Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-08 / 36. szám

September 8, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Beszámoló a Los Angeles-i lapkonferenciáról Sajtónk és az egész haladószellemü amerikai magyarság egyik legsikeresebb konferenciája augusztus 26-, 27- és 28-án. pénteken, szombaton és vasárnap folyt le a losangelesi Magyar Kul- rut Otthon helyiségebien 74 delegátus és megfi­gyelő részvételével. Los Angelesben és Elsinore, Perrisen kívül a következő magyarlakta városok voltak képviselve: Bridgeport, Conn. New York, N.Y., New Jersey állam. Pittsburgh, Pa., Cle­veland, O., Canton, 0. Akron, OÓ. Detroit, Mich., Chicago, 111. és Washington állam. A konferencián résztvevő delegátusok és lap- épitők összesen hat ülésszakon, egy előkészítő ülésen és két banketten vettek részt. Az egyik bankett a losangelesi Kultur Otthonban volt, a másik Elsinore-ban. A konferencia sima, zökkenésmentes lefolyá­sát nagyban előmozdította a csütörtök este meg­tartott előkészíti gyűlés, amelyen a losangelesi s vidéki delegációk vezetői megállapították a kon­ferencia pontos napirendjét, a hozzászólások mód­szereit, megállapodtak az elnökségre, bizottsá­gokra vonatkozó javaslatokban. Más konferenciá­kon e problémákkal órák telnek el és a delegá­tusoknak természetesen annyival kevesebb ide­jük van a hozzászólásokra. Ez alkalommal a csak­nem tökéletes előkészítés következtében a konfe­rencia három napját tárgyalással vagy előadások hallgatásával, nem pedig a konferencia megszer­vezésével töltötték a delegátusok. Péntek este ismerkedési estély volt az Otthon helyiségeiben. A Los Angelesi Női Kör asszonyai finom vacsorát szolgáltak fel. A hangulatot fo­kozta a nagyszerű magyar kísérőzene. A vendé­gek a késő órákig együtt voltak. A politikai jelentések \ A szombati harmadik ülésszakot Gellért Hu­gó nyitotta meg d. e. 10.30-kor. A napirend fel­olvasása után átadta a szót Deák Zoltánnak, a Magyar Szó főszerkesztőjének. Deák Zoltán a Magyar Szó szerkesztősége ne­vében megköszönte a Los Angelesi Lapbizottság­nak a konferencia elvállalását, példátlanul körül­tekintő előkészítését és lerendezését. Köszönetét fejezte ki a Kultúrotthon vezetőségének, akik az Otthon összes helyiségeit dijmentesen bocsáj- tották rendelkezésünkre. Háláját fejezte ki a Los Angelesi Női Kör vezetőségének, akik nem­csak a vidéki delegátusok elszállásolását eszkö­zölték, hanem a delegátusok élelmezését is — na­ponta kétszer. És mindezeken felül vállalkoztak a bankett ünnepi vacsora elkészítésére is. Ezek után Deák Zoltán rátért a tulajdonkép­peni szerkesztőségi jelentésére, a konferencia fel­adatait meghatározó politikai helyzet ismerteté­sére, a tervbevett határozati javaslatok megoko- lására. Deák Zoltán jelentése Tervek a Nők Világa nagybani terjesztésére A konferencia első napján, pénteken a Nők Világa és a Magyar Védelmi Bizottság ügyei voltak napirenden. Az első ülésszakot Uhrin János, a haladószelle­mü losangelesi magyarság köztiszteletnek és nagy szeretetnek örvendő vezéralakja nyitotta ntepr: Mint a vendéglátó losangelesi barátaink szószólója, meleg szavakkal üdvözölte a delegátu­sokat. Miután a közönség elénekelte az amerikai és a magyar nemzeti himnuszt, átadta a szót Gellért Hugónak? az Országos Lapbizottság s la­punk kiadóhivatala elnökének. Gellért Hugó rö­viden ecsetelte a konferenciára váró nagy felada­tokat és aztán bemutatta a közönségnek az Or­szágos Lapbizottság titkárát, Petrás Pált, az el­ső ülésszak vezetőjét. Az első jelentést Gyarmaty Kató, a Nők Világa szerkesztője tette, aki a nemzetközi fejlemények rövid ismertetése után beszámolt a Nők Világa helyzetéről s a lap fenntartását és terjesztését célzó tervekről. Sajnálattal állapította meg, hogy Los Angelesen és New Yorkon kívül már alig van szervezeti élet női csoportjainkban, bár Akron- ban, Detroitban és Clevelandon még vannak mű­ködő női csoportok. Javasolta, hogy a Nők Világa olvasótábora vegyen részt egy előfizetési kampányban, mely­nek célja 400 uj előfizető szerzése legyen. A javaslathoz számosán szóltak hozzá, köztük, Szánd, Hegedűs Mária, Uhrin. Weinstock Rózsi, Gencsy Margit, Gellért Hugó és Deák Zoltán. A legtöbb hozzászóló hangsúlyozta annak kí­vánatosságát, hogy a Nők Világát ki kellene bő­víteni olyan jellegű tartalommal, amely érdekel­né az angolul beszélő amerikai magyarságot, azaz a második és harmadik generációs hozzátartozó­inkat, barátainkat. Ennek megfelelően a konferencia elfogadott egy javaslatot, hogy első lépésként a Nők Világa legyen kibővítve képes melléklettel, magyaror­szági vonatkozású.képekkel, amelyek alatt angol magyarázó szöveg is legyen. Emellett időnkint kisebb angolnyelvü cikkek is legyenek a lapban a legérdekesebb, közérdekű kérdésekről. Gencsy Margit külön javaslatot terjesztett be egy angolnyelvü női folyóirat megindítása ügyé­ben. E kérdést az Országos Lapbizottság elé ter­jesztette a konferencia. Gencsy Margit elvi jelen­tőségű bezsédét a jövőhéten közöljük. Külön emlitést érdemel, hogy úgy Szánd mint Uhrin munkástársak hangoztatták a négerek és más üldözött kisebbség problémái felszínen tartá­sának fontosságát. A délutáni ülésszak a Magyar Védelmi Bizott­ság ügyei tárgyalásának volt szentelve. A bizott­ság jelentését Petrás Pál olvasta fel, amelyhez Gencsy Margit tett kiegészítő jelentést. A jelentéseket élénk vita követte, amelyben számos delegátus vett részt. Az utóbbi években — mondta Deák Zoltán, — a lapkonferenciák lapunk életében egyre fonto­sabb szerepet töltenek be. Ez többek között an­nak tudható be, hogy a hidegháború és az ab­ból fakadó politikai üldözések, a nép társulási jogainak korlátozása, a haladó munkások szerve­zeteinek lerombolása következtében a Magyar Szó sajtókonferenciái maradtak csaknem az egye­düli fórumok, ahol a haladószellemü amerikai ma­gyarok átfogó képet nyerhetnek az őket legköz­vetlenebbül érdeklő politikai, társadalmi, gazda­sági és kulturális kérdésekről. Ezért nő évről-év- re lapkonferenciáink fontossága és jelentősége. A losangelesi konferencia különleges jelentősé­ge többek között abban is rejlik, hogy már maga a megtartása e távolnyugati városban is győzel­met jelentett. Győzelmet saját aggodalmaink, ké­telyeink és egyesek kishitűsége fölött. Sokan ugv vélték — és jóhiszeműségüket nem lehet kétség­bevonni — hogy a mi táborunkat nem lehet már sikeresen mozgósitani arra, hogy ekkora áldoza­tot hozzanak, ily messzire utazzanak egy orszá­gos lapkonferencián való részvételre. Nos, e kon­ferencia bebizonyitotta, hogy olvasótáborunk leg­jobbjai megértik a konferencia fontosságát, meg­értik azt, hogy az anyagi áldozatok, amelyeket érdekében hoznunk kell, szorosan megtérülnek úgy anyagi, mint, ami sokkal fontosabb, erkölcsi és politikai értékekben. Fokozta a konferencia fontosságát annak idő­pontja is. E konferenciát a történelem egyik legna­gyobb fordulópontjának, a hideg háború enyhü­lésének, a béketábor ereje hatalmas növekedésé­nek, a békés együttélés nagy genfi konferenciái­nak (első genfi konferencia, bandur.gi konferen­cia, genfi “nagy négy” és genfi atomkonferencia) időszakában tartjuk. E világrengető események rányomták és rányomják bélyegüket a mi sokkal szerényebb konferenciánkra, különleges politikai és társadalmi tartalommal telitették azt meg. A konferencia viszont hozzá fog járulni — termé­szetesen a rendelkezésünkre álló szerény erőkhöz méltóan s azok arányában — az események to­vábbi javításához, a béke s haladás ügye további előmozdításához. Nyomatékosan hangsúlyozta Deák szerkesztő, hogy a genfi konferencia csak egy lépés volt a hideg háború enyhítésének és megszüntetésének irányában, olyan lépés, amelyet az Egyesült Ál­lamok bizonyos hatalmas monopolista körei és* azok nagybefolyásu politikai szószólói erőteljesen elneneztek és fognak továbbra is ellenezni. E kö­rök Genfben politikai vereséget szenvedtek, ame­lyet ők mostantól kezdve fokozott erővel igyekez­nek majd helyrehozni. Idézett Deák Harriman newyorki kormányzó és Howell tábornok beszé­deiből, rámutatott arra, hogy Dulles a színfalak mögött továbbra is ellenzi a hideg háború, az atompolitika feladását. A reakció' e nagy erőfeszítését a hidegháború folytatása érdekében Amerika népének hasonló és még nagyobb erőfeszítésével kell ellensúlyoz­ni. Fel kell sorakoztatni Amerika magyarságát az Eisenhower által Genfben hangoztatott béke- célkitüzések támogatására. Az erre vonatkozó határozati javaslatok alkotják konferenciánk leg­fontosabb feladatait. Eisenhower elnök a genfi konferencia egyik kiemelkedő eredményének minősítette a négy ál­lamfő egyetértését a nemzetek közti kulturkap- csolatok előmozdításának ügyében. Induljon hát mozgalom az amerikai magyarság minden réte­gében a Magyarországba való utazás engedélye­zésének, a kulturkapcsolatok szabaddá tétele ér­dekében. A konferenciára készített jelentésében Deák Zoltán röviden ecsetelte azt is, hogy miként já­rulhat hozzá olvasótáborunk az amerikai mun­kásság belpolitikai célkitűzéseinek előmozdításá­hoz. Ebbetí feladatainkat az az alapvető tény ha­tározza meg, hogy az amerikai munkásmozgalom­ban növekvő mozgalom van folyamatban a béke fenntartása, a polgári és szabadságjogok biztosí­tása, a dolgozók életszínvonala emelése s a né­ger nép egyenjogúsítása mozgalma támogatásá­ra. Ezeket a követeléseket aiz elkövetkező időszak­ban, speciálisan az 1956-iki választásokat meg­előző időszakban az amerikai munkásság a de­mokrata párton belül mint független politikai tömb igyekszik megvalósítani. Haladószellemü magyaroknak tehát mindenütt részt kell venni szakszervezeteik politikai és egyéb ténykedései­ben, a helyi LLPE és PAG csoportok építésében. Jelentése befejező szakaszaiban Deák szerkesz­tő az amerikai magyar ügyekkel foglalkozott, hangsúlyozva többek között lapunk állásfoglalá­sának helyességét a Verhovay-Rákóczi egyesü­lés ügyében. Kiemelte, hogy a lepénzelt reakciós magyar lapok közül egyetlen egy sem merte fi­gyelmeztetni a Verhovay és Rákóczi tagságot a Verhovay vezetőség által kiagyalt “levélbeli kon­ferencia” törvényellenességére. Egyedül a Ma­gyar Szó emelt szót a Verhovay és Rákóczi tag- ság érdekei védelmében. A Pennsylvania Insur­ance Department semmisnek nyilvánította a le­vélbeli szavazást, igazolva lapunk állásfoglalásá­nak helyességét. Deák Zoltán hangoztatta annak fontosságát, hogy a Verhovay és Rákóczi tagság tartsa továbbra is szemmel a vezetőséget, mert akik ilyen eszközökhöz folyamodnak terveik elő­mozdítása érdekében, azok maguk bizonyították be az ellenőrzés fontosságát. Lapunk és táborunk kulturfeladatairól beszélve Deák Zoltán ajánlotta a Magyar Remekírók soro­zat folytatását, egy angolnyelvü könyv kiadását Magyarországról, Bartók emlékünnepélyek ren­dezését, egy Bartók és egy Abet Ádám pamflet kiadását, céltudatos munkát kulturaktivitások fejlesztésére a kulturotthonainkban. A szerkesztőségi jelentés után Rosner Sándor tette meg a kiadóhivatal jelentését. Röviden Le­számolt autóturájának feledhetetlen élményeiről, majd ismertette a kiadóhivatal munkáját. Hang­súlyozta azt, hogy lapunk a munkásszolidaritás szellemében tehetségünkhöz mérten támogatott más nemzetiségeket is lapjuk kiadásában. Helyet adtunk nekik saját helyiségünkben, felszerelé­sünket olcsón rendelkezésükre bocsájtottuk, stb. Azután a lap költségvetését elemezte a dele­gátusok közt kiosztott pénzügyi kimutatás alap­ján. A lap deficitje az elkövetkező 12 hónap alatt 24—26,000 dollár lesz. Ebből 15,000 dollárt egy 2 hónapos gyűjtési kampány keretében ajánl elő­teremteni, a többit pedig a szokásos aktivitások, mulatságok, ünnepélyek, s a Fenntartó Gárda ke­retében. Kéri a konferenciától egy külön bizott­ság kinevezését a gyűjtési kampány, az előfizeé- si kampány és egyéb pénzügyi problémák beha­tóbb tárgyalására. A konferencia Rosner, Pacier, Lemákné és Magyary munkástársakat választja meg a bizottságba, amely azonnal munkába állt. Gellért elnök ezután Morandini professzort, ki­váló tudóst, neves békeharcost kérte fel szólásra. « (Folytatjuk) AMERIKAI MAGYAR SZÓ Published weekly by the Hungarian Word, Inc.. 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — Tel.: AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada S7. Foreign $8 one year, §4 half year. Single copy 15c.

Next

/
Thumbnails
Contents