Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-07-21 / 29. szám

July 21, 1955 *ii1TFplirA1 MAGYAR SZ6_ 4 A helsinki békevüá^aialkozonanagy kimagasló es külon(\ álmélkodó visszhangra feltűnést keltő, szí y amelyet Earl találó eseménye az a * Nobel_dijjal ju­££& S'®- a helsinki ta' nácskozás részvevőihez. az Einstein 4,e, h0' leményben Bertran Aki jsmeri Russel bombarobbanasken • dekadens kapi­eddigi irodalmi mur^^reménytelenül pesszi- talista filozófiára tu mórral átszőtt mista, sajatsago. • - • politikai maga­szkeptikus tartását, az valóban . e levelén. “KLd'Cunirebbeu nemcsak bizonyos mtr­.• i -i. malái nép szabadságharca az nyoR eve oly k a m^a p dßn angol Azonban ez a nyereseg igen Iragapenzebe Ke -«it és kerül Angliának. A malajfoldi háború e\i 100 millió fontsterlingbe kerül az ango <>; mánynak. Évi 100 millió fontsterhnget kell Ang­liának arra fordítania, hogy visszaszorítsa legmodernebb katonai technikával felszerelt an­gol csapatok ellen eredményesen hai^tritban szabadságharcosokat. Francia-Eszak-A nkaban most olyan katonai rendszabályokat alkalmá­nak, amelyeket az angol mperiahju Mala^ földön évek óta alkalmaz es nem sok síkénél. A SS nép vezetői kénytelenek voltak az cser- dobé menekülni és ott szervezni a mala.)i nép szabadságharcát. Amikor az ango oknak ezzd a “villámháborujukkái” nem sikerült rendet t remteniök” Malájföldön, a lakosság tömeges ki­irtásának és a tömeges szabadsagmegfoszta. eszközeihez folyamodtak. Egész falvakat va- toztattak koncentrációs táborokká, F el&yu.itot- ták a termést, megsemmisítettek egesz falvakat és mindezt évről évre növekvő mértékben egyre barbárabb eszközökhöz folyamodva csinálták es csinálják. Az eredményről az angol sajtó így ír: “Kezdetben volt ötezer szabadságharcos. Meg­öltek ötezer szabadságharcost, de az ötezer sza­badságharcos még mindig él.” A maláj földi módszerek éppoly keves.se vezet­nek sikerhez, mint amilyen kevéssé sikerült az angol gyarmatosítóknak Kenyában fejvadász módszerekkel letörniok a szabadságért küzdő ke­nyai népet. RÖVIDEN Újabban a nagy gyárosok saját részvényeik­kel spekulálnak. Adják el és veszik meg azokat és erre az üzletre nem fizetnek adót. Úgy hogy állam több mint billió dollárt \eszit (\ente azon, amit tőzsdeügynökök fizetek volna a köz­vetítésért keresett járulék után. ★ Ecrv másik billiót ott vészit U. S.. hogy a nagy korporációknak megengedi a törvény, hogy gy évben két évre szóló adómentes ko tsegeikét számítsák föl adómentessegre. — Ezért nem le hét a kiskeresetűek adóját leszállítani. ★ . AUS CHAMBER OF COMMERCE (kereske­delmi kamara) követeli a kongresszustól, hogy szüntesse meg a Small Business Admimsti ation-t (kisüzletek képviseletét) és hagyja, hogy a ke­reskedelemügyi minisztérium kezeim a kisu/letek ügveit. Miért? Mert ez az iroda segitsegere volt a kis-üzletembereknek és e segítséggel azok sok­szor versenyezni tudtak a hatalmas nagy busines- sel A U. S. Chamber of Commerce ugyanis pénz­ügyi támaszának 92 százalékát a nagy üzletembe­rek soraiból kapja,, akiknek neveit mar több íz­ben megtagadta nyilvánosságra hozni. Ugyanez a csoport uralja úgy a kereskedelmi minisztériu­mot, mint a kereskedelmi kamarát. Ez erthetove teszi a fentieket. De ha mi ezt a rendszert (tree enterprise) szabad vállalkozás rendszerének hiv- iuk akkor ez a kísérlet, micsoda? (Creeping) fel­csúszandó COMMERCEANARCHIZMUS. Vagy az egvik varjú mégis csak kiszedi a másiknak a szemét. — Mindenesetre a rothadás biize arad ebből is. ★ HÁROM CIO LOCAL és az International Ma­chinist union közös konferenciát tartottak,^ ahol a Bendix gyárak összes munkásainak az uj bér- szerződését tárgyalták. A szakszervezet képviseli a fenti gyárak munkásait az egész országban. Ennek minden bizonnyal több hatása lesz, mint ha egyenként külön külön tárgyalnának. AZ IGAZSÁG MEGÍRÁSA A MAGYAR SZÓ HIVATÁSA SÄ S ­oldani, a leszerelés problémája. K I j ]enne> „em minden ember a^ világon bma g Nyu­és nagyobb jólétben eine, ha a Eeiei gat közötti viszályok büntessenek meg Sürgeti, hogy a Mélyítsék el kölcsönösen minden uszító ha^°u’ális kapcsolatokat, hogy a gazdasági es kulturális barátságos légkör,-*­mok közötti nezeteReies^k reme három Elmondhatjuk hogy Russei ny em„ éves korában utolérte **^0^ meggyőződéssel beriségét, ameiy biztosan, mely • > ut. halad az emberi boWojM ‘^ biztosításának ján, a'béke megvedesenek, a beke utján. * . _ 3 ba, hogy "ehé\veS“if“tanarZegyik legna­kapta volna a hír s. j t hírügynökség. gyohb és nemzetközileg ismert g^ Az AFF franca félhivatalos h,irw. meg. mTr8AFP 5sokSr^akőfoltabb ' Z' ilyesfajta Az AFP S? vf‘ >- cemh0gy ellenőrzés nélkül “egyuttmukodesben , ■ , yhireket. Táviratot adjon ki PbrkMLvar Táviraü Irodához ezzel intézett tehat a M hálásak lennénk, ha felvilá- a szöveggel. Igen haias:a u hirünkkei gositást adnanak dve • presse”. Valóban nem táviratilag, < , proVokáció szol­0nf^h Sme?UóJőre Sara vették, hogy elö- ÄtÄ kiderült volna, milyen otromba harugsággaj járultak k“» ‘ közi légkör “megjavításához , kulo os tel a közelgő" genfi kormányig értekezlet e. +Q filozófiájával, de ko- tékben cinikus, pessZ1. -fásával is szembekerült rábbi politikai maga • többsége remény- és ezúttal az ember^fsévPTazonosította magát, »égével, a háborúnak vég­követelte minden hideg a tömeggyíl­leges felszámolását, a leszel ei kos fegyverek betiltása . filozó_ Nem állítjuk, b»*y^tr“nd ^“levél és az fiájából is kl\b“ többször is megismételt meg­~ eddig látta. Az a Russel, aki még "“"f^^tarU legvéresebb szájú M amerikai atom­““optumTazugféltévé^, X SS "mStleve,ében a békés is piszkolódással, rágalmakkal kaliberű háborús provokfjfySorltóba került. Most azonban alaposa ^trák nép egyre in- Ausztria semleges ’ . , Genf enyhüléssel kább keresztül at amsziumés0eisebb ^ “lényégét . . . iVU o-ensrszter-lapocska, rülmények között, hogy Európa földjét, mellyel beszennyezte agdoliárok további megtízszerez! erőfeszítéseit rokat fisz­SffiSSK- ÍAami “szenzációs hír­tezkedeseket tett. g íAfoaifpffpk a nyugati ratokat. Rendőrkoi A magyar kommu­hatampítkOVgyTvalami titokzatos'célból előbb nista pait ukj •/ .,A. r. kíildötte funkció­—g irtokat ősz- nariusait. Az ut őrségeket az élelmiszer­lat szét, megeios c - ■ legyen kövér ala­,,lktár„k o>. hogy P°n’ ,2- SíUtokat vonultasson fel a jugoszláv magyar c. < p< {Nagyrészt ezeket a és az osztrák határon..-. (Nagyieszi hazugságokat közölte a Népszava IS a fentem teLt^m^nfmélt6 e fába szorult féreg a Neuer Kurier provokációja, mely annyira osto­Kutmérgezes - Genf felé irányiba Nincs a ha^™[zaeteU^^íovokátorokl^f mü- dea,05S?aga.bifitónak olyan szennye, olyan habo- ködó toke22 amefvet a reakciós amerikai ma- rus uszítása, amelye Készséggel nem gvar labanc sajtó a iegnat,.y harimerilcí ^ ^ számának első oldalán eg y ták el a buda- meg: “Géppuskás vörösök njomtak pesti zendulest. effajta szennyel, lllitlii képesek vagyunk feltárni. f á meg. A Népszava a fenti hazugságot a forras ■ — ÄÄrSkÄ vei ' SSääää a közelgő genfi konferenciára. Wiener “Ki hallotta a Neuer Kurier, azelőtt W ene Km.iel. hű ét V ^"“zSTUS KiÄ á dollárokat eddig BERTRAND RUSSEL LEVELE HELSINKIBE FORRONGÓ AFRIKA PÁ RIS Az algíri kérdés parlamenti vitája szemléltetően mutatja azokat az egyre növekvő nehézségeket, amelyeket a gyarmati lezsim fenntartsa az imperialista országok szamara jelent. _ , Rövid esztendő telt el csupán az indokínai há­borúnak Franciaországra nézve vereseget je­lentő befejezése óta. De eZ alatt az ev alatt szin­te hónapról hónapra, sőt hétről hetre v mértékben élesedett Franciaorszag eszakafnkai gyarmatainak, Tunisznak, Marokkónak es Al­gírnak a kérdése: ez a három gyarmati ország szinte egymással vetélkedve keseríti meg a fran­cia imperializmus helyzetét. Ezekben a gyarmati országokban teljesen megérett a helyzet arra, hogy népeik elnyerjék önállóságukat es minden kísérlet, amely ez országok népeinek ezt a törek­vését fegyveres hadjárattal, szükségállapotok­kal, terrorral akarja letörni,, elkerülhetetlen ku­darcra van Ítélve. A francia imperializmus a forrongó Afrikával áll szemben ezekben az or­szágokban és ezt a forrongó Afrikát immár nem képes az imperialista gyarmattartók régi eszkö- zeivel behódolásra kényszeríteni. Az észak-afri­kai példa, Algír, Marokkó és Tunisz példája is­mét és ékesszólóan bizonyítja azt a tényt, hogy a gyarmati sorban élő országok népei feltartóz­tathatatlanul rátértek arra az útra, amelyen a győzelmüket, szabadságukat és önállóságukat sorra ki fogják vívni. Nemcsak olyan világtörténelmileg véglegesen beigazolódott példa bizonyítja ezt, mint a nagy kínai nép példája, amely a világ legelnyomot- tabb és legkizsákmányoltabb. legkiszipolyozot- tabb gyarmati országának területén rövid né­hány év alatt hatalmas népi államot épített fel és olvan gazdasági, kulturális felvirágzásnak in­dult/amire annak ütemét és tömegességét te­kintve, inem volt példa a világtörtéenelemben. JBizonyitja ezt a kis Malájföld példája, amelyben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents