Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-01 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 1, 1955 JL Irodalom művészet A HITLERIZMUS BURKOLT DICSŐÍTÉSE FILM A SZAZAD LEGHÍRESEBB KÉMJÉRŐL Nyugatnémetországban és a nyugateurópai á’> lamok moziaiban nagy attrakcióként mutogat­ják azt a filmet, amely Canaris, Hitler volt kém­főnökének fantasztikusan kalandos életét vetíti vászonra. A film nem véletlenségből készült el ép mostanában és nem véletlenségből mutat­ják ép most a NATO országokban. Nincs kizár­va, hogy ide Amerikába, is el fog kerülni. Érde­mesnek tartjuk, ennélfogva, hogy megismertes­sük olvasóinkkal a filmet és annak veszedelmes és burkolt propagandacéljait. A film meséjét Blank,'bonni hadügyminiszter­jelölt hírverői és a nyugatnémet félhivatalos filmgyár forgatókönyvírói kotyvasztották össze, mégpedig a fondorlatos párizsi szerződések rati­fikálását követő propaganda-hetek szükségletei­nek és színvonalának megfelelően. Nem véletlen, hogy a bonni propagandisták Hitler kémfőnökének mülegendákkal körülfont alakját helyezték e nagy reményekkel utnakin- ditött film középpontjába. Wilhelm Canaris szür­kén felsorolt életrajzi adataiból is színes és ka­landos filmtéma kerekedik ki: az első világhábo­rúban sorhajóhadnagy a “Dresden” cirkálón; a hajó elstilyesztése után Chilében internálják; in­nen kalandos körülmények között Spanyolor­szágba szökik és ott érintkezésbe lép a német hírszerző szolgálattal; a háború utolsó évében egy tengeralattjáró parancsnoka; a weimari köz­társaság időszakában részt vesz a német reak­ció puccs-kisérleteiben és militarista aknamunká­jában, csatlakozik az illegális “fekete Reichs- wehrhez”. Hitler nem feledkezett meg róla. Rö­viddel hatalomrajutása után tengernaggyá ne­vezte ki és katonai kémszolgálatának élére állí­totta. És ugyanez a Canaris a második világháború idején, de különösen a náci-csapatok Sztálingrád­nál szenvedett döntő veresége után szembefor­dult a Führerrel, kapcsolatot keresett a nyugati hatalmak képviselőivel, majd csatlakozott Stauf- ■fenberg ezredes csoportjához, amely 1944. julius 20-án merényletet kísérelt meg Hitler ellen. A toporzékoló Gestapo bosszúja, őt sem kímél­te. Wilhelm Canaris tengernagyot 1945. április 9-én a flössenburgi koncetrációs táborban Hitler személyes utasítására kivégezték. A tábor két és fél órával később az amerikai csapatok kezébe került. Canaris egyetlen szóval sem ítélte el a fasiszta Németország egész förtelmes hadivállalkozását, nincs egyetlen megbélyegző szava a Gestapo és az SS gyáva tömeggyilkosságaira, Dachaura, Majdanekre, Auschwitzra. A porosz junkerek és a régi német tisztikar képviselői egyetértettek a nácizmus világuralmi igényeivel és módszereivel s csak akkor fordul­tak el Hitlertől, amikor be kellett látniok, hogy tervei az adott helyzetben megvalósíthatatlanok. Barcelona . . . A második világháború fergetegének kellett Eu­rópára szakadnia, hogy a fasiszta katonai junta “győzelmének” sebeivel borított Franco-Spanyol- ország a béke és a viszonylagos konszolidáltság földjének szerepében tetszeleghessen. A tenger felől testet-lelket bizsergető friss sze­lek érkeznek. A balzsamos áramban meg-meg- lengenek az utmenti piniák és ciprusok. Az ut­cák sarkán gyöngyvirágot és tulipánt kínálnak. Valahol, talán egy kikötői csapszékben, talán be- függönyözött találkahelyen bársonyos bariton, harmonika és gitárszó kellemes dallamá vegyül. A tavaszi ösztön, a szerelem, a halhatatlan élet üli örök ünnepét a halálhörgéstől hangos Európa peremén. A Kakadu-mulatóban kacér görlök Offenbach zenéjére kánkánt táncolnak. Ebből a háttérből válik ki, kerül premier-planba Canaris tenger­nagy, a fáradhatatlan politikai bajkeverő szmo- kingos alakja. Hitler köpönyegforgató kémfőnö­ke itt, ebben a környezetben találkozik és kons- pirál a Nagy Közvetítővel, a nyugati hatalmak megbízottjával. Canaris a “belső ellenzékké” ved­lett német Tábornoki kar név oen tárgyal, alku­dozik és egyezkedik. A nyugati hatalmak, saj. t országaik és az egész világ közvéleményétől i ettegve tétováznak, még nem mernek nyílt szövetségre lépni a mér­hetetlen áldozatok és példátlan hősiesség árán szétzúzott ellenséggel. A Nagy Közvetítő leple­zetlen sajnálkozással közli, hogy megbízói “az oroszok miatt” kénytelenek ragaszkodni a német haderő feltétel nélküli kapitulációjához. A \yehrmacht akkor még nem hajlandó ilyen árat fizetni, inkább továbbra is részt vesz Hitelr reménytelen csodavárásában. A nagy közvetítő A barcelonai alku nem jött létre. De a filmren­dező érezteti és a közönség érzi is, hogy Canaris és a Nagy Közvetítő a Kakadu-mulatóban elül­tette a magot, amelyből majdan a" “erő-politika” a német militarizmus feltámasztó inak — a pá­rizsi szerződések politikája fog k; arjadni. És ez a magyarázata annak, hogy Ad aauer filmesei most dicsfénnyel övezik Canaris ráncos homlo­kát és Wotan germán isten mennyországában, a Walhallában jelölik ki a náci kémfőnök méltó helyét. (A történelmi hitelesség kedvéért meg kell je­gyezni. hogy Canaris és a Nagy Közvetítő barce­lonai találkozására sohasem került sor. A film­ben feldolgozott jelenet a valóságben svájci terü­leten játszódott le Canaris küldötte, Degenhard ezredes és Allan Dulles, az Amerikai Egyesült Államok mai külügyminiszterének, az “erő-politi­ka” egyik kezdeményezőjének fivére, az amerikai kémszolgálat jelenlegi vezetője között.) A Canaris-film, amelyet most egész sor nyu­gat-európai moziban vetítenek, régi híradófelvé­telek beiktatásával igyekszik alátámasztani mondvacsinált téziseinek valószerüségét. Ezek a képek Hitler előtt felemelt karral tisztelgő, a ná- ci-hadigépezet kezdeti sikereit ujjongva ünneplő tömegeket ábrázolnak. A Blank-hivatal filmszak­emberei kétségkívül azzal követték el a legocs- mányabb történelemhamisitást, hogy a német népet Hitler cinkosaként állították a néző elé. Adenauer propagandistái a Canaris-filmmel azt szerették volna bebizonyítani, hogy nem a német tisztikar, hanem egyedül Hitler és környe­zete vétkes a második világháború elvesztésében, továbbá hogy a nácizmus nem a német tőkésekre és a porosz junkerekre, henem a német nép szé­les rétegeire támaszkodott. A film azonban végeredményben csak azzal az intelemmel és tanulsággal szolgál a nyugatnémet militaristáknak, hogy a népellenes politikai mes­terkedések nem kecsegtetnek eredményei, hogy a történelem nagyobb vagy kisebb intrikusaira végül megérdemelt bukás vár. 1951 ÓTA 20 százalékkal esett a farmerek be­vétele. Ennek főoka, hogy termékeikért túl ala­csony árat kapnak, ők kevesebbet kapnak, a fo­gyasztóknak pedig többet kell fizetni. A különb­ség a közbeeső spekulánsok zsebeit tömi profit alakjában. ★ A GENERAL MOTORS CO. “stock split” nevű pénzügyi manővert hajtott végre, amely által oly előnyös helyzetbe került a börzén, hogy a következő nap részvényei 14 és háromnyolcad ponttal feljebb szöktek. Charles S. Mott, aki 800 ezer GM részvény tulajdonosa, a fenti trükk ál­tal 11.5 millió dollárral lett gazdagabb egy nap alatt, anélkül, hogy csak egy ujját is mozdította volna annak érdekében. ★ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ befejezése után volt a legtöbb sztrájk. 1946-ban 4.6 millió mun­kás szerepelt sztrájkban vagy munkáskizárásban. A munkanapok 1.5 százaléka veszett el ilyenfor­mán. CSORTQS GYULA EMLÉKEZETE Tiz éve halbtt és ma már csak név, igaz talán a legfontosabb név a közelmúlt színházi törté­nelmében. Az ostrom alatt Attila utcai lakásában egye­dül fagyoskodott. Mindenki elhagyta. Elfogyott az insulinja, s a cukorbeteg ember sokat szenve­dett. Amikor Buda felszabadult, Vas Zoltán kül­dött érte és elhelyezte az akkori Fasor-szanató­riumban. A pesti szinigazgatók valóságos rablógazdálko­dást folytattak Csortos Gyula zsenijével. Élete alkonyán többnyire operettekben, oi’feumokban szerepelt az a művész, akinek Hevesi Sándor sze­rint nem voltak határai, aki mindent tudott, amit akart. Csortos utálta az érzelgősséget, mert mélyből felbuggyanó lírája volt. Egyáltalán nem volt ked­ves ember, ez volt nagy kedvessége. Ridegségbe burkolózott és napszámra taxizott Pest környé­kén, verejtékező munkaszolgálatos-szinészek után, hogy gyöngéd mosollyal szalámit, cigarat- tát és pénzt ajándékozzon nekik, majd gyorsan távozott, nehogy megköszönjék a jóságát. Igazá­ban a színház volt az egyetlen, ami foglalkoz­tatta. Magányos volt, de minden este társaság várta. A pertu országában alig két-három embert tege­zett. Tiz évig is üldögélhetett valaki vele estéről estére, az illető soha egy bizalmas kérdéssel sem fordulhatott hozzá. Húsz évig volt haragban Molnár Ferenccel, akit szeretett. És húsz év után békült ki vele, akkor is telefonon. “Halló, te vagy az, Feri ? Itt a te Liliomod beszél. A te Farkasod, a te Testőröd. Most már ne haragudjunk, hiszen mind a ketten kifelé megyünk!” És aztán soha többé nem' találkoztak. A színházi tülekedőket, ügyeskedőket megve­tette,és nehogy azt higgye valaki, hogy ő is ud­varolni akar a fontos igazgatónak és rendezőnek, egyszerűen keresztülnézett rajtuk. A művészet dolgában roppant gőgös volt. Egy fiatal színésznő lelkendezve jelentette, hogy szí­nészetet tanul a Belvárosi Színház rendezőjétől. Csortos ránézett és ezt kérdezte: “És az kitől tanul?” Volt egy drámai szerepe, amelynek nagy jele­netében mindig elsírta magát. Ezért nagyon szé­gyenkezett. Nem mintha a Diderot-i törvényre gondolt volna, hogy szinész maradjon kívül a sze­repén, inkább azt restelte, hogy belső viharát el­árulta. Legközelebb a forró levegőjű, izzó dialó­gus után ismét könnyezni kezdett. Erre dühösen a zsebébe nyúlt, elővett egy tappert és leitatta könnyeit. Azt hiszem ez a fintora volt a legjel­legzetesebb és legőszintébb, amit közönsége vala­ha is elleshetett tőle. Kellér Andor A társadalombiztosítás 20. évfordulója 1935 augusztus 14-én, húsz év előtt lett tör­vény a Social Security Act. A hivatalos jelentések szerint közel 8 millió egyén jelenleg minden hónapban több mint 400 millió dollárt kap e törvény alapján. Több mint 70 millió egyén van e törvény alapján biztosítva nyugdíjra és halálesetre s ők, vagy a családjuk jogosult lesz a törvény szerint járó kiutalásokra. A nyugdíjba vonuló munkás jelenleg átlag­ban $60-ra jogosult havonta. Egy fontos része az aggokra s hátramaradottakra vonatkozó ren­delkezéseknek, hogy az özvegyek és árvák részé­re is biztosítást nyújtanak, szóval akkor, ha a kenyérkereső meghal. Jelenleg egy fiatalkorú öz­vegy, akinek két kiskorú árvagyermeke van, át­lagban 185 dollárt kap havonta a biztosítás alap­ján. Egy család részére összesen 200 dollár a leg­magasabb összeg, amit havonta kiutalnak ezen a cimen. Ezenkivül haláleseti segélyt is adnak, mely 90 dollártól 255 dollárig terjedhet. Előreláthatólag 1975-ben már 93 millió ameri­kai lesz biztosítva a törvény alapján. Valószínű­nek tartják, hogy akkor 20 millió egyén lesz 65 éves vagy azon felül s minden 5 közül 4 egyén lesz jogosult a társadalombiztosítási nyugdíjra. A MAGYAR SZÓ HIVATÁSA, AZ IGAZSÁG MEGÍRÁSA. TANULJON ÖN IS BELŐLE, LEGYEN ELŐFIZETŐJE.

Next

/
Thumbnails
Contents