfelelőleg. Mert ne várják tőlem, hogy helyettük is én gondolkozzam. Mert ha azt várják, arra is csak azt mondom: RÁM NE SZÁMÍTSANAK! S--------------------------------------------------\ OfuaáóLnl? irjciL . . . \______________________________________f A BÁTOR MHBSZ-ESEK Tisztelt Szerkesztőség: Üdvözlöm mindnyájukat Ohióból és arra kérem, hogy gyakrabban Írjanak az Isten leggyávább teremtményéről, az MHBSz-ről. Éppen most van 11 éve annak, hogy az a banda, mely 60 évig élősködött a magyar nép nyákán, hogy állta meg a helyét akkor, mikor nem egy • agyondolgozott kiéhezett bérest kelett két jól táplált harcos baj- társnak puskatusozni, hanem fegyveres emberrel szembe találta magát. 1944 utolsó hetében történt, amikor áttörtek Cigándnál az oroszok. 250 magyar királyi csendőr úgy bereccsentett, hogy elhajítottak mindent és győzött a V2! Az öt zászlóalj küzdő honvédőt őmiattuk elfogták. Tudva van, hogy Hitler a V2-vel biztatta a Szállási' bandát, hogy azzal fognak nyerni, de a V2-t a csendőrök sajátma- gukból csinálták a két kéz felemelés éppen két V-t mutatott. Szégyelhetik magukat, még v,an orcájuk harcos baj társaknak nevezni magukat, amikor a tüzvonalban még a kakastollat is betették a tarisznyába. (Ott voltam, láttam őket.) A honvédok nevették és utálták őket, mert ők csak a lógósokat meg a bujdosó zsidó fiukat gyilkolták. Rád községben, megfogtak 8 munkaszalgála- tost. Egy gazda kertjében egy verem volt ásva. oda bújtak be. Rettenetes hideg, havas-esős éjszaka volt, 1944. novemberben, tüzvonalban állt a község, ki volt dobolva, hogy mindenki hagyja el a területet és megfogták a 8 embert a bunkerban. A gazdának aki öreg ember volt, még a kalapjáról is leverték" a szalagot és hajtották a zsidókkal együtt. Az öreg összeesett a falu végén és azután hazavánszorgott a portájára. A 8 szolgálatost a körtvélyesi tanya határában a répaföldön agyonlőtték. Öt nap múlva áttörtek az oroszok Csapnál és lerohanták Zemplén községig azt a vidéket. Én annak az öreg Embernek a szomszédjában, egy Fedák nevűnek a padlásán voltam elbújva. Úgy beszéltem az öreggel másnap és mikor az oroszok a községet megrohanták, jelentkeztem a kommendantnál és elindultam a körtvélyesi tanya felé a töltés mellett, ott láttam azokat az embereket a répaföldön, a sárban holtan, akikkel napokig együtt bujkáltam a radi erdőben. De már a viz kiöntött, a Bodrog elborította az erdőt, vizesek voltunk, hát behúzódtunk a faluba. Nekem az volt a szerencsém, hogy nem a veremben bújtam el, hanem a szomszéd padlásán és felhúztam a létrát magam után és ott dideregtem. Már akkor mindkét oldalról ágyuzták a falut. Ilyeneket csináltak a Horthy meg a Szállási pribékek és azt üzenem nekik tizenegy év után, hogy nézzenek tisztességes munka után, mert az ő idejük gyalázatosán elmúlt, a magyar nép nem kiváncsi reájuk többé, azok tudják, mit csinálnak. Clevelandi olvasó A KIS MINISTRÁKS Tisztelt Szerkesztőség! Nem tudom érden| snek tartják e ennek a levélnek leközlését, de amennyiben sokan annyi rosszat mondanak a magyar népi demokráciáról, hogy mit csinálnak a templommal és papokkal, hát azért küldöm. Kérem majd visszaküldeni, mert szeretném megmutatni egy pár hívőnek. Már többnek megmutattam. Tisztelettel K. R. N. Y. A szerkesztőség válasza: Érdemesnek tartjuk közlését. íme: Pápa, 1955 október Kedves keresztanyám! Nagyon köszönöm, hogy rám gondol, úgy szeretném valamivel meghálálni, de igen nagy távolság választ el bennünket. De imámba kérem a jó Istent áldja jó egészséggel és öröm telj es hosszú élettel. Most irok a kis fiamról. Voltunk vele Pesten a nyáron is; nagyon keveset javult. Az iskolában jeles tanuló. A tempómba minden nap elmegy a hétórai misére. Ö minisztrál és harangoz. Nagyon szeretjük, olyan édes kis gyerek. A kislányom már dolgozik, ma hozta az első fizetését, nagy boldogan. Most már mindnyájan dolgozunk. Annus [ RÖVIDEN j SZEMÉLYES jogokba való beavatkozás, felelőtlen támadások egyes személyek és intézmények ellen. A tisztességes demokrácia megcsúfolása. Az ország polgárai közt a kölcsönös bizalom szétrobbantása. Loyális állami hivatalnokok terrorizálása és egyéb hasonló dolgok képezik a.Mc Carth'yzmust, irta a N. Y. Times 1954 nov. 11-iki számának vezércikkében. Azóta kevesebbet hallunk McCarthyról, de ha valaki azt hiszi, hogy a mecarthyzmus veszélye teljesen elmúlt, az nagyon téved. . ★ A SÜLYEDő FŐVÁROS. — Mexico City több mint 2 és félmillió lakosú metropolis állandóan sülyed. Hivatalos számítás szerint évenként 19.75 inch-el. Ok, a rendkivül laza talaj. Egyelőre semmilyen orvoslást sem tudnak a veszedelmes helyzetre. Nem hivatalos magán mérnökök véleménye szerint az évi sülyedés közelebb áll a 32 inch-hez. Ha nem találnak módot a sülyedés akadályozására, vagy lassúbbá tételére, 2000-ig 45 lábat fog sülyedni, amely egy 3 emeletes ház magasságának felel meg.
