Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-08 / 36. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 8, 1955-A. Irodalom művészei Irta: VIOREL COSMA A román nép nagy megelégedéssel fogadta a Béke-Világtanácsnak azt a nemrégen hozott határozatát. amelynek értelmében az 1954. évi tiszteletbeli Béke-dijat post mortem Bartók Bélának, a nagy magyar zeneszerzőnek Ítélték oda. A román zenetudomány büszke arra, hogy hozzájárulhatott azoknak a dokumentumoknak az összegyűjtéséhez, amelyek alapján Bartók Bélának Ítélték ezt a magas kitüntetést. Vajon több mint húsz évvel ezelőtt, amikor lábrakapott a fasizmus fenyegető veszélye az emberiség békéje ellen, lehetett-e világosabban kifejezni a béke és a népek közötti testvériség eszméjét, mint ahogyan Bartók tette, akkoramikor erről irt 1931. január 10- én kelt levelében Octavian Beu román kutatónak? Mennyi igazság és mennyi emberi szeretet sugárzik a következő szavakból: “Hiszem a népek testvériségét, az összes háborúk és ellentétek ellenére hiszek ebben a testvériségben, tudatosan hiszek ebben, amióta megtaláltam zeneszerzői hivatásomat. Megpróbálom, hogy amennyire erőim engedik, ezt az eszmét szolgáljam zenémmel!” Bartók nagy szenvedélyei gyűjtötte az erdélyi népdalokat, lelkesedett ezek szépségéért. A Román Akadémia segítségével 1913-ban kiadta az első Bihar megyei román népdal-gyűjteményét. “Mindennél jobban óhajtom,hogy a béke legalább köztünk és Románia között fennmaradjon”' — irta 1914. szeptember 27-én Ion Bianu-nak, a Román Akadémia könyvtárosának. A zeneszerző őszintén harcolt ezért. A háború azonban kirobbant s Bartóknak meg kellett elégednie az 1918- ig összegyűjtött dalaival. A földkerekség legkiválóbb zeneszerzői és zenekutatói közül többen Bartók munkája eredményeként ismerkedtek meg a román nép művészetének kincseivel. Ravel például ő általa ismerte meg a bihari román népdalokat. A népművészetről alkotott felfogásának kikristályosodásában nagy szerepet játszottak az olyan román kutatók is mint Kiriac, Vidu, Brediceanu, Braioloiu, Bir- (lea, Busitia és mások, akik közvetlenül, vagy közvetve, levelezés utján hozzásegítették ahhoz, hogyátérezhesse és megérthesse a román népze- _ ne különböző megnyilvánulásait és jelegzetessé- geit. Első román népdalgyüjteményének cime: “Bihar megyei román népdalok”. A gyűjteményben összefoglalt melódiákat — legtöbbjét fonográffal —, (mint ahogyan az előszóban Írja) “1909. nyarán három héten keresztül és 1910. telén egy hétén keresztül, a Fekete-Kőrös vidékein. ...” gyűjtötte össze. Bartók Máramarosban kezdte el második rendszeres román népdalkutatását. Ion Birlea kíséretében Bartók 1913 márciusában számos községbe ellátogatott. A majdnem kétszáz dalt tartalmazó gyűjteménye 1923-ban jelent meg Münchenben “A mármarosi románok népzenéje” cimmel. A kötetet egy terjedelmes és megfelelően alátámasztott bevezető tanulmány előzi meg, amely a mármarosi népzenével foglalkozik., Harmadik rendszeres gyűjtését Bartók 1913- ban végezte Erdélyben, 1913 decemberében Hu- nyad megyében. Megfigyelte azt, hogy itt “a románok megőrizték — viszonylag a legsértetle- nebbül — zenéjük feltételezett eredeti formáját” s ezért Erdélynek ezen a déli területén kezdte el kutatását, hogy később általánosításokhoz és ösz- szehasonlitó népzenei tanulmányokhoz kezdjen. Ennek a gyűjtésnek eredményeit egy tanulmányban foglalta össze, amely 1920 márciusában jelent meg a “Zeitschrift für Musik Wissenschaft ’ cimü folyóiratban, s tanulmányához nyolc népi melódiát csatolt. Bartók Béla ebben a tanulmányában az erdélyi román népzenét területi dialektusokra osztja, s ez a felosztás tudományos szempontból rendkívül jelentős. Bartók Béla ezenkívül kutatóutat tett a Székelyföldön, Erdély északnyugati részében, a Bánátban stb. s egy körutat akart tenni Moldvában is azzal a céllal, hogy “ott egyrészt a csángók, másrészt a románok népzenéjét tanulmányozza”. (I. Bianu-hoz intézett 1914.május 20-i levele.) Végül Bartók utolsó román népdalgyüjtemé- nye “Román kolindák melódiái” cimmel jelent meg (Bécs, 1935). Ez a gyűjtemény összefoglalja az 1909. és 1917. között feljegyzett román daloknak, az ügyi evezett kolindáknak majdnem az egészét. Az említett j yüjteményeken kívül meg kell említenünk Bar ók “A magyar népzene és a szomszédos népek zenéje” cimü tanulmányát, amely 1938-ban jelent meg Budapesten. Ebben a miiben érdekes megállapításokat találunk a román népzenéről, olyan megállapításokat, amelyek a magyar, szlovák és kárpátukrán népzenével való összehasonlítás alapján jöttek létre. Bartók népzenegyüjteményei és az összegyűjtött anyagból levont következtetései jelentős hatást gyakoroltak alkotómüvészetére. Számos kompozíciója népi témákat, köztük román témákat használ fel. , Bartók Béla ugyanekkor Románia őszinte barátja volt, arra törekedett, hogy alaposan megismerje az ország múltját, kulturális eredményeit, a nyelvet, a szokásokat. Még akkor, amikor Bihar megyei népdalgyűjtéséhez kezdett, Bartók hozzákezdett a román nyelv tanulmányozásához. Bartók tudta, hogy a magyar és a román soviniszták milyen akadályokat állítanak a két nép közötti megértés elé. Szilárdan meg volt azonban győződve arról, hogy végül is a barátság győzni fog a gyűlölet felett. “Kérem önt, fogadja baráti érzelemmel — irta Bartók az első világháború alatt I. Busitiá-nak — azt a három könyvet, melyet megküldök, mint az elkövetkező románmagyar barátság jelképét. Egyelőre ez a barát-’ ság késlekedik Apponyi “áldásos” tevékenysége folytán, de eljön az a nap, amikor a hosszusza- kálu öregek eltűnnek, helyüket pedig a mai ifjúság foglalja el. . ..” 1940-ben, amikor a nácirendszer, mint ahogyan ő nevezte “a gyilkosok és a rablók rendszere” hazájában uralomra került, a zeneszerző elhagyta Magyarországot és az Egyesült Államokban telepedett le. Életének ebben az utolsó időszakában, 1944. január 30-án irta barátjának, Szigeti József hegedűművésznek azt a levelét, amely szintén a román népzene iránti szeretetének jelképe. “Egy rendkívül érdekes munkához kezdtem hozzá most. .. . román népi melódiák szövegeit rendezem és stilizálom, összesen 2000-et. Úgy hiszem sok, érdekesség fog felszínre kerülni, legalább is a parasztokra vonatkozóan. .. . íme mivel foglalkozom mostan, és várom száműzetésemnek végét. ...” A Horthy-rendszer összeomlása Magyarországon és a népi demokratikus rendszer létrehozása azonban tulkésőn következett be számára; 1945-ben elhunyt Amerikában. Bartók Béla azonban velünk és mellettünk maradt a népek békéjének és testvériségének szentelt halhatatlan zenéjével. MIKOR a cukor ára felmegy 1 centtel fontonként, az az amerikai háziasszonyoknak 200 millió dollárjába kerül évenként. ★ HA VALAKI meg találja nyerni a TV 64 ezer dolláros kérdés diját, csak 30 ezret kap, mert 34 ezret U. S. vesz el adó fejében. De még érdekesebb az, hogy a nyert 64,000-nek minden egyes dollárjához U. S. 52 centtel járul hozzá. Az adományozó hirdető cég ugyanis üzleti költségnek számítja föl azt ami után nem kell adót fizetni. Itt vesz el az 52 cent minden dollárból. A nyereségből elvett 34,000 nem fedezi ezt. A hirdető cég azonban az óriási értékű publicitáson kívül csinos kis összeget csinál a meg nem fizetett adó formájában. — Tisztességes körülmények között ezt úgy hívnák, hogy csalás, de ha a big business csinálja, akkor üzlet. 11 A TUDOMÁNY 1 g VILÁGÁBÓL g I Hatvanezer magyar szót tartalmaz majd az uj értelmező szótár Nemrégiben rövid hir jelent meg arról, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében uj szótár készül: a magyar nyelv értelmező szótára. Ez a szótár nem olyan, mint az általánosan ismert es használt kétnyelvű szótárak. A magyar címszavak mellett itt ugyanis nem az idegen nyelvű — oroszy angol, német, francia stb. — megfelelőket találjuk, hanem a szó pontos jelentésének magyar nyelvű meghatározását, különféle jelentésárnyalatait, ragozási sajátosságait és stiláris értékét. Miért van szükség ilyen jellegű magyar szótárra ? Anyanyelvűnk igen gazdag. Állandóan bővül uj szavakkal, kifejezésekkel. Egyes szavak elhalnak, mások uj jelentéseket vesznek fel. A szavak használatában nem bizhatjuk magunkat mindig nyelvérzékünkre, s nem is ismerjük, egy-egy szónak valamennyi jelentését. «. Ha például egy kirándulás élményeiről beszélünk, s azt szeretnénk elmondani, hogy az erdőben egy madár pár lépésre tőlünk hirtelen a levegőbe emelkedett, vajon melyik a legmegfelelőbb szó ennek a kifejezésére: a repül, a röppen vagy a száll? Mindhárom szó majdnem ugyanazt jelenti (rokonértelmü szavak). Mégis, mi a különbség közöttük, melyikkel tudjuk leginkább érzékeltetni gondolatainkat? Vagy ha például mozgást akarunk kifejezni, nyelvünknek elég sok mozgást jelentő szava közül melyiket válasszuk (megy, ballag, baktat, bandukol, cammog stb.) ? A napilapokban gyakran találkozunk olyan szavakkal, amelyeknek jelentését nem tudjuk pontosan. A kohászokon kivül ki tudná meghatározni, mi az az öntecs? Mit jelent a zsaluzás, s mi a__ vérkép? Csak szakemberek tudnának erre pontosan válaszolni. Szépirodalmat, regényt, verset olvasva is gyakran előfordul, hogy olyan szavakra bukkanunk, amelyeknek jelentését nem ismerjük. A bakacsin szót Arany a Toldiban használja. Kevesen tudják, hogy fekete posztót jelent. A hagymáz szó hallatára sokan nem a tífuszra gondolnak — amit jelent — hanem valamiféle hagymára, amihez pedig semmi köze. Ezek a szavak mai beszédnyelvünkben már nem élnek, nehézséget okoz a megértésük. Az ország különböző részein más-más névvel jelölik ugyanazt a fogalmat. Például: kukorica, tengeri, törökbuza, vagy burgonya, krumpli, pityóka. Amit a Tiszántúlon eperfának mondanak, az a Dunántúlon szederfa. A magyar nyelv szavainak ily módon való feldolgozását ilyen részletesen utoljára a Bach-korszak- ban végezték el. Azóta már minden európai nemzet megalkotta korszerű értelmező szótárát. A magyar nyelvtudomány ötéves tervének egyik legfontosabb programja tehát a magyar értelmező szótár megalkotása. 1949-ben kezdték el a munkát, s a körülbelül negvventagu munkaközösség a legnehezebb feladatokon már túl jutott. Másfélmillió cédulán sorakoznak a példamondatok, összegyűjtött közmondások, szólások stb. Ma már a szótár jelentékeny része készen áll, csak a sajtó alá rendezés és a végső ellenőrzés van még hátra. Előreláthatólag 1957 végére nyomtatásban is megjelenik. A magyar nyelv értelmező szótára azáltal, hogy feltárja nyelvünk kifejezésbeli értékeit és sajátosságait, megmutatja szépségeit, jelentősen hozzájárul egész népünk nyelvi tudatának, kultúrájának ápolásához és fejlesztéséhez, és gyakorlati jellegű segitséget nyújt majd Íróknak, tanároknak, előadóknak, a nyelv kutatóinak és az olvasóknak egyaránt, nyelvünk legfontosabb szavainak használatához. Kiss Etelka (Budapest) 82,00 FELESÉG és 5,500 özvegyasszony nyug- dijjáruléka lett többé kevésbé fölemelve a Railroad Retirement Act, a vasúti munkások nyugdíjtörvényének módosítása alapján. Bartók Béla és a román nép
