Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-12-08 / 49. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ December 8, 1955. számok beszélnek! írja: Eörsi Béla .................... i A mezőgazdasági válság egyelőre, még nem hatott ki gazdasági életünkre oly mértékben, hogy az általános válságot idézett volna elő, azonban kétségtelen, hogy 35 évi kutató munka után sem sikerült egy jó polgári megoldást találni. Minthogy az újságolvasó közönség oly sokat hall az egyes tervekről, oly nagy a zavar politikusok, farmerek és az átlag olvasóközönség körében, szükségesnek látszik, hogy a különböző gyógykezelési terveket közelebbről megismerjük. TERV A. Talaj-javitó bank A kormány fizet a farmereknek, hogy ne talajt kihasználó gabonanemüket termeljenek, hanem talajjavító hüvelyeseket vagy füféléket és azokat szántsa vissza a földbe. Költség: $500 millió évente. Azt állítják — teljes joggal —, hogy az amerikai talajt kizsarolták-és ha a népesség szükséglete hirtelen megnövekedne (például újabb háború esetén) szükség lesz a feljavított talaj-tartalékokra. Ennek a módszernek kritikusai azt mondják: ha a farmerek pihentetnék kimerült földjeiket (melyek úgy sem hoznának hasznot) és a fennmaradó földeken fokoznák a termelést, többet tudnának termelni. Azonban ennek eredményeként még nagyobb lenne a túltermelés. TERV B. i Brannan-terv | (a demokrata kormány földművelésügyi minisztere volt) A farm árak találják meg saját színvonalukat. A kormány azután fizesse meg az “elért” árak s költségek közötti “méltányos” különbséget és azt fizesse közvetlenül a farmernek. A mezőgazda- sági termékek alacsonyabb árai majd növelik a szükségletet, azonfelül exportképessé teszik az országot. Költség: Sohasem tudják kiszámitani. A terv előnye, hogy a kormány segélye nem a nagybirtokosok, nagy vágók és elevátor tulajdonosok kezébe kerülne, hanem közvetlenül a farmerek zsebébe menne. A városi lakosságot nem terhelnék magas élelmiszer árak. Hátránya: Adminisztrációja ennek a tervnek majdnem lehetetlen. Egyenként kellene minden farmer “quótáját” (részesedését) megállapítani, igen szigorú ellenőrzést gyakorolni és a tervszerű termelést irányitani. Ezenfelül a farmert kiszolgáltatná politikai korrupciónak és felülről jövő nyomásnak. (Mezőgazdasági rendőrállamot teremtene, ugyanakkor amikor az ipari tőkés azt teheti, amit akar.) TERV C. | Két ár-rendszer A farmer termelésének egy részét volna hivatott védeni A farmer többlet termését adja el az elérhető árakon, ezáltal — mert az árak alacsonyabbak — a belföldi piac többet tud felvenni és nagyobb az export lehetősége. Költség: Teóriában semmi, mert önmagát fizetné ki. Ezt a tervet a gyapot- és gabonatermelők szeretik, mert növelné a külföldre küldhető termékek mennyiségét. Ennek a tervnek kritikusai azt mondják, hogy igen nehéz a terv adminisztratív keresztülvitele. Amerikát joggal vádolhatnák, hogy a világpiac árait igyekszik lenyomni újabb kiviteli (export) módszerekkel. (Ez a régi vád az 1930-as években a Szovjetunió ellen irányult —, hogy túl alacsony áraival tönkreteszi a világpiacot és a világ szegény parasztságát.) TERV D. Alátámasztó kölcsönök Ez a terv 1938 óta van érvényben. A kormány garantál egy bizonyos árszínvonalat. Ezt Federal kölcsön utján teszi. A farmer kölcsönt vesz fel a kormánytól és — biztosítékul — átadja termését. Ha az ár magasabb, mint az állam által biztosított ár, joga van kifizetni a kölcsönt és ter.1 g.~- . . .... ^ ----------------A szovjet államférfiak látogatása Indiában (Folytatás az első oldalról) Tiszteletükre két napra bezárták az iskolákat és a kollégiumokat, a kormányhivatalokat és az üzleteket. Egész éjjel színes lámpák égtek a, városban. Huszonhét különvonat futott be Kalkuttába a vidékről s a forgalom úgy feltorlódott, hogy óránként egy vagy két mérföldet lehetett csak előre menni. Az utmenti házak ei'kélyeit magas áron adták bérbe az érdeklődőknek. November 30—Mit mondott Nehru? Erről a napról azt jelenti a N. Y. Times, hogy Jawaharlal Nehru indiai miniszterelnök igyekezett lecsillapítani a nyugati hatalmaknál keletkezett aggodalmakat, amiért India oly lelkes fogadtatásban részesítette a szovjet vezetőket. Nehru eszerint azt mondta, hogy India nem akar .semmiféle tömbhöz vagy táborhoz lecsatlakozni. Mig beszélt, Bulganin és Kruscsov egy sátortető alatt ültek mögötte, mig előttük a földön legalább félmillió bengáli ült. Százezerek álldogáltak egy mérföldnyire tőlük és hangerősitők révén hallgatták a beszédeket. E a második nap is a szovjet politikusok ünneplésével telt el. Üzletek, hivatalok zárva voltak, India legnagyobb városának utcáin egész éjjel emberáradat hömpölygőit. A város szovjet lobogódiszbe öltözött. A házak falait szerencse- kivánatokkal Írták tele krétával. Egész napon át zengtek az utcák a hindu nép örömkiáltásától: “Hindi Russzi bhái bhái!” (Az indiaiak és az oroszok testvérek.) Nehru hindi nyelven beszélt és beszéde hivatalos fordításban a következőképpen hangzik: “A nagy fogadtatás amelyben vendégeink részesültek Indiában, nyugtalanítja más országokban élő barátainkat, akik vetélykedő táborok és hadiszövetségek fogalmaival gondolkodnak. Gyakran mondtam már, hogy mi nem akarunk semmiféle táborhoz vagy szövetséghez csatlakozni. Ez a mi alapvető politikánk. De igenis együttműködni akarunk mindazokkal, akik békére, biztonságra és az emberi lét megjavítására törekednek. Senkinek sem lehet ellenvetése mások közt / levő jóbarátság és együttműködés ellen. A gyűlöletet, az ellenségeskedést és az erőszakoskodást kellene idegenkedéssel néznünk és kerülnünk.” Beszédében mondott azonban valamit, amit a nyugat nem fog örömmel fogadni: Különös, mondta Nehru, hogy mig az egyik fél békéről beszél, más országok a háború és hadi szövetségek fogalmaival gondolkodnak.” Nehru ugyan nem mondta meg, melyik fél kicsoda, de a szovjet politikusok — írja a N. Y. Times — hangsúlyozták a békét és támadták a hadiszövetségeket, igy hát az óriási tömegek nyilvánvalóan megértették, hogy Nehru kritikája a nyugat ellen irányult. Nehi’u azt mondta, hogy India tartózkodik más országok kritizálásáról, hacsak a körülmények nem kényszerítik rá. India vendégei azonban nem1 tartózkodtak ettől és egy-két indiai államhivatalnok kényelmetlenül érezte magát, hogy indiai szószéket használnak a nyugat el- lei támadásokra. Kruscsov, aki a szovjet nevében beszélt, tudomással birt turnéja visszahatásáról nyugaton, de az ő szavainak színezete meglehetősen elütött Nehruétól. Kruscsov azt mondta, hogy bizonyos “körök” bizonyos országokban szeretnék széttépni az indiai-szovjet barátságot, mert attól félnek, hogy a népek barátsága megerősítené a békeerőfeszi- téseket. Hozzátette, hogy a nyugati hatalmak két okból harcolnak a leszerelés ellen. Az egyik a fegyverkezési versenyből származó monopolizált profit, a másik pedig az, hogy a nyugat nem akarja, hogy Moszkva a katonai költségek egy részét hátramaradt országok segítésére fordítsa! Kruscsov szavait, amelyek Portugália ellen irányultak, nagy tetszéssel fogadta a tömeg. Támadta Portugáliát, amiért nem adja fel India nyugati partján fekvő Goa- gyarmatát. Azt mondta, Portugália az emberi test vérét szívó féregre emlékezteti, őt. A második nap folyamán a karhatalomnak simését a magasabb áron eladni. Ha azonban az árak alacsonyabbak, egyszerűen nem fizeti ki a kölcsönt és a termés az állam tulajdona lesz. Költség: Az állam körülbelül 5 billió dollárt fizet rá évente ezekre a kölcsönökre — melyeket a farmerek nem fizettek vissza. került a rendet fenntartani s a szovjet politikusok nyugodtan közlekedhettek autójukon. December 1 — A páratlan ünneplés elemzése Ez a bámulatos, kivételes fogadtatás olyan méretű volt, hogy még a N. Y. Times is szükségét érezte annak, hogy jelentőséget elemezze. A következőket irta: * A szovjet vezetők, akik immár Burmába utaztak, az indiai tömegekben a melegség érzését hagyták hátra, mig némely indiai állami közegben utógondolatokat. Mindenki el volt készülve, hogy a szovjet államférfiakat lelkesen fogják fogadni, de arra nem, hogy a lelkesedés ilyen méreteket öltsön. Kalkutta koronázta meg a diadalu- tat. India a tömegek országa,, ahol 100,000 ember megjelenése csak kisebb népgyülésnek számit. De még Nehru is, aki mindidáig az ország legnagvgobb vonzereje volt, kijelentette, amikor a szovjet emberek tiszteletére érkező megszámlálhatatlan százezrek felvonulását nézte, — hogy ehhez foghatót még sohasem látott. Némely indiai osztotta azt a felfogást, hogy ha a kormány a lelkesedést ugyanilyen mértékben bátorította volna, akkor Eisenhower elnököt is hasonlóképpen ünnepelték volna. Más indiaiak erre azt mondták, hogy ez csak vágyálom, mert tény az, hogy a szovjet többet jelent indiaiaknak, mint Amerika. De ha igaz is az a találgatás, hogy Eisenhower vagy Erzsébet angol királynő ugyanilyen ünneplésben részesült volna, ez nem válna be Kalkuttánál. Sok tekintetben Kalkutta India gazdaságilag leglefokozottab városa. Pontosan senki sem tudja, hány pakisztáni menekült van a városban. Senki sem tudja, hány munkanélküli van, hány kuli küzd azért a kiváltságért, hogy napi néhány pennyért gerincroppantó terheket cipeljen, hányán csavarognak nappal és hálnak éjjel az utcákon. Ezek azok az emberek, akiknek semmi kockáztatni valójuk nincs társadalmukban. Közöttük dolgoznak szüntelenül és eredményesen a kommunisták. A kommunisták keményen dolgoznak a dokkmunkásszakszervezetekben is meg a kalkuttái magántisztviselők seregében, akik úgy vélik, hogy hosszú évekig tartó tanulmányaik után szerencsésnek tekinthetik magukat, ha olyan álláshoz jutnak, amely csak éppen annyit fizet, hogy pénzkölcsönzők zsákmányául essenek. Valószínűleg több vörös zászló lengett Kalkuttában a szovjet vezérek látogatása idején, mint valaha Moszkvában. És a hivatalos meleg fogadtatás ellenére igaz marad az is, hogy az indiai kormány — igy a N. Y. Times — belső ellenségnek nézi a kommunistákat. Sok indiai politikus van, aki azt hangoztatja, hogy nincs mitől félni. Mások, ha kevesen is, úgy tettek, mintha nagyon tetszett volna nekik az a dörgedelmes, nyugatellenes beszéd, amelyet a vendégek mondtak. Kruscsov beszéde Ha kezdetben Kruscsov óvatosabban is nyilatkozott, nyilván terepszemléből, később egyre határozottabb lett. Többek közt azzal vádolta a nyugatot, hogy háborús, uszítást folytat, tönkreteszi a leszerelést, Ázsiát háború felé hajtja, támogatja a gyarmatositási rendszert, próbálja szétzúzni az indiai-szovjet barátságot és egy harmadik világháborúra tör abban a reményben, hogy a szovjetet megdöntheti. A két szovjet vezető indiai látogatásának pót litikai alapelveit Kruscsov mindjárt a látogatás legelején, az indiai parlamentben tartott beszédében fejtette ki. Miután Kruscsovék indiai utazása világeseménnyé nőtte ki magát, közérdekűnek tartjuk e beszéd egyes kiemelkedő részleteinek közlését: Önökkel együtt olyan korban élünk, amikor sok nép életében történelmi jelentőségű fordulat történt, amikor a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas csapásai alatt recseg-ropog a gyarmati rendszer. Hatalmas történelmi jelentőségű győzelmeket vívott ki a nagy kínai nép, amely sikeresen építi Előnyei: Nem tudnám hol vannak. Ha lennének, nem lenne mezőgazdaság iválság. Kritikusai joggal mondják, hogy az árak mesterségesen magasak, a belföldi fogyasztás és kivitel csökken. A kormány pedig nem tudja hová tegye a billiókba kerülő felesleges termékeket.
