Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-06-09 / 23. szám

VcfíűSFALÁSSAL FALAZ A “NÉPSZAVA”

A Rákóczi és Verhovay Betegsegélvző Egyesület tervezett egybeolvasztásával kapcsolatban megszólalt az A. M. Népszava is. Eddig nem volt véleménye és most egyszerre csak lett. Mondani sem kell, hogy “a leghatározottabban az egyesítés mellett foglalt állást.” Állásfoglalásához nem nézett bele a kérdés részleteibe, sem a kérdés mélyébe. Általános, semmitmondó frázisokból állnak az érvei. Szajkózza, hogy az “egyesülésben az erő” és pont. Ez minden megokolása.

De aztán előjön a farbával. Egy negativ pozitívummal. Kijelenti, hogy a “Magyar Szó nevű kommunista időszaki újság” az egyesítés ellen foglalt állást és a következőket fűzi hozzá: “Ha más okunk nem lenne, ez egymagában is elég lenne, hogy az egyesülés mellett legyünk.” Azt hiszi, hogy ezzel mindent megmondott.

Amerika egész magyarsága tudomásul vette, hogy a “Magyar Szó” hatalmas cikkekben foglalkozott a két nagy magyar betegsegélyző egyesület összeolvasztásának kérdésével és ezekben részletes bizonyítékokat sorolt fel a tervezett manipuláció leleplezésére. A j tagság előtt eltitkolt alapszabálytervezetet elemezve j kimutatta, hogy egy maroknyi vezetőségi csoport szinte diktátori hatalommal akarja magához kaparintani a két egyesületből egybecsapott szervezetet a tagság érdekeinek súlyos ártalmára. A “Népszava” azonban hozzá sem nyúl a felvetett kérdésekhez és érvekhez, hanem ehelyett a biztosnak vélt vörösfaláshoz folyamodik. Nem számit az igazság, nem számit százezer magyar munkás érdeke, nem számit az érvek döntő érvénye, a vitatkozásra nekik nem futja, elő hát a vörösfalás mindent megmagyarázó bunkójával. Ezzel a bunkóval az igazságot szeretnék agyoncsapni. Ámde az igazság nem hagyja magátEz nem politikai kérdés és a “Magyar Szó” semmiféle politikát nem vitt bele. Lapunk csak annak az elkeseredett tiltakozásnak adott hangot; amely a Rá- kóczi-egyesület tagjai részéről jutott el hozzá és csak azokat az érveket hangoztatta, amelyéket az országszerte tiltakozó Rákóczi-tagok soroltak fel. Tette ezt azért, mert az egyesületek hivatalos lapjai elhallgatták a tagok tiltakozását, elkeseredését és megdöbbenését a tervbevett kijátszásuk és jogaiktól való megfosztásuk ellen, a sötét mesterkedések ellen, a maszlagok ellen, a megtévesztő sajtópropaganda ellen, amelynek segítségével az a bizonyos vezető társaság a két egyesületet zsebre akarja rakni. Ez nem politikai kérdés volt, hanem amerikai magyar munkások érdekeinek megvédése, ami lapunk főtörekvése volt minden időben.

A reakciós magyar amerikai lapok néhány dollár ellenében odaadták magukat ahhoz a sötét manipulációhoz, hogy cikkekben és hirdetésekben segédkezet nyújtsanak az amerikai magyarság félrevezetőinek. Az egész amerióai magyar sajtóban egyedül a “Magyar Szó” állt ki nyíltan a porondra és rántotta le a leplet a gonosz üzletről, tárta a magyarság elé a bűnös játszma titkait és világosította fel a magyar munkásokat, tekintet nélkül politikai hovatartozásukra. Ennek lett a következménye, hogy a többszörösen bukott “Népszava” “Magyar Szó nevű kommunista időszaki ujság”-ról mekeg kiérezhető rossz lelkiismerettel.

A kérdés lényegére, ami körül a felzaklatott magyar berkekben sok szó esik szerte az országban, vakító fénnyel világit rá a General Eelctric vezetősége és az iUE-CIO-villanymunkás szakszervezet közt éppen most kitört összecsapás. Az IUE-CIO villanymun- . kás-szakszervezet jövő hónapban kezdi meg az uj mun- . kaszerződésre vonatkozó tárgyalásokat a GE-vel és ezeken a tárgyalásokon a garantált évi bért fogja követelni. Ezzel a követeléssel kapcsolatban a GE alal- nöke, Robert L. Gibson, egy konvención kijelentette, hogy a garantált évi bér követelése bűzlik “a kommunizmustól, az istentelenségtől és a törvénytelenségtől.” Erre a szemérmetlen kijelentésre az IUE főtitkára, A1 Hartnett, felszólította a GE elnökét, Ralph Cordinert, hogy a GE vezetősége kérjen bocsánatot a 100 ezer tagot számláló szakszervezettől és kijelentette, hogy “a garantált évi bért a kommunizmussal, az istentelenséggel és a törvénytelenséggel egyenlővé tenni a GE-munkások gonosz arculcsapása”, mert — folytatta — “a GE-munkások mint testület istenfélő, kommunistaellenes és törvénytisztelő szervezet, mint bármely más szervezet az országban.” A szakszervezeti vezér tiltakozik a GE vezetőjének kijelentése ellen s hangoztatja, hogy csakis azért támadta meg a szakszervezetet, “mert a garantált évi bért követeli, ami nemcsak a személyi megélhetési biztonság elérésének eszköze, hanem ugyanakkor a nemzet vásárlóerejének és a nemzetgazdaság megerősítésének elérésére szolgáló eszköz is.” Képtelenségnek tartja az alelnök kitételét azért is, mert az “egyenesen megtámadja az autómunkások, acélmunkások, gumiipari munkások és mások vallásos és demokratikus (Folytatás a 10-ik oldalon)

AZ U FGRD-EGYEZHÉNY JELENTŐSÉGE

\ ol- IV. No. 23. Thursday, June 9, 195 5 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly by the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y. __under_the^-Act_of_March^Jh^l879.^N. Y. 3.^JfiBnb3^ed as Second Class Matter Dec. 31,. 1952

Az autómunkások szakszervezete és a Ford Motor Co. kollektiv béregyeztető tárgyalásai megegyezéssel végződtek és megkötötték az uj munkaszerződést.

A megvegyezés különböző pontjain áttekintve, az eredmény — rövid foglalatban — a következő képet mutatja:

Az uj munkaszerződést a Ford öt évi időtartamra akarta megkötni, a szakszervezet viszont az indulásnál azt hangoztatta, hogy legfeljebb két évre szólót hajlandó kötni. A végén abban egyeztek meg. hogy a szerződés tartama három évre fog kiterjedni.

Mi lett a garantált évi bér köve t elésből ?

A bértárgyalások első számú kérdése a szakszervezet által követelt garantált évi bér volt, amiről a Ford természetesen hallani sem akart. A megállapodás nem tartalmazza a garantált évi bért, hanem csak a garantált félévi bért. Walter P. Reuther a tárgyalások kezdetén 100 százalékos hérszavatolást kívánt, majd leengedte az évi bér S0 százalékának garantálására, de még ennyit sem ért el. A megvegyezés értelmében az elbocsátott munkás térének csak 65 százalékát garantálják. A munkanélküli - ’geíyét bérének 65 sz ízalé- „ara egészíti ki a válhuat az első négy hétre, az azután következő huszonkét hétre pedig a levonások után készpénzben kapott bérének 60 százalékára, összesen tehát 26 hétig, egy félévig, huzza az elbocsátott munkás ezt a kikerekitett munkanélküli segélyt. Ez is csak mához egy évre kezdődik meg abbój az 55 millió dolláros alapból, melyet a vállalat oly módon létesít. hogy minden ledolgozott munkaóra után 5 centet befizet az alapba. Mához egv évre, vagyis amikor már az 55 millió dolláros alap 39 százaléka együtt lesz, megkezdik a kifizetéseket.

A béremelés

Ezzel végződött tehát a bértárgyalások leglényegesebb követelése. Lássuk most a többit:

Az évi béremelések a most lejárt ötéves munkaszerződés

értelmében úgy történtek, hogy minden évben automatikusan 5 centtel nőttek. Az uj szerződés szerint az alacsonyabb béreket huzó munkások 6 és a magasabb osztályú minősített munkások 8 és félcentes órabéremelése közt váltakozik az évente automatikusan m e g adandó órabéremelés.

A mozgó bérskála továbbra is érvényben marad azzal a javított különbséggel, hogy mig eddig a munkaügyi minisztérium drágasági mutatószámának 0.6 százaléka szerint emelték 1 centtel az órabéreket, ezután elég, ha a mutatószám 0.5 százalékkal emelkedik, hogy a munkások órabérét automatikusan egy centtel emeljék.

A nyugdíj kérdés és egyéb pontok

Emelik a nyugdijakat is, és pedig oly módon, hogy az évente jóváírt munkateljesítmény alapján 2.25 dollárral emelik a nyugdíjasok havi il letményeit az eddigi évi 1.75 dollárnyi emelés helyett. Ennek következtében egy 40-évi szolgálattal biró munkás havonta az eddigi 161 dollár helyett 1S8.50 dollár nyugdijat kap. Ez vonatkozik a jelenleg nyugdíjban levő 10.000 Ford- munkásra is.

Az alkalmazottak biztosítását napi 4 dollárról 5-re emelik, vagyis 25 százalékkal feljavítják. — Az eddigi kétheti fizetett vakáció helyett két és félheti vakációt kapnak a munkások 10—15 évi szolgálat után. — Az eddigi évi fizetett hat ünnepnap számát hétre emelik: karácsonyra félnapot és újévre félnapot kapnak a munkások. — ünnepnapi munkáért háromszoros bér jár.

Győzött a garantált évi bér elve

Mindent összevéve, Walter Reuther kijelentése szerint az ilymódon elért eredmények átlagban egy 20-centes órabéremelést tesznek ki.

Úgy a szakszervezet vezetősége, mint a Ford vállalat tárgyaló bizottsága a megegyezést megelégedéssel fogadta.

A magunk részéről le kell szegeznünk, hogy bár a munkásságnak nem sikerült kivívnia eredeti követelményét, a garantált évi bért, az, amit mindazonáltal elértek ez alkalommal, jelentékeny lépésnek tekinthető. A garantált évi bér elve ezzel a megállapodással áttörte a fronioí s az elvet lefektették. Minden valószínűség szerint a Ford- dal kötött megállapodás többkevesebb változatban érvényben lesz jövő év végére más nagyiparokban is, igy az acél, gumi-, a repülőgép- az alumi- nius-, a mezőgazdasági gép- és más alapiparokban. Amint Reuther is hangsúlyozta nyilatkozatában: megtörtént az első lépés s majd a továbbiakban ki fogják harcolni a teljesméretü garantált évi bért is.

Fordék ugyan kijelentették. hogy a megállapodás végeredményben alig változtatott a Ford-javáslat pontjain és bár John S. Bugas, a Ford-vállalat személyzeti ügy osztályának alelnöke, azt mondta a sajtófogadáson, hogy ő és a vállalat igazgatósága már régóta elismerték, hogy a vállalat felelősséggel tartozik alkalmazottai megélhetési biztonságának tekintetében, az autómunkások győzelmét az ilyen látszatmentő kijelentések nem homályosit- hatják el. Mert miközben a felek légmentesen elzárva tanácskoztak, azalatt a Ford- munkásoknak több mint a fele Detroiton kívül megkezdte a sztrájkot, felállította az őrvonalakat s ezzel erélyes nyomást gyakorolt a vállalatra, jelezve, hogy nem ismer tréfát. Ez döntő tényező volt a munkások győzelmében.

Ezenkívül továbbá az a veszély is- fenyegette a Ford- vállalatot, hogy ha Reuther- ékkel nem tud megállapodásra jutni és a sztrájk az összes üzemeire kiterjed, mig a General Motors, amellyel csak most kezdődnek meg a tárgyalások, továbbra is üzemben marad, a versenyben oly veszteség érheti, amelynek következményei kiszámíthatatlanok.

Mi rejlik az egyezmény mélyén?

Természetesen, ezzel a munkásgyőzelemmel még nem következnek be paradicsomi (Folytatás a 7-ik oldalon)

INJA ALÁ A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATOT!

Nemzeti ünnepünk, julius 4-ike alkalmából nagy amerikai szc- badságszámot adunk ki. Közöljük benne legszentebb nemzeti ereklyénket, a Függetlenségi Nyilatkozat másolatát, melyet nemzetünk alapitói 1776 julius 4-én írtak alá.

ÍRJA ön is alá a szabadság és demokrácia r

HALHATATLAN TANUSÁGTÉTELÉT! Töltse ki a szelvényt lapunk 16-ik oldalán!