Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-10-13 / 41. szám

October 13, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ MAGAZIN fi VÁSÁRLÁS MŰVÉSZETE Automobil, uj és használt Jó FOG - Jó EGÉSZSÉG l Iáinak, úgyhogy a szuvaso­dás gyorsabb ütemben halad | előre, s a fogon jókora üreg ; keletkezik. ; E felfogást sok minden lát- I szik alátámasztani. De olyan jelenségek is vannak a szu | vasodással k a p c s o latban, amelyeket Miller elméletével nem lehet megmagyarázni. Sok kutató például azt állít­ja, hogy a szájüregben a ' szénhidrátok erjedéséből so­hasem termelődik olyan tö­ménységű sav, amely a nor- ! mális vegyi összetételű, egészséges zománcot oldhat- 1 ná. De talán éppen ebben rej­lik a kérdés megfejtése. Ta­lán igaza van Milernek oly j esetekben, amikor más té­nyezők már jóelőre annyira meggyöngitették a zománcot, hogy nem képes ellenállni az ételmaradékok, a belőlük ke­letkezett savak és a bakté­riumok támadásának. Vagy- | is a fog szuvasodásában haj­lamosító és kiváltó okok egész sorozatára van szükség ahhoz, hogy a fog a betegség áldozatává legyen. Az újabb magyarázatok Lukomszkij és több más kutatótársa mutattak rá elő szőr arra, hogy a fog zomán­ca nem élettelen kristálytö­meg — miként addig vélték, — hanem életfolyamatokkal és anyagcserével rendelkező szövet, mint a test bármely szövete. Következőképp egv- I oldalú táplálkozás, vitamin- I hiány, vérkeringési zavarok és sok minden más egyéb, ami a legkülönbözőbb szer­vekben betegséget okozhat, megbetegitheti a fogakat is. í Vagy legalább is annyira | gyöngíti ellenálló képességü- j két, hogy az említett tüne­tek most már könnyen bekö- j vetkezhetnek. Pavlov és má­sok eredményes kutatásai j nyomán azt is tudjuk, hogy a szervezetre ható különféle ■ ártalmak milyen utón okoz­hatnak betegségeket a köz­ponti ,idegrendszeren keresz­tül. A fogak is kapcsolatban ■ állnak a központi idegrend- 1 szerrel idegvezetékek utján ; \ fogakon tehát ugyanúgy írvényerülhet a működésé : ben megzavart idegrendszei i betegséget előidéző befolyá­sa. mint bármely más szer­- ven. • Ugvancsak szovjet kutatói • 'Vi fejtettek ki úttörő mun -! kásságot annak felderítésé- Íjben. hogv egy vegvi elem- i floor milyen fontos szere- i net játszik a fogszuvasodás- r ban. amire mindjárt vissza- térünk. Az eddig elmondottakig- kell támaszkodnunk, ha ;- fogszuvasodást meg akarjui- e'őzni. Ugyanakkor szén -j előtt kell tartanunk, hogy Fájdalommentes fogfurás Magyar fogorvosok egy uj j készüléket terveztek ki, mely j fájdalommentessé teszi a fog- furást. A készülék neve: va- vitron. A cavitron egy uj készü- : lék — fogkezeléshez. Úgy végzi el a fog fúrását, hogy ahehoz hozzá sem ér s fájdal­mat sem okoz. A készülék a keményfém-ötvözetek “meg­munkálásához használt ultra­hangvésőhöz hasonlóan mű­ködik. A beteg fogra egy csepp vizet helyeznek, amely­ben finom dörzsszemcsék vannak. A készülék éle má- sodpercenkint 27,000 -29,000 mikroszkopikusan p a r á nyi rezgést végez és ezzel réz 1 gésbe hozza a dörzs szemecs- | kéket is. Ezek a dörzsszem­csék pontosan a cavitron-él méretének megfelelő csator-1 nát vájnak a fogzománcban j és fogmasszában. Miután a készülék hatása nem terjedi ki a lágy részekre, igy az ide- i gekre sem. a kezelés egyálta­lán nem fájdalmas. minden megelőző rendszabály | csecsemő- és gyermekkorban a leghatékonyabb, mert a fo-j gak kifejlődésének idején dől: él, hogy mennyire tudnak el- j lenállani az élet folyamán az ártalmaknak. A megelőzés első feladata Tehát a gyermek egészsé­ges fejlődésének biztosítása, j Helyes táplálkozás, egészsé- ge lakásviszonyok, jó levegő: és napfény, módszeres test j edzés, a fertőző betegségek ; és más károsodások távol-1 1 tartása minden szerv, igy a' I fogazat egészséges működé- j ének is egyaránt előfeltétele.: Újszülött- és csecsemőkor­ban az emlőről szopás a táp- j lálás helyes módja, amely j : sokszor már ilyenkor eldön­ti a később kifejlődő fogak j sorsát. Nemcsak a szükséges j tápanyagokban és vitaminok- j ban gazdag anyatejre magá-i ra gondoljunk, hanem arra is,: hogy a szopás munkája fej­lődésre ingerli a csecsemő rá­góizmait, amelyek a maguk részéről az állcsontok, s azok­ban a fogak fejlődését és nö­vekedését befolyásolják, alább látni fogjuk, hogyan. Az elválasztás után a táp lálék vegyi összetétele és fi­zikai tulajdonságai egyaránt fontosak. Az utóbbiak olya- nak legyenek, hogy kiadós . rágásra késztessék a gyerme­ket. De a felőttnek is fon- 1 tos, hogy a táplálék ne le- • jgyen túlságosan puha, pépes, hanem legyen benne kellő- mennyiségű nyers gyümölcs, gyökér (például répa). A : durvábban őrölt lisztből ké- szült és kissé már szikkadt- j kenyér is előnyösebb a fo- , | gakra. A kiadós rágás foko­- zott nyálelválasztásra inger­- li a nyálmirigyeket, márne­- dig a nyálnak tisztitó, öhli tő hatása van. s a keményebb i étel lekoptatja a fogak tul- i ságosan magas csücskeit, : amelyek közötti barázdában í í gyakran keletkezik szu vas o- 1, clás. (Folytat juk.) Bizony nagyon szép látvány egy vadonatúj automobil. Büszkeséggel tölti el uj tulajdonosát. Egy azonban bizo­nyos, hogy egyrészt nagyon költséges mulatság, másrészt igen hamar vészit értékéből. Mikor megvásárolta valaki és hazavitte uj kocsiját, ha ki sem viszi a garázsból, 500 dol­lárt veszített már rajta abban a pillanatban, mikor az uj model megjelent. Azért vannak olyan foglalkozású egyének, akik autójuk­kal keresik a kenyerüket és azoknak természetesen kifize­tődik az is, hogy évenként uj kocsit vegyenek, de ezek a ki­vételek csupán megerősítik a szabályt, hogy az uj autó ér­tékéből 500 dollárt vészit már az első év folyamán. A má­sodik év ismét 20 százalékos veszteséget jelent, aztán már nem olyan rohamos a gépkocsi értékvesztesége. Itt jöhet be a megtakarítás. Azok részére, akik nem bírnak nagy jöve­delemmel és mégis autót kell, vagy akarnak hajtani a két éves kocsi vásárlása a legjobb befektetés. Természetesen itt bizonyos veszély állhat fenn. Valakinek motor bajait is megvásárolhatjuk a használt autóval. Legokosabb az, hogy aki használt gépkocsit vesz, egy jó autómechanikusnak fi­zet azért, hogy az általa kiszemelt automobilt vizsgálja át, az mindig kifizetődik. Az is fontos, milyen évszakban vásárolja valaki a hasz­nált autót. Sokkal több értéket kap pénzéért november és március között. Az eladó viszont legjobban teszi, ha tavasz- szal adja e'1 használt gépkocsiját, mert márciusban kezdenek felmenni az árak, egészen júliusig. “Labor Day” után vi­szont leesnek a kocsik árai. Az élelem és lakás költségei után a legnagyobb költsé­get az autótartás jelenti a legtöbb család életében, különö­sen az uj autó. Feltételezve, hogy valaki évenként 10.000 mérföldet hajt, gépkocsija átlag 66 dollárjába kerül havon­ta. gazolin, olaj, kerék-gumi, biztosítás és egyéb fenntartá­si költségekért, majdnem több, mint az átlagos család ház­bére. Természetesen itt is lehet pénzt megtakarítani, ha va­laki tudja a módszerét. Sokan a városokban télre leraktá­rozzák kocsijukat olyan helyeken a külvárosokban, ahol az kevésbe kerül. így nemcsak az autó fenntartásán takarí­tanak meg pénzt, de a biztosítás és a kocsitartási engedély költségein is. Sokan veszik az u. n. “High Test”-gazolint anélkül, hogy arra szükségük volna. Legtöbb Amerikában készült autó a rendes gazolin használatára épült; — mikor automo­bilt vásárol valaki ezt megtalálja abban a könyvben, amit a vásárlónak ad a gépgyártó részvénytársaság. Helyes hajtási módszer is jelenthet megtakarítást. Például egy ezer mérföldes utazásnál, ha valaki 65 mérföl- des segességgel hajt óránként, 100 gallon benzint használ fel az utón, ha sebessége 35 mérföld óránként, ugyanazt az utat 60 gallon gazolinnal teszi meg. Legjobb az átlagos 45—50 mérföldes sebességű hajtás óránként, mert 25 száza­lékkal fogyaszt kevesebb benzint, mintha 65 mérföldes se­bességű a hajtás. Sok helyen 10 százalékos árengedményt is adnak a ga­zolin, olaj. stb. vásárlásánál, ha valaki rendszeresen egy he­lyen vásárol. Az automobil biztosítás egyre magasabb, egyre többe kerül országszerte. Itt is lehet megtakarításokat eszközöl­ni. ha valaki a helyes biztositó szervezetet választja, mielőtt kiadja pénzét. Az u. n. kölcsönös “mutual” biztositó rész­vénytársaságok legalább osztalékok alakjában visszaadnak a jó hajtónak a befizetett összegből, ami néha 48 százalékos megtakarítást is jelenthet. AZ ORVOS ÉS A KÓRHÁZAK A statisztika azt mutatja, hogy az átlagos család USA- ban jövedelme 5 százalékát orvosra, illetve betegségekre költi el évenként. Manapság, mikor a kórházak napi kb. 20 dollárt számítanak, még a nagyjövedelemmel rendelkező családnak is komoly gondokat okozhatnak a kórházi költsé­gek, úgyhogy egyre fontosabb a biztosítás. Aránylag a leg­olcsóbb biztosítás a Blue Cross és Blue Shields, melyet csa- ; ládok kaphatnak, ha* csoportosulnak munkahelyeiken ez irányban. Csupán a kórházi biztosítás, a Blue Cross, ha­vonta egy dollár 60 centbe kerül egynek, vagy négy dollár 36 egy családnak, még ha tíztagú is az. Nagyon fontos az is, hogy a munkás tudja azt, hogy hogyan és mire van biztosítva. Ma már nemcsak a “Work­men’s Insurance” kötelező, de nagyon sok államban van be­tegségi biztosítás, az u. n. “Disability Benefit” amiért he­tenként lefognak fél százalékot, vagy 30 centet a munkás béréből, ami ugyan nem ad orvost és kórházat, de viszont ] betegsége tartamára ad hetenként a befizetés arányában bizonyos összeget, még akkor is, ha betegsége nem az üzem­ben történik. Az üzemben megsérültöknek természetesen teljes orvosi kezelés és ingyen kórház jár. • A fentiek, azaz a biztosítások valamit segítenek ugyan, de a valódi segitség az alacsonyabb jövedelműek részére az lenne, ha társadalmi biztosítás alapján minden egyes dol- 1 gozónak ingyenes orvosi és kórházi ellátás járna. _a: Olyan szerencsés emberek isi akadnak, akiknek életükben vajmi kevés dolguk volt a fogorvossal. Olyan aggastyá­nokkal is tnegismerKedne- tünk, akiknek csupán muta­tóban, vagy egy-két tömött foguk, s nincs hianvos fog­soruk. Csakhogy az ilven eset| — sajnos — kivétel. Vala­mennyi betegség közül leg­gyakoribb a fogszuvasodás— I orvosi néven caries (kariesz) * — és a foglazulás vagy iog- ágvbetegség, népszerű nevén inysorvadás. A fogszuvasodás oka és; mibenléte hosszú évszázadok óta foglalkoztatja a szakem­bereket. Egy ókori orvos Ga- lenus azt tanította, hogy a “táplálkozás h i á nyosságai gyöngítik, lágyítják és töré­kennyé teszik a fogakat.” E felfogás pontos megfigyelő­képességre és széles orvosi látókörre vall.. A mai orvost', mosolyra készteti egy másik föltevés, amely szerint féreg férkőzik a fogba és belülről rágja, pusztítja. A múlt szá­zad végén uj kariesz elméle­tet állítottak fel, s ezt sokan manapság is változatlanul el­fogadják. Részben nyilván azért, mert — más bonyolult magyarázatokkal szemben— nagyon egyszerűnek és logi­kusnak látszik. Megértésé­hez mégis előre kell bocsáta­ni egyet-mást. A fogszuvasodás Miller-féle magyarázata Az ember tápláléka tudva­lévőén három fő alkatrészből áll: fehérjéből, zsírból és úgynevezett szénhidrátból. A szénhidrát a lisztnek és a cu­kornak az anvága. A kenyér, a különféle tészták, cukrok s édességek tehát nagyon sok szénhidrátot tartalmaznak. Ezek az ételek bizonyos bak­tériumok jelenlétében— ame­lyek a száj üregben, a nyál­ban mindig megtalálhatók— vegyileg átalakulnak, erjed­nek. Az erjedés folyamán más vegvületek, savak kelet­keznek. A sav hatásos oldó­szer Savakban sok minden feloldódik, amit például viz nem oldhat fel. Miller szerint a szénhidrátok ból keletkezett savak még a fog felszínét boritó sima, fe hér zománcot is — amely pe­dig a csontnál is keményebb — oldják. IIv módon a zo­máncon parányi rések, lyu- kacskák keletkeznek. Szabad svemmel eleinte nem is lát­hatók ezek a lyukacskák, de alkalmat adnak arra, hogy bfiktérinmok hatoljanak belé­jük. Immár a savak a bakté­riumokkal együtt roncsol­ják, pusztítják a fogat. A zo­mánc alatt viszonylag pu­hább rétegre, a dentinre ta-

Next

/
Thumbnails
Contents