Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-16 / 24. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ' June 16, 1955 Olvasóink írják.. Kik sírlak a felszabadulás émdulóián? KIKET SIRIT KOVÁK LAJOS? Tisztelt Szerkesztőség A Magyar Szó április 28-i számában olvastam Novák Lajos ny. bányász vélemé­nyeit a Magyar Szóról. E sorok iroja sona nem lát ! ta Novák Lajost személye­sen. De arra nagyon jél em lékezik, amikor a harmincas években, Novák Lajos, a Bá­nyászlap munkásgyülőletet termő mezején ragyogtatta néha-néha szellemi elmeíut- tatásait. Ami szellemi tápiá lékot abban az időben a Bá­nyászlap nyújtott olvasóinak, azt élethűen tükrözi vissza Novák Lajosnak a Magyar Szó szerkesztőjéhez irt vörös- faló levele. Azt a szellemi kincset, mély a Magyar Szó hasábjai­ról sugárzik szét, azt a No­vák Lajosok képtelenek érték szerint analizálni. Az az ember, aki rögtön első levelében “vörös szint vörös mázolást, bolsi szagot, muszkákat”, stb. kifejezést használ magyarázatában, ha bányász volt is, szerzehetett volna annyi műveltséget hogy nyugodt hangon és nem a csúfolódás szótárából ki­szedegetett sértő szavakkal, igyekezzen másokat a maga igazáról meggyőzni. Első analízisében az isko­lásgyermekek tudásával tá­masztja alá azt, hogv ez az ország nem akar háborút Aztán azzal érvel, hogy a ír világháború után a muszka nem le, hanem felszerelt és hódított több mint egy tucat országot, ez az ország pedig akkor döbbent rá a szörnyű valóságra, tehát mi is meg­kezdtük a fegyverkezést. Azt, hogy 1946 márciusá­ban Churchill, az akkori el­nökünk, Truman hátvédnök­sége mellett, Fultonban, el­mondta hires háborúra uszí­tó beszédét, és utána pár nap. de mondjuk pár hónap múl­va, minden újság orosz ve­szélyről, orosz háborús szán­dékról irt és ijesztett min­den olvasót, azt nem említi. Ekkor kezdtük mi meg a íegy verkezést, Novák Lajos mun­kástárs. Hogy minden betűt, min­den szót és mondatot, melyet a Magyar Szó a munkásság érdekének védelmében ir vö"ös szin nélkül, aláír, clos­ur'd. De kár, hogy Ön olyan sró^eskedő.) Hegy Novák Lajos sírni tudna, de inkább nevet, Ma- gyarorzság felszabadulásá­nak 10 éves évfordulóján, a- mit ő pokoli álnokságnak, me­sének állít. Hát csak állítson amit akar. De a karaván fel­taróozbatatlanul halad. Igen! A magyar ipar ma legmagasabb színvonalon áll Hogy Magyarországnak még­is szüksége van némely gé­pezetre, amit még 10 év alatt lehetetlen volt az elszelelt nagyságosok, mágnások Ma­gyarországot romba döntve ott hagyva, előállítani, ezen csak a Novák Lajosok csodál­kozhatnak. Továbbá! A szerkesztőnk nem akarja megakadályozn: a Rákóczi és Verhovay egyle­tek“ egyesülését. Amit o a apján keresztül mondott, a: jóakaratu véleménynyilvání­tás. És egy újságírót a No­vák Lajosok nem gátolhatnak meg véleménye nyilvánításá­ban. E sorok írója is tagja ezen egyesülni akaró egyle­tek egyikének és azt mon­dom, hogyha az egyesülés létre jön, az egyesület köz- Karaual tartsa meg a Rá óczi nevet. Hadd hirdesse mégha csak egy évtizedig is a Rákóczi nevét. Hisz a Rá­kóczi név a magyarnak úgy szivében, mint a fülében úgy cseng a Labancverő Rákóczi név, mint maga a Rákóczi nuuló. Ne dobjak hát el a «.akóczi nevét, az üzletért. | Igaz, hogy Amerikában va- ’•vunk, és nevet éppen úgy mint inget, jogunk van fel­venni amilyent akarunk. Nagyon helyeslem Deák szerkesztőnek azon kijelenté­sét, ahol azt mondja, hogy “mi igenis akarjuk az egye­sülést, de nem olyan egyesü­lést, amely idő előtt eltemeti a magyar nyelvet, a magyar .uiturat Amerikába^.” Hogy Novák Lajos nem tudja sehogysem elhinni azt, hogy Deák szerkesztő szivén viseli a magyar nyelvet, a magyar kultúrát, és azt kér­di Deák szerkesztőtől, vájjon bejelentette-e tiltakozását .niKor “a vasfüggöny mögött ,'vilkolták” azokat, akik No- ák szerint a magyar kultú­rát merték védeni a kelet; barbarizmus ellen? Ahelyett hogy Novák bevárná légből kapott kérdésére a választ rá fogja Deák szerkesztőre hogy ő a magyar kultúrának akkor hátat fordított. Aztán pedig el is dönti, vájjon van-e jussa Deák szerkesztő­nek védeni a magyar nyelvet azzal az állítással, hogy néki nincs jussa védeni a magyai nyelvet, sem pedig a magyai kultúrát. E sorok írója nem tudja megérteni Novákot, hogy mi­féle “kultúrát védőkről” be­szél. Csak nem az fáj talán Novák munkástársnak, hogy Deák szerkesztő nem tiltako­zott a Magyarországot a ná­ciknak kiszolgáltató, a ma­gyar hadsereget, 400 ezer lábo m veszély vagv a eiépék - ébersége! Ismerve a világ marokny lataiom megszerzésire törő imperialistáinak szűk, csak makacs gondolkozásmódját, mindaddig nem lehet megbíz­ni békeszólamaikban, amig csak alkalmuk, lehetőségük van háborús összeesküvése­ket szőni és egy háborút ki­robbantani. í A következő háború irtó­zatosan nagy pusztitási kilá­tásai ma a nagy tömegek túlnyomó részét éles háború- ellenes állásfoglalásra sora­koztatták fel. Annyira, hogy ez az egységes háboruellenes felsorakozás határozott meg­torpanásra kén yszeritette. egyelőre várakozó álláspontra szorította a háború kirobba- lásáról végleg, —- egyáltalán nem lemondott imperialistá­kat. A történelem tanúsága sze ’int az uralkodó körök egyet en esetben sem mondtak k végleg leigázó terveikről, csu­pán csak akkor, hogyha “az idő”: az általános néphangu- at mindvégig lehetetlenné .ette azt. Itt most valljuk meg őszintén, ilyen eset csak igen ritkán történt meg. Az történt a legtöbb esetben, ami rendszerint történni szo­kott: az uralkodó körök egy­általán nem adták fel leigázc terveiket, hanem a kényszer nyomása alatt — “szél ellen nem lehet pipálni!” — csu­pán elhalasztották azt, a tö­megek ellenállása időközben ellankadt, s egyszerre csak arra ébredtek rá, hogy még sokkal fokozottabb mérték, ben zudult rájuk az a vesze­delem, ami ellen oly eredmé­nyesen küzdöttek, amig ébe­rek voltak. ] Egy következő háborúban az egész emberiség elpusztul­hat. Ezért úgy fejezzük ki magunkat, hogy a történe­lem, — az idő talán kegyes lesz az emberiséghez, és még egy, utolsó alkalmat nyújt az elpusztulása elleni összefo­gásra ! ... Az imperialistákra állan­dóan, sőt fokozott mértékben vigyázni kell töindaddig, mig háborút kezdő hatalom van a kezünkben, amig* ez végkép, biztosan nem lett kiütve a ke­zükből !... (A fenti rövid cikk nem ánnyira “színes”, érdekes mint a mai halálosan komoly sorsdöntő, talán még vagy df- tizévig eltartó, veszélyes helyzetre kíván rámutatni.) Sz-i S. B. magyar zsidót az auschwitzi égetőkemencébe depó rtálc hitleréknek ágyutöltelékíiek eladó Szálassy, Imrédy-féle gyilkosbanda tagjai kivégez- tetése ellen? Ezekért hullat ez a svindlis nyugalmazott bányász könnyeket ? K. Pál Kaliforniában élő, szintén Tisztelt Szerkesztőség! Alant küldök egy pár stró fát, amit unalmas óráimban szedegettem össze. Ha nem érdemes a nyomdafestékre j akkor sem fog szégyenemre válni, mert egy volt borjú ! pásztortól ilyet iá el lehet fogadni. | Olvastam itt a magyar csatornasajtó termékeit és nem tudom kitalálni, hogy a szerkesztői bolondok-e, vagy pedig azok tartják az olva­sóikat bolondnák, akiknek bármit írhatnak, úgy sem vetik a szemükre soha. így hangzik a strófa: A Szabadság íródiákjai grófok, bárók hü szolgái. Nem látják a virág ujcnnar nyílását, Mint kinyílt virágból uj világ hajnalát. Grófok és bárók tündérszép , országa, Ma már munkások és béresek hazája, Ezek szántják-vetik a magyar ugart, Ezenkek ad most a bőség jutalmat. Letűnt a grófok, bárók duhaj kora, Helyébe lépett a dolgozók korszaka. Földnélküli János “hazátlan bitangok”, Ezeké lett márna a dicső szép magyar hon. Ezt a felszabadulást ünne­pelte az igaz magyar nemzet 1955 április 4-én. Novák hon­fitárs azt irta, hogy ezen sir- ni lehetne. Igen, sírtak is ezen Novák honfitárs, a gró­fok és bárók, mert ezeF 109 százalékosan tudatában van­nak annak, hogy amit én itt leírtam, az a tiszta igazság. Szilágyi. Hozzászólás a Novák-Ievélhez Tisztelt Szerkesztőség! Novák urra kár volt időt pazarolni. Novák ur ugylát- szik nem igen ismeri a ter­melőeszközök feji ődésének kényszerítő hatását. Amikor az ősember többet tudott ter­melni, mint amennyit maga elfogyasztott, kezdetét vette a kereskedelem. Évezredek folyamán az ügyesebb va­gyont halmozott fel, vagyo­nával szolgálatába állított másokat és azok segítségéve, megtámadta, k i f o s z tóttá szomszédjait. A legyőzőite­ket rabszolgákká tette. A rabszolgatartás hosszú ideig tartott, amig eljött az idő hogy jobbágy lett a rabszol­gából. Ennyi elég ebből. Most csak annyit, hogy amikor a vagyon felhalmozó­dott, nem hogy megszűnt volna az emberkinzás, hanem fokozódott. így vonult ez vé­gig a mai korig — és ebböj az következik, hogy a mun­kásság kényszerült harcolni Vem passzióbós vívták véres harcaikat. A Dózsa-féle láza­dást is a parasztság nyomora idézte elő. Az a benyomásom, hogy Novák nem ismeri t, társadalomfejlődés történetét sem az orosz forradalom okát. Az első világháború előtt még nem voltak bolse­vikok. Miért kellett megindí­tani a tömegmészárlást ? Vagy talán annak is a bolse­vikok voltak az okai? Ezt kérdezem én, egy 81 éves, volt Ferenc József-hu- szár, aki 27 éves koromban kezdtem elsajátítani az olva- sás-irás mesterségét, de a je­lek szerint jobb könyveket és irodalmat olvastam, mint No­vák ur. . P. C. Hogy járt Zsitvay? Tisztelt Szerkesztőség! A május 26-iki lapszámban olvastam a “Hogy járt Zsit- vay?” cimü közleményt, a- melyben Varga Lajos testvér közölte az olvasótáborral, hogy ő és Weinstock Lajos egy és ugyanazon a napon születtek. Ez érdekes vélet­len, de semmiképpen nem tudtam kihámozni/ hogy tu­lajdonképpen mégis “hogy járt Zsitvay?” Pár nap előtt néhány órát töltöttem több barátom tár­saságában, de tőlük sem tud­tam magyarázatot kapni ar­ra, hogy végtére' is “hogy járt Zsitvay ?” Kérem a Szerkesztőséget hogy lehetőleg Special Deli­very repülő levélben haladék­talanul tudasson “hogy járt Zsitvay”, mert álmatlan éj­szakákon át töröm a fejemet ezen a problémán s nem sze­retnék emiatt heteglistára kerülni. Köszönettel és üdvözlettel fehn) (Zsitvay úgy járt, hogy vermet ásott másnak, de ma­ga esett bele. Varga testvér ugyan egy kicsit másként irta meg.) KÁRPITOZÁS Európai gyakorlattal biró, el­sőrangú kárpitosmester ház­hoz megy bútorát megjavíta­ni, áthúzni vagy átalakítani, jutányos áron. A becsületes, jó munkát garantálja W El SZ LO 7-7489 vagy CY 4-0252 A. Rosner, Mgr. Magyar Szó, 130 East 16th Street New York 3 ,N. Y. Tisztelt Munkástársak! Megértein a nagy Julius 4-iki szám előállításának fontosságát. Csatolva küldök..............dollárt Tegyék az én nevemet is a Függetlenségi Nyilatkozat aláírói kö2zé. Név: ......................................................................................... Cim: . .. ...................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents