Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-15 / 37. szám
September 15, 1955 AMERIKAI MAGYAR S'/ó HASZNOS TUDNIVALÓK A “reuma’ neve az ó görög' “rhein” (azaz: folyni”) igéből származik, és értelmezése az idők folyamán sokat változott. Hippokratesz, az ókor hires görög orvosa e néven nevezte a folyással, vála“ dókkal járó hurutos betegségeket. A mozgási szervek ide-oda folyó vándorló fájdal-| mainak megjelölésére a “reu-| matizmus” elnevezést először j a XVI. században használták.! s ekkor ismerték fel a hülés szerepét e betegségek létre-, jöttében. A XX. század elején találta csak meg a német! Aschoff a szívre oly vészé I lyes betegség szövettani alapját, a mikroszkóppal látható gyuladásos csomót. Kórtani jelentőségét javarészt Tala- lajev szovjet kutató munkái tisztázták. A reuma-kutatások egyik legfontosabb eredménye az, hogy amit az orvosok a múlt század .vége felé reumának neveztek és amiből a laikusok “reuma” szóhasználata is kialakult, nem egyetlen betegség, hanem számos, egvmástól nagymértékben különböző betegségnek gyűjtőfogalma. Később javasolták az orvosok, hogy csakis a mikroszkóp alatt' is felismerhe tő, a többi fajta elváltozástól jól elkülöníthető Aschoff- Talalajev féle csomót mutató] reumás lázat és következmé-] nyeit nevezzék reumának, a j többi mozgásszervi betegséget pedig nevezzék más néven. Ez az uj név azonban még nem alakult ki. így egyelőre a “reumás betegségek” gyűjtőnevét használják a mozgási szervek — az izmok, az Ízületek, a csontok és az idegek — olvan fájdalmas, hosszadalmas lefolyású betegségeire, melyek a beteg mozgásképességét nagymértékben korlátozzák, válatkozó helyeken lénnek fel és hideg hatására többnyire fokozódnak. Valamely betegség megismerése egyrészt attól függ, mennyire ismerjük a betegség létrehozta szervezeti elváltozásokat: másrészt, hogy mennyire ismerjük azokat az okokat, melyek a betegséget létrehozzák. A. reumás elvál tozásokat a kórbonctan és kórszövettan mód szereivel vizsgálva azt találták, hogy a reumás betegségek egy részében kifejezett gyulladásos elváltozások találhatók, más esetekben a szövetek elhasználódásának, kopásának jelei álltak a kóros elváltozások előterében. m A reumának nevezett mozgásszervi betegségek egy nagy csoportjában régebben kórbonctani, kórszövettani elváltozást kimutatni nem sikerült. A kutatás haladásáA REUMA ] az izületi porc—mely a csont- ' felszíneket borítja és a ru- j galmas ütközést és a sima, I sikamlós gördülést biztosit- ! ja—az idők folyamán a kor ] és a használat követkeszté- I ben megváltozik. A porc rugalmassága, ellenállóképessége, életképessége csökken. Az ilyenfajta változásokat a i sej+ekben, a . szövetekben el- í tájolásnak, degenerációnak ; hívják. S mivel e betegségeknek ez a lényege, degenerativ I izületi betegségeknek nevez- i zük őket. I A porc változása önmagí- . ban nem fájdalmas, és gvak- I ran egészen nagyfokú e'vál- ! tozásokat látunk anélkül, j hogy bármilyen panaszt okoznának. Fájdalmak akkor lép- | nek fel, ha a szomszédos I csontban és a környező lágv- ’ részekben gyulladásos izgalom jelentkezik. A porc koná- j sát ugyan mai eszközeinkkel visszafejleszten’ nem tudjuk, de a hozzácsatlakozó gyulladásos izgalmat meg lehet szüntetni. Az izmok betegségei Az izmok betegségei a moz- ] gási szervek fájdalmas beteg- 1 ségei között igen gyakoriak. i Ezek lehetnek igazi gyulla- , elások, melyeket ugyanolyan ! okok válthatnak ki, mint a : fentebb ismertetett izületi i gyulladásokat. Ilyenkor a gyulladás jeleit a mikroszkópos képben is megtaláljuk. 1 (Folytatás a 10-ik oldalon) val ez a csoport mindinkább kisebb lesz. A reumás betegségek keletkezésének kutatása nemcsak azt derítette ki, hogy a különböző betegségeket különböző okok hozzák létre. Kiderült az is, hogy j egy-egy ide tartozó betegsé-J get nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Reumás betegség létrejöttéhez mindig kü lönböző körülmények összetalálkozására vanszükség. Azt a módot, ahogy a szervezet a külső behatásra reagál, hajlamosságnak vagy el 'enállóképességnek nevezzük. A hajlamosságot számos tényező befolyásolja. Közülük első helyen az idegrendszert említjük, már csak azért is, mert ennek tekintetbevételét régebben igen elhanyagolták. Ma már általánosan elismert, hogy a szervezet minden ép és kóros jelensége milyen szoros összefüggésben van a központi idegrendszer állapotával és működésével. S ez áll a fertőzéses, gyulladásos jellegű mozgásszervi betegségekre is. Az ember életében annyira fontos belső elvá- 'asztásu mirigyek hormonjai is szükségesek a szervezet egyensúlyának fenntar tásához. Hiányuk bizonyos cselekben elősegítheti a reumás mozgásszervi betegségek kialakulását. Vannak izületi betegségek, melyek fő-! ként férfiaknál, mások viszont túlnyomó többségben nőknél fordulnak elő. Ez ép- penugy a hormonális körülmények jelentőségére utal, mint az, hogy egyes nők reumás panaszai főként a változás korában lép»#k fel. Az újabb kutatások szerint az agvfíVggplék (hipofízis) ‘ pwvik hormonjának* az A C- T H-nak és a mellékveséké reg által termelt kortizonnak i uagv mennyiségben való jelenléte segíti a mozgásszer- ; veket a reumás tünetek le- i küzdésében. A kívülről behatoló ferHí- i vö csirákkal, oaktériumok- i kai szemben sem viselkedik mindig egyformán a szerve- . zet. A baktériumok többszöri I behatolása teljesen megvál- I futtathatja a szervezet vi- ] selkedését. Egyes esetekben : a baktériumok okozta fertőző I betegség átvészelése annyi- i ra fokozza a szervezet ellenállóképességét, hogy újabb fertőzéssel szemben teljesen védett lesz. Ez az immunitás | állapota. A legtöbb ragályos | gyermekbetegséget ugyanaz ] a személy nemigen kapja j meg kétszer. Más esetekben ] egy fertőzés lezajlása csak annyiban változtatja meg a szervezet reagálási módját, hogy ismételt fertőzéskor nem jön létre ugyanaz a betegség, hanem a szervezet egészen más módon reagál. A megváltozott reagálási módot nevezik allergiának. E reagálási módnak, úgy látszik, jelentős szerepe van a gyulladásos jellegű reumás betegségek létrejöttében. Például a sztreptokokkusz nevű baktérium egyes esetekben gennyes tüszős mandulagyulladást okoz, ismételt bejutás következménye pedig az ízületek nem gennyes gyulladása. A kívülről jövő különböző hatások és a szervezet reagálási módjának kölcsönhatásként számos olyan kóros folyamat jön létre, melyeket a reumás betegségek csoportjába szoktak sorolni. Közülük a leggyakoribbakat és legfontosabbakat nézzük meg közelebbről. A heveny reumás sokizüle ti gyulladás összefügg a szívbetegségek egy részének keletkezésével. Legtöbbnyire 1-2 héttel mandulagyulladás, vagy más hurutos felső légúti megbetegedés után hirtelen nagy lázzal, heves izületi fájdalmakkal, izületi duzzanattal kezdődő, néhány hétig tartó betegség. Ennek folyamán hol egyik, hol másik ízület váltakozva mutatja a leghevesebb tüneteket. A szív tulajdonképpen mindig részt vesz ebben a betegségben,néha alig észrevehetően, máskor olyan nagyfokúan, hogy a szivelváltozások mellett az izületi tünetek teljesen háttérbe szorulnak. 'Újabb kutatások szerint az esetek nagy részében a lázas szivmegbetietegedés mellett az izületi panaszok elenyésző csekélyek, vagy egyáltalán nincsenek. E betegség különböző formáit reumás láz néven foglalják össze. A beteg ség folyamán képződnek a m i k ro szkónban látható Aschoff — Talalajev-féle reumás kötőszöveti csomók. E betegséget és következményeit nevezik sokan “valód: .reumás betegségek”- nek I megkülönböztetésül á “tá- ! gabb vagy köznapi értelemben vett reumás betegségek”- I tői. A reumás láz az esetek legnagyobb százalékában fiatal korban, a 8—14 életévek között lép fel, de előfordu’ ■‘"elnőtt korban is. A reumái láz nem mindig gyógyu nvomtala.mil. A szivén gyak- ! ran hagy egész életbe szóló rvomokat, a szívbillentyűk hibás működése formájában Néha az Ízületekben marad vissza az elsődleges heveny; gyulladás után másodlagos gyulladás, s ez lassan lefolyó,! időnkint teljesen tünetmentes, máskor 'hevesebben fel- j lángoló másodlagos idült sok j izületi gyulladás. A gyulladásos jellegű idült izületi betegségek egy másik csoportját nem előzi meg heveny, lázas izületi gyulladás, hanem mindjárt elejétől fogva lassan, lappangva kezdődik. Ezt elsődlegesen idült sokizületi gyulladás-nak nevezik. E betegség kórokozói között a kutatás jelenlegi állása szerint feltehetően szintén a sztreptokokkusz szerepel, és miként a reumás láznál is, valószínűleg az ideg rendszer és a hormonális működés állapota dönti el, hogy 1 az egyik vagy a másik beteg- ] ség jelentkezik-e. Az ismert korokozóju fertőző betegségek, mint skarlát, a rubeola, a vérhas, a tífusz ugyancsak okozhatnak izületi betegséget, s ezt az alapbajnak ‘megfelelően nevezzük el ék kezeljük. Az említett gyulladásos jellegű betegségektől eltér a tágabb értelemben reumásnak tartott izületi betegsé- I geknek egy igen nagy csoportja. Úgy kezdődik, hegy "Járóa cla főm biz to A it dó _JL MENNYI* A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG? Ha valakinek igényjogosultsága van társadalombiztosítási illetményekre és 65 éves korában vagy utána nyugalomba akar vonulni, akkor a társadalombiztosító hivatal számítja ki, mennyi jár neki, megközelítőleg azonban mindenki kiszámíthatja, mennyi pénzt fog- havonta kapni, ha az alábbi útmutatásainkat követi: Az öregségi biztosítás összege a havi keresetek átlagától függ, amit valaki a társadalombiztosítási törvény által ; fedezett munkahelyeken kapott. Ha tehát’ valaki kiszámította, hogy körülbelül mennyi ez a havi átlagkeresete, akkor számoljon a következő formula szerint: ‘ Első lépés: Számítsa ki, mennyi az átlagos havi keresete első 110 dollárjának 55 százaléka. Második lépés: Ezt vonja le az átlagos havi kereseté- ] bői és számítsa ki a megmaradt rész' 20 százalékát. Harmadik lépés: Adja össze ezt a két számot és megkapja havi illetményének, vagyis biztosításának '■összegét. A világosság kedvéért vegünk például valakit, akinek : átlagos havi keresete 250 dollár. Első lépés: Az első 110 dollár 55 százaléka $60.50. Második lépés: $60.50 levonva $250-ből: 189.50. Ennek 20 százaléka $37.90. Harmadik lépés: összeadva, a havi illetmény 98.40. A társadalombiztosításnak ezt a havi összegét nevezik 11 "‘biztosítási alaoflsszegnek.” A szövetségi öregségi és a hátrahagyottaknak járd I illetményeket nem lehet megadóztatni, sem átíratni más I személyekre, nem lehet jogi utón lefoglalni sem a tarsar’i'- : j lombiztositónál, sem a kiutalás után, semmiféle eljárás I utján. M 5i 8 ! t S ÄÄ * 11 ÍJ § O % <y NEW YORKBAN, VASÁRNAP, OKTÓBER HÓ 2-/T\ A BRONXI INTERNATIONAL PARKBAN, 814 E-fr 225th Street alatt. - Magyar zene — Finom házilag készült ételek. — Elsőrangú importált magyar italoki
