Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-08 / 36. szám

September 8, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ £ A kalapom levéve, fejem alázattal meghajtva, szivemben görcsös fájdalmat érezve állok a nagy temetőben s figyelem a temetést, :— óriások te­metését. Mert óriásokat temetnek itt, akiken nem fogott az idő vasfoga, de halálraítélté őket az emberi kapzsiság s most végzik ki őket az embe­ri találékonyság minden eszközének igénybevéte­lével. Mert a “Sequoia”, az óriás-fa, még halálában is nagy. Nem csoda, hiszen 3,000—3,500 évesek s amit a természet ily hosszú időn át kitermelt, nem olyan könnyű megsemmisíteni. A megsem­misítés persze csak a fa életére vonatkozik, mert a testét izekre tépve elszállítják és feldolgozzák építőanyagnak. És éppen ez az oka, hogy Califor- niában a Sequoia National Park mellett fekvő 1,500 acre "erdőségből kivágták és feldolgozták a magántulajdont képező óriás fák ezen utolsó cso­portját. Körülbelül 450 ilyen óriási Sequoia fa volt ebben a csoportban. A több mint 3,000 éves fák a tövüknél 15—17 láb átmérőjüek, 230—250 láb magasak. Egy-egy ilyen óriás fából kivágnak százezer láb deszkát, amiből fel lehet építeni 20 ötszobás házat. Ebből a 450 fából kb. 40 millió láb épitőfát számítanak kivágni. Költséges munka Egy ilyen nagy fa “kivégzése”, — mert akar­va nem akarva, a kivágásnál erre gondolunk, — nem egyszerű dolog. Először is maga az erdő csaknem hozzáférhetetlen magas hegyen fekszik. Előbb tehát igen költséges utat kellett oda épí­teni, hogy kivágják a fát, akkor azt el is lehessen vinni a fürészmalomba. Az ilyen ut körülbelül 10 ezer dollárba kerül mérföldenként. Mikor az el­készül, akkor kezdetét veszi a “gyilkolás”. A fakitermelést tulajdonképpen három cég végzi. Az egyik csak a fát vágja ki, a másik csak a szállítással foglalkozik s harmadik végre fel­dolgozza. A nagy fát gazolin géppel hajtott nagy fűrésszel vágják le. Ez természetesen nem közön­séges fűrész, hanem direkt ily célra szerkesztett szerszám, amelynél a különálló fogakat lánc huz­za a hosszú váza körül. Edward Nisworth ÓRIÁSOK TEMETÉSÉN A kivágásnál az első művelet a fa “megcsapo­lása”. Kb. két láb magasságban visszintsen be- fürészelnek a fába, majd felülről baltákkal levág­ják s az igy keletkezett síkra erős padlót szögei­nek. Ez az állvány,amin a fürészelők állnak, ami­kor a nagy fűrésszel dolgoznak. Maga a fürésze- lés nagyon intrikált munka, amelyet csak nagyon kevés ember ért, ezek leginkább az indián törzs­ből kerülnek ki. Az óriás halála Már a fürészelés előtt megállapodnak abban, ho'gy merre dől a fa s abból az irányból fűrésze­lik egy darabig, de a nagyobb részt éppen az ellenkező irányból fejezik be. Nagy ékeket alkal­maznak, hogy a fa be ne “csípje” a fűrészt, mely órák hosszán át dolgozik egy-egy ilyen fán. A fű­részt mindegyik végén egy-egy ember tartja s ide-oda ugrálnak, mert nem egy vonalban, hanem mindig megtörtén, két vonalban fűrészelnek. Nem is bírják sokáig ezt a munkát s azért hár­man vannak hozzá és minden 15—20 percben felváltják egymást. A két vágás egyre közeledik, egyszer csak az óriás reszketni, majd ingadozni kezd. A levegő egyre feszültebb lesz, mindenki érzi, hogy ször­nyű tragédia következik. “Sequoia gigantea” meghajtja évezredes büszke fejét; a zuhanó év­ezredes büszke fejét; a zuhanó fa vészes “huss” hanggal esik keresztül a levegőn, majd rettene­tes földrengésszerű robajjal vágódik a földre, amit növel az át nem fűrészelt középső rész el­térésének ropogó, csattanó zaja. így hal meg egy óriás. Mikor minden elcsendesül, a biztos távolból odasompolygunk a fatönkhöz. Olvasgatjuk a gyű­rűket, — mindegyik egy-egy évet jelez. Meg­mondják a gyűrűk, hogy mikor volt nagy száraz­ság, vagy esős korszak. Ha a kéregtől számítva megyünk a fa szive felé, pontosan megjelölhet­jük azt a gyűrűt, ami a fán akkor nőtt, amikor1 az aranyásók mentek keresztül ezen a vidéken. Aztán megtaláljuk az 1776 év gyűrűjét, amikor a Függetlenségi Nyilatkozatot kimondották; még tovább ott van az 1492-es év gyűrűje, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát. És itt még a fe- lényire se jutottunk a középhez; ha az egyre kisebbedé gyűrűket számoljuk, megtaláljuk a mai időszámítás első évét, aztán azon is túl, Ju­lius Cézár uralkodásának idejét, Róma alapításá­nak korát... „ A profit a fontos Mert ez a nagy fa már akkor is élt és tanúja volt annak, ami 3,000 évvel ezelőtt történt körü­lötte. Nem csoda, hogy az ősember hite szerint az istenek lakoztak az ilyen nagy fákban. Azért de­hogy is merték volna bántani az ilyen óriásokat, hiszen kétségkivül magukra vonták volna a fa­szellem haragját. A modern ember azonban mát* nem hisz az ilyesmiben. Ben Stelle, a fakiterme­lő cég managere vállat von: “Ezek a fák már megértek a kitermelésre, ha kivágjuk őket, a ki­sebbek gyorsabban nőnek.” És ha ezzel az agrár okoskodással nem elég­szünk meg, akkor még megmagyarázza azt is, hogy mekkora értéket képviselnek ezek a fák. Egy-egy ilyen fa átlagos kivágása és feldolgozá­sa 4,600 dollárba kerül. Csak a kivágása belekerül 300 dollárba, a levitele 1,700 dollárba, a felfüré- szelése 700 dollárba és a losangelesi vagy san- franciscoi raktárakba való szállítása újabb 1,900 dollár. Persze a mai árak mellett igen nagy hasz­not hajt, mert ebből a legjobb minőségű építő­anyagot vágják ki. És ugylátszik, hogy most csak a profit a fő: a szentimentálizmusnak az ilyen “business”-ben nincs helye. Lám az indián fürészkezelők is, akik­nek ősei valószínűleg a Nagyszellemet imádták ezen fák alatt, egykedvűen nézik a ledöntött óri­ást és azt számolgatják, hogy mennyit kerestek rajta. !Etii:!i!!lll!lllilllll!lil!IE!íiilllil!iÍi!llll!Elllllli!l!ilil!illlíl!lll!!llllllllllllllllllllllllllll!lll!lllll^ Tudnivalók az atomenergiáról MI AZ ATOM? Az atom a görög atomos — oszthatatlan — szóból ered. A tudomány már bebizonyította, hogy az atomok valójában az anyagnak nem oszthatatlan egységei. Protonokból (pozitív elek­tromos töltésű nehéz testecskékből), neutronok­ból és elektronokból (negativ töltésű könnyű tes­tecskékből) állnak. Az atom a legkisebb egység, melyre egy elemet szét lehet bontani úgy, hogy megtartsa az eredeti elem vegyi jellegezetessé- geit. MI AZ ATOMENERGIA? Az atomenergiát az atom összetevőinek töme­géből nyerik. Egy kismennviségü tömeg szétrom- bolása általában nagymennyiségű energiát ered­ményez. Egy milligrammnyi, vagyis durván szól­va egy gombostüfejnyi anyag szétrombolása ese­tén körülbelül ötvenezer kilowattóra energia sza­badul fel. Ezzel az energiamennyiséggel egy kö­zepes nagyságú várost néhány óráig el lehetne látni villamos árammal. Amikor az atom olyan részekre törik, amelyek együttesen nem nyom­nak annyit, mint az eredeti atom — a hiányzó kis tömeg sok energiává változik át. Ez történik például az uránium, vagy a plutónium hasításá­nak esetén. MI A HASÍTÁSI FOLYAMAT? Bizonyos atomokat összetevőikre, vagyis neut­ronokra, protonokra és elektronokra lehet bon­tani. Az atom szétrobbantásához nagy külső érő­re van szükség. Ilyen erőt kapunk, amikor kis testecskékkel, mint például neutronokkal “bom­bázunk” súlyos atomokat. Az uránium hasítása esetében két test keletkezik, mindkettő egy-egy uj atomja egy olyan elemnek, amely körülbelül fele olyan súlyos, mint az uránium, ezenkivül felszabadulnak neutronok, amelyek láncreakció formájában hasítják a többi atomot. A sulykü- lönbség az első atom és a két vagy több atom között, amelyre széthasadt — energiává változik, így szabadul fel energia, amikor az atomot hasí­tás utján választják szét. A felszabadult erők túl­nyomórészt hővé, vagy mozgássá alakulnak át. Ez a hasadási folyamat az úgynevezett nukleáris reaktorban megy végbe. MI A NUKLEÁRIS REAKTOR? A nukleáris reaktor olyan készülék, amelyben atomenergiát fejlesztenek. Ilyen sajátos reaktor például maga az atombomba is, amelynek felada­ta, hogy összetartsa a futballabda nagyságú urá­niumot, vagy plutóniumot, amig a láncreakció megtörténik. A láncreakció során a másodpercek töredéke alatt a keletkezett hő okozza a hatalmas robbanást. Vannak oly reaktorok is, melyeknek célja nem a robbanás, hanem olyan atom-“tüz” felépítése, amelyben a hő állandóan gerjed abban az ütem­ben, ahogy az atomok szétválása folytán az atom­energia felszabadul. MI AZ ATOMEGYESÜLÉS? Az atomegyesülés az atomok összetevése. Ez a folyamat játszódik le például a hidrogénbomba esetében. A 101 ismert elemnek súly szerinti táb­lázatán a középen helyet foglaló közép súlyú ato­mok általában szilárdak. A súlyos elemeknek, mint például az urániumnak az atomjai kevésbé szilárdak. Bizonyos fokig hasonló a helyzet a na­gyon könnyű elemekkel. Az atomegyesülés eseté­ben több könnyű súlyú atomot nyomnak össze. Ennek az eredménye, hogy az uj atom valamivel szilárdabb lesz. Feltevés szerint a nap is ilyen atomegyesülési reakciótól nyeri határtalan ener­giáját. A számítások szerint a legkönnyebb elem­nek, a hidrogénnak egyik módosulatából, az úgy­nevezett nehéz hidrogénből—két atomját össze- téve — képződik a sulylista következő elemének, a héliumnak egy atomja. Ezt a folyamatot neve­zik hidrogén-hélium reakciónak. Ennek során bi­zonyos mennyiségű tömeg energiává változik át, vagyis a két nehéz hidrogénatomnak a tömege több mint az uj héliumatomnak a tömege, és a sulykülönbség közvetlenül energiává változik. Tudósok véleménye szerint a hasítási módszer­rel már néhány éven belül olyan áron lehet ára­mot termelni, amely versenyképes lesz a szén, olaj, vagy gáz utján nyert árammal. Az erőmü­vek a következőképpen működnek: a hasítható fűtőanyag láncreakciót indít el a nukleáris reak­torokban. A láncreakció előrehaladtával fokozó­dik a hő. A hőt, vagyis az atomhasitás utján ke­letkezett energiát az atomkemencéből kapjuk, amelyben folyadék kering. A folyadékot a hő segítségével nyomás alatt párává lehet átváltoz­tatni. A párát pedig gőzként lehet felhasználni, turbina vagy más motor hajtására. Ez forgatja a generátort, amely áramot termel. Ezt a folya­matot már sok nukleáris reaktorral hajtották végre. Az atomegyesülési folyamattal kapcsolatos fő probléma, hogy a keletkezett hőt csak akkor le­het hasznosítani, ha az atomegyesülési folyamat sok millió fokú hőmérséklet és több millió at- mosztéra nyomás mellett, vagyis például egy atomrobbanás középpontjában játszódik le. A kérdés tehát az, hogyan lehet elérni az atomegye­sülést nyújtó és könnyen ellenőrizhető feltételek mellett. ( RÖVIDEN ) A Magyar Népköztársaság washingtoni követe levelet intézett az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez, amelyben tolmácsolta a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének és a magyar nép­nek őszinte együttérzését az Egyesült Államokat sújtó árvízkatasztrófa alkalmából. ★ NEMCSAK piszkos, de halálosan veszélyes is az a módszer, amivel ártatlan embereket titkos, névtelen besúgók vallomása alapján befeketíte­nek, ha nem bizonyul rájuk a hamis vád. Elve­szik megélhetési lehetőségüket a szövetségi kor­mány hüségi programja keretében. Ezt a kijelen­tést Th. R. McKeldin, Marylandállam republiká­nus kormányzója tette a Rotary Club gyűlésén Washingtonban. Már maguk a republikánusok is érzik a fullasztó szagot. Vagy talán azért érzik a veszélyt, mert nagy felbuzdulásukban kezdik egymást is tönkretenni. f ★ A TRÖSZTELLENES törvényekről sokat be­szél a Federal Commission, de egyáltalán nem igyekszik azokat végrehajtani, pedig ez volna a hivatása, jelentette ki George J. Burger, a Na­tional Federation of Independent-Business (a független üzletemberek szövetségének) alelnöke. És e lelketlen és célzatosan követett hanyagság miatt számtalan kisebb üzletembert szorítanak ki a megélhetés lehetőségéből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents