Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-10-13 / 41. szám
JLfi. AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 13, 1955. A MAGYAR NÉP TÖRTÉNETE A HONFOGLALÁS ELŐTTI IDŐK Államépités az uj hazában Férfiak, nők, gyermekek, papok és világfiak, földművesek, iparosok és kereskedők voltak a hadifoglyok megszámlálhatatlan tömegében, mely a legkülönbözőbb nyelveket beszélte, melyhez azonban a dolog természetéhez képest a nagy többséget a szomszéd, közelebb eső felsőolaszországi, valamint németbirodalmi és északi szláv országok szolgáltatták. Ezeket a hadifoglyokat vagy rabszolgákat itthon a " legkülönbözőbb munkára a 1 k a 1 m azták; egy részük uraik mellett maradt mint cseléd a házi dolog végzésére ,mások alkalmas helyeken mint földművesek és iparosok telepíttettek meg, mert volt föld bőven és általában csak akkor nyert értéket, ha ember ülte meg, mig munkáskéz nélkül értéktelen maradt. Ezen a nyugatról jövő tömegek számának megítélésére nincs ugyan semmi adat. Annyit azonban mindenesetre mondhatni, hogy a 10-ik század folyamán legalább is megduplázták a lakosság számát, ebből a szempontból azok a véres külkalandozások, melyek a magyart európaszerte rettegetté s ennek megfelelően gyü- löltté tették, nemzetünk sorsának alakulására nagyon előnyösek voltak. Nemcsak munkáskezet, hanem uj eszméket is hoztak ide s a töméntelen nyugati rabszolgával a nyugati eszmék importja is roppant arányokban folyt. Ez a rabszolga ös- keresztény, országokból jött s a pogánvok közt is megtartatta keresztény nézeteit, sát elvitte magyar családok zárt zsen- télyébe. Egyengette tehát a hittérítők útját s őneki is része volt abban, hogy a kereszténység aránylag rövid időben s véresebb háborúk nélkül, magábaolvasztotta a pogány ázsiai magyarságot. De a rabszolga elem mindenféle más európai nézetet erkölcsi és jogfogalmat hozott magával; másrészt voltak sokféle ismeretei iparban, mesterségben, a föld művelésében, a termelő munkában. Az ő hazájukban már megvolt a jobbágyság intézménye legkülönbözőbb alakjaiban s midőn nálunk foglalkozásuk szerint urak udvarában, vagy községekben telepitették le őket, munkaszervezeteikben, szolgál- mánvaikban lehetőleg a hazájukból hozott eszméket kezdték érvényre emelni, illetve urukat velük megbarátkoztatrn, aki meg szívesen elfogadta, mert ránézve előnyösek voltak. A 10-ik század végén megvolt a magyar társadalomban mindaz a tényező, mely a nyugati államok szociálgazdasági munkaszervezetében már akkor a feudálizmus jegyében, intézmé- nvileg kezdett kialakulni. Megvolt a hóditó, főleg a honvédelemmel foglalkozó katonaság, a földbirtok ura, megvolt az-egyéni szabadsággal felruházott szabad munkás s megvolt a rabszolga-tömeg, melynek egy részét állandóan telkekre telepítették. Mindez megadta a lehetőséget, hogy lasMAGYAR CATERING A BRONXBAN KITŰNŐ MAGYAR KONYHA BRONX HUNGARIAN RESTAURANT í 2141 Southern Boulevard, Bronx, N. Y. (181—182. St. között) Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden alkalomra gyönyörű termek, színpad, mérsékelt árak! ¥ Érdeklődni esténként: WE 3-2522 — TA 8-4618. FIZESSEN ELŐ a kanadai progresszív magyarság harcos lapjára, a KANADAI MAGYAR MUNKAS-ra A haladás, a munkásmozgalom egyedüli magyarnyelvű szócsöve Kanadában. Előfizetési ára: Egy évre $4, félévre $2. KANADAI MAGYAR MUNKÁS Box 154 — Gen. P. O. Toronto, Ont., Canada sanként a magyar nemzeti munkaszervezet legalább föelvei- ben, a nyugati államokéhoz hasonlóan fejlődjék. A legnagyobb mértékben elősegítette ezt a római kereszténység felvétele. Mihelyt Géza fejedelem (973—95) egész családjával a katolikus vallásra tért, a magyar gazdasági élet és intézményei teljesen a nyugati országok eszméinek hatása alá kerültek, mert a katolikus egyháznak megvoltak a maga sajátosan kifejlődött jogi és gazdasági fogalmai, melyek az egyházszervezet fokozatos megalkotásával karöltve honosodtak meg nálunk is. Különösen a szerzetesrendeknek voltak meg kész eszközei az egész gazdasági élet irányítására, földművelés, marhatenyésztés, halászat, kertészet, ipar és kereskedés fölvirágoztatására, uj és előnyösebb gazdasági módszerek meghonosítására, az erdőirtásra, vizszabályozás- ra s egyszersmind a gazdasági munkaerő szervezésére. így Magyarországnak a nyugati keresztény népcsaládba való belépése a magyarság megkeresztelése gazdasági tekintetben is mérhetetlen jelentőségű eseménnyé nőtt, mert óriási lö- ; kést adott a földben eltemetett kincsek kiaknázásának és ! egyszersmind az uj és nyugati alapeszméken nyugvó, de | azért magyar s a magyarság sajátos egyéniségéhez, uj ha- | zája éghajlati, kulturális és természeti viszonyaihoz alkal- J mazkodó nemzeti munkaszervezet megteremtésének. SZENT ISTVÁN ÉS A MUNKÁSSÁG István király korának és mintaképeinek szellemében a földre fektette állam és egyházszervezetét. Ezzel végleg odaszegezte népét az uj hazához, másrészt a fekvő birtokot tette az uj alkotásaihoz nélkülözhetetlen, bő pénzügyi ellátás kútfejévé. Alakulófélben levő államokban, ahol az állandó megtelepülés még csak kezdő korát éli, a közjövedelem főforrása az államjószág, az állam, vagy a korona földbirtoka, melynek pénzbeli (Szent István pénzadókat is ho- | zott be, ezek azonban a kezdetleges gazdasági viszonyok s a J forgalomban levő vert pénz csekély mennyisége mellett még mellékes szerepet játszottak az államháztartásban,) legin- | kább azonban terménybeli és munkában való jövedelme fedezi a közszükségletet. Föld a csekély lakosság mellett óriás, úgyszólván végtelen mennyiségben állt akkor a király rendelkezésére, aki az ország legeslegnagyobb földesura volt s az maradt századokon át, noha az egyháznak s érdemes híveinek bőségesen részt juttatott jószágaiból. MAGYARORSZÁG a 9-IK SZÁZAD “AMERIKA’-JA Csakhogy e roppant területek, ez óriási fekvőségek betelepítése és szervezése, vagyis gazdasági kiaknázása óriási nehézségekkel járt, mert a 11-ik század, sőt az egész középkor népesedési viszonyai gyökeresen eltértek a maiaktól s beható tudományos kutatások kiderítették ,hogy Európa legműveltebb államainak akkori népessége a mainak átlag még 10 százalékát is ritkán érte el. Minthogy pedig a magyar államterületnek nagyrésze akkor teljesen lakatlan volt s a lakott vidékeken is mindenütt igen gyér népesség találtatott, a lakosok száma sehol sem állt arányban a föld terjedelmével. Művelésre alkalmas szűz talaj végtelen bőségben kínálkozott, de csak nehéz munkával lehetett hasznosítani. Annak a kevésnek, ami tényleg müveltetett, volt ugyan már értéke, de a többi földnek magának alig. Becsét nem terje- I delme, vagy minősége, hanem a rajta élő emberek száma j adta meg. A lakosság volt az értékes, nem a föld s igy a királytól kezdve minden földbirtokosnak, legfőbb érdekében j állt jószágainak lehető benépesítése, különben nem vehette I hasznát. Ennek megfelelően alakult István király .népesité- sének politikája; mindenfelől megnyitotta országa kapuit (akkor csakugyan voltak ilyen kapuk) az idegeneknek, hogy azt az óriási tőkét, mely a földben felhalmozódott, de ember híján holt-tőke maradt, forgóvá tegye, hogy életet, értéket adjon neki. Rászorulván a munkáskézre, szívesen fogadta, bárhonnan jött. Nem kívánt tőle egyebet, mint munkaképességet és hajlandóságot, viszont a bevándorló sem kivánt itt többet, mint jogbiztonságot és azt a lehetőséget, hogy házat építhessen, földet szerezhessen, azt művelje, vagy mesterségét, kereskedését folytathassa s az állam abban, amit becsületes utón szerez, megoltalmazza. Jötték is telepesek szakadatlanul, mégpedig önként s nem erőszakkal kellett őket idehurcolni, mint a külkalandozások idején. Nemcsak I munkaerőt, hanem egy kis tőkét is hoztak s a tőkeszegény I országot ez irányban is gyarapították. így a bevándorlás j nagyban elősegítette az uj állam rohamos felvirágzását s j európai jelentőségre való vergődését. Magyarország igy azt a szerepet töltötte be a 11-ik és a 12-ik században, amit Amerika a 18-ik és 19-ik században. A beköltözők elsősorban a király földjén, a várjószágokon helyezkedtek el, melyek ezzel politikai, pénzügyi és gazdasági tekintetben főfontosságu tényezőkké emelkedtek s ehhez képest célszerű szervezésük a királyra s az államra egyaránt halaszthatatlan szükségletté vált. E szervezés a fejedelmi korszakból származó s szláv példára alakult várrendszerhez simult, mint megye (mega) szláv neve jelzi. De István király messzenéző tekintete már tökéletesebb mintát talált, melynek alapján a meglévő, de kezdetleges intézményt korának színvonalára emelte, hogy magyar népe szükségleteihez idomitva, sajátos nemzeti intéménnyé fejlessze, országának összes lakott vidékeire kiterjessze. (Folytatjuk) Rockwell Kent kiállítása Hétfő, október 17-től. vasárnap október 30-g nyitva minden nap 1-9-ig. Art of Today Gaüery (Great Northern Hotel) 118 West 57 street New York. Tizennégy év óta most először nyílik alkalom arra, hogy megtekinthessük a munkáit annak a nagynevű művésznek, aki annak idején az IWO országos bizottságának volt az elnöke. Rockwell Kent egyike Amerika legtekintélyesebb művészeinek. Talpig ember, aki a legnehezebb időkben is kitartott a haladás ellenségeinek minden támadásával szemben. Jellemző rá, hogy a kiállítását is eszközül használja müvésztársai és a művészet előmenetele érdekében. Kiállított festményei és grafikus munkái a világ legkülönbözőbb tájain tett utazásait örökítik meg és hangsúlyozzák a szükségessségét annak, hogy a művész a kívánsága szerint, szab adón utazhassák a világ bármely országába mint régen. Kent követeli, hogy a művész — és mindenki más — ezen jogát állisák vissza és tartsák azt újra tiszteletben. Az Emergency Civil Liberties Committee szorgalmazza Rockwell Kent útlevelének a megszerzését. A belépő jegy a kiállításra $1.00 amely egyúttal érvényes a művész tiszteltére megtartandó fogadtatásra is október 30-án, vasárnap d. u. 3-kor. És ugyanakkor sorsjegy is, amellyel esetleg megnyerhetjük azt az $1000 értékű Kent festményt, amely a fogadtatáson kénül kisorsolásra. Legyünk rajta, hogy e nagy művész és jó barát iránti tiszteletünknek és szerete- tünknek tanulságát adjuk azzal, hogy mindannyian, meg nézzük a kiállítást! Bartók ünnepély Debrecenben Október 1-én szombaton este Debrecenben, a központi kulturotthonban tartották a Bartók-emlékév ünnepi megnyitóját, amellyel kezdetét vette az az ünnepségsorozat, amelyet Debrecenben és Haj- du-Bihar megyében tartanak, az emlékév alkalmával. Az ünnepélyes megnyitón Menes János a Debreceni Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott beszédet, majd Szervánszky Endre Kossuth-dijas zeneszerző méltatta Bartók Béla munkásságát. A megnyitó alkalmából tartott ünnepi hangversenyen a Debreceni Népi Együttes kórusa, a debreceni DISZ-kórus, a MÁV filharmonikus zenekar, az Állami Zeneművészeti Szakiskola és a Csokonai Színház művészei szerepeltek. • A HALADÁS PÁRTOLÓJA, • A MAGYAR SZÓ OLVASÓJA! Küldjön vámmentes IKK A- csomagokat az óhazába! — KÉRJE UJ ÁRJEGYZÉKÜNKET! — * Élelmiszerek, ruhaneműk, cipók, biciklik, nylon harisnyák, * * stb. az “IKKA” budapesti raktárából I JOSEPH BROWNFIELD * ■ jj a legpontosabb és legbiztosabb kiszállítást garantálja *' Vámjegyek uj és használt ruhacsomagokhoz kaphatók! 62 William Street, New York 5. N. Y. r Telefon: YVH 4-3355
