Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-22 / 38. szám

September 22, iboo. Az amerikai szabadalmak 165. éve Amikor biztonsági tüt tü­zűnk a csecsemő ingecskéjé- be, telefonon hívjuk fel a ba­rátunkat, felcsavarjuk a vil­lanylámpát, az Egyesült Ál­lamok szabadalmi törvényé­nek lehetünk hálásak, amiért az emberek leleményességét sarkantyuzza. Százhatvanöt éve volt most, nogy az ame­rikai feltalálók szabadalmi jogát törvény biztosítja. De csak 17 éven keresztül, mert ennek letelte után a találmá­nyok közkinccsé válnak. Az amerikai alkotmány 8. szakaszának 1. pontja felha­talmazza a kongresszust, nogy a tudományok és művé­szetek fejlődését azzal moz­dítsa elő, hogy feltalálóknak és szerzőknek kizárólagos jo­got ad, találmányaik és alko­tásaik kiaknázására — kor­látozott ideig. Az amerikai, gyarmatok helyi kormányai azonban már előbb is oszto­gattak szabadalmi leveleket. Feljegyzések tanúskodnak ar­ról, hogy például Jenko Jó­zsef már 1626-ban nyújtott be kérvényt a massachusettsi bírósághoz, “vizi malom gé­peinek a szabadalmazására. A kongresszus 1790. április 10-én iktatta be az első sza­badalmi törvényt, amely a szabadalmi levelek kiszolgál­tatását négytagú tanácsra bizta, amelynek tagjai az El­nök és három miniszter (a külügyi, hadügyi és igazság­ügyi miniszter) voltak. A ta­nács legbuzgóbb tagja Tho­mas Jefferson, a külügymi­niszter, lehetett, maga is fel­találó lévén. A törvény ural­mának első évében azonban csak három szabadalmat en­gedélyeztek. Az 1. számú sza­badalmat, amelyet maga George Washington irt alá, a vermonti Sámuel Hopkins nyerte el, “finomított gyöngyhamu” előállítására. Azóta sokan kerültek az ame­rikai szabadalmak tulajdono­sainak a listájára, sok láng­ész neve is, akik valósággal megváltoztatták a világ fo­lyását. Ely Whitney találta fel a gyapotszedő gépet, Cy­rus McCormick az aratógé­pet, Samuel F. B. Morse a távírót, Alexander Graham Bell a távbeszélőt, Charles Goodyear a mesterséges rug­gyantát, Thomas Edison az izzólámpát, fonográfot és mo­zigépet, a Wrigth testvérek a repülőgépet. Edison nevéhez fűződik a legtöbb szabadalom, számsze- rint körülbelül* l’OOO. Kevés­sé ismerik a biztonsági tü feltalálójának nevét, akit Walter Hunt-nek hívtak s aki az első varógépet is sza­badalmaztatta és olyan cipőt, amely képessé tette a cirku­szi szereplőt, hogy a falakon végigsétáljon. A biztonsági tü szabadalma 1849-ben kelt. Abraham Lincoln is kapott szabadalmat egy készülékre, amely zátonyra jutott hajók könnyebb kiszabadítását tet­te lehetővé, mikor egyszer azt kérdezték tőle, hogy ő szerinte, mi volt az első ta­lálmány a világon, azt felel­te, hogy a biblia úgy tanít jr/ A magyar nép története Az utóbbi hónapok folyamán számos olvasónk javasolta, hogy lapunkban folytatólagos közlemények formájában is­mertessük a magyar nép s a magyar nemzet történetét. Ez a kívánság az országos lapkonferenciát megelőző vita folya­mán is felmerült, a lapkonferencián is elhangzott, és igy szerkesztőségünk úgy véli, hogy olvasótáborunk általános kívánságát teljesiti, amidőn megkezdi magyar népünk tör­ténetének ismertetését. A feladat nem egyszerű. Nem oldhattuk azt úgy meg, hogy vesszük az első megfelelő magyar történelemkönyvet és kö­zöljük azt részletekben. A rendelkezésünkre álló magyar történelemkönyvek egy része még a régi népellenes korszakban Íródott és természe­tesen nem alkalmas és nem méltó lapunkban való közlésre. Az újabb munkák egy része elemi vagy középiskolás diákok számára Íródott, szóval nem a mi olvasótáborunk szellemi és korbeli színvonala számára. Vannak aztán olyan müvek, amelyek minden tekintetben megfelelőek lennének, de — túl hosszúak. Tekintettel kell lennünk mindezeken kívül foga­dott hazánk jelenlegi politikai légkörére is! A dilemmát úgy oldja meg szerkesztőségünk, hogy kivá­logatjuk a legjobb, legmegfelelőbb müvekből a legalkalma­sabb részleteket és azokat fogjuk folytatólagoson közölni, így szabadon meríthetünk a legnagyobb magyar szakértők, történetírók müveiből. Azt válogathatjuk ki belőlük, ame­lyekről feltételezhetjük olvasótáborunkkal való évtizedes kapcsolatunk és együttműködésünk alapján, hogy legjobban érdekli őket, hogy a legtöbb eddig még válaszolatlan kérdé­sükre adja meg a választ szülőhazájuk történelmével kap­csolatban. Hogy ebbeli törekvésünk mennyire fog sikerülni, annak eldöntését olvasóinkra bízzuk. Mi csak annyit mondunk, hogy legjobb belátásunk szerint igyekeztünk eleget tenni olvasóink kívánságának. Deák Zoltán A mai magyar állam területe legnagyobb részében la­katlan sivatag volt, midőn több mint ezer évvel ezelőtt (896) Árpád fejedelem ázsiai eredetű lovas népe birtokba vette. Legáldottabb tájait avar pusztaságnak nevezték, az erdélyi és az északkeleti erdős hegyvidék egészen kívül állt a polgá­rosodás keretén s ezidőbeli sorsát áthatatlan homály borít­ja. De az államélet ott is, ahol a szomszéd németek a Dunán­túl, a morvák Dunán innen, a bolgárok délen már kezdték lerakni alapjaikat, még a legalantibb fokon maradt és a hóditó magyarságnak jutott az emlékezetes egész Közép- Európa sorsára döntő jelentőségű feladat, hogy mai hazájá­nak addig soha eggyiivé nem tartozó részeit politikai egész- szé forrassza össze, alkotásait vérével és verejtékével meg­védje, szüntelen áldozatos munkájával benépesítse s a nyu­gati polgárosodás világába, bevezesse. Géniuszának legdi­csőségesebb alkotása közé tartozik ebbeli munkája, mellyel az egész müveit emberiségnek hasznos szolgálatot tett önálló állami létének elévülhetetlen jogcímet szerzett. Hazájának polgárosítása éppúgy örökké ragyogó hőstettei közé tarto­zik, mint azok a háborús, azok a szakadatlan yéres erőlkö­dések, melyeket megoltalmazásáért határai kiterjesztéséért és biztonságáért vívott. Amint ezekben külső ellenségei ellen védekezett, úgy küzdötte a munka terén örökös, tömérdek emberéletet "fo­gyasztó harcait a vad természet szilajságával, midőn duzza­dó erejének tetemes hányadát arra áldozta, hogy irtsa az erdőt, zabolázza a vad vizeket, fölszántsa a mocsarakat, in- goványokat, lápokat, melyek a dús talajt ellepték. Évszázad­ról évszázadra soha sem lankadó eréllyel zajtalan, de hősi kitartással folytatta e dicső feladatát, melyet ellenséges du- lások vagy elemi csapások sokszor szakitottk félbe, úgy, hogy többször elölről kellett kezdenie a munkát. Megtette ezt is, lankadatlan buzgalommal lelkes önfeláldozással, friss tetterővel látott újra meg újra fenkölt hivatásához s mind­inkább ura lett a vad természetnek. A végtelen rengeteg ölében az ősvadon távoli hegy-völ­gyeiben, melyek azelőtt csak pusztító fenevadak csordáinak szolgáltak tanyául, egymás után kisebb-nagyobb községek, telepek, várak, monostorok, templomok, kápolnák, utak, épü­letek emelkedtek s száz meg százezer munkáskéz kezdte meg a föld holt kincseinek föltárását, a szűz talaj művelés alá vonását, a szántást, vetést, a szőlőépitést, a kertészetet, a marhatenyésztést, a bányszatot, a termelőmunka mindenfé­le ágának üzését. Mindez anyagi jólétet teremtett, az álla­mot nagyszerű erő kifejtésére képesítette, nemzetközi jelen­tőségre emelte, a társadalmat jómódhoz juttatta, mindkettőt meg bevitte a kor szellemi és művelődési életének világába. Hogy a magyarság ezer év változataiban megtarthatta a hazát, melyet Árpád fejedelem szerzett, azt nem csupán katonai sikereinek, hanem éppoly mértékben termelő mun­kájának köszönhette. A célszerű hadi és politikai intézmé­nyek mellett megfelelő nemzeti munkaszervezetet alkotott magának, mely egyrészt sokszorosan hatványozta védelmi képességét, másrészt a hódított föld békés birtokbavételét, fokozott polgárosítást tett lehetővé. Amint e munkaszerve­zet fejlődött vagy hanyatlott, amint a közviszonyok alakula­tához képest tökéletesbült vagy megromlott, aképpen öreg- bedett vagy hanyatlott az állam és a társadalom ereje is s azért a munkaszervezet alakulásának és változásának isme­rete nemzeti történelmünk ezeréves folyamatát fölöttébb tanulságos világításba helyezi. A kettő, az állam s a munka- szervezet a legbensőbb kapcsolatban állanak egymással s az egyiknek virágzása vagy romlása a legközvetlenebbül visz- szahat a másikra. (Folytatjuk) HÍREK a SZOVJETUNIÓBÓL A szovjet búzatermés A Szovjetunióban, jelentős sikereket értek el a legérté­kesebb gabonakultura, búza termelésében. A búza vetés- területe 40,300,000 hektárról (1940) 49,300.000 hektárra (1954) növekedett és a búza termelés aránya a gabonave­tésekben ugyanez idő alatt 36.4%-ról 44%-ra nagyobo- dott. A Szovjetunió első he­lyet foglalja el a világon a búzatermelési tekintetben. Szakemberek a mezőgazdaságban A Szovjetunió mezőgazda­ságában évről-évre nagyobbo­dik a szakképzett káderek mennyisége. Az állami trak­toros gépállomások állandó hogy a meztelenség volt az első dolog, amin az ember se­gíteni kívánt* feltalálta hát a kötényt. Lincolntól ered az a mondás is, amely a wash­ingtoni Szabadalmi Hivatal kapuján díszeleg: “A Láng­ész Tüzét a Haszon Tartsa Ébren!” Common Council munkásainak száma, beleszá­mítva a kombájnvezetőket, gépészeket, gépkocsivezetőket és a javító- munkásokat, kö­rülbelül 2 milióra rúg. Jelen­leg a kolhozokban csaknem 120 ezer mezőgazdász, zoo- technikus és más szakember dolgozik. Most minden kol­hoznak megvan a maga me­zőgazdásza vagy zootechniku- sa, sok kolhozban pedig me­zőgazdász is, zootechnikus is dolgozik. Az atommagbomlás I termékeinek felhasználása Szovjet Ukrajna orvostu­dományi i n t ézményeiben nagy menyíségben alkalmaz­nak oly mesterséges radio­aktív izotópot, amilyen a ko­bak Kiev, Lvvov és Ukrajna más városaihak gyógyintéz- ményeiben sok különleges ké­szüléket használnak, közöttük az úgynevezett “távolsugár­zási ágyukat”. Ezek alkal­mazásával az orvosok a rossz­indulatú daganatok oly for­máit is gyógyítják, amelyek idáig gyógyíthatatlanok vol­tak. így például az egyik kievi intézetbe felvettek a Cser­kásszi területről való Sz. ne­vű, 64 éves beteg kolhozpa­rasztot a fülkagyló bőrrákja diagnózissal. A megtámadott helynek “távolsu gárzási ágyúval” történt háromhetes kezelés után teljes gyógyu­lás következett be. Nem kevésbbé értékes gyógykészitmény a .radioak­tiv foszfor, amely széleskö­rű alkalmazásra talált a köz­társaság klinikáin és kórhá­zaiban. Ezt az uj készítményt a vérbetegségek rosszindula­tú formáinak gyógykezelé­sénél, különböző bőrbetegsé- genkél többek között angió- máknál használják fel. A ké­szítménynek különösen fon­tos jelentősége van a korai gyermekkor a n g i ó máinak gyógykezelésénél. Tanya T. Uzsgorodból például az áll és a bal arcfél kapilláris angió- májában szenvedett. A mes­terséges radioaktív foszfor alkalmazása 10 nap alatt a betegség megszüntetésére ve­zetett. Több mint egy év telt el a gyógykezelés befe­jezése óta. Az ellenőrzés ered­ményei megmutatták, hogy a gyermek teljesen egészséges, i Ukrajna intézményei a legújabb, különleges appara- turával r e n d e 1 k e znek az ] atommagbomlás termékeinek széleskörű alkalmazására. Aj köztársaságban jelentős mun­ka folyik radiológusok ma- gasszakképzettségü káderei­nek előkészítésére. A mesterséges rádióaktiv elemek gyógyászatban való meghonosítása tapasztalatai­nak összefoglalására Kiev- ben, Lyvovban s Odesszában tudományos konferenciákat tartottak. Ezeken az értekez­leteken tudósok és gyakorló orvosok 60-nál több beszámo­lóját hallgatták meg. Az Uk­rán Szovjet Szocialista Köz­társaság Égé szségvédelmi Minisztériumának orvostu­dományi kiadója egy gyiiij- teménykötet kiadását késziti elő a radioaktiv izotópoknak a köztársaság gyógyintézmé- nyeiben és tudományos-kuta­tó intézeteiben történő gya­korlati alkalmazásának kérdé­seiről szóló munkákból. 200 filmet készítenek az idén a Szovjetunióban Filmre viszik többek kö­zött Tolsztoj “Háború és bé­ke” Gogol “Tarasz Bulyba”, A Tolsztoj “Golgotha” Gor­kij “Anya” Osztrovszkij “Az acélt megedzik”. Cer­vantes “Don Quijote” és Shakespeare “Othello” cimü müvét. XlltLLiiiVXXVlkl. i.fxzxvji a am« K/M v

Next

/
Thumbnails
Contents