Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-08 / 36. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 8, 1955 A VERHOVAY ÉS A RÁKÓCZY TAGSÁGÁNAK VÉDELMÉBEN A Pennsylvania állami -Insurance Department asitása értelmében a Verhovay Egyesület szep- mber 12-től kezdődőleg konvenciót tart Pitts- irghban, hogy az előirt módon dönthessenek a íkóczival való egyesülés kérdésében. A hét véli a két egylet közös konferenciát tart ugyan- ak Pittsburghban az egyesülés véglegesítésére. A Magyar Szó a Rákóczi konvenció egyesülési ntése, valamint a Pennsylvania State Depart- snt határozata után arra az álláspontra helyez- dett, hogy az egyesülés további ellenzése — lelyet pedig mindkét egylet vezetősége egyes gjainak viselkedése, a magyar nép ellenségei- 1 való kapcsolatai, önző egyéni vagy családi érkeiknek a tagság érdeke felé helyezése ugyan- ak indolkolttá tett volna—az üj helyzetben már m szolgálná a tagság érdekeit. Ezért lapunk az yesülés mellett foglalt állást. A Magyar Szó mindent meg fog tenni, hogy az yesülés beváltsa a két egylet 60,000 tagjának egyesülésbe helyezett reményét. De a Magyar ó továbbra is megtartja és fenntartja függet- 1 szerepét, mint a tagság érdekeinek megvesz- gethetetlen képviselője, érdekeik éber őrzője. A irhovay, Rákóczi, vagy ha úgy tetszik a Penn aternal Society minden egyes tagja számára itva lesznek lapunk hasábjai, hogy az összma- arság elé hozhassák mindazon panaszaikat, relyekre más módon nem találnak orvoslást, gy amelyek másutt nem találnának meghallga- sra. A mi lapunkat sohasem lesz képes az uj ylet vezetősége akár hirdetések, akár másféle rravalók formájában megvásárolni, vagy el- llgattatni, amiként az összes reakciós magyar sokkal tették az egyesülés előtti vita időszaká- n. A Magyar Szó azt üzeni a Penn Egylet vezetőgének, hogy ha az igazság, becsületesség, a tag- g érdekei őrzésének utján fognak haladni, fenn- rtás nélkül számíthatnak a Magyar Szó és sok- res tábora támogatására. De szemeink nyitva ;znek és kérlelhetetlenül le fogunk leplezni min- n lépést, minden próbálkozást a 60.000 ameri- i véres verejtékes munkájából származó pénzen itett egylet érdekeinek vagy vagyonának meg- rtésére. A Magyar Szó ezúton ismételten felhívja a de- rátusok és a tagság figyelmét arra, hogy köve- Ijék az alapszabályok ama pontjainak megvál- ztatását, amelyek a konvenció határozatainak Iretevésére vagy az alapszabályok ignorálására gositanák fel az igazgatóságot és amelyek meg- ltoztatására Ígéretet tettek a Rákóczi konven- >n. A Magyar Szó felhívja a delegátusok figyel- ít, hogy ha nem akarják egyletüket a magyar iilőhaza elleni ádáz intrikák eszközévé tenni, ne gedélyezzenek semmiféle kapcsolatot a Magyar övetséggel vagy bármely más népellenes, politi- i vagy egyéb alakulattal. A Magyar Szó kötelességének tartja megálla- :ani, hogy a két egylet vezetőségének ama dön- se, amely életfogytiglani havi 300 dollár nyug- iat szavazott meg- az egyletek 2-2 tisztviselőjé- k, illetve azok túlélőinek, özvegyeinek, rokonaik, valamint az, hogy négy évre visszamenőleg százalékos fizetésemelést szavaztattak meg iguknak a konvencióval, indokolatlan és jogán. A két egylet vezetősége az évek folyamán száz :g ezer esetben vonta meg különféle kifogások- 1 vagy a szabályokra való hivatkozással a mulibán kiöregedett, megbetegedett, az élet görön- qs utjain elbukott, öreg, fáradt magyar testeinktől a heti 5—6 dolláros betegsegélyt vagy is, csekély összegű támogatást a jóléti s egyéb tpokból, amelyért azok időnkint a központhoz yamodtak. Egy ilyen igazgatóságnak, most hirtelen, ugy- >lyán néhány perc alatt leszavaztatni négy évre iszamenő fizetésemelést és olyan nyugdijakat, lelygk adott esetben több mint 100,000, mond izézer dollárt vennének ki a tagság vagyonál. igen helytelen. Arról, hogy az uj egylet tisztségein való osz- kodást 16 évre előre akarták maguknak biz- útani, most nem is beszélünk. Elég kommentár hogy ezt a szertelenséget még a Pennsylvania nuance Department is megsokalta és semmisít nyilvánította. Saját jól felfogott érdekében ajánljuk tehát az tékeseknek e juttatásokról való önkéntes leadásukat. A nyugdíj lehet havi 100 dollár, de n több. VERSENY A TŐKÉS ORSZÁGOK KÖZT AZ ATOMPIACÉRT A genfi nemzetközi atomértekezlet, s a tanácskozásokon elhangzott beszámolók éppúgy; mint az ipari kiállítás, a világgazdaság uj fejlődési szakaszára vetett fényt, az egész világ előtt feltárta egy uj, beláthatatlan lehetőségeket magában rejtő iparág, az atomipar megszületését. Az amerikai, a szovjet és más nemzetiségű kiküldött tudósok olyan rendkívüli eredményekről számoltak be, amelyek arról beszélnek, hogy küszöbön áll az atomenergia széleskörű felhasználása az ipartól a gyógyászatig az élet szerteágazó területein, hogy megvan a lehetőség az atomenergia felhasználását szolgáló készülékek és gépezetek tömeggyártására. Az atomkorszak kezdetén tartunk még csupán, de az uj, roppant méretű iparág születésével máris megkezdődött a késhegyig menő versengés a tőkés országok között a kínálkozó lehetőségek kihasználásáért, az atomipar termékeinek elhelyezéséért, a jövőbeni piacok meghódításáért, és nem utolsósorban az atomipar nyersanyagainak birtoklásáért. “A külföldi atomreaktor-felvevő piac óriási” — állapította meg az Atomic Industrial Forum. Ez a felismerés természetesen valamennyi tőkésországra vonatkozik. Genfben a tudósokon, szakértőkön kívül — mint ahogy a Time amerikai hetilap irta — “megjelentek a nem hivatalos küldöttek százai, akik figyelni és hallgatni jöttek, a jövőbe tekintő nagyiparosok, akik óriási üzleti lehetőségeket látnak, és meg akarják vetni lábukat az üzletben, bankárok, akik nagy profitot szimatolnak.. A kibontakozó versenynek beszédes bizonyítéka nem annyira a Nemzetek Palotájában rendezett Technikai kiállítás, mint inkább az atom békés felhasználásával foglalkozó külön kereskedelmiipari kiállítás, amelyen kilenc tőkés országból nem kevesebb mint 140 nagy társaság állította ki óriási propaganda és reklám kíséretében árucikkeit. % Anglia az atomenergia békés felhasználásában kétségtelenül megelőzte amerikai versenytársait és arra törekszik, hogy a kapitalista világ, “atom- miihelyévé” váljék. Angliát a kínálkozó profillehetőségeken kívül alapvető gazdasági érdekek szorítják az atomenergia minél teljesebb és minél gyorsabb kiaknázása felé. A józanabb angol üzleti és kormánykörök már régebben felismerték hogy az atomerő orvosolhatná az angol gazdasági élet krónikus nyersanyagválságát, amelyet a hidegháborús fegyverkezés még jobban kiélezett. Angol tudósok becslése szerint 1975-re a nukleáris energiával működő telepek mintegy 40 millió tonna szenet fognak pótolni és az áram-szükséglet 40 százalékát fedezik majd. A távolabbi tervek szerint az évezred végére a nukleáris energia már 150—200 millió tonna szenet fog helyettesíteni. Mindezen tervek végrehajtásának jó feltétele a nemzetközi feszültség további enyhítése, a hidegháborús atompolitika teljes megszüntetése, hiszen ilyen óriási erőfeszítéshez az ország összes erőforrásait mozgósítani kell. Az angol ipar most nagy erőfeszítéseket tesz, hogy meghódítsa a külföldi piacot is. A genfi értekezleten bejelentették, hogy másfél éven belül atomreaktorokat kínálnak eladásra a többi nemzeteknek. Genfben az amerikai iparvállalatok állami támogatással széleskörű kampányt kezdtek a vevők meghódítása és az elmaradás megszüntetése érdekében. A szokványos propagandát, a tőkés üzleti versengésben ismert valamennyi módszert, s nem utolsósorban az önköltség alatti árakat is felhasználják ennek érdekében. így nem véletlen, hogy az amerikai atomerő-bizottság a genfi értekezlet kezdetén jelentette be, hogy az Egyesült Államok hajlandó mélyen az önköltség alatti áron árusítani a nehézvizet, az uránércet és a dúsított urániumot. A Daily Mail szavaival: “Az Egyesült Államok fontonként 10 fontsterlingért bocsátja áruba az atomreakciót lassító nehézvizet. Anglia viszont eddig 17 fontsterlinget fizetett Uj Zélandnak, Norvégia pedig 34 fontsterlingért árusítja.” Az Economist aggódva jegyezte meg: “Kétségtelen, hogy ez az ármegállapítás segíteni igyekszik az amerikai gyárosokat Genfben.” Az effajta állami ártámogatás, amihez még hozzájárul, hogy az amerikai kormány hajlandó fedezni a félmillió dollárba kerülő, kutatási célokat szolgáló reaktorok költségeinek felét —■ nyilvánvalóan komoly eszköz arra, hogy az amerikai ipar már most kihasítsa magának a jövendő piac oroszlánrészét. Az angol—amerikai atomversenyben más tényezők is kedveznek az amerikai nagyiparnak, így elsősorban az a tény, hogy a kapitalista világ legnagyobb uránérclelőhelyei — a belga-kongói Katangától a kanadai és colorádió urániummezőkig — valamint a másik fontos nyersanyag, a thorium lelőhelyei vagy amerikai kézben vannak, vagy hosszúlejáratú szerződések formájában az amerikaiak rendelkezésére állnak. A többi tőkés ország ebben a tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben van, mert lényegesen kevesebb feltárt lelőhellyel rendelkezik. Ez a magyarázata annak, hogy az angol és a francia kormány most hatalmas költségekkel geológiai kutatásokat szervez, hogy nyersanyagban is fel tudja venni a versenyt Amerikával. Az angoloknak azonban azért sincs nyert ügyük, mert az Egyesült Államokkal máris 23 ország kötött egyezményt atomreaktorok vásárlására. Az amerikai vállalatok készítményei kevésbé tökéletesek ugyan, mint az angoloké, de az Egyesült Államok az atomreaktort nyersanyaggal együtt szállítja, mig Anglia ezt nem tudja megtenni. A tőkés államok között kibontakozó versenyben a döntő tényező a hatalmas profittal kecsegtető uj piac meghódítása. Annyi bizonyos, hogy az atomipar előtt beláthatatlan távlatok állnak. A tudósok becslései szerint 1975-ig a világ energiaszükséglete a jelenleginek háromszorosára, az évezred végére pedig nyolcszorosára ugrik. Ilyen körülmények között a hagyományos energiaforrások egyre inkább elégtelenné válnak s ezzel egyidejűleg a mind olcsóbbá váló atomenergia élre tör a nyersanyagok között. Mindez természetesen nemcsak Angliát és az Egyesült Államokat érinti közvetlenül, hanem az olyan országokat is, mint Olaszország, Svájc és a Skandináv államok. Az energiafogyasztás növekedése tehát hozzájárul a piac kiszélesedéséhez és a versengés fokozásához. Az uj iparág születése bonyolult változásokat von maga után a tőkés országok gazdasági életében. A békés fejlődés irányába szorítja az amerikai üzleti politikai köröket a Szovjetunió rendkívüli haladása az atomerő békés felhasználásában. Az értekezleten részvevő amerikai szenátorok és képviselők közölték a New York Herald Tribune tudósítójával, hogy “a Szovjetunió a jelek szerint még előbbre van az atomfejlesztésben, mint ahogy ezt eddig hitték.” Az amerikaiak azonban elsősorban piacszerzési célokból és jövőbe tekintő profitérdekekből kínálnak atomnyersanyagokat a többi országnak. Jelenleg még nem hatotta át a tagságot és az amerikai magyarságot az osztozkodás jelentősége és annak méretei. De ha ez megtörténik, akkor olyan felháborodás fog kitörni, hogy az illetők szívesen visszacsinálnának mindent. Tegyék azt meg most, amig nem késő. Ezek a mi megjegyzéseink a Verhovay-Rákóezi egyesülési konvenciójához. 60,000 magyar egyleti tagtestvérünknek legőszintébb jókívánságunkat küldjük, a delegátusoknak jó munkát, sikeres konvenciót kívánunk. Hat órai sztrájk után győztek a Chryster-munkások DETROIT. — 139,000 Chrysler-gyári munkás, a CIO autómunkások szakszervezetének tagjai, hat óra hosszat sztrájkoltak s ez elég volt, hogy olyan eredményeket vívjanak ki, amelyek a General Motors és a Forddal nemrég kötött munka- szerződések vimányait is felülmúlják. Hasonló munkanélküliség elleni biztosításokat vívtak ki a garantált évi bér helyett; 5-6 és 8-28 centes órabéremeléseket kaptak a munkások, illetve a szakmunkások; 1.70-ről 2.25 dollára emelték fel havonta a nyugdijakat minden alkalmazásban eltöltött év után. A szerződés három évre szól. teljes zártüzemi rendszerrel s asl eddigi 7 és fél- százalékos éjszakai munkafelpénz helyett 10 százalékossal. Mindez közös a Ford- és GM-szerző- déssel, de ezenfölül megkapták a felgyorsított munka ellen alkalmazható sztrájkjogot; a különféle gyárakban fenálló bérkülönbözétek kiküszöbölését s az előléptetéseknél csak az alkalmazásban eltölöttt időnek és tehetségnek figyelembevételét, az “érdem” kidobásával, mert ez utóbi alapján érvényesültek a protekciós szempontok.
