Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-20 / 3. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Olvasóink Írják... “Minket csak a sir választhat e! egymástól. r 13 Tisztelt Szerkesztőség! Válaszolva ama olvasó megjegyzésére és a szerkesztőség kérelmére, hogy mit szólunk az első oldalas rovathoz, (“Kedves Olvasó”) szerintem az nagyon jó. Az illető azt kívánja, hogy a “mézes- mázos” hang és tartalom helyett Írjon Deák szerkesztő politikai analíziseket. Azok akik nem csak járatéi, hanem olvasói is lapunknak, tudják, hogy nincs olyan lapszám, amelyben nem volna politikai analízis Deák Zoltántól, még ha nincs is aláírva a neve. Én százszázalékosan elismerem minden olvasónk jogát a kritikához, viszont a kritikával felelős is jár. Miként nem helyeslem azt a kritikát, amelyben olyan kifejezés volt, hogy ‘a naptár! csapnivaló”, akként nem helyeslem azt a kritikát sem a- ] melyben az volt, hogy “aki ezt a naptárt kritizálja, annak velem gyűlik meg a baja.” —A szerkesztő megjegyzése: A feni idézett levél hiányos közléséért olvasóink elnézését kérjük. Az a munkástársnő, aki azt a levelet irta, ezt a megjegyzést természetesen humornak szánta. Az illetőnek, akinek történetesen nemrég kellett operáción átmenni, igazán nincs kedve senkivel sem verekednie, de még a természete is olyan, hogy még egy légynek sem tudna ártani.) Ami magát a naptárt illeti, a szótárt szeretem benne, úgyszintén nagyon jó cikkek vannak benne a professzionista Íróktól. De engedtessék meg nekem egy megjegyzés. Az északkeleti államokban élő olvasótáborunkat bizonyos százalékig személyesen ismerem. Összejöveteleinken időn- kint lapunkkal is foglalkozunk. Olvasóink nagy részétől hallok olyan megjegyzéseket, hogy részükre az első a munkáslevelek olvasása és csak azután olvassák a hivatalos íróink cikkeit. Nem azért, mert a munkáslevelek jobbak mint íróink cikkei, sőt megkö zelitőleg sem azok, de ahogy én sejtem, olvasótáborunk nagy része kiváncsi arra, hogy mi hirt hall levellező munkástársainktól országos méretekben. Aztán, nyíltan meg kel mondanom, hivatásos íróinkkal bizony időnkint változás történik. Mérlegelve félévszázados mozgalmunkat, voltak estek, amikor legjobb tanítóinktól el kellett válnunk. Voltak közöttük, a- ke( börtönbe, vetettek meggyőződésükért, igazságukért». viszont voltak esetek amikor Íróink különböző nézeteltérések miatt hagytak el bennünket. Reméljük a legjobbakat, hogy ez nem vonatkozik a jelenlegi Íróinkra. Minden óhajtunk az, hogy tartsanak ki velünk életjik végéig. Viszont a tömegeknél nincs változás — eltekintve a kis- hitüektől. Minket csak a sir választhat el egymástól, meggyőződésünktől, sajtónktól. Amikor hát ezen tömegből sarjadnak ki holmi kis toliforgatók, olyan édesdeden, olyan forró szeretettel kezelik őket — és kell is hogy kezeljék — mint a fiatal anyák, amikor csöppségeik törlőkendőt vesznek kezükbe, melynek egyrésze a padlót éri csöppségük révén, de segédkeznek mamájuknak az edény rendbehozásával. Ezen sorok; megírására engem nem kéi't fel senki. Én lapunk magas nívójú kultur- tekintélyét akarom továbbra is fenntartani. Ezért, ismétlem, kedves' kritikusaink, jobban megválogatni szavaikat*. És még egyet, szerkesztőségünk nagy tömeget szolgál. Hogy minden egyes tagjának száz százalékosan kedvére tegyenek ez lehetetlenség. Én is ellentétbe jövők néha soraim végtt szerkesztőségünkkel, viszont én a vitás ügyünket mindig személyesen intézem el. Szerkesztőségünk előre bocsátja, hogy nem szeretnék, ha kritikájuk végett akárcsak eggyel kevesebb munkáslevelező lenne. Ha valaha előfordult, minthogy nem egyszer meg is történt, hogy nem közölték valamely levelemet, zároszavam mindig az volt, hogy részemről a menetrend nem fog változni, alkalomadtán továbbra is fogok írni lapunknak. Szabó Károlv Hasznos A naptárhoz annyi hozzászólásom van, hogy ennél hasznosabb olvasmányt nem igen olvastam, pedig már 76 éves vagyok. Ha mégis, van valakinek ezen nagyértékü naptár ellen kifogása, az talán csak annak tudható be, hogy a szerkesztő munkástársakat még nagyobb buzgalomra serkentsék, mivel már megígérték, hogy jövőre még ennél is jobb naptárt fognak előállítani. De hát ehhez hozzá is kel járulni. It küldök két dollárt a naptárért és egy dollárt a lap javára. Virginiai öreg farmer Javaslatok az 1956-os naptárra Tisztelt Szerkesztőség! Mivel a szerkesztőség kijelentette, hogy az 1956-os naptár készítése már most veszi kezdetét, ugv engedjék meg, hogy a sokoldalú kritikához én is hozzá fűzhessek valamit. A naptár formája, papír, és összeállítása elsőrendű. Ha már hozták a hazai és amerikai mérték rendszer átszámítását,mért hagyták ki a súly átszámítást a lábbeli számainak átszámítását, és a ruhanemű átszámítást? Jó let volna, ha népidemokráciákban készített 16 mili- méteres filmek neveit, beszerzési helyeit és természetesen a magyar filmklub címét is beletették volna. A magyar film és televízió volna is- désről is adhatak volna ismertetést mert van elegendő anyag. -y Az összes népidemokráciák washingtoni követei és konzulátusai címét is kellett volna közölni. Kellett volna hozni Rádió Budapest leadási idejét. Ezt a lapban is kellene közölni. Hiányzik belőle Varga Jenő a hires magyar származású nemzetközi gazdasági szakértő ismertetése. McCarthy, Knowland, Wilson stb. bemutatása a maguk valóságában, elensulyozni a magyar •reakció ellenkező ismertetését. —Halley üstökös nem képze problémát az amerikai magyarságnak. Úgy szintén értéktelen az angol-magyar szótár is, amennyiben a kiejtés nincs benne. Ami pedig Shakespeare Lear királyról szóló színdarabot illeti, az igazán értéktelen. Semmi kétségem nagy- szerűsége iránt. Viszont azt is elfogadhatjuk, hogy az ösz- szes fordítások közül Füst fordítása a leghüebb fordítás. De vájjon, hogy tudjuk megbírálni a fordítást, ha nem iesmerjük az eredetit sem? Bár láttam, és olvastam számos színmüvet, sőt rendeztem is egynéhány tucatot, de ezek a szaggatót részletek hidegen hagyják szin- irodalom birodalma iránti érzékeket bárkinél is, és magát Shakespeart is aláépitik valamennyiben. Ez az anyag kitűnővé válik valamilyen irodalmi közlöny vagy színházi szaklap részére. , , Egy jó tréfás Móricz darab j jobb célt szolgált volna. És végül ajánlom, hogy a ) szerkesztőség minél előbb bo- csájtson ki felhívást anyag gyűjtök, irók és munkástársak megszerzésére, hogy a- mikor elérkezik az ideje a naptár összeállításának és nyomásának Jegyen elegendő és megfelelő anyag, egy ugyanolyan nagyságú naptár részére mint amilyen az 55- ös. K. Minarik (A szerkesztőség hálásán fogadja '' úgy a fenti, mint “Krisztus palástja mögött ’ January 20, 1953 mmmmmmmmmmmmmmmmi ................ Tisztelt Szerkesztőség! Pár évvel ezelőtt vettem egy könyvet. A könyv írója mellékelt a könyvben egy cédulát, mely azt mondta: — Kedves olvasó! Ha elolvastad ezt a könyvet, ird meg a véleményedet, stb. stb. — Nos hát én megírtam a véleményemben, hogy mindaddig, mig ANYAG vagyunk, anyagiakkal kell foglalkoznunk. A lelkek szárnyán ráérünk azután repkedni, az egek felé, ha majd kiválunk az anyagból és nem kell többé sem ruha, de még zabálni valóról sem gondoskodni. A könyv iró,fh —a jó istenke adjon neki első számú ülő helyet a menyországban — tanult emberhez illően, figyelmeztetett, hogy egy könyv elolvasása nem teszi az embert tudóssá. Eddig azt hittem, hogy értelmes ember lehet azért az is, aki csak egy könyvet olvasott is el, de most már tudom, hogy ember csak az, akinek diplomának nevezett papír darab van a kezében. Azt természetesnek veszi az iró ur, hogy a társadalmi rend, melynek az iró ur is hivatalos szolgája, a főokozója annak, hogy egy embernek csak egy könyvet volt alkalma elolvasni, és sok, sok miliónak még egyet sem. Hát ez egy kicsit elbátortalanított és azóta ritkábban irok leveleket. No de, beszéljünk levelünk céljáról, a naptárról, és a Magyar Szóról. Hát ami a Naptárt illeti, az én véleményem szerint kifogástalan. Szép irodalmak, tanulságos történeteket tár az olvasó elé. A pálmát az “MMB”-nek ítélem oda. Megláthatni belőle az “úri becsületet”, az úri gondolkozást, a ‘tanultáágot” még, egy elmebeteg is jó lett volna nekik Magyarország miniszterelnökének, de a csattanója mégis az volt, mikor készültek a vonatban a szónoklatokkal és a debreceni állomson még egy kutya sem várt rájuk. Éppen elege volt már az ezerszer megkínzott magyar népnek velük, semhogy még bandériummal vártak volna rájuk. Kár, hogy nem az egész regényt hozták le á naptárban. Aztán véleményem szerint, a naptár nívóját emelte volna, ha a hónapok mellett, úgy mint a mi Kanadai Magyar Munkás Naptárunkban látható, van egy szép vers mellékelve, minden hónaphoz. Pl. Varga Józseftől a “TOBORZÓ’. Várnai Zseni gyönyörű verse: KATONA FIAMHOZ. Gábor Andor: Proletárnak rossz naminden más tanácsot a jövő évi naptárunk összeállítására. Kérjük olvasóinkat küldjenek már most be hozzánk Olyan anyagot, amelyet szeretnének a jövő évi naptárunkba látni: magától értetődőleg az anyag megválasztásánál illetve elhelyezésénél a szerkesztőségnek tekintettel kell majd lenie a naptár terjedelmére és más fontos szempontokra. Különösen értékelnőők, ha valaki betudná küldeni hozzánk a Minarick munkástárs által említett mértékegységek átszámítását amerikai méretekre.) ~r* pokra és igy tovább. Én azt hiszem ilyen hozzá adással még szebb lett volna a naptár. A Magyar íjzó is megfelel az én gondolatvilágomnak. Hála- és köszönet minden Írójának azért, hogy olyan odaadással, olyan lankadatlan szorgalommal igyekeznek a tudás fáklyáját magasan tartani, hogy mindenki aki tanulni, gondolkodni akar, és képes, találhat benne tanulni valót. Természetesen jobb is lehetne, ha az a sok tanult ember ‘ belátná már, hogy jobb lessz végre tudtul venni amit a Biblia is állít, hogy ‘ÉS NEM LESZEN UR ÉS NEM LÉSZEN TÖBBÉ SZOLGA A FÖLDÖN” és hozzá fognának tehetségeiket a köz javára felhasználni, mintsem terveket szőni 100,000 magyar nyakának az átvágására, mert az a kés esetleg kétélű is lehet. Nagyszerű az “Olvasóink írják” levelek. Feltűnt nekem Rev. Gross László rovata Mindszentyről. Plogy mit akart Mindszen- ty keresztül vinni, hogy mire használta fel a Krisztus palástját, azt a tulajdonomban levő “Mindszenty Bűnügyi Okmányai” fényesen igazolják. És azt hiszem Rév. Gross Lászlónak is megvan ezen okmánykönyve. Nem hiszem, hogy ez esetben Rev. Gross nézete lapunk olvasótábora többségének nézetét tükrözte vissza. Kovács János Dajkamese Tisztelt Szerkesztőség! A naptárt megkaptam, már át is lapoztam. Lehetett volna jobb is, több cikk kellett volna munkásiróinktól. Hogy hogy nyerte el Mátyás király juhásza a burkus király országát a lányával együtt, az engem nem érdekel. Gyermekeknek való dajkamese. Nem érte meg a nyomdafestéket. Ehelyett Írhattak volna egy figyelmeztető cikket a szervezett munkásság részére, hogy hova vezethet, amikor a CIO acélmunkások elnöke David J. McDonald puszibaráti körútra megy Benjamin Fairless-el az acél- tröszt elnökével. De azért itt küldök három dollárt a naptárért. Boldog újévet. Cantoni olvasó Tisztelt Szerkesztőség! Nem tudom miért nem lehetne tűrni a “Kedves Olvasó” előszót a lapunkban. Ott mindjárt megtudjuk az újságunk tartalmát, vagy nekünk nem szabad szépen szólni egymáshoz? A regényt sem szereti valaki, hog ymár valamikor volt az usjágban. Én azt mondom, hogy Móricz Zsigmondiéi kétszer is lehet olvasni valamit, úgy hogy,nem lehet megunni. S hogy orvosi rovattal sem töltsük meg lapunkat? Véleményem szerint arra nagyon is nagy szükség van. Bárcsak a Nők Világában is volna orvosi rovat. Dehát talán azért is olyan jó a lapunk, mert azf olvasó megkritizá Ihat ja. Egy Hammortd-i. olvasó _4______
