Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-08 / 36. szám
September 8, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az angol kormány julius elején meghivta Görögország és Törökország hivatalos képviselőit Londonba, hogy együtt tárgyalják meg “a Földközi-tenger keleti medencéjére vonatkozó politikai és katonai kérdéseket is.” A görög és a török kormány elfogadta az angol meghívást, és mint jelentettük, múlt héten már megkezdték Londonban a tárgyalásokat. A ciprusi kérdés háttere Az angol kormány e lépésének hátterében a ciprusi kérdéssel kapcsolatos angol-görög-török civakodás húzódik meg. Tavaly decemberben a UN-közgyülés politikai bizottsága — a. Szovjetunió és néhány más állam tiltakozása ellenére — elutasította azt a görög indítványt, hogy Ciprus kapjon önrendelkezési jogot. Ezt a határozatot Cipruson és Görögországban egyaránt nagyszabású angolellenes tömegtüntetések követték. E- miatt az angol kormány egyre-másra intézte a tiltakozó jegyzékeket Görögországhoz, s a ciprusi lakosság megmozdulásait kegyetlen megtorlással próbálta elfojtani. A görög kormány azzal válaszolt, hogy kijelentette: nem hajlandó az angol tengeri flottával együtt közös hadgyakorlatokon részt venni, sí megtiltotta, hogy angol hadihajókat — akár udvariassági látogatásra is — beengedjenek görög kikötőkbe. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy — a Daily Express cimü angol polgári lap tudósítása szerint — egyes ma- gasrangu angol tisztviselők a Görögországgal való diplomáciai kapcsolat megszakítását javasolták. Ilyen előzmények után került sor a görög és a török kormányhoz címzett londoni meghívásra. Angol-görög-török viszálykodás a ciprusi kérdés körül Tulajdonképpen mi is a ciprusi kérdés lényege? Ciprus szigete ma angol gyarmat. De a sziget lakossága — amelynek háromnegyed része görög származású — követeli, hogy Ciprus csatlakozzék Görögországhoz. Ezt a követelést támogatja a görög kormány is. Mivel azonban Cipruson számottevő török kisebbség él, a ciprusi kérdésbe beleszól a török kormány is. S a török kormányköröknek az az álláspontjuk, hogy Ciprus maradjon brit gyarmat, de ha Anglia mégis lemondana a birtoklásáról, akkor ne Görögország javára mondjon le A ciprusi kérdés — a nem is egészen 10,000 négyzetkilométer nagyságú sziget problémája — nem világjelentőségü ügy. A mai bonyolult és pezsgő nemzetközi életben van ennél számos sokkal jelentősebb, sokkal fontosabb kérdés. A ciprusi eseményekben mégis, mint cseppben a tenger, jól tükröződnek azok az ellentétek, amelyek a tőkés világ országait szembeállítják egymással A ciprusi viszály az Északatlanti Szövetség három tagja között robbantott ki viszálykodást, s ezért nyugtalanságot és aggodalmat keltett az “erőpolitika” hivei körében. “Ha nem oldják meg a ciprusi válságot, összeomlanak az összes közép-keleti védelmi (értsd: támadó) tervek” — irta borúlátóan a Daily Mirror cimü angol bur- zsoá lap. Ezért az “erőpolitika” hivei nekiláttak, hogy áthidalják a véleménykülönbségeket. “Az Északatlanti Szövetség tagállamainak viszálykodása a Közép-Kelet egyik legválságosabb pontján nyugtalanító valamennyiünk számára — irta a New York Times. — Valakinek meg kellene tennie az első békülékeny lépést... Nagy-Bri- tannia számára a legfőbb ideje volna, hogy megállapodásra jusson ...” S hogy az angol kormány legalábbis Washington jóváhagyásával — ha ugyan nem kifejezett óhajára—küldte el a meghívókat Athénba és Ankarába, azt bizonyítja az is, hogy az amerikai külügyminisztérium az angol meghívást követő napon lelkendező közleményben “örömmel üdvözölte” Anglia kezdeményezését. Anglia azonban egyáltalában nem akar változtatni a jelenlegi helyzeten. Az angol lapok most görcsösen erőlködnek, hogy bebizonyítsák: Anglia nem engedheti ki Ciprust a kezéből. Hivatkoznak arra, hogy ellenkező esetben csorba esnék Nagy-Britannia tekintélyén, beszélnek arról, hogy Ciprus stratégiailag fontos, s ezért rá nem alkalmazható a UN-alapokmányban rögzített önrendelkezési elv. S az angol kormány valódi szándékairól árulkodik az is, hogy az elsősorban ér- dakelt féli képviselőit, azokat, akiknek sorsáról dönteni kell — vagyis a ciprusiakat — nem hívták meg Londonba.... Márpedig a ciprusi kérdés megoldásának egyetlen módja az, ha lehetővé teszik Ciprus népének, hogy saját belátása szerint döntsön sorsáról. Ezt írja elő a UN alapokmánya, s ez a Szovjetunió kormányának véleménye is. Az angol kormány ehelyett különböző mesterkedéssel akarja fenntartani megrendült gyarmati uralmát. Ezzel azonban legfeljebb csak tompítani lehet az ellentéteket, s ideig-óráig késleltetni az újabb robbanást. Az osztrák nép berendezkedik független országában Gyors ütemben folyik a megszálló csaptok kivonása Ausztriából Bécs, augusztus 10 Ausztriában egy hét óta sokat késnek a vonatok. A ' legtöbb osztrák azonban nem haragszik a késések miatt, hiszen tudják az okát: hazautaznak a négy megszálló hatalom csapatai. Ezért van szükség naponta ezer és ezer vagonra, sok tucat kíilönvonatra. Még májusban, amikor aláírták az államszerződést, akadtak egyes újságok, amelyek el akarták hitetni a lakossággal, hogy az osztrák kérdésben történt megegyezés ellenére tovább fog folyni a hidegháború az országban. Megpróbálták elterjeszteni azt az álhirt, högy Ausztria csak katonai semlegességet vállalt, de politikai, szellemi, gazdasági és kulturális téren továbbra is részt vesz a Nyugat hidegháborújában. A dolog persze másképpen alakult. A bécsi május nemcsak Ausztriának hozott felmelegedést a hidegháború jeges légköre után, hanem egész Európának. A végső kétségeket is szétoszlatta a genfi értekezlet. Még a szovjetellenes, jobboldali szociáldemokrata Arbeiter Zeitung is, amely rövid idővel ezelőtt még gúnyosan irt a békés együttélésről, s a hidegháború szószólója volt, néhány nappal ezelőtt “becsületes barátságot és becsületes, békés együttélést” ajánlott fel a Szovjetuniónak. Ez a változás annak a pozitív fejlődésnek az eredménye, amely az osztrák nép körében végbement. E fejlődés olyan rétegekre is kiterjedt, amelyek nemrég még igen fogékonyak voltak a szovjetellenes uszítás iránt. A megszálló csapatok kivonulása az egész országban osztatlan örömet okoz. Sok ember, aki eddig nem foglalkozott politikával, csak most látja világosan, mit jelent Ausztria semlegessége. Minden megszállási övezetben felvirágozott tankok vonulnak az utcákon, s barátságosan mosolygó katonák ülnek rajtuk. A járókelők megállnak, s kedvesen integetnek nekik. .A szovjet katonák, akik Ausztriát elhagyják, különösen vidámak. Az Ausztriából való kivonulás nem jelenti más katonai állások megerősítését; nem átcsoportosításról, hanem leszerelésről van szó. Az amerikai csapatoknak, amelyek szintén kivonulóban vannak, nincs okuk örömre. A katonák felvásárolták az angol—olasz szótárakat a könyvüzletekben, s felkészülnek az észak-olaszországi garnizonokba való átköltözésre. Az újságok naponta adnak hirt villák, lakások, szállodák, lakóházak és iskolaépületek átadásáról. De még azok az újságok, amelyek az amerikaiak mellett akarnak hangulatot kelteni, sem hallgathatják el, milyen véleménye van a lakosságrfak a Salzburgban visszaadott épületek állapotáról. Nem sokat látni ezeken az épületeken a sokat magasztalt nyugati kultúra nyomaiból. Egyébként nemcsak a lakásokat és középületeket ürítik ki, hanem az alpesi erődöt is. Ennek a lakosság még jobban örül, mert ezek a támaszpontok állandó veszélyt jelentettek az ország békéjére és biztonságára. Persze akadNAGY SZÜLETÉSNAPI ÜNNEPÉLY a Bound. Brooki Kultur Otthonban — Middlesex, N. J. szeptember 18-án, vasárnap egész nap a szeptemberben született barátok tiszteletére. Reggel 10 órakor szalonnasütés. — 1 órakor finom töltött pulyka-ebéd. — Finom sütemények és kitűnő italok TÓTH BÉLA KITŰNŐ ZENEKARA MUZSIKÁL Belépődíj nincs. Mindenkit szeretettel meghív a rende zőség ÚTIRÁNY: N.Y.-ból a 41. utca 8. Ave-nál a Bus Terminal a 72-es platformon vegye a 148. autóbuszt. Newarkról a 140. autóbusz. H’way 28, a Dayton Ave.-nél balra fél block. — Autóval a 22. H’way Dunellen jelzésig, innen balra a 28. H’wayn jobbra a Dayton Ave.-ig. 9000 Studebaker-gyári munkás sztrájkol SOUTH BEND, Ind. — Kilencezer Studebaker-gyári munkás lépett sztrájkba szeptember elsején, ennek folytán lezárták a Studepaber-Packard gyárat. A sztrájkot a helyi szakszervezet tagsága szavazta még. Az uj munkaszerződésért folyó tárgyalások mennek tovább. A gyárkapuk elé őrvonalat állítottak. Párttagság miatt letartóztatták BUFFALO, N. Y. — FBI-embe- rek letartóztatták múlt hét csütörtökén John Francis Noto, amerikai születésű munkást. A ^ nyilt utcán, autójában, felesége I társaságában, tartóztatták le 1; | azon az alapon, hogy a KP tag- ji ja volt. ............................................... ....... ...............* C’jTe/lfh&r Rétesház és cukrászda ; ; 1737 Third Ave., New York, N. Y. (a 81. St. sarkán) !; Telefon: BU 8-0660 és BU 8-0670 i; • GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • jj ! Este 8.30-ig nyitva van ; nak, akik szomorúan pillantanak a salzburgi katonai tábor távozó katonái után. A hidegháború egyik szószólója, a grazi Neue Zeit például sajnálja, hogy “a hatalmas védelmi sáncon, amely Norvégiától Törökországig húzódik, rés támadt.” A szovjet megszállási övezetben különösen gyorsan történik a csapatok kivonása. Megmutatkozik, hogy az elmúlt években, a szovjetellenes uszítás ellenére, jó viszony alakult ki a lakosság és a szovjet csapatok között. A lakosság több helyen bucsuünnepséget rendez. Egyik ilyen ünnepségen a feisöausztriai tartományi kormány tagja, Blöechl kijelentette: “A szovjet megszálló hatóságok mindig szem előtt tartották a lakosság érdekeit,, s minden kérdésben nagyon előzékenyek voltak.” Ezekben a napokban veszi át Ausztria a németek birtokában volt és később szovjet kezelésbe került olajmezőket, fúrótornyokat, finomítókat és olajkereskedelmi társaságokat. Sokat beszélnek az osztrák dolgozók arról, kié legyen ennek az óriási kincsnek a haszna? A dolgozók azt mondják: ha Ausztria gazdagabb lesz, akkor .a nép.is éljen jobban. Az osztrákok felkészülnek arra, hogy berendezkedjenek független országukban. Mivel Ausztriában különböző osztályok vannak, különbözők az érdekek is. A munkásosztály mindent meg fog tenni, hogy a dolgozók érdekeit érvényesítse. Erwin Zucker-Schilling az Österreichische Volksstimme főszerkesztője Az ügyészek bevallották tévedésüket CHICAGO. — Egy műalkotások ellopásával vádolt Norman I. Keretske nevű ember ellen koronatanúként egy Jean La- fitte nevű FBI-besugót állítottak a bíróság elé. Kiderítették róla, hogy akkor vált besúgóvá, amikor 1951-ben rovott múltja miatt deportálni akarták. A Lightfoot-féle védelmi bizottság rámutatott, hogy ilyenfajta “tanukkal” dolgozik- a kormány a Smith-torvény alapján folytatott perekben. Jó ANGOL LEVELET MINDENKI IRHÁT Több, mint száz levelet tartalmazó könyv, gyakran használt szavak és nevek szótára. Polgársági előkészítő. A könyvet tanító irta. Megrendelhető $1.25-ért a Magyar Szó irodájában: 130 East 16th Street New York 3, N. Y. _________7__
