Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-09 / 23. szám
A AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 9, 1955 A golfozó-gép- AZ EISENHOWER ADMINISZTRÁCIÓ MŰKÖDÉSÉNEK MÉRLEGE Irta: Geréb József Ha komolyan vennénk az amerikai sajtót, akkor azt kellene hinnünk, hogy az Egyesült Államokban mindig az a legfontosabb kérdés, hogy KI LESZ A KÖVETKEZŐ ELNÖK? Alig iktatják be az uj elnököt, már kezdik találgatni, hogy vájjon jelölik-e újra és ha igen, ki lesz az ellenfele? És amily arányban közeledünk az elnökválasztások idejéhez, oly arányban fokozzák a következő elnök iránti érdeklődést. Még több mint egy egész év választ el bennünket az elnökválasztástól, de azért máris tele van a sajtó azon találgatással, hogy vájjon Eisenhower jelölteti-e magát újból az elnöki tisztségre? Ugylátszik, hogy a republikánus pártra ez most csaknem életkérdést jelent, mert az immár két és fél évi republikánus uralom meglehetős nagy csalódást okozott a nagy néptömegek részére. Ezért a párt minden reménye az elnökben van, aki állítólag a sok balsiker dacái’a is megtartotta nagy népszerűségét. A republikánus pártot a belső ellentétek csaknem szétlökték s csupán csak az elnök személye tartja össze az egymással szembenálló csoportokat. A pártban nincs egyetlen úgynevezett “presidential timber” (elnöknek való egyéniség) sem. Az egyetlen, aki számbajöhetett volna Earl Warren, egész életére elhelyezkedett a főbírói tisztségben, ennélfogva a republikánus sajtó (az amerikai sajtó legnagyobb része) minden erejével “Ike” újbóli felépítésére vetette magát. Az újságírás minden erükkjét és furfangját felhasználva igyekszenek beadni az amerikai népnek, hogy “Ike”, akárcsak Lincoln, nagyott fejlődött az elnöki tisztség súlya alatt. Szent és sérthetetlen Az amerikai sajtó nemcsak elnéző Eisenhower- rel szemben, de a szó szoros értelmében szolga- lelkű- Miután a második világháború győztes hadseregének a fővezére volt,olyan nemzeti hősnek tették meg, akinek személye szent és -sérthetetlen; akit nem szabad kritizálni, sőt, mindig csak dicsérni kell; akinek kritizálása már valóságos árulásszámba megy. A szolgalelkü sajtó kopói mint veszett ebek rontanak annak, aki ezen nemzeti hős hiányosságaira rá mer mutatni. Soha még elnökkel szemben ilyen alázatos módon nem viselkedett a sajtó. Emlékezzünk csak vissza, hogy milyen éles kritika alá fogták Franklin Delano Rooseveltet, sőt még a feleségét és a gyermekeit is. Most azonban máskép áll a dolog; aki Ike-ot kritizálja, az a nagy nemzeti hőst kicsinyli le, tehát hazaellenes cselekedetet követ el, vagyis szubverziv áruló lesz. Láttuk például, hogy ez a talpnyaló sajtó miként rontott Matthew M. Neely (D. W. Va.) sze- tonárának, aki megrótta az elnököt azért, mert a vallását “fitogtatja”, szavazatfogásra használja. Neely szerint ez “a vallásnak istentelen mutogatása” (ungodly parading of the religion), mert az elnök azelőtt semmiféle egyházhoz sem tartozott, most meg nagy publicitás közepette járja a templomokat. Ez nem vallásosság, hanem ál- gzenteskedés — mondotta Neely. Az újságok szerint azonban a fővezérség meg ez a vallásmutogatás olyan nimbuszt von az elnök személye körül, hogy az összes kétbalkezes intézkedéseit elfelejtik neki és a szavazók nagytöbbsége még akkor is kitart mellette, ha elégedetlen magával az adminisztrációjával. Ugv viselkednek vele szemben is, mint a túlzón vallásos emberek az istennel. .Minden jó, ami csak történik az istentől származik és ezért hálát adnak az Urnák; de minden rosszért a Sátánt, a véletlent, vagy a rossz embereket okolják. Megfeledkeznek arról, hogy az Ur ezeket is kontrolálja. Ike tanácsadói Mérlegeljük csak elfogulatlan tárgyilagossággal az Eisenhower-adminisztráció eddigi tevékenységét úgy a kül-, mint a belügyek terén. Külügyek terén a hidegháború egyre fokozódott és 3—4 esetben hajszálnyira közelmentünk a nagy háború elkezdéséhez. Ez nem a- mi állításunk, maga a republikánus sajtó is kénytelen volt elismerni, hogy a Dulles-Nixon-Radford- Knowland klikk először a vietnami háborúból kifolyólag, másodszor a Tachen-szigetek felszabadítása alkalmával, harmadszor pedig Matsu- és Quemoy-szigetekkel kapcsolatban igazán hajszálnyira vitték az országot az újabb háború megindításához. És mert ez nem sikerült nekik, azért MOST EISENHOWERT DICSÉRIK. Márpedig ebben az esetben Eisenhowernek még akkor sem járna dicséret, ha valóban ő akadályozta volna meg a nagy háború kitörését, mert hiszen Dulles, Nixon és Radford az ő kiválasztott tanácsadói, sőt bizonyos tekintetben még Knowland is, tehát ő a felelős azért, hogy mit csinálnak ezen tanácsadók. Sokkal igazságosabb lenne tehát, ha MEGRÓNÁK EISENHOWERT AZÉRT, MERT OLYAN TANÁCSADÓKAT TART, AKIK ILY ERŐSZAKOS ISI ÓDON AKARNAK VILÁGHÁBORÚT KEZDENI. És végre tisztán csak az igazság leszögezése kedvéért azt is meg kell mondanunk, hogy az újabb világháború kitörését nem Eisenhower, hanem elsősorban a béke világtábora ereje, másodsorban az angol és a francia kormányok akadályozták meg, mert tudták, hogy népeiktől nem fognak támogatást kapni és szinte ultimátumszerüleg tudatták Eisenhowerrel, hogy HA MEGKEZDIK A VILÁGHÁBORÚT, AKKOR ABBAN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MAGÁRA FOG MARADNI. A minisztertanács A belügyek terén az elnök rekordja még ennél is szomorúbb képet mutat. A választást megelőzőleg a támogatói Eisenhowert “haladó”-szelle- münek mondották, aki az ugyancsak elnökségre pályázó szenátor Tafttal szemben a republikánus párt “balszárnyának” a politikai irányát képviselte. A választások Után azonban hamar kiderült, hogy az uj elnököt még az ellenségei sem vádolhatják meg “balszárnyisággal”. Sőt ma már elmondhatjuk, hogy Eisenhower nem is tudja, hogy vannak ilyen különböző politikai árnyalatok. Eisenhower a militarizmus neveltje, hozzá van szokva, hogy a szárnysegédek és a, vezérkar végeznek minden munkát és a fővezér csak aláírja, és helybenhagyja a határozatokat. Megválasztása után kinevezte tehát a minisztereit és úgy gondolja, hogy most már azok intézhetik az ország ügyeit az ő beleszólása nélkül is. A szatócs üzletből az elnöki tisztségre került Harry Trumanról azt állították, hogy nagy bá- mulója volt a generálisoknak, azért azok közül szedte legfőbb tanácsadóit. A militarista Eisenhower viszont nagy bámuló ja a bankároknak és az iparbáróknak. Ennek megfelelőleg minisztereit csaknem kizárólag ezeknek a soraiból szedte össze. Ezek aztán egész természetesen a saját érdekeiknek megfelelőleg intézik az ország ügyeit. “Ami jó a General Motorsnak”, — mondotta Wilson honvédelmi miniszter, — “az jó az Egyesült Államoknak is-” Ez az alapelv uralkodik ma a U. S. miniszteri tanácsban. Nem csoda, hogy ilyen minisztérium létrehozta a hírhedt “give-away” gazdasági programot, aminek lényege az, hogy az iparbárók kezére kell juttatni az ország természeti kincseit. Már eddig megkapták a tengerparti olajat, a sokmillió dollárba került gumigyárakat, a vizierőforrásokat s megtették az intézkedéseket, hogy a billiókba került atomenergiát is csak privát vállalatok hozzák majd forgalomba. Az üldöztetések És hiába várták a választók, hogy Eisenhower majd megszünteti a szabadságjogok megnyirbálását, amit a Truman-adminisztráció kezdett meg McGrath igazságügyminiszter alatt. Eisenhower McGrath helyébe a még sokkal reakciósabb Brownellt nevezte ki, aki alatt a “boszorkány- üldözések” egyre emelkedtek; több és több ember került a börtönbe, ezren és ezren veszítették el megélhetési lehetőségüket és a BESÚGÓKRA TÁMASZKODÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS egyre nagyabbméretü lett. Francis Biddle (Roosevelt volt igazságügyminisztere) szerint a Department of Justice a nemzeti biztonság örve alatt jelenleg nem kevesebb, mint 20 millió amerikai polgárt tart valamilyen megfigyelés alatt. Mindezekről Eisenhower nem vett tudomást. Az újságírók állítása szerint az elnök nem olvas újságot, nem kiváncsi arra, hogy mi történik az országban. Csak azt tudja, amit a tanácsadói eléje terjesztenek. A tanácsadóiban szerfelett bizik. Ezek között most a vezetőszerepet George Humphrey pénzügyminiszter viszi. Most már tisztán látható, hogy Eisenhower tanácsadói egyik krízisből a másikba vitték az országot s az elnök úgy tesz, mintha mindazokról mitsem tudott volna. Soha egyetlen miniszterét, vagy generálisát sem intette meg, akármilyen káros kijelentést tettek is. A republikánus párt hirdetőügynökei most azzal kérkednek, hogy az Ike kormányában nem volt “graft”. De minek is lett volna graft ott, ahol törvényt hoznak a közvagyon eltulajdonítására ? A golfozás titkai Legújabban Mrs. Oveta Hobby népjóléti minisz tér, aki minden népjóléti intézkedést ellenez. De ez csak harmonizál Eisenhower azon felfogásával, hogy “aki biztonságot akar, az menjen a börtönbe’.- Ez a kiszólása mutatta az elnök igazi érzelmét, amit csak akkor változtatott meg, amikor értésére adták, hogy ily gondolkodással igen sok szavazatot veszithet. Most pedig kitűnt, hogy még a golfozásról irt tudósítások is bizonyos tekintetben félrevezetők. Nem nagyon fontos ugyan egy ország kormányzásához, hogy az elnök jó golfogó legyen, de mindazonáltal jellemző Eisenhowerre meg arra, hogy miként “építenek fel egy nemzeti hőst”, az a kis hir, amit napokban adtak közzé. Ezen hírlapi tudósítás szerint az elnök a hires golfozásánál GOLFOZÓ GÉPET HASZNÁL. Ezt a gépet beállítják és az méri le az első, — tehát a legnagyobb erőt kívánó ütést a labdára. Az elnök csak egy gombot nyom meg, mire a gép megüti a labdát s ha az még mindig nem repül elég közel a végső lyukhoz, akkor a kétkerekű kis gépet újra a labdához tolják, mire az elnök megint megnyomja a gombot. Mikor a labda már elég közel van a célhoz, az elnök kézzel (gépi erő nélkül) hajtja tovább a labdát. Valahogy ez a golfozó gép nagyon jellemző az Eisenhower egész elnökségére. Valószínű, hogy a jövőévi választásnál a választók ezt figyelembe fogják venni. JÓÉTVÁGYAT CHICAGO, 111. — Frank Peska, a vámhivatal jelenti, hogy 315 dollár és 20 cent vámot vett be a Japánból importált egy tonnányi SÜLT SZÖCSKE (grasshoper) küldeményért, amit egyes japánok mint nagyszerű Ínyencséget esznek. “A múltkor pedig franciásan sütött (French- fried) GILISZTÁT kaptunk” —, mondotta a vámszedő. Váljon lapunk állandó olvasójává! Ha Ón most olvasta először a Magyar Szót, akkor meggyőződhetett arról, hogy ez az újság AZ ÖN ÚJSÁGJA, az amerikai magyarság igazi barátja, a magyar dolgozók, az amerikai szabadság igazi szószólója. Minden száma, minden cikke felvilágosit, megvilágítja az élet, a világesemények fontos kérdéseit. Ma olyan korban élünk, amikor az emberiség életéről-haláláról van szó. Amerikai magyar csak a mi lapunk olvasása által ismerheti meg az igazságot e bonyodalmas helyzetben. Ne engedje, hogy visszatartsa Önt bárki vagy bármi az igazság megismerésétől. Fizessen elő a Magyar Szóra MOST. Egy dollárért három teljes hónapig olvashatja és amellett egy gyönyörű világatlaszt kap tőlünk ajándékba. Használja az alanti szelvényt előfizetése beküldésére. Alex Rosner, Mgr. c/o Magyar Szó 130 E. Kith St., New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! Elfogadom ajánlatunkat. Csatolok egy dollárt, három havi előfizetésre. — Küldjék címemre az ígért nagy világatlaszt. Név: ..................................................................... Cim: .....................................................................
