Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-15 / 37. szám
ÉRDEKES KÉT \ ol. No. 37. Thursday. Sept. 15, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy» Published weekly -y ;he Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y. under the N. V. 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31. 195? Font^gptej lemén vek az óhazába való utazás lehetőségében Amerikai-kínai egyezmény A sokfajta fontos genfi konferencia — a Nagy Négy, az atom, a leszerelési konferencia — mellett némileg a háttérbe szorult egy másik konferencia, amely csaknem egy hónapja van folyamatban Genfben: az amerikai-kinai konferencia a hadifoglyok és egyéb visszatartott személyek szabadonbo- csájtása kérdésében. A tárgyalások titokban folytak U. Alexis Johnson amerikai és Wang Ping-nan kínai delegátus között. A tanácskozások a múlt hét csütörtökén végre eredményre vezettek: egy közös amerikai-kinai nyilatkozat jelent meg, mely szerint a Kínában börtönben vagy házi letartóztatásban levő összes amerikaiakat hazaengedik. Ugyanakkor Amerika is ígéretet tett, hogy mindazok az Amerikában tartózkodó kínaiak, akik haza akarnak menni, hazamehetnek. Az első, fontos napirend sikeres befejezése után a második pontra kerül sor az amerikai-kinai tárgyalásokon: az amerikai vesztegzár Kina ellen, Formóza, valamint Kina Egyesült Nemzetekbeli tagságának kérdése. De e kérdésekben már valószínűleg csak magasabb fórumok fognak tárgyalni és dönteni mindkét részről. Sok az “untauglich” Mark Twain egyszer tréfásan megjegyezte, hogy neki csak akkor van része testedzésben, amikor a rendszeresen testedző barátainak koporsóját segíti a sirb$ vinni. Lehet, hogy Mark Twain idejében a testedzés kérdésében lehetett tréfálgatni, de a mi időnkben a testedzés hiánya komoly nemzeti problémává kezdi magát kinőni. Az amerikai hadsereg a sorozásra jelentkező amerikai fiataloknak körülbelül felét visszaveti mint alkalmatlant, valamely egészségi alapon. Eisenhower elnök ennek következtében a múlt héten felszólította Nixon alelnököt, hogy hívjon gyűlést Denverbe e hó végére e kérdés tanulmányozására. Nagy bajok Törökországban ^Szeptember elején véres tüntetések zajlottak le Törökország legnagyobb városaiban, Isztambulban, Samirná- ban, Ankarában. A török hírszolgálatok úgy számoltak be ezekről a zavargásokról, mint tüntetések Görögország ellen. A jelenleg angol birtokban levő Ciprusz szigetért ugyanis mindkét ország, Törökország és Görögország vetélkedik. Ciprusz lakosságának 80 százaléka görög és a cipruszi nép (a ciprióták) követelik a Görögországhoz való csatlakozást. Miként egy Allen nevű amerikai ujságiró, aki most érkezett vissza Isztambulból, beszámolt az ottani eseményekről, a török kormány, amely a hidegháborúban a nyugati hatalmak egyik fő zsoldosállama lett és az ország gazdasági erejét messzi-tulhaladó nagy hadsereget tart fenn, hogy a nép figyelmét elterelje az egyre súlyosbodó gazdasági válságról, inflációról, titokban maga tervezte meg a három városban a Görögország elleni tüntetéseket Ciprusz ügyében. Ámde, miként, Allen leírja, e tüntetések hamarosan a kormány és az üzleti osztály elleni tüntetésekké változtak. Isztambulban Aliin jelentése szerint az összes 'üzletek egy- harmadát megtámadták és feldúlták az elkeseredett néptömegek. Ezt hozta — egyelőre — egy államnak a dullesi “erő- politiká”-nak kiszolgálása. Fábián megnyertem másik pert is Lapunk annakidején beszámolt arról, hogy Fábián Béla megnyerte a Magyar Jövő ellen indított “becsületsértási” perét. Most nyilvánosságra jutott, hogy Fábián Béla megnyerte a Magyar Jövő beperlésével egyidőben indított másik perét is, és pedig az azóta már megszűnt “Egyleti Élet” és annak tulajdonosa Charles Brown ellen. A Ne’w Yorki Supreme Court-on Irving H. Saypol biró ( (az, aki annakidején az államügyészi szerepet töltötte be al 11 kommunista vezető ellen indított Smith -perben 1949-ben) 100,000 dolláros kártérítést Ítélt meg Fábián Béla javára. Dr. Fábián — miként a N. Y. Herald Tribune beszámol az ügyről — a volt magyar igazságügyminiszter (!?) ebbe az országba menekült, amikor a kommunisták átvették Magyarországot a második világháború után, beperelte az Egy- leti Életet és kiadóját két cikk miatt, amelyben az volt, hogy dr. Fábián náci titkos ügynök volt amikor egy náci koncentrációs táborban volt. Miután az alperes ügyvédje nem je-! lent meg a tárgyaláson, Saypol biró megítélte a 100,000 dolláros kártérítést. Dr. Fábián kijelentette, hogy a két cikk hamis impresz- sziót keltett arról; hogy ő “a zsidóság árulója volt vagy lenne ma is” és hogy ő előmunkás volt a buchenwaldi náci koncentrációs táborban.” Dr. Fábián kijelentette, hogy ő “nemzetközi hírnevű államférfi” és zsidó társadalmi vezető. Kijelentette, hogy ő sok könyvet is irt. Ezek között van a “Mind- szenty kardinális” cimü is. Washingtonból jelentik, hogy a kormány által megbízott szakértők beható tanulmányozás tárgyává tették a keleteurópai államokba, közműk Magyarországra való utazás megkönnyítésének problémáit és e tanulmányozás alapján javaslatot lérjesztettek be a k ü l ü g y m i nisztérium (State Department) vezetőségéhez, melyben ajánlják, hogy amerikai polgárok mostantól kezdve szabadon utazhassanak minden olyan országba, ahol Amerikának diplomáciai képviselete van. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatot tart fenn Magyarországgal. Budapesten amerikai követség működik, Washingtonban pedig magyar követség. Ennek ellenére amerikai polgárok, .köztük az amerikai magyarság tízezrei képtelenek voltak szülőhazánkat, rokonaikat meglátogatni, mert a külügyminisztérium minden útlevelet felülbélyegzett azzal, hogy nem érvényes “Albániába, Bulgáriába, Kínába, Csehszlovákiá ba, MAGYARORSZÁGRA. Lengyelországba Romániába és a Szovjetunióba való utazásra.” A N. Y. Timés szept. 12-iki száma a fentiekkel kapcsolatban megiegyzi, hogy “a Ke leteurópába és a Szovjetunióba való utazás kétségkívül fokozódni fog, ha a jelenleg1 kilátások helyesnek bizonyulnak”. Miközben az -amerikai ma gvarság eként egyelőre csal fokozodó reményekkel te hinthet a hazautazási lehetőségek felé, addig Angliából és móe nvugateurÓTTii országokból már megindult a turista- forgalom Magyarországba’ Ezzel kapcsolatban a következő szenzációs riport jelent meg a Times vasárnaoi számában a lap londoni utazási tudósítójának, Norman Moss- nak tollából: “Angolok és más nvugat- európiak már szervezett csoportokban látogatnak át az idén és jövőre sokkal többen számitnak indulni. A Bátory hajón például 600 francia tu ásta látogatja meg a Szovjetuniót... “Mi az, amire az amerikai turista számíthat Keletenró- pában, ha jövőre a turista- forgalom fel fog lendülni? Az én idei tapasztalatom Magyarországon talán megadja a kérdésre a részleges választ. “Én töhb héttel ezelőtt foBÉCS. szeptember 12.— A Magyar Távirati Iroda jelenti Budapestről, hogy Magyarország lakosságának száma ez év június havában 9 millió 808.000 volt. 1949 óta 460 ezerrel emeli-:; d< tt a lakosság száma. lya:-adtam a magyar vizűmért. folyamodványon leírtam, hogy újságíró vagyok. \ Vártam, hogy alaposan ki fognak kérdezni. Legnagyobb meglepetésemre ez nem történt meg. Bár a'vízumot az indulás előtt csak egy héttel | kaptam meg, de ugyanez tör- i tént a többi jelentkezővel is. A csoport 25 személyből állt... legtöbbjük magyar pol- i gár. “Vonatunk az osztrák-magyar határ túlsó oldalán csaknem öt óráig vesztegelt, de a vám és. valutavizsgálat felü- j letes volt. És nehogy a ínozik által befolyásolt turisták csa Módjának, ki kell jelentenem, j hogy vasfüggönyön nincs mit í nézni. Egy néhány fából ké- I szitett megfigyelőtorony, egy korlátozott terület, ami úgy I néz ki, mint egy korlátozott terület bárhol másutt és aknamezők, amelyek úgy néz- I nek ki, mint mezők másutt. “Amikor aztán bent voltunk Magyarországon, mi tu j risták, amennyire meg tud1 tűk állapítani, szabadon mehettünk bárhova, ahova akartunk. Senki sem tett célzást arra, hogy hova menjünk I vagy ne menjünk. A túránk úgy volt megszervezve, hogy öt napot töltünk Budapesten és ötöt a szépséges Balatonon, amely hosszú idő óta Magyarország kedvenc nyaralóvidéke. A magyar nők I némelyike, akik e program 1 helyett rokonaikat akadták j felkeresni, külön enpPd^lyt ’ kaptak erre a kormánytól. “Kísérőnk egy angolul beszélő magyar nő, igazán képesített és tapintatos személy volt. Akik külön látogatásokat akartak tenni, azokra elvitte őket. Amikor a magyar parlament épületéről beszélt,' épp oly tiszteletteljes hangon beszélt mint a felügyelőnők a washingtoni Capitol épületében. “A magyarok nemzetközi szellemű, barátságos erube(Folytatás a 8-ik oldalon) ADENAUER Hűl LÁTOGATÁSA Konrad Adenauer, Nyugat-Németország kancellárja^ nagyszámú kíséretével, szaktanácsosaival egyetemben megérkezett Moszkvába és a hivatalos látogatások és üdvözlések formaságai után múlt hét péntekjén megkezdte a tanácskozásokat. A pénteki megnyitó ülésen mindkét fél megmondta, mit akar. Bulganin, szovjet miniszterelnök, kijelentette, hogy a szovjet célja e tárgyalásokkal a diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szabályszerű visszaállítása a két ország között. Adenauer kijelentette, hogy az említett kapcsolatok visszaállítását az ő kormánya is kívánja, de annak két feltétele — de nem a tárgyalások előfeltétele — van: az egyik a német hadifoglyok szabadonbocsátása a Szovjetunióból, a másik pedig Németország egységesítése. A nyugatnémet álláspont Fejtegetései közben Adenauer ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: “Nem hiszem, hogy a háború törvényenkivülihelyezése, biztonsági rendszerek felállítása és diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatoknak, hogy . úgy mondjam gépies visszaállítása ehhez elegendő volna. Inkább arról vagyok mélységesen meggyőződve, hogy igazi normalizálást csak akkor lehet eléírni, ha az ember belenéz, azok közé az okok közé, amelyek a köztünk levő jelenlegi kapcsolatokat rendellenessé teszik és ha minden erőfeszítést megteszünk ezeknek az okoknak eltávolítására. “Két csoport kérdéshez jutok el ilymódon. Engedjék meg, hogy azoknak a németeknek szabadonbocsátási kérdésével kezdjem, akik jelenleg még mindig őrizetben vannak a Szovjetunió befolyási szférájának területein. Szándékosan emlitem ezt a problémát először, mert éz az a kérdés, ame’v úgyszólván minden német családot érint. Szivem mélvé'""! kivánom, hogy helyesen értsék meg azt a szellemet, anüv- ben ezzel a problémával foglalkozni akarok. Kizárólag a kérdés emberi oldaláról nézem az egészet. “Elviselhetetlen gondolat, hogy több mint tiz évvel wc. ellenségeskedések megszűnte után emberi lényeket. ’ t igy vagy úgy belesodortak a háborús események örvényébe, (Folytatás a 8-ik oldalon) __j