Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-30 / 26. szám

í Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 .Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign $8 one year, $4 half year. — Single copy 15 cents A szenátus julius 4-iki ajándéka a nemzetnek A szenátus belső biztonsági bizottsága ép a szabadsá­gunk születésnapja, julius 4-ike előtti heteket találta illőnek arra, hogy a kongresszus vizsgálási jogával mccarthyista módon visszaélve, pellengérre helyeztesse’ az amerikai sajtó egy részét, a haladószellemü bevándorolt munkások által fenntartott s számukra szerkesztett újságokat, köztük la­punkat, a Magyar Szó-t. A szenátust a világ legméltóságteljesebb törvényhozó testületének szokták nevezni. Senki nem fog velünk vitába szállni, ha megállapítjuk, hogy ezen a méltóságteljességben nem csekély csorbát ütött az amerikai demokrácia ama le­írhatatlan kigúnyolása és megbecstelenitése, ami története­sen e testület oly tagjainak, mint egy Bilbonak vagy Mc- Carthynák működését jellemezte. Nem hisszük, hogy a szenátus multheti kirohanása a sajtó ellen emelné a szenátus tekintélyét. Mert mit gondoljon az ember a szenátus e fontos bi­zottságának méltóságteljességéről, komolyságáról, amikor egy vizsgálathoz, amely kétségbevonhatatlanul az alkot­mány első függelékének megsértése határán mozog, egy jelentéktelen, illetéktelen és kétségkívül tudatlan személyt, valami Andrássy Stella nevű hölgyet kér fel “vélemény- adásra.” Ez a személy egy svéd származású dáma, aki válto­zatos és sokoldalú karrierje folyamán — melyek keretében egy Andrássy nevű magyar ‘diplomata — felesége lett 1948-ban, az Egyesült Államokba tette át működése szín­helyét. Ezt a személyt szólította fel a szenátusi bizottság, hogy mondjon véleményt és egyben ítéletet a bevándorolt mun­kások sajtója fölött! Kiváló amerikai irók, tanárok, tudósok, professzorok, lelkészek, munkások írnak e lapokba vagy szerkesztik azo­kat. Feddhetetlen előéletű amerikai polgárok, akik közül sokan félévszázad óta élnek ebben az országban, munkások s újságírók, akik részt vettek az amerikai munkásság fél­évszázados küzdelmeiben, akik hervadhatatlan szerepet játszottak a társadalombiztosítás, a munkanélküliségi biz­tosítás aktivitásában, az alapipari munkásság megszerve­zésében. De a szenátus, amely állítólag “adatokat és tényeket” keres, nem ezeket konzultálja, hanem illetéktelen, tudatlan és kétségkívül rosszakaratú személyeket. Az az érzésünk, hogy a szenátus nem tények után ku­tat, hanem ismét inkviziciós portyázásra indult. És ponto- j san azért használja fel az “Andrássy”-féle mindenre kap- i ható személyeket, mert e sajtó illetékes képviselői nem hajlandók magukat az amerikai sajtószabadság megbecs- telentésére eszközül odaadni. Gyémánttal várják önt és lapunk minden ;más Cleveland és környéki olva­sóját a Cleveland E. S. Mun­kás Otthonban, 11123 Buck­eye Road most szombaton, julius 2-án, este! Rég nem volt már ilyen érdekes össze­jövetel az E. S. Munkás Ott­honban. A többi érdekes részleteket nem áruljuk el, csak annyit, hogy aki ott lesz, az egy kellemes baráti körben eltöltött szórakozás után egy gyémántgyűrűvel, egy mexikói asztalterítővel, vagy chenille ágytakaróval gazdagabban mehet haza! Szóval, fogadja meg taná­csunkat, tudja, hogy mi soha rosszat nem tanácsolunk ol­vasóinknak, ne mulassza el most szombaton este a Cle­veland E. S. Munkás Otthon­ban megjelenni! Betegeink Szabó Miklós munkástár- eunk a Belleview kórházban Douglas bíró és Kína TOKIÓ. —- William O. Doug­las, a legfelső törvényszék bí­rája, kijelentette, hogy a nyu­gatnak el kell ismernie a kínai népköztársaságot, Csang Kái- sekk helyét®a UN biztonsági ta­nácsában pedig valamelyik má­sik ázsiai nemzetnek kellene átengedni. Szabadlábon Márton püspök Bécsből érkező hírek szerint a román kormány szabadlábra helyezte Márton Áron gyula- fehérvári római katolikus püs­pököt, akit hazaárulási vádban 1949-ben elitéltek. súlyos operáción ment ke­resztül. Mielőbbi javulást kí­vánunk neki. • Bodányi Borbála munkás­társnőnk Detroitban hosz- szabb idő óta betegeskedik. Mielőbbi felgyógyulást kívá­nunk neki. AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 30, 1955 Olvasóink Írják... Tisztelt Szerkeszrőség! r Amikor a Walter-McCar- ^ ran törvényt a képviselő tes­tület elfogadta, a Bevándorol takat Védő "Bizottság kiadott egy ismertető füzetet, me- j. lyet magyarra is leforditot- , tunk és kiadtunk, “lsmerjé- . tek jogaitokat” címen. Ezt a ^ füzetet szétküldtük az ország - minden részén élő magyarok- v nak. 0 A füzetben minden beván- ^ doroltra nézve rendkívül fon- ^ tos magyarázatok voltak. La- r púnkban is főbb cikkben fog­lalkoztunk azzal a kérdéssel, A bevándoroltak jogairól és védelméről hogy mit kell tenni a beván­doroltaknak, ha levelet kap­nak a bevándorlási hatóság­tól, hogy ott jelenjenek meg, vagy a titkos rendőrség ügy­nökei személyesen keresik fel őket. Nyomatékosan fi­gyelmeztettünk mindenkit, hogy az ilyen levélbeli meg­hívásokra a honosított pol­gár nem köteles megjelenni. A bevándorlási hivatal levele nem bírósági idézés es nem kell azt tudomásul venni. De ha mégis meg akar valaki je­lenni, ügyvéd nélkül ne men­jen a bevándorlási hivatalba. Voltak olyanók, akik ügy­véd által telefonon követel­ték, hogy mondják meg ne­kik, mit akarnak a meghívot­tól. Azokat a honosított pol­gárokat, akik ilyen formán intézték enTgyűket, nem mo­lesztálták többét, mert tud­ták, hogy az ilyen beidézet­tek tudatában vannak alkot­mányos jogaiknak és nem le­het őket sem saját zaklatá­sukra felhasználni, sem isme rőseik, barátaik árulójává tenni. Voltak olyan honosított polgárok, akik úgy érezték, hogy soha semmi rosszat, bűnt nem követtek el, soha senki ellen nem vétettek, ren­des és becsületes életet éltek, tehát nekik nincs mitől félni­ük és ezzel az elgondolással eleget tettek a Lehívásnak. Csak akkor eszméltek fel, amikor a kérdéseket feladták nekik: milyen szervezetekbe tartoznak, vagy tartoztak, miféle gyűléseken vettek részt, milyen jelölteket támo gattak, miket olvasnak, kik a barátaik és azok milyen egyesületekbe tartoznak, kik a rokonaik és azok kikkel ba rátkoznak, milyen egyesüle­tekbe tartoznak, azok hói dolgoznak, mit csinálnak, stb így lesznek a szerencsétlen behivottak barátaik, rokona­ik besúgóivá, maguk alatt vágva a fát, mert alig van olyan munkás, aki részt ne vett volna valamilyen mun­kásharcban, vagy munkás megmozdulásban. A honosított polgárnak ép­pen olyan joga van, mint a benszülöttnek, de a nem-pol­gárok más kategóriába tar­toznak. Azok kötelesek meg­jelenni a behívásra és ezek­nek még inkább szükséges ügyvéddel megjelenni a hi­vatalban, mert csak ügyvéd tagadhatja meg a kérdések­re a válaszok megadását. Vannak lapunk olvasói kö­zött olyanok, akik őszintén bevallják, hogy mibe estek bele, hogy nem fogadták meg tanácsunkat, ügyvéd nélkül mentek a bevándorlási hiva­talba, ahol mindent kivettek belőlük rokonaik, barátaikra vonatkozóan, de mivel nem akarnak besúgók lenni, mit lehetne tenni? Ezek érzik, hogy milyen átkot hoztak magukra, családjukra, bará­taikra és ismerőseikre és sze­retnék hibájukat jóvátenni. Ezek számára az a taná­csunk, hogy forduljanak egy megfelelő ügyvédhez az ide­genvédelmi bizottságon ke­resztül. Ha ilyen ott nem volna, a szakszervezetek is adnak tanácsot jó ügyvéd^ fe­lől. Mindenestre a legfőbb feladat az, hogy mindenütt meg kell próbálni az idegen­védelmi bizottság megszer­vezését és résztvenni annak minden megmozdulásában. Rendelni kel minden olyan felvilágosító irod alomból, amely információt ad min­denki részére. Ha valaki nem tud angolul-olvasni, akadnak a családban, akik megma­gyarázzák az irodalom jelen­tőségét, sőt a leszármazotta­kat is magával ragadja a vé­delem kérdése. Ezek ismerik az alkotmányt és érzik azt a nagy igaztalanságot, amit szüleikkel elkövetnek, sőt számosán tartoznak szakszer­vezetekbe és maguk érzik azt a jogfosztást, amit elakarnak a hatóságok követni. Még mindig nagy az ijesztegetés az idegenszármazásuak kö­zött, meg lesznek fölemlítve fenyegetés és rábeszélés ál­tal, sokan a kenyerüket fél­tik, de ha összetartunk és résztveszünk a Walter-Mc- Carran törvény elleni orszá­Nagyobb lapot szerelne Tisztelt Munkástársak! A sok kritikához én is hozzájárulok. A legnagyobb oaja a lapnak, hogy nem olyan nagy, mint 20—30 év­vel ezelőtt volt. Én már idős ember vagyok, de szeret­ném megérni, hogy a régi nagyságában jelenjen meg és azért mindenki helyesen cselekedne, ha kötelességet teljesítene és az előfizetést beküldené. Ettől jobb helyre úgy sem teheti azt a pár dollárt, mert fiatal, öreg, mindnyájunkért egyformán harcol. G. Sule. Azokhoz húzok, akik a békéért harcolnak Kedves Munkástársak! Itt küldök 5 dollárt a lap támogatására. — Bevallom, hogy szeretettel húzok azok­hoz, akik a békéért harcol­nak, mert azoknak van eszük és szivük, azok nem akar­nak gyilkosságot és rombo­lást, tönkretenni embereket. Én tudom,, mert otthon vol­tam a háború alatt és lát­tam vérezni embereket, álla­tokat, rombolást. A jó istent arra kérem, legyen a nagy embereknek jó gondolkodá­suk, hogy a szép békés egyetértés legyen a gondola­tukban. Sjajnos, sok szegény mun­kás van, aki még ezt a kis igaz újságot is szeretné, ha eltörölnék. Én meg azért is kívánok hozzá isten áldásos jó szerencsét, hogy teljesül­jön az, amiért harcol. “Egy jószivü olvasó.” Pótolhatatlan iir Kedves Munkástársak! Itt küldök 5 dollárt . az eastoni Szabó Károlyunk ko- szorumegváltására. Nagy ür maradt utána, melyet már pótolni nem lehet. Ezután ez az ür ott fog maradni min­den aktiv munkás után, mint a mi Szabó Károlyunk volt. Kiöregszünk és nincs pótlás. Mást nem tehetünk, mint­hogy küzdünk jogainkért, a békéért utolsó lehelletünkig. Most csak ennyit, s azt hi­szem rövidesen fogok irm az »túrd he yzetro' Sok egész­séget. k tartást és minderek f , vU; bt két! II. A. gos megmozdulásban, köve­telve annak eltörlését, meg , tudjuk védeni jogainkat. Ha valakinek ez ügyben felvilágosításra van szüksé­ge, bátran forduljon hozzánk, angol füzetek megrendelésé­ben is készséggel megadunk minden felvilágosítást. Cim: Hungarian Commltte, 130 E. 16th Str. N. Y. 3, NY A VÉDELMI BIZOTTSÁG TITKÁRSÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents