Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-10 / 6. szám
iá. AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁS ÉS TÁRSADALOM Geréb József rovata I ÜZLET KÖVETI A ZÁSZLÓT Az uj kongresszushoz intézett azon elnöki üzenetekben, amelyekben Eisenhower az ország gazdasági jövőjét elő- mozditó speciális törvények hozását javasolja, két olyan szakasz ragadja meg a figyelmemet, amelyeken minden megjegyzés nélkül ugrott át az amerikai sajtó, amelyeket azonban én elég fontosnak tartok arra, hogy e lap olvasóinak a figyelmét felhívjam rájuk. Teszem ezt már csak azért is, mert ezen üzenetek után, — mintha csak megrendelésre készült volna, — annyira előtérbe került a formózai ügy, hogy minden más dolgot elhomályosít és igy a szóbanforgó törvényeket majd csak a nyilvánosság megkerülésével a kongresszusi bizottságokban intézik el. * *i*!* Január 20-iki üzenetében az elnök, miután kihangsúlyozta, hogy az ország gazdasági fellendülésének elengedhetetlen feltétele az ország export- és importjának további fejlesztése, vagyis az, hogy a “szabad világ” gazdasági fellendülése egyre nagyobb területekre terjedjen ki, kéri a kongresszust a következő törvények meghozására: a) Szállítsa le a külföldi korporációk külföldről származó jövedelmének adóját 14 százalékkal. b) A külföldi telepekkel (branches) biró korporációk csak azon külföldi jövedelem után fizessenek adót, amit onnan (külföldről) visszahoznak. Nem kell sem adó-, sem gazdasági szakértőnek lenni ahhoz, hogy meglássuk, miszerint ezen törvény célja az amerikai tőke külföldi elhelyezésének a megkönnyítése. Igaz ugyan, hogy már eddig is igen nagy amerikai tőke “dolgozik” a külföldön, de arról pontos statisztikát nem igen adnak ki. Annyi tény, hogy az olajipar legnagyobb részét az amerikai tőke uralja, de nagyon jelentékeny része van az automobil, a telefon és táviró készülékek, a film és még sok más iparban is. ^ 4. j Külföldi befektetések A jelenlegi gyorsabb ütemü külföldi terjeszkedésből legfeljebb azt látjuk, hogy az amerikai tőkések is jól ismerik azt a régi angol közmondást, hogy “business follows flag”, — az üzlet követi a zászlót. így volt ez az angoloknál, a franciáknál, a belgáknál, portugáloknál. miért lenne tehát másképpen az amerikaiaknál éppen most, amikor az amerikai zászlót olyan sok országban lengeti a szél szerte a világon? De ha már úgyis igen nagy az amerikai tőke külföldi befektetése, akkor miért kell most ilyen speciális kedvezményekkel csalogatni? Erre a kérdésre talán úgy adhatunk legvalószínűbb választ, ha valamelyik amerikai tőkés helyzetébe képzeljük magunkat, mert nekünk még soha sem voltak olyan millióink, amelyeket külföldi vállalatba akartunk volna elhelyezni. tniiiiiiiiiHii Küldjön vámmentes IKK A- csomagokat az óhazába! — KÉRJE UJ ÁRJEGYZÉKÜNKET! — Élelmiszerek, ruhaneműk, cipők, biciklik, nylon harisnyák, stb. az “IKRA” budapesti raktárából JOSEPH BROWNFIELD a legpontosabb és legbiztosabb kiszállítást garantáljuk 62 William Street, New York 5. N. Y. Telefon: WH 4-3355 Vegyük tehát példának Charles E. Wilson védelmi minisztert, aki- állásánál fogva nemcsak nagy befolyást gyakorol a kormányzatra, hanem egyike azon jó hazafiaknak, akik több millió dollár értékű olyan részvényt adtak el, amelyek a háborús ipart képviselték, csakhogy tisztségüket elfoglalhassák. Wilsonnal együtt igy tett több más miniszter, almi- niszter és elnöki tanácsadó is. Hatmillió dollár Wilson például a saját bevallása szerint 6 millió dollár értékű részvényt adott el. Nem mondotta és soha senki sem kérdezte tőle, hogy ugyan mit csinál azzal a pénzzel? Hiszen valószínű, hogy nem tartja a csizmájában, sem a tarisznyájában, — ha ugyan van csizmája meg tarisznyája? Csaknem holtbizonyos, — én mérget mernék rá venni, — hogy vagy más iparvállalatokba helyezte vagy pedig betette bankokba és azok fektették be valamilyen üzletbe. De a kérdés az, hogy jelenleg miként lehet itt azt a milliót, — meg a többi olyan milliókat — úgy elhelyezni, hogy ne érintsen egyetlen olyan ipart sem, amire rá lehetne mékét a katonaság ne mhasználja, vagyis amire rá lehetne mondani, hogy az nem háborús ipar? Hiába törtem rajta a fejemet, én nem tudtam olyanfajta nagyobb ipart találni, ami felszívhatna annyi milliót. Azanban valószínű, hogy Wilsonék megtalálták, mert tudvalevő, hogy akinek az isten annyi pénzt ád, észt is ád neki hozzá, hogy tudja miként lehet azt kamatoztatni. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy Wilson meg a többi miniszterek, alminiszterek és elnöki tanácsadók most mind külföldön akarják elhelyezni millióikat, csupán célozni akarok arra, hogy ez a túlsók pénzzel rendelkező “business” adminisztráció az utóbbi két év alatt számos olyan intézkedést foganatosított, amelyek azon milliókat még jobban megduzzasztották. Hiszen ők maguk hirdetik, hogy a békében (?) még soha sem volt ilyen magas az üzleti profit. (A “béke” után tett kérdőjel nem tévedésből került oda.) A versenyképes töke De ne hímezzünk és hámozzunk, mondjuk meg az igazat; az amerikai tőkéseknek most annyi a pénzük, hogy nem tudják mit csináljanak vele. Itthon nem tudják elhelyezni, metr a hadiiparokon kívül már minden más iparban jelentkezik a túltermelés; az acéliparban is már csak 75 százalékot termelnek s azután igazodik minden más ipar. Mit csináljanak tehát Wilsonék a sok, igen sok millióikkal? General Motors és hasonló részvényeket nem vásárolhatnak, mert még valamelyik demokrata képviselő vagy szenátor kipattantaná. De a csizmában és a tarisznyában sem tarthatják. Maradt tehát csak egy ut, — el kell helyezni a külföldön. Igen ám, de ott még mindig erősen tartja magát az angol-francia és belga tőke. Azokat nem lehet olyan könnyen kiütni a nyeregből. Erre az egyetlen mód, amit a tőkés rendszerben alkalmazhatnak, az állami kedvezményekkel támogatott verseny. Az Eisenhower elnök által ajánlott két törvényjavaslat igazi célja az, hogy versenyképessé tegye az amerikai tőkét az angol-francia-belga tőkével oly iparokban is, amelyeket eddig azok uraltak. Ha ez a törvény már megvalósult, hallani is fogjuk a külföldi tőkések feljajdulását, hogy az amerikai tőke a katonai uralom után mint vette át a “szabad világ” gazdasági uralmát is. Az elnök másik javaslatát majd a következő saámban ismertetem. POMPÁS MAGYAR ESTÉK A Hungarian Garden Éttermében é$ Bárjában 1528 Second Avenue, New York, N. Y. (79-ik utcánál) ZETTL LACI, tulajdonos. — Telefon REgent 4-9670. Minden csütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap Elsőrendű cigányzenekar játszik KITŰNŐ VACSORA $1.85. CSIRKE VACSORA $2^5 Legfinomabb borok, likőrök és pálinkák NEW YORK UNDERTAKING GO., ING. SZOLGÁLJUK A NÉPET — Balló János R. Lie. Mgr. — 240 East 80th Street, New York 21, N. Y. Telefon:- TRafalgar 9-5404 HA MÁR LEJÁRT A LAPJA használja e szelvényt előfizetése megújítására: MAGYAR SZŐ, 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Tisztelt Munkástársak! Tudatában lévén annak, hogy lapunk fenntartását egyedül az előfizetési jövedelem biztosítja, nem akarok hátralékban lenni. Ezért itt küldöm hátralékomat $ ................... összegben. Név: ............................................................................................. Cím: ............................................................................................ Akiknek nem jutott a bőség asztaláról A 78-éves Lena Fuertinger és 59- éves fia válságos állapotban fekszik a queensi General Hospitalban. Éhségtől és a hidegtől félig őrülten találták őket egy a város tulajdonában lévő rozzant viskóban a newyorki nemzetközi repülőtér szélén, Iűlewild, Queens-ben. Gyermekek hívták fel a rendőrség figyelmét rájuk. Hét éve nyomorognak a kunyhóban s újabban már nem volt mit enniük. A fü- tetlen ház tele volt szeméttel. Ennyi jutott nekik a bőség asztaláéról. Adóval zaklatják a Rosenberg- bizottságot WASHINGTON. — A kormány 118 ezer 459 dollárt igyekszik behajtani adóhátralék és pénzbírság címén attól a bizottságbtól, amely annak- idején a Rosenberg-há- zaspár ügyét védelmezte. Az adóhivatal szerint a Ro- senbergék volt védelmi bizottsága 15,374 jövedelmi adóval tartozik 1952, 82.701 dollárral 1953 évekről, s ezenkívül 20,384 dollár pénzbírságot követel a mulasztásért. A bizottság az adóügyi törvényszkhez f e 1 lebbezte meg a követelést, tiltakozva a kormány ‘önkényes” igénye ellen, amelyet “törvény nem támogat. “Ezzel szemben azt állítja a bizottság, hogy mind a két évben vesztesége volt, különben is szövetségi adó- mentességet élvezett. 1952- ben 58,008, 1953-ban 145,322 dollárt fizetett rá. A Rosen- berg-bizottság nem volt bejegyezett cég. Fedezte a Rosenberg- és Sobell-per költségeit és a Rosenbergék temetését, valamint a vádlottak gyermekei ellátásának terheit is. February 10, 1955 FARAGÓ LAJOST akinek legutóbbi ismert cime 7301 Sheridan Rd., Chicago, III. volt, fontos ügyben keressük. Akik tudnak hollétéről tudassák kiadóhivatalunkat. Magyar Szó, 130 E. I6th Street, New York 3, N. Y. KETTŐS LIGA BAJNOKI MÉRKŐZÉS! a Gaelic Park-ban I; I 240th Street és Broadway Vasárnap, február 13-án Magyar Sf C. VS. Lithuanian S. C. délután 2.30 kezdettel ★ MAGYAR S. C. “B” vs. LITHUANIAN “B” délután 12.30-kor KÁRPITOZÁS Európai gyakorlattal biró, elsőrangú kárpitosmester házhoz megy bútorát megjavítani, áthúzni vagy átalakítani, jutányos áron. A becsületes, jó munkát garantálja WEISZ LO 7-7489 vagy CY 4-0252 riHniEIIIHIRaiHIEIBHBNHBBBIliaiiaBIUIIIlHai? j; Rétesház és cukrászda i; ; 1737 Third Ave., New York, N. Y. (a 81. St. sarkán) !; Telefon: BU 8-0660 és BIT 8-0670 J; , i; • GESZTENYE PÍRÉ, MIGNONOK, TORTÁK • ; - Este 8.30-ig nyitva van !l i; SUNNYSIDEON MAGYAR BORBÉLY S. GS0M0R és E. BARABÁS 4505 Queens Boulevard, Sunnyside, L. I., N. Y. ; ;; a 45—46. St. között, a Bliss állomásnál. — Haj vágás nők és ; férfiak számára. Jöjjön el egyszer és állandó vendégünk lesz ;
