Amerikai Magyar Szó, 1955. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1955-09-01 / 35. szám

September 1. 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 A felszabadult Korea tíz éve Tíz éve szabad Korea népe. A szovjet hadsereg­csapatai tíz esztendővel ezelőtt arattak döntő győzelmet a japán Kvantung-hadsereg felett, s ezzel a koreai nép felszabadult a japán gyarma­tosítók súlyos igája alól. Ez a nap a legnagyobb nemzeti ünnepe Korea népének. E győzelemnek köszönheti, hogy vissza­nyerte függetlenségét, nemzeti önállóságát, hogy hazája északi részében hozzáláthatott demokra­tikus, szabad államának építéséhez, ahol keze munkájának minden gyümölcsét maga élvezheti. A felszabadulást követő években nagy arányú demokratikus átalakulás ment végbe az ország északi felében. Felosztották a parasztok között a földesurak és a japánbarát elemek földjét. A gyárak, a bankok, a vasutak a dolgozó nép tulaj­donába kerültek. A felszabadulás a koreai nép előtt a gazdasági fellendülés óriási távlatait nyitotta meg. Korea vasérckészletét egymilliárd tonnára, szénkészle­tét kétmilliárd tonnára, folyóinak vizienergia- készletét ötmillió kilowattra becsülik. Az ipar számára e legfontosabb nyersanyag-készletek zö­me a népi demokratikus köztársaság területén van. A japán megszállók is igyekeztek a gazdag természeti kincseket kiaknázni. Katonai, straté­giai okokból ipari üzemeket létesítettek, modern vasútvonalakat építettek ki Kina és a Szovjet­unió felé. A koreai nép a felszabadulás után bir­tokába vette e létesítményeket, s egyúttal igye­kezett fokozatosan megszüntetni a japán meg­szállás idejéből fennmaradt ipar egyoldalú, gyar­mati jellegét. Az épitőmunka eredményei hamarosan meg­mutatkoztak. 1947-ig több mint 822 üzemben in­dították meg újra a termelést, 1949 végére ne- dig már több iparág termelése felülmúlta a fel- szabadulás előtti 1944. évi színvonalat. A mező- gazdaság termelése 1948-ban meghaladta az 1939-es—a felszabadulás előtti legjobb termésű— év eredményét. Észak-Koreában a felszabadulás előtt egyetlen főiskola sem volt, 1949-ben már 15 főiskolán több mint tízezer diák tanult. Sor­ra épültek elemi és középiskolák, technikumok, hogy pótolhassák a gyarmati uralom öröksége­ként meglevő, nagy szakemberhiányt. A KOREAI HÁBORÚ Ennek az egész országot átfogó épitőmunká- nak sok nagyszerű eredményét semisitette meg az a borzalmas háború, amelyet az imperialisták és csatlósaik zúdítottak Korea népére. Egy virág­zásnak indult círszág városait, falvait, gyárait, lakóházait és iskoláit rombolták le földig a re­pülők bombái. Mérhetetlen szenvedésben volt ré­sze az országnak. A koreai nép azonban felvette a küzdelmet a túlerejű ellenséggel szemben. A nép fiai a frontra vonultak, ahol velük együtt vállvete küzdöttek a kínai népi önkéntesek. Har­cukat a békeszerető emberek milliói támogatták szerte a világon. ÉSZAK-KOREA A koreai nép becsülettel helytállt e háborúban. A nemzetközi békemozgalom erejének, a Szovjet­unió következetes békepolitikájának eredménye­ként elhallgattak a fegyverek. De ott maradtak a lebombázott városok és falvak, iskolák és lakó­házak üszkös, vádoló romjai: a hároméves hábo­rúban 8700 ipari üzem és 600.000 lakóház pusz­tult el. Az ipar és a mezőgazdaság termelése erő­sen lecsökkent. Újjá kellett építeni az országot. Be kellett gyógyítani a háborús sebeket, meg kel­lett indítani az ország vérkeringését. E nagy fel­adatok megvalósításában azonban nem maradt magára a koreai nép. A többi testvéri népi de­mokratikus ország segítségére sietett. Hatalmas értékű felszereléseket és különböző nyersanyago­kat szállítottak visszatérítési kötelezettség nél­kül Koreának, átadták műszaki tapasztalataikat, és segítségül sok kiváló szakembert küldtek. A népek szolidaritásának és testvériségének szinte páratlan megnyilvánulása ez. Ma az egész országot beborítja az épitőállvá- nyok erdeje. Az egymásután születő üzemek, gyárak, lakóházak és iskolák sokasága jelzi, hogy a koreai nép e baráti segítség felhasználásval milyen nagy munkát végez. A fegvve -szünet utá­ni két évben több mint 60 ülj ina»? vállalatot épí­tettek fel. több mint 280 nagy- és -középüzemet helyeztek üzembe. Hely reáIHtntfák ha ország leg­nagyobb erőmüvét, 600 -C7<r kikevíttt1 kapaci'; - su szuphuni vizierőmüvet. A hároméves helyreállítási és népgazdaságfej­lesztési terv teljesítésének számadatai is e lázas épitőmunkáról tanúskodnak. Ez év első felében az ipari össztermelés az elmúlt év első feléhez képest 70 százalékkal növekedett. Különösen je­lentősen emelkedett a villamosenergia és a kő­szén termelése, valamint a hengerelt áruk gyár­tása. A mezőgazdaságban ez év júniusának vé­gén már 11,529 termelőszövetkezet működött. A szövetkezetek az egész szántóterület 42 száza­lékát művelik meg, s a parasztgazdaságok 44 szá­zalékát ölelik fel. Lakásépítésre az idén 57 szá­zalékkal többet költöttek, mint a múlt év első fe­lében. A fegyverszünetet követő két év alatt négyszer hajtottak végre árleszállitást, s az idén á munkások és tisztviselők reálbére kétszerese az 1953. évinek. így sorolhatnék tovább az újjá­építés nagyszerű eredményeit, amelyeket a kore­ai dolgozók hősies munkájuk nyomán napról napra érnek el. DÉL-KOREA Egészen más képet mutat a Syngman Rhee és klikkjének uralma alatt lévő Dél-Korea. Itt a gyárak termelése még ma sem érte el a háború Itt .Amerikában viszonylag keveset foglalkoz­tak a nagy lapok — bizonyos jól érthető okok­ból — a genfi konferencia hetének egyik igen ér­dekes, fontos és jellegzetes háttéri drámájával, Bonin, volt német tábornok sajtókonferenciájá­val, az ott történt bejelentésével és a viharral, amelyet ez a bejelentés keltett Nyugat-Német- országban és egész Nyugat-Európában — de még azon túl is. Bogiszlav von Bonin német vezérkari tiszt, aki a weimari Reichswehr egyik junker huszárezre­dében kezdte katonai szolgálatát, majd villámr gyorsaságú karriert futott be a hitleri Wehr- machtban, 1944 julius 20-a után Heusinger tá­bornok utódaként a hitleri nagy vezérkar hadmű­veleti osztályának főnöke lett. A háború után egy ideig a nyugatnémet monopolkapitalisták bizalmi embereként helyezkedett el a gazdasági életben, majd az úgynevezett Blank-hivatal, vagyis a nyugatnémet újrafegyverkezés. ' álcázott nevű hadügyminisztériumába hívták meg a katonai tervezés, vagyis a hadműveleti osztály vezetőjé­nek. Ehhez nemcsak junker származása, a hitleri hadseregben betöltött vezető szerepe, de befolyá­sos katonai baráti köre, élükön von Manstein tá­bornokkal, segítette hozzá. Ez azt jelenti, hogy a felállítandó uj Wehrmacht egyik legfontosabb és legbizalmasabb vezető posztját töltötte be még ennek felállítása előtt. És ez év elején mégis váratlanul kenyértörésre került sor Adenauer, Blank, a NATO-főhadiszál- lás és a szemükben addig óriási katonai prezstizs- zsel rendelkező von Bonin vezérkari ezredes kö­zött. Ennek látható eredményeként von Bonint március végén menesztették a Blank-hivatal leg­fontosabb osztályának éléről, még pedig azzal a megbélyegző indokolással, hogy Bonin illojális magatartást tanusitott, ellensége volt a NATO stratégiájának és e terveinek támagtásához ma- gasrangu német katonatisztek segítségét kérte. Bonin váratlan elbocsátása német militaristák között, de a NATO köreiben sem keltett különö­sebb meglepetést, mert katonai, politikai felfogá­sát e körökben már előbb ismerték. Annál in­kább hatott a villámcsapás erejével a tájékozat­lan német, de utóbb már a brit, francia, amerikai, olasz katonai körökre is. Ezért irta néhány nap­pal ezelőtt az egyik német újság vezércikkének címéül: “Bonin árnyéka Bonn felett.” Miért és mikor került von Bonin és Adenauer, az általa képviselt atlanti stratégiák között teljes szakításra a sor? Az International Affairs erre vonatkozó cik­kének jól értesült megállapításai még néhány héttel Bonin junius 21-i müncheni és julius 22-i genfi nyilvános szereplése előtt Íródtak. Ez a cikk rámutat arra, hogy Gruenther NATO-főparancs- nok és von Bonin között az első alapvető és át­hidalhatatlan összeütközés az uj Wehrmacht had­os? iák 'inak háborús felhasználása kérdésében kek vkt zeft.' G uőntlivr 'ugyanis többizben is ri­előtti színvonalat; a munkanélküliek száma pe­dig meghaladja a kétmilliót. A háborús készülő­dés következtében rohamosan növekvő adóterhek sok helyen a földjeik elhagyására kényszerítik a parasztokat. Syngman Rhee uralma a fegyve­res erőszakon, a háborús politikán nyugszik. Ezért van az, hogy sorozatos provokációkat kö­vet el a fegyverszüneti egyezmény felboritására, a háború tüzének újbóli felszitására. De amint a semleges felügyelő bizottság elleni legutóbbi pro­vokáció is mutatja, a most kialakuló nemzetközi helyzetben igen nehéz lett a háborús gyújtoga­tok provokátorainak helyzete. A koreai nép, de a világ valamennyi békeszere­tő népe és kormánya nagy megelégedéssel fogad­ta a népi Kina és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának azt a javaslatát, hogy az érdekelt országok kormányai az ázsiai orszá­gok széleskörű részvételével hívjanak össze tá­vol-keleti értekezletet és azon dolgozzák ki az idegen csapatok Koreából való kivonásával és a Korea békás egyesítésével kapcsolatos intézkedé­seket. Syngman Rhee provokációja hajótörést szenvedett a világközvélemény felháborodásán, de a veszély még nem múlt el. Valamennyi béke­szerető erő. éberségére, szoros összefogására van szükség, hogy végleg meghiúsuljanak a háborús próbálkozások és megvalósulhasson Korea békés egyesítése. degen kijelentette, hogy a német hadosztályok­nak kell a Kelet ellen irányuló háborúban a ro­hamcsapatok szerepét játszaniok. Kijelentette azt is, hogy ezeknek a hadosztályoknak szükségsze­rűen el kell vérezniök, vagyis már eleve öngyilkos seregek szerepét szánta a felállítandó *uj német hadosztályoknak. Ugyanakkor Gruenther nem titkolta stratégiájának azt a fő elgondolását sem, hogy a szükségszerűen megsemmisítendő nemet hadosztályok holttestein keresztül Nyugat-Né- metország egy 400 kilométer mélységű hadszín­térré változik, amely esetben Nyugat-Németor- szág elpusztul. Véleménye szerint még a Rajna- vonal sem tartható. Ezután következhetnék csak be a háború második szakasza, amelyben atom­háborúval igyekeznének Nyugat-Németországot, amely már az első szakaszban pusztasággá vál­nék, a Rajnántul koncentrált NATO-seregek visz- szaszerezni. Gruenthernek e herostratesi terve megdöbben­tette még von Bonint, a porosz junker tisztet és. baráti körét is, — amely egyformán áll volt ma- gasrangu Wehrmacht-tisztekből és nyugatnémet nehéziparosokból — mert világosan kellett látni- ok e stratégia tükrében Nyugat-Németország végső pusztulását. Bonin egy uj stratégiai tervet dolgozott ki és ezt akarta elfogadtatni Gruenther terve helyett. Abban az időben még ez a terv is lényegében of­fenzív terv volt. Abban különbözött a NATO-étól, hogy nemcsak német,' de amerikai, brit, francia csapatokat is kívánt bevetni a háború kezdeti szakaszában. Követelte, hogy a bevetett németek létszáma ne legyen több, mint százötvenezer. Nemcsak a NATO főhadiszállásán, de bonni kormánykörökben, elsősorban Adenauer koncellá- riájában és a Blank-hivatalban is teljes elutasí­tásra talált Boninnak ez a kompomisszumos stra­tégiai koncepciója. Ugyanakkor felkeltette sze­mélye iránt az atlanti vezérkarok teljes bizalmat­lanságát. Kívánságukra Adenauer és Blank kész­séggel kitessékelte von Bonint a hadműveleti osztályból. Bonin ugyanis azóta elejtette említett kompro­misszumos stratégiai tervét és a junius 21-én a müncheni technikai főiskolán tartott előadásában, majd a genfi sajtóértekezleten nyíltan hitet tett egy olyan egyesitett Németország mellett, amely teljesen független minden katonai szövetségtől, a semlegesség útját választja. Hogy ezt a célt minél előbb elérhesse a német nép, szükséges­nek mondotta, hogy a Szövetséges Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között minél előbb létrejöjjön a közeledés, a német egy­ség pedig az európai kollektiv biztonság kereté­ben jöjjön létre. Kétségtelen, hosszú utat kellett megtennie a junker vezérkari tisztnek, hogy eljusson a német felfegyverzés elleni tiltakozáshoz, Németország semlegességének követeléséhez. A GENFI KONFERENCIA EGYIK ÉRDEKES HÁTTÉRI DRÁMÁJA A B01N-ÜÖY ÁRNYÉKA BONN FÖLÖTT

Next

/
Thumbnails
Contents