Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-15 / 37. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 15, 1955 J még augusztusban is leközöl olyan levelet, amelyben a naptárt dicsérik. Helyteleníti azt, hogy ajándékot adnak a hátralékosoknak. Emiatt egyes olvasók hátra maradnak az előfizetéssel, csakhogy ajándékot kaphassanak. Lemákné (Detroit) felolvassa a költségvetési albizottság határozatát. A pénzügyi kimutatást a bizottság helybenhagyta, a kvótatervezetet 1,500 dollárral felemelte. A maga és társai nevében megdöbbenésének adott kifejezést, hogy a szerkesztőségünk tagjai és a lap többi alkalmazottai olyan alacsony fizetésért dolgoznak, ő maga, mint kisdedóvói kisegítő munkás több fizetést kap, mint lapunk főszerkesztője, a maga négytagú családjával, aki pedig lapunk egész olvasótáborát, sok-sok ezer amerikai magyar testvérünket világosítja fel buzdítja, szervezi. A bizottság átlag 20 százalékos fizetésemelést javasol a lap szerkesztőségi és kiadóhivatali személyzetének. Paczier (Los Angeles) megerősíti kijelentéseit és kéri az olvasókat, hogy a fizetésemelésekhez szükséges összeget uj előfizetők szerzésével és támogatásunk fokozásával biztosítsák. Rosner Sándor ügyvezető a lap személyzetének köszönetét fejezi ki a bizottságnak és a konferenciának a fizetésemelés kérdésében. De a lapunk költségvetése a várható maximális jövedelmekre alapozva lett kidolgozva, g maga tudja legjobban, mennyire rászorulna lapunk szerkesztője és minden más alkalmazottja a fizetésemelésre, de a jelen helyzetben egy évi 3—4 ezer dolláros extra megterheltetés súlyos anyagi válságba hozhatná lapunkat. Ezért ajánlja, hogy a fizetésemelési javaslatot utalja át a konferencia az ügyvezető bizottsághoz, amely állandóan behatóan foglalkozik a lap pénzügyeivel. Ha az olvasóink azt akarják, hogy lapunk alkalmazottainak valamivel méltóbb fizetést adjunk, akkor fogjunk össze egy emberként és szerezzük meg azt a 350 uj előfizetőt, vagy annál is többet és vigyük sikerre a lap fenntartására irányuló akciókat, ünnepélyeket, mulatságokat. A konferencia tudomásul vette Rosner munkástár; módosító indítványát. Ezután az elnök átadja a szót Geréb József munkástársnak, lapunk kiváló külmunkatársá- nak, aki a polgárjogok elleni támadások történetéről tartott érdekfeszitő előadást. Geréb munkástárs előadásának teljes szövege, fontosságára való tekintettel a jövő' évi naptárunkban fog megjelenni. A legközelebbi előadó Weinstock Rózsi, a Smith törvény egyik, magyarszármazásu áldozatának, Weinstock Lajosnak felesége volt, aki megható szavakkal ecsetelte a Smith-törvény áldozatai családjainak sorsát. Ezt követőleg Nánásv munkástárs felolvasta a konferenciára beérkezett üdvözlő táviratok és leveleket megfelelő rövidítéssel. Soha eddigelé egyetlen más konferenciánkra nem érkeztek ily nagy számban, ily sok városból, ilyen lelkes, buzdító levelek, üdvözletek. Különösen mély nyomást keltett kanadai testvérlapunk a K. M. Munkás szerkesztőjének Szőke Istvánnak buzdító üzenete. Ezzel Hegedűs elnök a szombat délutáni ülésszakot lezártnak nyilvánította. Este nagy ünnepi bankett volt, amelyről külön számolunk be. (Folytatjuk.) Határozati javaslat a Rákóczi névről A Magyar Szó losangelesi konferenciájára ösz- szejött delegátusok és más haladószellemü amerikai magyarok tudomásul véve, hogy az amerikai 'magyarság egyik nagy betegsegélyzője gazdasági és egyéb okok következtében feladta a magyar nép halhatatlan fiának Rákóczi Ferencnek dicső nevét, elhatározták, hogy: nii, halaódszellemü amerikai magyarok mindent meg fogunk tenni, hogy Rákóczi Ferenc i neve tovább éljen amerikai magyar intézmé- I nyékben és ezért javasolja, hogy ahol csak lehetséges, munkás és kultúrintézményeink vegyék fel Rákóczi Ferenc halhatatlan nevét; továbbá pedig hasson oda az országos lapbizott- ság, hogy létesüljön egy Rákóczi alapítvány azon célból, hogy illő dijakkal jutalmazzon olyan könyveket, vagy más kultur munkákat, amelyek legjobban mozdítják elő az amerikai és a magyar nép barátságát. A KONFERENCIÁN ELFOGADOTT JAVASLATOK Határozati javaslat a békéről Mi, Los Angelesben konferenciára Összegyűlt magyarszármazásu amerikai polgárok üdvözöljük elnökünket, Mr. Dwight D. Eisenhowert. A legteljesebb támogatásunkról biztosítjuk a béke fenntartásáért és megszilárdításáért kifejtett munkájában, s mindent megteszünk, hogy ebbeli törekvései megérdemelt sikerrel járjanak. Teljesen egyetértünk abbeli kijelentéseivel (1955 jul. 25.), hogy “Tudom, hogy a világ népei békét akarnak” és helyeseljük kijelentését, hogy “Az Egyesült Államok a legmesszebbmenőkig elmegy a béke biztosításáért, a becsület, igazság és jog keretein belül.” Örömmel köszöntjük a fenti történelmi rádió- és televíziós beszédében tett abbeli kijelentését, hogy Genfben a legnagyobb egyetértés volt a Nagy Négy vezető között a népek közötti kulturális, kereskedelmi és személyes látogatási kapcsolatok kifejlesztése kérdésében. Reméljük, hogy ennek a szellemében az amerikai magyarság is minél hamarabb zavartalanul látogathatja meg rég nem látott szülőhazáját. Felszólítjuk amerikai magyar testvéreinket minden. amerikai magyarlakta városban, hogy kövessék clevelandi magyar testvéreink példáját, s. alakítsanak békebizottságokat Eisenhower elnökünk nemes béketörekvéseinek előmozdítására. vasútjain megvetették hazánk gazdasági erejének és nagyságának alapját, akiknek fiai dicsőséggel harcoltak hazánk hadseregében és az első és második világháborúban, megdöbbenéssel észleljük, hogy több emberöltőn ál végzett munkánk jutalmául ma, a Walter-McCarran törvény igazságtalan rendelkezései minket másodosztályú polgárokká degradálnak, becsületes épitőmunká- ban megőszült amerikaiak ezreit és tízezreit megszégyenítő megkülönböztetéseknek, hajszának, kikérdezéseknek, deportálási eljárásnak teszik ki. Visszhangozva Eisenhower elnök 1952 október 20-án tett kijelentését, amely szerint “Becsületnek és igazságnak kell lenni minden polgárunk között, a McCarran törvény igazságtalan rendelkezéseit vissza kell vonni”, mi is követeljük, száz és száz más amerikai társadalmi, munkás és kul- tufszervezettel egyetemben a Walter-MrCarran- törvény embertelen, amerikaiatlan és igazságtalan rendelkezéseinek visszavonását és a Lehman- Celler-javaslat igazságosabb rendelkezéseivel való helyettesítését. A NÉGER NÉP DÖNTŐ SZEREPE A HALADÓ TÁBORBAN ALSÓ HELEN JELENTÉSE Határozati javaslat a kisebbségekről Tűrhetetlen állapotnak tekintjük, hogy amerikai magyarok, sőt még magukat haladószelle- müeknek tartó magyarok is a kellő felvilágosítás és nevelés hiánya következtében hozzájáruljanak a reakció halálos mérgü munkájához, a faji és vallási előítéletek hangoztatása vagy azok helyeslése, sőt védelme révén. Ajnáljük tehát, hogy a haladószellemü magyar sajtó fokozott hangsúlyt fektessen az amerikai néger nép és minden más olyan nép története ismertetésére, amelyek időnkint a vad sovinizmus céltáblájául szolgáltak vagy szolgálnak mint pl, mexikói, portorikói, zsidó, stb. Tegye a sajtó kötelességévé a legmagasabb színvonalú tanítást e kérdések alapos megértetése érdekében, hogy az amerikai magyarság gondolatvilágából minél hamarabb és minél teljesebben kivessük a faji gyűlölet, nemzeti előítélet mérgét, amellyel a nép ellenségei a történelem egész folyamán egymás ellen uszították az általuk elnyomott tömegeket. Javaslat a kulturtevékenységekről Sajtónknak fokozottabban, mint valaha élen kell járnia a kultúra terjesztésében az amerikai magyarság s annak gyermekei a második s harmadik generációsok között. Ezt elsősorban a lap kulturális színvonalának emelésével kell megoldania. Emellett javasolja a konferencia a következőket: . 1. Folytatni a Magyar Remekírók kiadásával megkezdett kulturmunkát. Ismét kiadni egy, esetleg két ilyen kötetet még szebb kiadásban. 2. Most, hogy kilátás van az óhazával való kapcsolatok újbóli felvételére, s hogy Amerika népe is fokozott figyelemmel fordul magyar szülőhazánk felé, időszerű volna egy angolnyelvü ismertető könyv kiadása Magyarországról, amelyet a progresszív amerikai könyvpiacon; éppúgy, mint amerikai magyarok között s Kanadában is terjeszthetnénk. 3. Az egész világ szeptemberben megemlékszik Bartók Béla halála 10-ik évfordulójáról. Erre az alkalomra adjunk ki egy angolnyelvü pamfletét Bartókról. 4. Magyar pamflet kiadása a nagy amerikai magyar munkásköltőről Abet Ádámról. 5. Bartók ünnepélyek minden népesebb amerikai magyarlakta városban, esetleg amerikai szervezetekkel és más nemzetiségi csoportokkal. 6. Alakuljanak k u 11 u r b i zottságok a munkásotthonainkban kifejtendő kulturaktivitások tervének kidolgozására külön hangsúllyal a második, harmadik generáció bevonására. Határozati javaslat a Walter-McCarran-törvényről Mi, amerikai magyar polgárok és lakosok, akiknek elődei segítettek az igazság, az emberi méltóság ügyet diadalra vinni már az amerikai polgárháborúban, s akik számos más nemzetiség fiaival dolgozva Amerika bányáiban, gyáraiban, Miért fontos, hogy foglalkozzunk a néger nép szerepével, hogy informálva legyünk ezen a téren, és a kellő információk megszerzésével áté- rezzük s megértsük az ügy fontosságát és magunkévá tegyük a néger nép problémáit mint egy fontos részét az általános problémáknak amelyek előttünk állanak. Lehetetlen megvédeni és tovább terjeszteni nemzetünk demokratikus hagyományait anélkül, hogy a néger nép is szerves része ne lenne a harcoknak és teljes mértékben ne részesülne a kivívott eredményekben. Az elnyomott, terrorizált és duplán kizsákmányolt néger nép harcias, kiválóan értékes és döntő része az egységfrontnak a béke és haladás érdekében. Nem hiába, hogy a tőkés reakció oly ügyesen és ravaszul plántálja és gondosan ápolja a gyűlöletet gálád hazugságok alapjáfl a fehér és fekete nép között. Ennek az eredménye k. b. három billió dolárral több profit kipréselését jelenti évente az alacsonyan fizetett néger nép munkabéréből, mely a legalacsonyabb várható életkorra és élet-szinvonalra kényszeríti a néger népet és ugyanakkor aláása az egész dolgozó nép életszínvonalának fenntartását is. Munkástársak, ennek a problémának részben az a megoldása, hogy ki kell követelni az egyenlő munkaalkalmat és egyenlő munkabéreket a néger munkásság számára, a néger dolgozók megszervezését és befogadását a szakszervezetekbe. Ezzel szoros kapcsolatban folyik a harc egy Fair Employment törvény érdekében, lehetőség egy országos törvényért amely minden egyes államra kötelező volna, de az ilyen törvények szorgalmazása fontos és hatásos állami és városi alapon is. Ami a néger nép politikai jogainak elrablását illeti ennek csak egy eredményét hozom például:: Georgia államban (a szavazásra jogosult népnek) csupán 5 százaléka (a legreakciósabb elemek) választja a szenátorokat és képviselőket. Elképzelhető ,hogy az igy “választott” törvényhozók ennek az 5 százaléknak alaposan képviselik az érdekeit. Ugyanakkor a lehető legalacsonyabb fokra sülyesztik Washington politikai színvonalát. Ezért aztán sikerül a dikszikraták és a republikánusok közreműködésével olyan törvények megszavazása mint például a Taft-Hart- ley„ Walter-McCarran és más anti-demokratikus. jogtipró törvények. A néger nép egyenlő politikai jogainak megteremtése egy olyan alapos “háztakaritást” jelentene az Egyesült Államok részére amely régi méltóságára és jelentősége állítaná vissza fogadott hazánk demokratikus alapokmányait. Hogy ez beteljesüljön fokozni és támogatni kell a harcot a poll-tax (szavazási adó) ellen, szembe kell szállni vele és meg kell szüntetni a rendőri terrort a néger nép ellen, hogy élhessenek teljes politikai jogaikkal. Munkástársak, mint haladószellemü egyének; sőt, mint olyanok, akik a haladó tábor élér i
