Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-27 / 4. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ January 27, 1955 A SZÁMOK BESZÉLNEK 1 írja: Eörsi Béla ................: ................ Az amerikai elnyomott osztályok, kisebbségek és fajok *v (Folytatás a múlt hétről) Az amerikai gazdasági demokrácia a múlté. Talán részben igaz volt egy időben és az európai viszonyokkal való összehasonlításban, amikor sok volt a szabad föld, a nyugat felé még sok eshetőség- volt és még nem alakult ki az amerikai arisztokrácia. Ma itt minden van, csak társadalmi demokrácia nincs. A foglalkozás határozott osztályba való tartozást jelent Amerikában. Ez még erősebb falun és kisvárosban, ahol mindenki ismeri egymást. Ez a társasági rétegeződés (social stratification) oly ismert és uralkodó, hogy komoly tanulmányok tárgya lett és ha az utca rossz oldalán született, vagy vagyontalan szülők gyermeke, egyszóval, aki nem jól választotta meg szüleit, alig juthat be jobb társaságba és társasági pária lesz belőle, hacsak helyes nősüléssel vagy jó egyetemi végzettséggel és foglalkozással helyzetét nem javítja meg. Az amerikai életet uralja az, hogy mindenki követi “rendes” szomszédjának viselkedését, öltözködését, autóját, vallását, szociális egyesületét és jaj annak, aki nem követi őket. Az amerikai újságok szeretnek “vasfüggönyről“ (iron curtain, Soviet) “bámbuszfüggönyről (Kina), sőt selyemfüggönyről (Anglia), beszélni. De itthon is találni elég függönyt. Ilyen például a lincsfüggöny, amely mögött a négereket tartják, a mexikóiak függönye, és talán legerősebb a társasági vasfüggöny, amely mögé zsidó, néger, mexikói, sokszor katolikus sohase kerülhet. “Numerus clausus”, felvételi tilalom van bizonyos egyetemeken (főként orvosi egyetemeken) a zsidó, néger s olasz invázió ellen. Bizonyos válásokban vagy városrészekben zsidónak, négernek, mexikóinak és keletről jött bevándoroltnak nem adnak el házat, nem adnak bérletbe lakást. Hát az egyetemi testvéri és nővéri Hova fordítják a Szovjet válíalatok jövedelmeit? A szovjet állam tervszerű rendben állapítja meg, a vállalatok jövedelmeinek mely részét hagyja meg rendelkezésük alatt a termelés vitelére és mely részét adja át az állami költségvetésbe, melyen keresztül összállami szükségletekre, részben a termelés kiszélesbitésére, uj kultúrintézmények, lakóházak stb építésére használják fel ezeket a pénzeszközöket. Uymódon az állam és vállalatai összes jövedelmei, mindaz, amit a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség munkájával létrehoz, a társadalom javára fordítódik. E munkával létrehozott értékekből alkotódik meg az ország nemzeti jövedelme. Ennek háromnegyede a nép személyes fogyasztásának céljaira fordítódik munkabér, a parasztok pénzbeni jövedelmei és a lakosság másféle jövedelmeinek formájában. Az egész nemzeti jövedelmet azonban nem szabad ezekre a célokra fordítani. Mert különben a társadalom nem tudná kiszélesiteni a termelést. Ily kiszélesbités eközben szükséges a lakosság számának növekedésével kapcsolatban és a meglévő lakosság szükségleteinek egyre teljesebb kielégítésére. Ezért az állam a nemzeti jövedelem negyedrészét felhalmozza. A vállalatok jövedelmei, következésképpen az állam jövedelmei is annál gyorsabban növekednek, minél jobban tökéletesből a termelés, minél olcsóbb a termékek kibocsátása. Ennek következtében a szovjet állam vállalatokból kapott felhalmozásai évről-évre növekednek. E felhalmozások 1946-ban 213 milliárd rubelt, 1950 CSAK RÖVIDEN... írja: A. K. ' Guthrie, Ky.-ban egy rakoncátlan fiú csak úgy unalomból fölnyitotta egy olajvagon fékjét. Az olajjal tele vasúti kocsi megindult, beleütközött egy személykocsiba, folyni kezdett az olaj. Egy mozdony a Front St.-i keresztezéshez tolta. Ott tovább folyt mind a két irányban az utcán. Autó-truckokat rendeltek ki, amelyek (gravelt) zúzott követ hordták az utcába, hogy az a több blockra folyó olajat föl- szivja. Ugyanazok a jármüvek jó laposra is préselték az utcát, így kapott Guthrie Front St.-je szép, pornélküli uj utat, amelyért a környék lakói már évek óta kérvényezték a város vezetőségétől, mert az ut már régen szinte járhatatlan állapotban volt. • Mr. Yates, a híres Üixon-Ya- tes szerződés megszerzőinek egyik fele, beismerte, hogy ő beszélt William A. Robinsonnal, aki gyakran szokott Eisenhower elnökkel golfozni. És attól kezdve siettetve lett a nagyhírű szerződés jóváhagyása. — Ez a Mr. Robinson különben is New Yorkban “Public Relation man” ami magyar hirdetési ügynököt vagy sok esetben kijárást jelent. Szóval kijáró. • Még egy "érdekes fejezete a nem a legjobb hirre szert tett Dixon- Yates szerződésnek, hogy Mr. Strauss, az atombizottság elnöke egy beszédjében azt mondta, hogy hadimérnökök megvizsgálták azt a helyet, ahol a nagy villanygyártó telep épitése tervezve lett és megfelelőnek találták. Ezt a hadimérnökség a leghatározottabban tagadja. Mikor nyilvánosságra került, Mr. Strauss azt mondta, hogy megbotlott a nyelve. (Had a slip of the tongue.) Ez sem volna baj, de hozzáértők szerint ott gyakori az árvíz. A szerződés értelmében pedig ha a telepet elvinné az árvíz, Dixon-Yates részére akkor is garantálja az állam a sokmilliós profitot, mégha soha egy csepp villanyerőt sem lesz képes szállítani. Broyhiil, reakciós republikánus képviselő Virginiából azt ajánlja, hogy reformálják a szövetséges választási törvényeket. Először is engedjék meg, hogy mindenki annyií adományozhasson választási alapra, amennyit akar. Másodszor tiltsák el, hogy bármilyen munkásszervezet tagjaitól elfogadhasson még önkéntes adományokat is politikai célokra. — Szóval politikai láncot (handcuffs) a munkásság kezeire. Határtalan szabadságot a gazdagoknak, hogy azok a választásokat nyugodtan vásárolhassák meg. Még nagyobb erővel, mint ahogy most is teszik. KERESTETÉS Amerikai rokonaikat kerestetik magyarországi hozzátartozók a ‘Magyarok Világszövetsége által: Budapest, V.; Alkotmány-utca 4. KIRSCHENBAUM IZSÁK ro- nokait, (aki Máramarosszigetröl származik,) Zuckermann Sándor és Stern nevüeket. I-IOSZPOSZKA PÉTERNÉ, — anyja Schuszer 'Rozália, • fiai: •Rudolf, Frank, Péter, 1900-ban !Vándorolt ki Brooklyn, N. Y.-ba. MRS. .MARY ROSINGER, szül. Kata Mariska, Bronx d4, 673 E. 40t,h St. . . .. A szücsmunkás unió egyesül a húsipari unióval. ATLANTIC CITY..— Az országos szücs-szakszervezet vezetősége és tisztikara vasárnap gyűlést tartott itt avégett, hogy megtegye az előkészületeket, és a húsipari, munkások független szakszervezetüket bőr és szőrme osztályává alakítsák át. A fúziót 292 hanggal 18 ellenében jóváhagyták a háromnapos külön konvenció delegátusai. A fúzió február 22-én történne meg, ha majd a szücsmunká- sok országos szakszervezetének helyi szervezetei is jóváhagyják a konvenció határozatát. Ez a jóváhagyás bizonyosnak látszik, mert a konvenció szavazataránya olyan átütő s döntő erejű volt. A vita során hatvan hozzászólás, hangzott él. a delegátusok részéről A Szegény, kicsi jószág . . . Weeks kereskedelmi miniszter jelenti, hogy augusztus óta, mióta “megkönnyitették'’ a szocialista országokkal való kereskedelmet, mindössze három kiviteli engedélyt bocsátottak ki olyan cikkekre, amelyeket azelőtt nem engedtek volna kivívni. A szovjet parlament A legfelső tanácsot (a szovjet parlamentet) február 3-ára ösz- szehivták, két hónappal korábbra, mint szokták. több pontja körül heves viták voltak ugyan, a konvenció egybehangzó véleménye azonban a jóváhagyás mellett foglalt állást, mért á kifogásolt szakaszokat messze túlszárnyalja az egységből származó erő és haladás [ (fraternity, sorority) smokk-egyesületek, amelyeket kidob- I nak a központból és elveszítik tekintélyüket, ha zsidót vagy négert vesznek fel.. Hát az előkelő bankok, a nehézipar, ahol egyetlen más vezető sem lehet — csak előkelő, jó egyetemet végzett angolszászeredetü, amerikai nagyszülőkkel ellátott (sokszor igen jó megjelenésű, de nem kissé korlátolt) egyének. Szállodák, fürdőhelyek — hattyufehér vendégekkel — ezek mind a polgári demokrácia csodái. Ez nem betegsége demokráciánknak, hanem gazdasági rendszerünk következményei. A bennszülött, angolszász középosztály vasfüggönyt épit az alsóbb osztály ellen. A tömegtermelés eltüntette a fényűzés külső jeleit és ezáltal osztályhozzátartozásának megkülönböztetését. A néger munkás, ha nem akar és nem tud kapni jobb lakást, beleöli keresetét egy szebb autóba amelyhez alkalma van a vevő demokrácia alapján. A tömegtermelés eltünteti a társadalom elnyomott osztályának külső jeleit. Kis nyest bundát vehet bárki. Vasfüggönyöket vagy kínai falakot építenek, amelyeket a tömegtermelés sem tud áttörni. A kiváltságos réteg osztályharcot, társasági bojkott formájában folytat, hogy a kellemetlen vetélytárstól megszabaduljon. A felnyomuló osztály tagjai rendszerint jóval elszántabbak, több és kitartóbb munkára készek, sokszor tehetségesebbek, mint a jó élethez szokott, kiváltságos helyzetet élvező egyének. Társasági bojkottal részint megnehezítik, életük élvezésében részint megakadályozzák a felfelé törtető rétegeket. A társadalmi és társasági előítélet többet is eredményez. Olcsóbb munkaei'ővé sülyeszti a négereket és a munkabért állandóan alacsonyabb színvonalon tarthatja a kisebbségi és faji alapon elkülönített milliók nyomora utján. Ezek nyomása a munkapiacra képezi az amerikai gazdasági -rendszer nagy profitjának legfőbb alapját. Legjobban láthatjuk a délnyugati államok (Texas, California) mezőgazdaságának és iparának hatalmas fejlődését a mexikói munkások kihasználása alapján. A déli és délkeleti államok ezt már 150 éve csinálják a négerekkel. Az acél- és nehézipar milliárdos haszna a Kelet-Európából bevándorolt “Poliaks”, “Hunks” kizsákmányolása utján és társasági bojkott alapján vált csak lehetővé. (Folytatjuk) 301.6 milliárd rubelt, 1952-ben 348.8 milliárd rubelt, 1953- ban körülbelül 350 milliárd rubelt tettek ki: A Szovjetunióban fennállásának kezdetétől fogva a szovjet állam saját tartalékai (az iparból, mezőgazdaságból, közlekedésből, kereskedelmből jövő bevételek belső kölcsönök, a lakosságtól bevett adók stb) szolgáltak a gazdasági épitkezés finanszírozásának forrásául. 1928-tól 1932- ig 50.5 milliárd rubelt fektettek bele a népgazdaság fejlesztésébe. 1,500 nagy ipari vállalatot építettek fel. Közöttük a fekete- és színesfémkohászat, vegyipar és gépgyártás foglalta el a vezető helyet. Ugyanez évek folyamán alkották meg a hatalmas mezőgazdasági vállalatok: szovhozok és traktor-gépállomások ezreit. Az 1933-tól 1937-ig terjedő, következő öt év folyamán 137.5 milliárd rubelt tettek ki a tőkebefektetések. 4,500 ipari vállalatot építettek fel, közöttük oly óriásokat, amilyenek a Magnitogorszki és Kuznecki kohászati kombinátok, a Gorkiji automobilgyár, a Bereznyikovi és Csircsiki ásvány- trágya kombinátok. Teljesen átalakult Szibéria, Közép-Ázsia azelőtti ipari tekintetben elmaradott kerületeinek arculata. Uj városok százai jöttek létre, számosán közülük 50 ezer és nag.vobbszámu lakossággal. A Szovjetunió városainak lakossága most 80 millió emberre rúg az 1926-os 26 millió helyett. * 1938-tól 1940-ig 130 milliárd rubelt irányítottak kapitális építkezésekre, amely összegen körülbelül 3,000t ipari vállalatot építettek fel. Többszörösére emelkedett a főiskolák, színházak, múzeumok, iskolák, kórházak, üdülőházak, könyvtárak, stádionok száma. A háború, melyet a fasiszta Németország kény szeritett a Szovjetunióra, meglassította gazdasági fejlődését. A há- boruutáni időszakban azonban méginkább megnövekedtek az épitkezés ütemei. 1946-tól 1953-ig többszámilüárd rubelt fektettek be kapitális építkezésbe. E pénzeszközök túl- nyomórészét a vállalatokból kapták. Ez alatt az idő alatt több mint 7,000 ipari vállalatot helyeztek üzembe, 183 millió négyzetméter lakásterületet építettek a várósokban és munkástelepeken és több mint négymillió lakóházat a falvakban. A szovjet állam jövedelmeinek jelentős részét a tudomány, művészet, oktatásügy és egészségvédelem fejlesztésére fordítják. Erre a célra 1953-ban körülbelül 130 milliárd rubel, az állami költségvetés kiadásainak harmada ment el. Végül, az állam jövedelmeinek egy részét a kiskereskedelmi árak leszállítására adják ki, melyet évről-évre megszakítás nélkül hajtanak végre. Ennek következtében a köz- fogyasztási áruk jelenleg körülbelül kétésfélszeresen olcsóbba kerülnek, mint 1947-ben. Minél nagyobbak tehát a szovjet vállalatok jövedelmei, annál gazdagabb lesz az egész állam, annál több gyárat, iskolát, lakóházat építenek, annál alacsonyabbak lesznek az áruk árai, annál magasabb lesz az életszínvonal. Ezért azután a Szovjetunió minden egyes dolgozója közvetlen érdekelve van a vállalat munkájának megjavításában, rentabilitásának növekedésében. Munkájával hozzájárul ehhez a növekedéshez. Ebben rejlik a szovjet -gazdaság gyors emelkedésének egyik forrása. A Birman
