Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-08 / 36. szám
ír-------------------------" I Üdvözöljük a V erhovay-Rákóczi konvenciót! (2. old.) A LESZERELÉSI í TÁRGYALÁSOK Az Egyesült Nemzetek leszerelési albizottsága múlt hétfőn kezdte meg tárgyalásait zárt ajtók mögött. A konferenciával kapcsolatban j mondotta Eisenhower elnök,: 7 I hogy ha ez alkalommal is ér- j vényesül a “nyíltság és j együttműködés’’ szelleme, a- j mint Genfben történt, ‘akkor I a tárgyalásoknak is az kell | hogy az eredménye legyen, j hogy envhitik a feszültsége-1 két és a fegyverkezéssel járó súlyos terheket, amelyeket a világ jelenleg visel.” Ez is mutatja a tárgyalások rendkívül fontosságát, egyben mutatja, hogy némi javulás állt be Eisenhower philadelphiai beszéde után, amelyben “féket’ akart vetni a genfi konferencia után elterjedt széleskörű derűlátásra. A szovjet javaslat Arkady A. Szobelev szovjet megbízott a megnyitó be-1 szédében az albizottság elé terjesztette a szovjet állás-1 pontot, amelyben helyet fog- i lalt a még áprilisban benyuj- j tott angol-francia javaslat több pontja, Szobelev, a Szovjetunió nevében azt -kérdezte' a nyugati hatalmaktól, a tárgyalásokon részvevő amerikai, angol, francia és kanadai megbizottaitól, hogy beleegyeznek-e hat pontba, amelyet a szovjet főkérdéseknek tekint a leszerelés ügyében: 1. ) Az egyes országok haderejét 1—1 és fél millióra csökkentsék USA, USSR és Kina, 650,000-re Anglia és Franciaország részére; 2. ) 150,000-200,000-re csökkentsék más országok haderejét; 3. ) Az atom-hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek betiltását akkor léptessék érvénybe, amikor az országok teljesítették vállalt fegyverkezési csökentésük 75 száza lékát; 4.) Ilyen fegyverek teljes kiküszöbölése csak akkor következik be, amikor a megmaradó 25 százalékos fegyverkezési csökkentés hatály- va lép; 5. ) Nukleáris fegyverek használatának betiltása azonnal megtörténik, kivéve támadás elleni védelemnél és végül; 6. ) Addig, amig a nukleáris fegyverek betiltása bekövetkezik, nem szabad ilyen fegyverekkel próbakisérlete- ket végezni. Ezek a pontok benne voltak már a szovjet május 10(Folytatás a 4-ik oldalon) Vol. VI. No. 36. Thursday, Sept. 8, 1955 MEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly 17 the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y under the Act of March 2, ,1879. N. Y. 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 A LOSANGELESI ORSZÁGOS KONFERENCIA FELHÍVÁSA maevaríestvéremkhez! GENF SZELLEMÉBEN (IN THE SPIRIT OF GENEVA) Fordulóponthoz érkezett az emberiség! Évezredekig tartó kiizködés után az emberiség megtalálta a bőség és jólét kulcsát az atomenei’gia titkának felfedezése révén. De ugyanavval kikovácsolta azt a fegyvert is, amellyel kiirthatja önmagát a föld színéről. Korunk legnagyobb tudósai figyelmeztetik az emberiséget e dilemmára. A világ népeinek békekövetelése és e súlyos figyelmeztetés hatása alatt jöttek össze Genfben ez év julius havában a világ négy vezető hatalmának fejei és lefektették a kölcsönös-bizalom és együttműködés alapját, amely kiküszöbölheti az atomháború borzalmas lehetőségét. A bizalom és megértés szelleme tehát nemzetközi viszonylatban az emberiség boldogabb jövőjének biztosítékává lett. Van-e ok arra, hogy mi, amerikai magyarok ne találjuk meg végre az egymás megbecsülésének útját? Végeredményben közös sors hozott valamennyiünket Amerikába. A bányában. gyárban, műhelyben, minden más foglalkozásban együtt hoztuk az áldozatot a fogadott haza építésében és egyformán adtuk legdrágább kincseinket, gyermekeinket a haza védelmében. Ha voltak és vannak ellentétek közöttünk különböző kérdésekben, ne válasszanak el azok bennünket tovább. Sokkalta számosabbak és fontosabbak azok, amik összekapcsolnak bennünket. Valamennyien egyformán óhajtjuk a békét, a szép, boldog jövőt gyermekeinknek s azok gyermekeinek. Valamennyien egyformán óhajtjuk óhazai véreink boldogabb jövőjét is.' Lehetnek és vannak nézeteltérések e kérdésben is, de ne legyünk továbbra egymás bírái. Bizzuk a döntést a legilletékesebbekre, a magyar népre. Döntsék ők el, hogyan akarnak élni. A történelem it élőszéke szabja azt meg minden nép életében, hogy a nekik légmegfelelőbb módon rendezzék be életüket. Lehet, hogy nemsokára személyesen győződhetünk meg az óhazai viszonyokról. Ha eljön ennek ideje, barátként menjünk majd látogatóba a szülőhazába. Addig is dolgozzunk együtt, hogy ez minél hamarabb lehetővé váljon. Sok teendő vár ránk itt Amerikában is, amiket összefogva könnyebben oldhatunk meg. A két nagy szakszervezeti mozgalom, az AFL és a CIO közelálló egyesülése uj nagy lehetőségeket teremt a dolgozók életviszonyainak további javulására. Miként együtt dolgozunk a szakszervezetekben és a műhelyekben, dolgozzunk együtt amerikai magyar intézményeink, Verhovay, Rákóczi, s más egyesületek felvirágoztatásán. Valamennyiünknek egyformán érdeke, hogy a jövő évi választásokon a nép igazi barátai jussanak be a kongresszusba. Érdeke mindannyiunknak, hogy a társadalmi biztosítás emberhez méltó összeget juttasson minden 65 éven felüli személynek, sőt, hogy a biztosítás korhatára a 60-ik évnél kezdődjön. E nemes s mindannyiunkat egyformán érdeklő célok elérése érdekében, mi alulírott amerikai magyarok, Los Angelesben, 1955 augusztus 26-, 27- és 28-án tartott konferenciánkról szivünk 'minden melegével és őszinteségével fordulunk felétek és kérünk benneteket, tegyetek félre minden akadályt, mindent ami eddig távoltartott bennünket egymástól, fogjunk össze s haladjunk együtt megértéssel, testvéri összetartásban, nemzetünk, magunk , utódaink, az egész emberiség békéje, boldog jövője érdekében. A haladószellemü amerikai magyarok konferenciája nevében: Rev. Gross A. László, s. k. . Chicago, 111. Hegedűs Mária, s. k. Akron, O. Gellért Hugó, s. k. New York, N. Y. Prof. M. Morandini, s. k. Los Angeles, Calif. Lemák Róza, s. k. Detroit, Mich. Báber Emma, s. k. Cleveland, O. valamint 69 delegátus és megfigyelő a kö- New Jersey, Pennsylvania, Ohio, Michigan, vetkező államokból: Connecticut, New York, Illinois, California, Washington. Beszámoló a lapkonferenciáról (3-ik oldal) >1 MEGTORLÁS i HELYETT {MEGÉRTÉST A múlt hét folyamán az Egyesült Államok kormánya elrendlete, hogy “Magyarország szüntessen be mindenféle propaganda tevékenységet ebben az országban.’’ Nyilvánosságra hozták, hogy ez az intézkedés megtorlás azokért a letartóztatásokért és zaklatásért amelyben a magyar kormány részesíti az amerikai követség személyzetét valamint a követséget látogató egyes magyar polgárokat Budapesten. A washingtoni magyar követséghez benyújtott amerikai jegyzék felszólította a magyar követséget, hogy hagyjon" fel minden információs szolgálattal és propaganda tevékenységgel a követség épületén kívül. Beszüntették a New Hungary című angol- nvelvii folyóirat megjelené- | sét, filmek bemutatását, stb. Az amerikai sajtó is megjegyezte, hogy a szóbanforgő j filmek legtöbbje sportfilm. Az amerikai kormány rendeleté bekövetkeztében nem kerülhetett bemutatásra Los Angelesben a “Feltámadt a Tenger” c. magyar film, amely a magyar nép 1848-49- iki hősi szabadságharcáról szól. A film bemutatójára több száz főnyi közönség gyűlt össze a los angelesi Tosca c.- moziba. Az amerikai magyarság, s meg vagyunk győződve az egész amerikai nép sajnálattal és nem csekély aggodalommal fogadtá e hirt. Az amerikai nép a szovjet farm-) delegációval szemben tanúsított szivbéli meleg fogadtatással kimutatta igazi érzelmeit a népek egymásközötti kapcsolatának kérdésében. A genfi szellem megértést és nem megtorlást helyez a népek és nemzetek egymásközötti viszonyának napirendjére. Az amerikai kormánynak I nem szabad oly színben feltűnnie a világ előtt, hogy határain belül tilos a történelem egyik legdicsőbb szabadság- harcáról a magyar nép 1848- iki hősi küzdelmeiről, valamint minden idők egyik legnagyobb költőjéről, Petőfi I Sándorról szóló filmet bemu- 1 tatni. Azt sem lehet a világai elhitetnünk, hogy belső biztonságunk oly gyenge alapokon nyugszik, hogy azt a magyar , futball válogatottról, vagy I Iharos és Tábori futásáról szójó filmek komolyan veszélyeztetik.
