Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-09 / 23. szám
June 9, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZŐ 5 A Zsurbin-család Az uralkodó osztály kitartottjainak meg kell izzadniuk a nekik odadobott koncért — még ba a koncot Cadillac kocsikban vagy penthouse lakásokban dobják nekik oda. (Vannak persze, akik sokkal kevesebbért bocsátják magukat áruba.) A kitartottak egy részének például a tőkés társadalmi rendszer áldásait kell zengenie itt és külföldön. Egy másik csoportnak gyaláznia és rágalmaznia kell a szülőhazát — ha szülőhazája történetesen kiebrudalta már elnyomóit. Ismét egy másik csoportnak nap-nap után kell bizonyítania azt, hogy a szocializmus egyértelmű a rabszolgasággal, hogy a népi demokráciákban a földművelés pang, az ipar az összeomlás szélén van, stb. stb. Az irodalmi kitartottak főfeladata a szocialista államok irodalmának és kultúrájának, ócsárlása. Annak bizonyitgatása, hogy igazi művészet csak a tőkés rendszer feltételei között létezhet. Ezeket a gondolatokat váltották ki belőlünk azok a sorok, amelyeket “Az Ember” május 28- iki számában olvastunk. “Az orosz filmekből... már megszokhattuk a kolhoz él-kévekötő hölgye és a traktor-vezető közti szerelem ábrázolását, melyet hiába próbál a hitvány kulák vagy szabotőr megzavarni. De ugylátszik, a magyar filmgyártók éppenugy gerincet veszthettek, s minden művészi szándékot feladatuk mint az irók, a képzőművészek, sőt a muzsikusok is.” E sorokat Tábori Pál irta. »Megérthetjük belőlük. hogy a legtöbb mostani szovjet és magyar film “gerinctelen” és nincs bennük “művészi szándék”. Tábori ur megállapításaiból az is nyilvánvaló, hogy film csak akkor müvészfilm, ha egy paraszt lány és parasztim közti szerelmet kaszával való aratás és marokkal való kévekötés feltételei között ábrázolják le és szerelmüket a botos ispán tolakodása zavarja meg. Ahol traktor van, ott ipso facto elrepül a szerelem. Lehet, hogy Tábori ur szive nem gyulna szerelemre ha traktoron ülne. Lehet, hogy érdeklődését hamarabb lekötik Marylin Monroe vagy Jane Russel bájai, mint egy kévekötő lányé. “De gustibus non est...” De azért kár volt neki elsietni konklúzióit. Tábori ur véleménye dacára a traktorok nem akadályozzák a szerelmet és nem akadályozzák az igazi művészet kifejlődését. Persze az, aki Hollywood filmtermékei szerint Ítéli meg a művészetet, az nem fog művészetet találni olyan filmekben, amelyekben nem ütnek agyon, nem dobnak összekötözve a folyóba, nem mérgeznek meg egy pár tucat embert, és nem szúrják ki valakinek szemét vagy amelyekben a művészet mércéje nem a hősnő kebelbősége. A magunk részéről csak abban nem vagyunk biztosak, hogy Tábori ur esetében a szemtelenség vagy a tudatlanság a nagyobb, amikor az Erkelt, Semmelweist, Dérynét alkotó mai magyar művészetet vagy a Glinkát, Moussorgskyt, Nagy Koncertet alkotó szovjet filmipart szapulja. A newyorki Stanley moziban most vetítik a “Zsurbin család”-ot. Az alanti filmkritika hűen tükrözi vissza a mai szovjet film mélységes drámai témakörét, humanista világfelfogását és... a Tábori Pálok előtt érthetetlen és elérhetetlen erkölcsi magaslatait. ★ A Zsurbin-család egy népes, nagy szovjet család hétköznapjairól.szól. A Zsurbinok hajóépítők. Három nemzedék dolgozik az emelvényeken. Matvej apó, a fia: Ilja, annak gyermekei: Viktor, Anton, Alekszej, Kosztya. Az asszonyok is a hajógyárban dolgoznak. Tréfásan úgy mondják a gyárban: a Zsurbinok any- nyian vannak, hogy akár maguk is meg tudnának egy hajót épiteni. A tréfában van is valami kedves, szívderítő igazság. Mátvej apó előrajzoló, Ilja művezető, Anton mérnök, Viktor mintaasztalos, Alekszej szegecselő, Kosztya hegesztő, Dunyása i Kosztya felesége) ugyancsak rajzoló, akár a család nesztora,, Matvej apó. Lida iViktor felesége) is a gyárban dolgozik, a diszpécserirodában. Igen, a Zsurbin-család tudását, szorgos munkáját, életének eredményét valóban csak egy szép tengeri hajó fejezheti ki. S a társadalom meg is érti a Zsurbin-család életének költészetét; az uj hajó, amelyet tengerre bocsátanak, a esalád fejének. Matvej Dorofejevics Zsurbinnak nevét viseli. A szép, karcsú hajó — oldalán az ünneplők, a boldogan integetök lobogó árnyékával — úgy fut ki a vizre, hogy a munkásosztály örömét, tehetségét, életkedvét viszi a messzi horizont felé. Sok-sok év óta épülnek itt a hajók a gyárban, s ahogy az élet egyre jobban megtelik a szocializmus uj jeleivel, mindig többen szólnak bele a Zsurbinok az uj hajók építésének dolgába. A világ halad, az idő tükrében már tisztán látszik, hogy az élet egészen más, mint Matvej apó ifjúságában, a forradalom előtt. Egészen már az élet, de az ember azért teli van szívre nehezedő problémákkal. A Zsurbin-család hajóját nemcsak a szép, okos munka, a céltudatos szorgalom építette. Sok minden más is beleépült ebbe a hajóba. Matvej apó megrendülése, amikor észrevette, hogy szivenfogta az öregség, szeme meggyengült, s már nem megy a régi munka. Ilja keserű feí- ismerrése, hogy nem tudja követni az élet iramát, s a nagy tapasztalat sem pótolja a tudományos ismereteket. Viktor megdöbbenése, mert nem. vette észre felesége boldogtalanságát, Alekszej fájdalma amiatt, hogy Katja, élete első szerelme elhagyta őt egy másik férfiért. Mindez éppen úgy hozzátartozik a Zsurbin-család életéhez, mint a munka. S a vágy, hogy teljesítsék kötelességüket, mindazt, ami a munkásosztályra hárul az emberiség jövőjének biztosítása érdekében- Ezek az elpattant hurok jelzik, hogy a legszebb célokért való küzdelem közben, a nemes erőfe- szités idején is sok minden különössé, néha érthetetlenné, néha nagyon nehézzé teszi az életet. Ami a' Zusrbin-családdal történik, mindaz a régi társadalomban katasztrófához vezetne, végzetes tragédiákat okozna. A megöregedett Matvej apó utcára kerülné, s a türelmetlen technikai fejlődés Ilját is a munkanélküliek közé sodorná. Alekszejre sem várhatna felemelkedés. Katját magához rántaná a prostutició, vagy a társadalmi kitaszítottság mellékutcájába sodródna, s ugyanezek a könyörtelen törvények semmisítenék meg, vagy tennék tönkre mindazokat, akik ebben a filmban a szocialista környezet, s az uj társadalom segítségével meg tudják lelni a kivezető utat, s ha a szivüket meg is sebezte az élet, mégis megtalálják a boldogságot. V. Koesetov regényének érdekességét, szocialista humanizmusát 1. Hejfic kiváló rendezése, s a jól megépített forgatókönyv maradéktalanul fejezi ki a filmművészet nyelvén. A film expozíciójától kezdve egészen a feledhetetlen befejező képig, mindenekelőtt életgazdag humanizmusával bilincseli le a nézőt. Az irói, rendezői, színészi munka nagyon finom eszközökkel, egyszerű, de mély pátosszal ábrázolja, hogyan haladnak öröm és bánat között egy szocialista ország emberei a jövő felé, s miképpen hordozzák lelkiismeretükben az egész nemzetközi munkásosztály iránt érzett felelősségüket. A film alkotói, nem dramaturgiai trükökkel, a magánélet és közélet arányi tgatásával, az eredmények és hibák tigyes- kezü egyensúlyozásával érik el a szép művészi eredményt. Ezen az utón nem is lehetne. I. Hejfic és alkotótársai, az élet teljességének igénylése közben, szenvedélyesen keresik a legfontosabbat: az élet igazságát. Magában a történetben, s a szereplők túlnyomó többségében meg is találják. Ez adja a filmnek újszerűségét, emberi érdekességét. Az operatőri munkára — Sz. Ivanov alkotása — is az jellemző, hogy a felvevőgép lencséjével minden szemszögből az embert keresi, az emberit fényképezi. Ennek eredménye az a meleg derű, amely a filmnek minden jelenetére jellemző, s amely a legdrámaibb pillanatokban sem törli le az életről a reményt. Mindaz, amit a filmen látunk, nem azért uj, mintha első alkalommal találkoztunk volna a szocialista élet humanizmusának művészi filmszerű kifejező formájával- Azért uj, mert az iró, a rendező, s a nagyszerű szinészegvüttes rátalál az élet igazi valóságának forrongóan szép és érdekes, uj kifejezési formájára. Ezt a filmet azért is fogadjuk örömmel, mert újabb bizonyítéka annak, hogyá a szocialista realizmus nem dermedhet sémákba, hiszen maga az alakuló és fejlődő élet táplálja. A Zsurbin-család stílusa, miközben a mai valóság talajából nő, mély rokonságot tart Csehovval. Halksága, belső zenéje, az élet szere- tete, a jövőbe vetett hit a csendes hétköznapokban is nagy erővel szólaltatja meg az emberi igazságot. A Zsurbin-család sorsa szerencsésen oldódik meg. Matvej apó a gyár igazgatójával együtt találja meg a lehetőséget arra, hogy ne kelljen tétlenül töltenie öreg napjait. Ilja restellkedve bár, de tanulásra adja a fejét. Alekszej le tud győzni minden előítéletet, elmegy Katjáért — akit a klubvezető elcsábított, majd mikor a lánynak gyereke fogant tőle, faképnél hagyott —, és visszahozza őt az életbe. Ilja barátja, a sértődött Bászmánov visszatalál munkájához. A tétova Szkobeljev mérnök a jellemtelen klubvezető esetőbél tanulva, s a környezetében dolgozókat mélyebben megismerve, fanyar bürokratából épkézláb, tevékeny emberré válik. És sorra megoldódnak az emberi sorsok, csak egy emberpár jövője marad nyitva: Viktoré és Lidáé, akik elváltak egymástól, de szivük mélyén újra találkozni szeretnének. Az emberi sorsoknak ez az alakulása azért szép, mert mélyen az egész társadalom humanizmusából következik. Sem Matvej apó sorsát, sem a Zsurbin-család többi tagjáét nem véletlen, szeszélyes hangulatváltozás vezeti a megnyugtató kibontakozás felé, hanem az egész életet és a Zsurbin-családot is összetartó hatalmas közösség. A film realizmusának alapja; a szocialista társadalomban is teli van az élet emberi problémával, s ezek erőteljes konfliktusokat okoznak. De nemcsak a társadalom építésében követnek el hibákat, amelyeket igy vagy ügy felismernek, s a konfliktus megoldódik, hanem sok minden másról is. Például jön az öregség, s az ember még szeretne valami nagyot és szépet tenni, de már nincs ereje hozzá. Vagy elveszi a szerelmesét egy felelőtlen, hitvány ember. Vagy fel kell bomlania egy házasságnak és uj életet kell keresni. Az embert a szocialista társadalom sem biztosítja afelől, hogy életében nem lesz konfliktusa, vagy nem történhet vele tragédia. De a szocialista társadalom megadja a lehetőségét annak, hogy azok az emberi problémák, amelyek a kapitalizmus idejében kilátástalanságba züllesztenek, az uj humanizmus szellemében megoldódjnak. így történik ez a Zsurbin-család esetében is- Ez igazi optimizmus! Ezért hallani a gondok, bánatok, fájdalmak ábrázolása közben is, nehéz drámai helyzetek mögött is szüntelenül a remény muzsikáját. 1 RÖVIDEN 1 A CSENDES ÓCEÁN kétszerte nagyobb az Atlanti-óceánnál. (Az első 64 millió, a második 31 és félmillió négyzetmérföld.) ★ AZ AMERIKAI vasutak évi szénfogyasztása az utolsó tiz év alatt 132 millió tonnáról leesett 20 millió tonnára. ★ AMERIKA acéltermelésének közel egyharma- dát Pennsylvania-állam acéltelepei szolgáltatják. ★ DR- WILLIAM A. SODEMAN (Columbus, Mo.) állítása szerint a szívbaj azért olyan általános az Egyesült Államokban, mert itt a nép túlsók és tulgazdag ételt eszik, legalább is egyré- sziik. ★ SOUTH CAROLINA állam megsemmisítette egyik 1881-ben hozott törvényét, amely elrendelte, hogy minden állami tisztviselő esküt tegyen arra, hogy nem fog párbajozni tisztségének időtartama alatt. ★ KANADA lakossága elérte a 15 és félmilliót, jelenti a Kanadai Statisztikai Hivatal. ★ ■JAPÁNBAN a nők még mindig tartózkodnak a dohányzástól! száz nő közül csak 13 cigarettázik, mig a férfiak között 81 százalék a dohányzó. ★ A “FURCSASÁGOK NAPTÁRA” szerint egy üveg pezsgőhöz 7 és fél “átlagos” nagyságú Catawba szőlőfürtöt használnak. Miután az ilyen szőlőfürtön átlagosan 83 szem van, egy üveg pezsgőhöz 623 szőlő-szem kell. Egy tonna ilyen szőlőhöz 6,500 fürt kell, ami 539,000 szemből áll. ★ AZ AMERIKAI AUTOMOBIL átlagos hasznos “életkora” 14 év és 3 hónap. (1930-ban csak 7 év volt.) ★ A LEGMEGBÍZHATÓBB barátunk, akinek látogatására biztosan számíthatunk, a részletfizetéseket szedő ügynök. ,
