Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1955-09-08 / 36. szám
Beszámoló a lapkonferenciáról (3-ik oldal) A LESZERELÉSI i TÁRGYALÁSOK Az Egyesült Nemzetek leszerelési albizottsága múlt létfőn kezdte meg tárgyalásit zárt ajtók mögött. A conferenciával kapcsolatban tondotta Eisenhower elnök,! ogy ha ez alkalommal is ér- ’ényesül a “nyíltság és j gyüttmüködés” szelleme, a- aint Genf ben történt, • ‘akkor | tárgyalásoknak is az kell | jogy az eredménye legyen, j iOgy enyhítik á’ feszültsége-1 ;et és a fegyverkezéssel já- ó súlyos terheket, amelyecet a világ jelenleg visel.” Ez is mutatja a tárgvalá- ok rendkívül fontosságát, gyben mutatja, hogy némi avulás állt be Eisenhower ihiladelphiai beszéde után, melyben “féket’ akart vetni . genfi konferencia után elerjedt széleskörű deróilátás- a. 4 szovjet javaslat Arkady A. Szobelev szövet megbízott a megnyitó herédében az albizottsi • é jr" 1 - rtrtto o »WVycii j ' ‘ >ontot, amelyben helyet :g- dt a még áprilisban benyuj- ott angol-francia javaslat óbb pontja. Szobelev, a Szov- etunió nevében azt kérdezte nyugati hatalmaktól, a árgvalásokon részvevő ame- ikai, angol, francia és kana- ai megbizottaitól, hogy be- iegveznek-e hat pontba, melyet a szovjet főkérdé- eknek tekint a leszerelés gyében: 1. ) Az egyes országok hadidé j ét 1—1 és fél millióra j- sökkentsék USA, USSR és lina, 650,000-re Anglia és j ’ranciaország részére; 2. ) 150,000-200,000-re csök- entsék más országok had- rejét; 3. ) Az atom-hidrogén- és j lás tömegpusztító fegyverek etiltását akkor léptessék ér- énybe, amikor az országok eljesitették vállalt fegyver-! ezési csökentésük 75 száza-1 lkát; 4.) Ilyen fegyverek teljes ikíiszöbölése csak akkor kö- etkezik be, * amikor a meg- laradó 25 százalékos fegy- erkezési csökkentés hatálv- a lép; 5. ) Nukleáris fegyverek asználatának betiltása azon- al megtörténik, kivéve tá- íadás elleni védelemnél és égül; 6. ) Addig, amíg a nukleá- s fegyverek betiltása bekö- etkezik, nem szabad ilyen igyverekkel próbakisérlete- et végezni. Ezek a pontok benne vol- tk már a szovjet május 10(Folytatás a 4-ik oldalon) GÉTNF S^ElLEl.ViitítíN (IN THE SPIRIT OF GENEVA) Fordulóponthoz érkezett az emberiség! Évezredekig tartó küzködés után az emberiség megtalálta a bőség és jólét kulcsát az atomenergia titkának felfedezése révén. De ugyanavval kikovácsolta azt a fegyvert is, amellyel kiirthatja önmagát a föld színéről. Korunk legnagyobb tudósai figyelmeztetik az emberiséget e dilemmára. A világ népeinek békekövetelése és e súlyos figyelmeztetés hatása alatt jöttek össze Genfbc-n ez év julius havában a világ négy vezető hatalmának fejei és lefektették a kölcsönös bizalom és együttműködés alapját, amely kiküszöbölheti az atomháború borzalmas lehetőségét. A bizalom és megértés szelleme tehát nemzetközi viszonylatban az emberiség boldogabb jövőjének biztosítékává lett. Van-e ok arra, hogy mi, amerikai magyarok ne találjuk meg végre az egymás megbecsülésének útját? Végeredményben közös sors hozott valamennyiünket Amerikába. A bányában, gyárban, műhelyben, minden más foglalkozásban együtt hoztuk az áldozatot a fogadott haza építésében és egyformán adtuk legdrágább kincseinket, gyermekeinket a haza védelmében. Ha voltak és vannak ellentétek közöttünk különböző kérdésekben, ne válasszanak el azok bennünket tovább. Sokkalta számosabbak és fontosabbak azok, amik összekapcsolnak bennünket. Valamennyien egyformán óhajtjuk a békét, a szép, boldog jövőt gyér-, mekeinknek s azok gyermekeinek. Valamennyien egyformán óhajtjuk óhazai véreink boldogabb' jövőjét is. Lehetnek és vannak nézeteltérések e kérdésben is, de ne legyünk továbbra egynjás bírái. Bízzuk a döntést a legilletékesebbekre, a magyar népre. Döntsék ők el, hogyan akarnak élni. A történelem itélőszéke szabja azt meg minden nép életében, hogy a nekik legmegíeleiobh módon rendezzék be életüket. Lehet, hogy nemsokára személyesen győződhetünk meg az óhazai viszonyokról. Ha eljön ennek ideje, barátként menjünk majd látogatóba a szülőhazába. Addig is dolgozzunk együtt, hogy ez minél hamarabb lehetővé váljon. Sok teendő vár ránk itt Amerikában is, amiket összefogva könnyebben oldhatunk meg. A két nagy szakszervezeti mozgalom, az AFL és a CIO közelálló egyesülése uj nagy lehetőségeket teremt a dolgozók életviszonyainak további javulására. Miként együtt dolgozunk a szakszervezetekben és a műhelyekben, dolgozzunk együtt amerikai magyar intézményeink, Verhovay, Rákóczi, s más egyesületek felvirágoztatásán. Valamennyiünknek egyformán érdeke, hogy a jövő évi választásokon a nép igazi barátai jussanak be a kongresszusba. Érdeke mindannyiunknak, hogy a társadalmi biztosítás emberhez méltó összeget juttasson minden 65 éven felüli személynek, sőt, hogy a biztosítás korhatára a GO-ik évnél kezdődjön. E nemes s mindannyiunkat egyformán érdeklő célok elérése érdekében, mi alulírott amerikai magyarok, Los Angelesben, 1955 augusztus 26-, 27- és 28-án tartott konferenciánkról szivünk minden melegével és őszinteségével fordulunk felétek és kérünk benneteket, tegyetek félre minden akadályt, mindent ami eddig távoltartott bennünket egymástól, fogjunk össze s haladjunk együtt megértéssel, testvéri összetartásban, nemzetünk, magunk , utódaink, az egész emberiség békéje, boldog jövője érdekében. A haladószellemü amerikai magyarok konferenciája nevében: Gellért Hugó, s. k. New York, N. Y. Prof. M. Morandini, s. k. Los Angeles, Calif. Rev. Gross A. László, s. k. Chicago, 111. Lemák Róza, s. k. Detroit, Mich. Hegedűs Mária, s. k. Akron, 0. Báber Emma, s. k. Cleveland, O. valamint 69 delegátus és megfigyelő a kö- Newr Jersey, Pennsylvania, Ohio, Michigan, vetkező államokból: Connecticut, New York, Illinois, California, Washington. MEGTORLÁS HELYETT MEGÉRTÉST | A múlt hét folyamán az Egyesült Államok kormánya elrendlete, hogy “Magyarország szüntessen be minden- : féle propaganda tevékenységet ebben az országban.” Nyilvánosságra hozták, hogy éz az intézkedés megtorlás azokért a letartóztatásokért és zaklatásért amelyben a magyar kormány részesíti az amerikai követség személy- zétét valamint a követséget látogató egyes magyar polgárokat Budapesten. A washingtoni magyar követséghez benyújtott amerikai jegyzék felszólította a magyar követséget, hogy hagyjon fel minden információs szolgálattal és propaganda tevékenységgel a követség épületén kívül. Beszüntették | a New Hungary cimü angol- nyelvii folyóirat megjelené- I sét, filmek bemutatását, stb. Az amerikai sajtó is meg- jegyezte, ’now —r, j filmek legtöbbje sportfilm. Az amerikai kormány rendeleté bekövetkeztében nem kerjlfnetett bemutatásra Los Angelesbe!? a “Feltámadt a Tenger" c. ifit?,gyár film, amely a magyar nép-1848-49- iki hősi szabadságharcáéi?/' szól. A film bemutatójára több száz főnyi közönség gyűlt össze a los angelesi Tosca c. moziba. Az amerikai magyarság, s meg vagyunk győződve az egész amerikai nép sajnálattal és nem csekély aggodalommal fogadta e hirt. Az amerikai nép a szovjet farm-) delegációval szemben tanúsított szivbéli meleg fogadtatással kimutatta igazi érzelmeit a népek egymásközötti kapcsolatának kérdésében. A genfi szellem megértést és nem megtorlást helyez a népek és nemzetek egymásközötti viszonyának napirendjére. Az amerikai kormánynak nem szabad oly színben feltűnnie a világ előtt, hogy határain belül tilos a történelem egyik legdicsőbb szabadságharcáról a magyar nép 1848- iki hősi küzdelmeiről, valamint minden idők egyik legnagyobb költőjéről, Petőfi Sándorról szóló filmet bemutatni. Azt sem lehet a világai elhitetnünk, hogy belső biztonságunk oly gyenge alapokon nyugszik, hogy azt a magyar futball válogatottról, vagv Iharos és Tábori futásáról szóló filmek komolyan veszélyeztetik. ^ Vol. VI. No. 36. Thursday, Sept. 8, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly íy the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y under the Act of March 2, 1879. N. Y. 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 Üdvözöljük a /erhovay-Rákóczi konvenciót! (2. old.) A LOSANGELESl ORSZÁGOS KONFERENCIA FELHÍVÁSA magyar testvéreinkhez!
