Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-03 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 3, 1955 Olvasóink Írják... Válasz Minarick munkásfiársnak Tisztelt Szerkesztőség! Az igazat megvallva, Mi- narik munkástárs levelében olvastam először, hogy a ruhaiparban is van méretátszá- mitási táblázat. Ellenben az ür, súly és hossz méretek, meg az európai méretek átszámítása minden 10 centes irka hátán megtalálhatóv Akinek szüksége van rá, onnan megtudhatják a szükséges adatokat. Azonban az Egyesült Államok ósdi mértékrendszerérői, amit az angoloktól vettek át, valamint a megváltoztatott tudományos mértékrendszerről, amit a világ többi népei használnak arról lehet beszélni és ez igen érdekes és tanulságos is. Lapunk “alapgondolatba Tisztelt Szerkesztőség! Én már régen figyelem az Önök lapját, hogy nincsen egy alapgondolatjuk amelyen haladnának, hanem dörgölöz- nek mindenhová. Ha úgy látják a demokratákhoz, vagy a K. P.-hoz, a Labor Párthoz, a papokhoz is, a pápához is, a kereszténységhez is, Marxhoz is, még a bibliához is. Bezárásul ajánlom önöknek Sztálin és Marx őszinteségét. Olvastam, hogy az angolországi anglikán egyház főpapja kérdést intézett hozzá. A kérdés az volt, hiszen Ön az_ istenben. őszintén meg is felelt, hogy nem. őszintén megmondta. Nem volt képmutató, se nem kétszínű. Há sonló volt Marx is. Ott van a Socialist Labor Party, ők sem dörgölőznek senkihez. Van egy céljuk és azoknak á keretein működnek, ha elérik céljukat, ha nem, az más kérdés. L. C. (A szerk. válasza: L. C. munkástárs levele eszünkbe juttatja Faragho, a magyar csendőrség vezérezredesének esetét, miként azt Illés Béla nagyszerű regényében, a naptárunkban • is megjelent “MMB”-ben f e 1 j e g yezte Moszkvában járván fegyver- szünetet kérni, ez a kegyetlen horthyísta kifogást emelt az ellen, hogy a tervbevett magyar kormány elnökének egy másik horthyista tábornokot, Dálnoky Miklós Bélát tettek meg. Egy marxista, aki hallotta ezt a megjegyzést, megmagyarázta Faragho csendőrezredes urnák, hogy eZ a magatartás a marxizmus gyermekbetegsége. Ha valamely lépéssel enyhíteni lehet egy nép szenvedését, közelebb lehet hozni a legközelebbi cél megvalósulását, akkor meg kell azt tenni még akkor is, ha szokatlan módszereket keli használni. A mi lapunknak igenis van “alapelve” A mi lapelvünk az, hogy ma a világ népeinek, Amerika népének, az ameri- í kai magyarságnak nincs sür- I gősebb, életbevágóbb teendője, mint a béke megőrzése, mint az amerikai nép többségének a béke védelmére való megnyerése. Mert ha a bé- j ke fennmarad, akkor a nép. j a munkásság, jóakaratu emberiség győzni fog, habár ne- j hézségek, viszontagsáágok j küzdelmek lesznek akkor is, I De a haladás, demokrááeia. végső győzelme csak idő kérdése lesz. Viszont ha kitör a harmadik világháború, akkoi népünk, az egész emberiség elképzelhetetlen szenyedése- ken fog átmennrii a megváltás idejéig. Ezért használunk fel mi minden eszközt a béke eszméjének propagálására, a béke. a demokrácia ellenségei leleplezésére. Nem törődünk azzal, | hogy ki az, aki a béke mellett felszólal legyen az a Pápa, ! vagy McArthur, ismertetjük, mert tudjuk, hogy ennek réFlorida nem mindenkinek boldog Arábia lehet látni rajta. De annyi biztos, hogy a számolást igen megkönnyíti, mert a tizedes rendszer alapján jött létre, akárcsak manapság a pénz- rendszer. Sőt, az ür, súly és hossz érték egymásból fakadnak. Például ezer liter tiszta viz, amelyben nincsen semmilyen más anyag feloldva, ezer kiló( egy tonna) és pontosan tiz köbméter. Mivel, azonban az anyagok fajsulya nem egyenlő, tehát nem minden ezer liter folyadék ezer kiló, hanem a fajsúlyú szerint változik. Például ezer liter ten- geriviz amelynek gazdag sótartalma van, kb. 1030 kiló, stb. Példának pedig azért vettem ezer litert, hogy rámutassak a hosszmértékre. Ezer méter egy kilométer. Úgy a kiló, mint a liter és méter a tizedes rendszer alapján kisebb egységekre osztható. Egy kiló 100 deka, 1000 gram, stb. Egy méter 100 centiméter, 1000 milimé- ter, egy liter 10 deci és igy tovább. „ Ezel szemben az angolamerikai mérték szerint egy köbiáb viz 7 egész 48 század (7.48) gallon. Súlya 61 és fél font. Egy láb 12 incs és egy incs 16, 32 és 64 részre van osztva. Az- angol mérföld 5280 láb és a font 16 uncia (ounce) stb. Mivel manapság már mindent mérnek, de különösen a hőfokot, hát ezen is láthatjuk az ángolszász mértékrendszer ósdi és tudományellenes mivoltát. ..Schönbrun I0s@bb megjegyzések a naptárról Tisztelt Szerkesztőség! Dacára annak, hogy a naptár dióhéjban tartalmazza a fontos tudnivalókat, de minden benne van, amire a munkásembernek szüksége van. j Nemcsak a naptár, ez hanem ! tanító is. A havonkinti törté- ; nelmi feljegyzések nagyban ! emelik tartalmasságát. Úgy ! érzem, hogy egy ilyen nap- | tárral minden magyar ember ; meg lehet elégedve, tekintet Trélkül, hogy milyenek az igényei. Fairfield-i munkás • Tisztelt Szerkesztőség! A naptárból ezeket czeret- tem legjobban: Magyarország írásban és Képben, MMB Szolidaritás. Én itt elszigetelten élek a magyarságtól. Nagyon jól esett, hogy karácsonykor Ca- liforniától Colorádóig oly sok barátom emlékezett meg ró- .lam. .. , ..........,.................. Nyugdíjas magyar a New Mexikói bányász kórházban iVlillL Ibilitíi tíLtiö Cb IIlllveilL <X j Mindentudó Kalendárium is jelzi a 20-ik oldalon, hogy mit mikor találtak fel, hosz- szu és keserves utat járt be az emberiség mig a tudományos technikai fejlettség mai magas csúcspontjára elért. Én azonban csak 188 évre megyek vissza, ami talán csak égy milliómod része annak a hosszú és keserves útnak, amit az emberiség megjárt amióta megjelent ezen a bolygón. Tudniillik 1767-ben, amint a kalendáriumban jelezve van, feltalálták a szövőgépet, ami megindította az ipari forradalom kezdetét és a modern kapitalista rendszert. Azután jött a gőzgép, világitó gáz, gözha józás, vasút, stb. Nagyszerű dolgok, aftie- lyek a technikai haladást megyorsult léptekkel vitték J előre, amiből aztán kifejlődött a nemzetközi kereskedelem. Itt azonban váratlan akadály támadt a kereskedelem fejlődésében, mert minden országban másféle mértékrendszer volt. Addig, amig a nemzetközi kereskedelem viszony- j lag fejletlen volt, ez nem okozott túl nagy zavart.,. De amikor a nemzetközi kereskedelem kezdett hatalmas arányúvá válni, a mértékrendszerek kölünbsége a fejlődés kerék- j kötőjévé vált. így hát ezen' akadály eltávolítására 1870- ben egy nemzetközi összejövetelt rendeztek Párizsban és egy egységes és tudományos mértékrendszert dolgoztak ki, amit minden nemzet elfogadott CSAK az angolul beszélő országok, köztük az Egyesült Államok tartották meg ósdi mértékérendszerüket. Hogy miért tudományos a fent jelzett uj mértkérend- szer, .Vágy hol. van a . tudó-, mány a kilóban, literben és méterben ? Hát igaz, ezt nein — Floridai tudósítónktól — Van it Miamiban egy előkelő klub, ahol kakasviadalokat szoktak rendezni az urak szórakoztatására, noha a kerítésen kívül a szegényemberek is össze szoktak gyűlni, nem azért, hogy ők gyönyörködjenek a kakasviadalokban, hanem azért, hogy könyörögjenek: adják nekik a megölt kakasokat, hogy legyen mit enniük. Itt tehát két különálló élet- vagy ételszemléletről van szó. A kívül tolongó sok szegényember és rengeteg apró gyermeke tele van panasszal. A hires Goulds-klub közelében 200 néger munkás él éhezve, legyektől borítva, piszokban. Ezek vándormunkások, akik Arkansasból, Ala- bamából, Marylandból, Mississippiből, Észak-Carolinából s más államokból kerültek' ide, de nem gyalog, hanem— amint panaszolják —- ‘teherautókon’ hoztak ide minket és megígérték, hogy heten“SziílűfíIideRi szép Mára...” Tisztelt Szerkesztőség! Önók többet értenek az or- szágpolitkához, mint én. Körülbelül mikor jön el az az idő, amikor ismét utazhat a magyarság ki és be Magyar- országba. Miért vagyunk eny- nyire megbüntetve, hisz én úgy, mint a többi magyar, építettem és dolgoztam hűségesen, hogy ezen uj hazát jobbá szebbé tehessem. Már elmúlt ötven éve, hogy itten küzdőm a létért, már megérdemelném, h a 1 álom előtt meglássam szeretett hozzátartozóimat és még ta Ián ezt az átkozot köszvényt is ki tudnám orvosolni a hazai ásványfürdőkben. Egy indianai állami olvasó (A szerkesztőség válasza: Kevés olyan amerikai magyar van, akinek szíve ne fájna ép annyira, mint az Öné, azért, mert nem látogathatja meg még egyszer a szülőhazát és az öhazaj szeretteit. Hogy mikor jön el az az idő, amikor szabadon' utazhatunk az óhazába, az elsősorban és kizárólag az amerikai néptől függ. Amikor az amerikai nép fel fogja ismerni je- J lenlegi politikánk igazságta I lanságait és meg fogja elégelni a hideg háború félre- I vezető szólamait és veszélyeit akkor el fog érkezni az idő, ! amikor lehullanak a mesterséges válaszfalak a népek és : nemzetek között. Pillanatnyilag a kilátások rosszabbak, ! mint akár egy néhány hónap- j pal ezelőtt voltak. De az élet- j ben, a társadalomban nincs j megállás és holnap talán már másként festhet a helyzet). ként legalább négy napon át fogunk dolgozni.’ A legtöbbje azonban azt mondja, hogy az elmúlt két hét alatt csak egy félnapot dolgoztak és nincs mit enniük. Ócska fabarakkokban nyomorognak, a puszta földön hálnak, vagy jobb esetben füvei tömött zsákokon, amelyeket keskeny ~ vaságyakra dobnak ‘és ezért hetenként ötven centet kell fizetniük”. Elizabeth McKing, hét gyermek 50 éves anyja, például*, egy héttel ezelőtt jött Mississippiből és mindössze egy félnapig dolgozott: babot szedett. Allen Williams, egy 65 éves néger munkás, a következőket mondja: “Mr. Robert Walker hozott ide engem Pa- hokeeból két héttel ezelőtt, de csak félnapot dolgoztam eddig és 60 centet1 kerestem. A földön alszom ócska rongyokon és abból a kis mézből j élek, amit magammal hoz- , tam.” — Hasonlóképpen pa- aszkodik a többi vándormunkás fs. Ez a Walker a Walker and Brooker vállalkozó cég egyik tagja. A cég bab-üzleteket bonyolít le. A két ur tagadja, hogy a néger munkások éheznek,, tagadja, hogy munkát Ígértek volna nekik, sőt azok kérésére hozták ide őket ba- ] bot szedni, de eddig a hideg J időjárás miatt nem igen le- j hetett dolgozni. “Vagy 75-öt hoztunk Pahokeeból, mert a ! hideg miatt nem tudtak Pa- I hokeeben dolgozni. Sok olyan is van köztünk, akit nem mi hoztunk, azok maguktól sodródtak ide.” Anyák, gyermekek szivtépő panasza hang-zik mindenfelől. : A gyermekek betegekké, éhez í nek ‘^Mindössze néhány szem babunk van és egy dar.ab kenyerünk”, kesereg az egyik anya. A barakkokban nincs vilá- \ gitás, az illemhelyek a sza- ; badban összetákolt öt faházikóból állnak. Kint főznek a földön. Legyek hemzsegnek mindenütt. Egy boldog néger munkás kapott egy kakast, de a szárnyas már öreg volt, húsát megenni nem lehetett. | “Legalább jutottunk egy kis mártáshoz, mondta. Barakkokon primitiv, ösz- szeeszkabált ' szorosan egymás mellé épített vityillókat kell érteni, amelyekben már nem is lakott senki, annyira | elócskutak; csak a babváilala- kozók kérésére adott engedélyt a megyei egészségügyi hivatal, hogy április elsejéig használhatják a vándormunkások a babszüret alatt, ideiglenesen. így pusztulnak a munkások és igy születnek többek közt a miliő dollárok, a földi paradicsomban, Floridában vén a mi olvasóink meg tud nak győzni sok amerikai magyart, akik a pápánál sokkalta reakciósabb háboruszom- jasabb amerikai klerikálisok befolyása alatt állnak. Ezért hivatkozunk mi más alkalmakkor a demokrata vagy szakszervezeti vezetőkre, másutt ismét marxista nyiltakozatokra és igy tovább. Azok az egyének, vagy szervezetek, amelyek valamely rég megfogalmazott, dogma alapján állnak és nem hajlandók módszereiket az élet változásainak megfelelő- j leg változtatni, azokkal össz- ! hangba hozni, azok nincsenek j tisztában az élet, a társadalom fejlődésének legalapvetőbb törvényeivel és azokból valamely szekta híveivé válnak. Béke velünk munkás- társ.) 4
