Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-08 / 36. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 8, 1955 A VERHOVAY ÉS A RÁKÓCZY / TAGSÁGÁNAK VÉDELMÉBEN ' A Pennsylvania állami Insurance Department utasítása értelmében a Verhovay Egyesület szeptember 12-től kezdődőleg konvenciót tart Pitts- burghban, hogy az előirt módon dönthessenek a Rákóczival való egyesülés kérdésében. A hét végén a két egylet közös konferenciát tart ugyancsak Pittsburghban az egyesülés véglegesitésére. A Magyar Szó a Rákóczi konvenció egyesülési döntése, valamint a Pennsylvania State Department határozata után arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyesülés további ellenzése — amelyet pedig mindkét egylet vezetősége egyes tagjainak viselkedése, a magyar nép ellenségeivel való kapcsolatai, önző egyéni vagy családi érdekeiknek a tagság érdeke felé helyezése ugyancsak indolkolttá tett volna—az uj helyzetben már nem szolgálná a tagság érdekeit. Ezért lapunk az egyesülés mellett foglalt állást. A Magyar Szó mindent meg fog tenni, hogy az egyesülés beváltsa a két egylet 60,000 tagjának az egyesülésbe helyezett reményét. De a Magyar Szó továbbra is megtartja és fenntartja független szerepét, mint a tagság érdekeinek megvesztegethetetlen képviselője, érdekeik éber őrzője. A Verhovay, Rákóczi, vagy ha úgy tetszik a Penn Fraternal Society minden egyes tagja számára nyitva lesznek lapunk hasábjai, hogy az összma- gyarság elé hozhassák mindazon panaszaikat, amelyekre más módon nem találnak orvoslást, vagy amelyek másutt nem találnának meghallgatásra. A mi lapunkat sohasem lesz képes az uj egylet vezetősége akár hirdetések, akár másféle borravalók formájában megvásárolni, vagy elhallgattatni, amiként az összes reakciós magyar lapokkal tették az egyesülés előtti vita időszakában. A Magyar Szó azt üzeni a Penn Egylet vezetőségének, hogy ha az igazság, becsületesség, a tagság- érdekei őrzésének utján fognak haladni, fenntartás nélkül számíthatnak a Magyar Szó és sokezres tábora támogatására. De szemeink nyitva * í^’ficikoioUonüi 1a foírnnk lenlezni -iniuden lépést, minden próbálkozást a 60,000 amerikai véres verejtékes munkájából származó pénzen épített egylet érdekeinek vagy vagyonának megsértésére. A Magyar Szó ezúton ismételten felhívja a delegátusok és a tagság ngyelmét arra, hogy követeljék az alapszabályok ama pontjainak megváltoztatását,^ áCnelyek a konvenció határozatainak fébre te vés éré vagy az alapszabályok ignorálására jogosítanák fel az igazgatóságot és amelyek megváltoztatására ígéretet tettek a Rákóczi konvención. A Magyar Szó felhívja a delegátusok figyelmét, hogy ha nem akarják egyletüket a magyar szülőhaza elleni ádáz intrikák eszközévé tenni, ne engedélyezzenek semmiféle kapcsolatot a Magyar Szövetséggel vagy bármely más népellenes, politikai vagy egyéb alakulattal. A Magyar Szó kötelességének tartja megállapítani, hogy a két egylet vezetőségének ama döntése, amely életfogytiglani havi 300 dollár nyugdijat szavazott meg az egyletek 2-2 tisztviselőjének, illetve azok túlélőinek, özvegyeinek, rokonainak, Valamint az, hogy négy évre visszamenőleg 10 százalékos fizetésemelést szavaztattak meg maguknak a konvencióval, indokolatlan és jogtalan. A két egylet vezetősége az évek folyamán száz meg ezer esetben vonta meg különféle kifogásokkal vagy a szabályokra való hivatkozással a munkában kiöregedett, megbetegedett, az élet göröngyös .utjain elbukott, öreg, fáradt magyar testvéreinktől a heti 5—6 dolláros betegsegélyt vagy más, csekély összegű támogatást a jóléti s egyéb alapokból, amelyért azok időnkint a központhoz folyamodtak. Egy ilyen igazgatóságnak, most hirtelen, úgyszólván néhány perc alatt leszavaztatni négy évre visszamenő fizetésemelést és olyan nyugdijakat, amelyek adott esetben több mint 100,000, mond százezer dollárt vennének ki a tagság vagyonából, igen helytelen. Arról, hogy az uj egylet tisztségein való osztozkodást 16 évre előre akarták maguknak biztosítani, most nem is beszélünk. Elég kommentár az, hogy ezt a szertelenséget még a Pennsylvania Insurance Department is megsokalta és semmisnek nyilvánította. Saját jól felfogott érdekében ajánljuk tehát az illetékeseknek e juttatásokról való önkéntes lemondásukat. A nyugdíj lehet havi 100 dollár, de nem több. VERSENY A TŐKÉS ORSZÁGOK KÖZT AZ ATOMPIACÉRT A genfi nemzetközi atomértekezlet, s a tanácskozásokon elhangzott beszámolók éppúgy, mint az ipari kiállítás, a világgazdaság uj fejlődési szakaszára vetett fényt, az egész világ előtt feltárta egy uj, beláthatatlan lehetőségeket magában rejtő iparág, az atomipar megszületését. Az amerikai, a szovjet és más nemzetiségű kiküldött tudósok olyan rendkívüli eredményekről számoltak be, amelyek arról beszélnek, hogy küszöbön áll az atomenergia széleskörű felhasználása az ipartól a gyógyászatig az élet szerteágazó területein, hogy megvan a lehetőség az atomenergia felhasználását szolgáló készülékek és gépezetek tömeggyártására. Az atomkorszak kezdetén tartunk még csupán, de az uj, roppant méretű iparág születésével máris megkezdődött a késhegyig menő versengés a tőkés országok között a kínálkozó lehetőségek kihasználásáért, az atomipar termékeinek elhelyezéséért, a jövőbeni piacok meghódításáért, és nem utolsósorban az atomipar nyersanyagainak birtoklásáért. “A külföldi atomreaktor-felvevő piac óriási” — állapította meg az Atomic Industrial Forum. Ez a felismerés természetesen valamennyi tőkésországra vonatkozik. Genfben a tudósokon, szakértőkön kívül — mint ahogy a Time amerikai hetilap irta — “megjelentek a nem hivatalos küldöttek százai, akik figyelni és hallgatni jöttek, a jövőbe tekintő nagyiparosok, akik óriási üzleti lehetőségeket látnak, és meg akarják vetni lábukat az üzletben, bankárok, akik nagy profitot szimatolnak.. A kibontakozó versenynek beszédes bizonyítéka nem annyira a Nemzetek Palotájában rendezett technikai kiállítás, mint inkább az atom békés felhasználásával foglalkozó külön kereskedelmiipari kiállítás, amelyen kilenc tőkés országból nem kevesebb mint 140 nagy társaság állította ki óriási propaganda és reklám kíséretében árucikkéit. Anglia az atomenergia békés felhasználásában kétségWienul megelőzve amerik li versenytársai*’ és arra törekszik, hogy a kapitalista világ “atom- műhelyévé” váljék. Angliát a kínálkozó profitlehetőségeken kívül alapvető gazdasági érdekek szorítják az atomenergia minél teljesebb és minél gyorsabb kiaknázása felé. A józanabb angol üzleti és kormánykörök már régebben felismerték hogy az atomerő orvosolhatná az angol gazdasági élet krónikus nyersanyagválságát, amelyet a hidegháborús fegyverkezés még jobban kiélezett. Angol tudósok becslése szerint 1975-re a nukleáris energiával működő telepek mintegy 40 millió tonna szenet fognak pótolni és az áram-szükséglet 40 százalékát fedezik majd. A távolabbi tervek szerint az évezred végére a nukleáris energia már 150—200 millió tonna szenet fog helyettesíteni. Mindezen tervek végrehajtásának jó feltétele a nemzetközi feszültség további enyhítése, a hidegháborús atompolitika teljes megszüntetése, hiszen ilyen óriási erőfeszítéshez az ország összes erőforrásait mozgósítani kell. Az angol ipar most nagy erőfeszítéseket tesz, hogy meghódítsa a külföldi piacot is. A genfi értekezleten bejelentették, hogy másfél éven belül atomreaktorokat kínálnak eladásra a többi nemzeteknek. Genfben az amerikai iparvállalatok állami támogatással széleskörű kampányt kezdtek a vevők meghódítása és az elmaradás megszüntetése érdekében. A szokványos propagandát, a tőkés üzleti versengésben ismert valamennyi módszert, s nem utolsósorban az önköltség alatti árakat is felhasználják ennek érdekében. így nem véletlen, hogy az amerikai atomerő-bizottság a genfi értekezlet kezdetén jelentette be, hogy az Egyesült Államok hajlandó mélyen az önköltség alatti áron árusítani a nehézvizet, az uránércet és a dúsított urániumot. A Daily Mail szavaival: “Az Egyesült Államok fontonként 10 fontsterlingért bocsátja áruba az atomreakciót lassító nehézviJelenleg még nem hatotta át a tagságot és az amerikai magyarságot az osztozkodás jelentősége és annak méretei. De ha ez megtörténik, akkor olyan felháborodás fog kitörni, hogy az illetők szívesen visszacsinálnának mindent. Tegyék azt meg most, amig nem késő. Ezek a mi megjegyzéseink a Verhovay-Rákóczi egyesülési konvenciójához. 60,000 magyar egyleti tagtestvérünknek legőszintébb jókívánságunkat küldjük, a delegátusoknak jó munkát, sikeres konvenciót kívánunk. zet. Anglia viszont eddig 17 fontsterlinget fizetett Uj Zélandnak, Norvégia pedig 34 fontsterlingért árusítja.” Az Economist aggódva jegyezte meg: “Kétségtelen, hogy ez az ármegállapítás^ segíteni igyekszik az amerikai gyárosokat Genfben.” Az effajta állami ártámogatás, amihez még hozzájárul, hogy az amerikai kormány hajlandó fedezni a félmillió dollárba kerülő, kutatási célokat szolgáló reaktorok költségeinek felét — nyilvánvalóan komoly eszköz arra, hogy az amerikai ipar már most kihasítsa magának a jövendő piac oroszlánrészét. Az angol—amerikai atomversenyben más tényezők is kedveznek az amerikai nagyiparnak, így elsősorban az a tény, hogy a kapitalista világ legnagyobb uránérclelőhelyei — a belga-kongói Katangától a kanadai és colorádió uránium- mezőkig — valamint a másik fontos nyersanyag, a thorium lelőhelyei vagy amerikai kézben vannak, vagy hosszúlejáratú szerződések formájában az amerikaiak rendelkezésére állnak. A többi tőkés ország ebben a tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben van, mert lényegesen kevesebb feltárt lelőhellyel rendelkezik. Ez a magyarázata annak, hogy az angol és a francia kormány most hatalmas költségekkel geológiai kutatásokat szervez, hogy nyersanyagban is fel tudja venni a versenyt Amerikává}. Az angoloknak azonban azért sincs nyert ügyük, mert az Egyesült Államokkal máris 23 ország kötött egyezményt atomreaktorok vásárlására. Az amerikai vállalatok készítményei kevésbé tökéletesek ugyan, mint az angoloké, de az Egyesült Államok az atomreaktort nyersanyaggal együtt szállítja, mig Anglia ezt nem tudja megtenni. A tőkés államok között kibontakozó versenyben a döntő tényező a hatalmas profittal kecsegtető uj piac meghódítása. Annyi bizonyos, hogy az atomipar előtt beláthatatlan távlatok állnak. A tudósok becslései szerint 1975-ig a világ energiaszükséglete a jelenleginek háromszorosára, az éyez rM .’wffnvft ,,nyoG' jlutwwí.vv: uy:',ik Ilvüii Konmnények között a hagyományos energiaforrások egyre inkább elégtelenné válnak s ezzel egyidejűleg a mind olcsóbbá váló atomenergia élre tör a nyersanyagok között. Mindez természetesen nemcsak Angliát és az Egyesült Államokat érinti közvetlenül, hanem az olyan országokat is, mint Olaszország. Svájc és a Skandináv államok. Az energiafogyasztás növekedése tehát hozzájárul a piac kiszélesedéséhez és a versengés fokozásához. Az uj iparág születése bonyolult változásokat von maga után a tőkés országok gazdasági életében. A békés fejlődés irányába szorítja az amerikai üzleti politikai köröket a Szovjetunió rendkívüli haladása az atomerő békés felhasználásában. Az értekezleten részvevő amerikai szenátorok és képviselők közölték a New York Herald Tribune tudósitójával, hogy “a Szovjetunió a jelek szerint még előbbre van az atomfejlesztésben, mint ahogy ezt eddig hitték.” Az amerikaiak azonban elsősorban piacszerzési célokból és jövőbe tekintő profitérdekekből kínálnak atomnyersanyagokat a többi országnak. Hat órai sztrájk után győztek a Ghrysler-munkások DETROIT. — 139,000 Chrysler-gyári munkás, a CIO autómunkások szakszervezetének tagjai, hat óra hosszat sztrájkoltak s ez elég volt, hogy olyan eredményeket vívjanak ki, amelyek a General Motors és a Forddal nemrég kötött munka- szerződések vimányait is felülmúlják. Hasonló munkanélküliség elleni biztosításokat vivtak ki a garantált évi bér helyett ; 5-6 és 8-28 centes órabéremeléseket kaptak a munkások, illetve a szakmunkások; 1.70-ről 2.25 dohára emelték fel havonta a nyugdijakat minden alkalmazásban eltöltött év után. A szerződés három évre szól. teljes zártüzemi rendszerrel s az) eddigi 7 és fél- százalékos éjszakai munkafelpénz helyett 10 százalékossal. Mindez közös a Ford- és GM-szerző- déssel, de ezenfölül megkapták a felgyorsított munka ellen alkalmazható sztrájkjogot; a különféle gyárakban fenálló bérkülönbözetek kiküszöbölését s az előléptetéseknél csak az alkalmazásban eltölöttt időnek és tehetségnek figyelembevételét, az “érdem” kidobásával, mert ez utóbi alapján érvényesültek a protekciós szempontok.
