Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-05 / 18. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 5, 1955 1 RÖVIDEN ( TÁRSASÁGOK avval agitálnak a TV A ellen, hogy ők fizetnek adót az államkezelésben levő áramtelepek pedig nem. — Most, hogy 11 község Virginiában átlagos bevételi adót vetett ki a telephone companykra, a Chesepeake & Potomac a Commissiontól követeli, hogy engedjék meg, hogy a telefon rátát-fölemelhesse annyival, ami az uj adót egy jó kis külön profittal együtt födözni fogja s mivelhogy ebben a bizottságban leginkább a nagy társaságok barátai ülnek, az engedélyt egész biztosan meg is kapják és igy az adót nem a társaság, hanem a fogyasztók fizetik. Ugyanez áll hasonló esetben minden privát gáz- vagy villanytársaságra is. ★ Aki nem akar gondolkozni, az bigot! Aki nem tud gondolkozni, az tudatlan! Aki nem mer gondolkozni, az rabszolga! (Drummond) ★ WALTER WASHINGTON Dayton, O.-ból levelet irt a Charlestown, W. Va.-i rendőrségnek, hegy legyenek segítségére volt felesége fölkutatásában. Csak azért akarok vele összeköttetésbe lépni, mert ki akarom venni a Social Security kártyámat és nem tudom hány éves vagyok, de ő tudja irja Mr. Washington. ★ H. H. CURTICE, a General Motors elnöke szerint márciusban 62 ezerrel több autó készült el, mint az előző hónapok átlagos termelése. — A Chrysler Corporation megduplázta a havi termelést, Dodge-t háromszor és DeSoto-t kétszer any- nyit csináltak. — E nagy fellendülésnek különböző okai lehetnek, de a legsúlyosabb ok, minden körülmények között az, hogy az autómágnások óriási előkészületeket tesznek munkásaik összetörésére amikor azok a garantált évi fizetésekért való küzdelmet felveszik. ★ A JULIUS 1-én kezdődő pénzügyi évben a bankrupt (tönkrement) üzleti- vállalatok száma a legnagyobb lesz az ország történelmében jelenti az igazságügyi minisztérium. Ezen a címen kéri a bukott üzletek ügyeinek tárgyalási költségeire a legnagyobb összeget, mint amilyent valaha is kapott. A bukások száma 65,000 lesz ebben az évben és a rákövetkező évben meg fogja haladni a 75 ezret. Szóval várhatjuk a régi jó idők vissza jövetelét. Kik a “szabad világ” bajnokai Viet Namban Polgárháború vagy valami ahhoz hasonló kaotikus helyzet kitöréséről szólnak a Dél-Vietnam- ból érkező első jelentések. Az egyik oldalon áll Ngo Diem miniszterelnök, a másikon a Binh Xuyen nevű szervezet, amelynek katonai vezetője Le Van Vien, továbbá két vallásos szektái a Hao Hao és a Cao Dáj. Diem miniszterelnök mögött állnak a washing- toni-wallstreeti erők. Azok ültették ezt az aszkéta, katolikus papot, nyilván vallási fanatikust, a miniszterelnöki székbe s Ígérnek neki további támogatást. A lázadók mögött pedig a francia érdekek húzódhatnak meg, a franciák pedig arra szorítják US-t, hogy érvényesítse befolyását és buktassa ki Diemet a miniszterelnökségből, erre azonban Washington nem hajlandó. A helyzet és a jelentések zavarosak, de egylet érdekes és jellemző tényt már ki lehet venni azokból, és pedig-azt, hogy Binh Xuyen a volt folyami kalózok szervezete, amellyel a franciák a Vietnami harcok idején szövetséget kötöttek, más szóval gyarmati hatalmuk fenntartására nem átallották ilyen gengszterhadsereggel társulva harcolni. Kiderül továbbá az is, hogy amikor a genfi döntések alapján helyreállt a rend, ez a szervezet kapta jutalmul Szaigonban a játékbarlangok, a bordélyházak és “más vállalatok” feletti ellenőrzést, sőt a szaigoni rendőrség főnöke is a Binh Xuyen szervezet vezére, Le Van Vien lett, aki most szembekerült Diem miniszter- elnökkel. Visszatekintve a múltra, tehát ilyen banditák harcoltak a francia gyarmati érdekekért. Ilyen szövetségesei voltak “a nyugat”-nak, ilyen elemek védelmére lett volna hajlandó annak idején Nixon és Radford atombombát dobni Dienbienfu ostromlóira — és háborúba vinni Amerikát! BANDUNG UTÁN “Egy kalózbandát a vihar isten tudja hova ver; a végén egy hajósinas valami szárazföl- |det lát az árbóckosárból; az egész társaság partra száll és ott lop meg rabol; találkoznak a legártatlanabb bennszülöttekkel, azok a legjobb szeretettel fogadják őket, mire a kalózok uj nevet ragasztanak az országra, hivatalosan birtokba veszik a király nevében, egy vacak karót vagy követ nyomnak a földbe: ez az emlékmű, két vagy három tucat bennszülöttet lemészárolnak, a maradékból egypárat hazahurcolnak mutatóba — mire otthon teljes bünbo- csánatot kapnak. így kezdődik egy uj dominium története, amelyhez mint tudjuk isten adott jogot a felszentelt királynak. Az első adódó alkalommal hajók lepik el a partokat, a bennszülötteket vagy agyonütik, vagy kiverik hazájukból, a törzsfőt halálra kínozzák, hogy kicsikarják rejtett aranyát: mindenkinek hivatalos engedélye van minden gazemberségre és •fajtalankodásra; az ország földje sár és Jucsok a vértől; és ennek a hentes csürhének szent expedícióját nevezik “modern kolonizá- ciónak.” így irja le Swift a Gulliverben a gyarmatosítás módszerét. S a gyarmatosítók kedvelik ezt a módszert. Azt gondolták, hogy uralmukat időtlen időkig biztosították a meghódított területeken. Modern fegyverek védték a gyarmatok kizsákmányolását, erődítmények egész sora épült ázsiai és afrikai birtokaikon. Felfuvalkodott gőgjükben még gunydalokat is faragtak a bennszülöttek kiszolgáltatott helyzetéről. “Gatling-puska drága kincs — énekelgették — nekünk van és nekik nincs.” Néhány emberöltővel ezelőtt a brit birodalom hivatalos indiai képviselői ugyanilyen fölényesen vették semmibe az indiai nemzeti törekvéseket. “Nincs és nem is volt semmiféle India, sőt semmiféle indiai nemzet vagy indiai nép — nyilatkoztatta ki Sir John Stracey 1888-ban. Sir John Seeley pedig Anglia terjeszkedése cimü munkájában (1883) a következőket írta: “India nem politikai elnevezés, hanem földrajzi fogalom.” Lord Curzon pedig nem sokkal később igy irt Ázsiáról- “Számomra Afganisztán, a Kaspi- tengeren túl elterülő vidék, Perzsia. . . mindmegannyi kockája egy sakktáblának, amelyben a világuralomért folyik a játék. Ázsia uj arca Mekkorát változtak azóta a dolgok! Vajon mit szólnának azok a gyarmatositók, akik annak idején a Gatling-puskáról szóló gunydalt rímbe faragták, ha Ázsia mai arculatát láthatnák!? Az egykor- kiszolgáltatott Kina ma a legnagyobb ázsiai hatalom, melynek cselekedetei megszabják a nemzetközi politika alakulását. Ugyanaz 1883- ban azt irta, hogy csupán “földrajzi fogalom”, ma komoly szerepet játszik Ázsiában, sőt nem egy fellépése a béke érdekében magának Angliának a politikáját is befolyásolta. S ha végigfutunk ujjunkkal a térképen — a Vietnami Demokratikus Köztársaságtól, Indonézián és Burmán keresztül, végig Ázsián a Vörös-tengerig — minden ország nagy változásokról beszél. Igaz, vannak még Ázsiában másfajta országok is. A Fü- löp-szigetek, Dél-Korea, Dél-Vietnam, Thaiföld, Pakisztán, Irán, Irak és Törökország ma még támaszpontjai a gyarmati uralomnak. De a népek ezekben az országokban is rokonszenvvel tekintenek az uj Ázsiára, s- egyre erőteljesebb harcot folytatnak, hogy megszabaduljanak az imperialista járom alól. Dél-Koreában csupán rendőrterrorral lehet fenntartani Syngman Rhee uralmát. Iránban ezreket és ezreket vetnek börtönbe és százakat hurcolnak a vérpadra, hogy meghosz- szabbitsák az imperialisták uralmát. Malájföldön az angol gyarmatositók csupán -a legmodernebb haditechnika segitségével tudják megakadályozni a felszabadító harc győzelmét, de a felkelés leverésére képtelenek. Az események egyre világosabbá teszik: Ázsiában bekövetkezett a gyarmatosítás alkonya és a gyarmattartók uralma alapjaiban megrendült. Az ébredő “fekete Afrika” S a “fekete Afrika” felett is fel virradóban van már a szabadság napja. Francia-Észak-Afri- kában a gyarmatositók csupán tankokkal és vérfürdőkkel tudják fenntartani uralmukat. Aranypart népe is függetlenséget követel. Egyiptom politikáját oly erősen befolyásolja az imperialis- taellenes közvélemény, hogy az ország kormánya mind ez ideig szembehelyezkedett a nyugati katonai tömbökhöz való csatlakozással. Kenyában a nép fegyverrel a kezében harcol szabadságáért. Mi e hatalmas változások fő oka? Hiszen a katonai fölény nem egy esetben még ma is a gyarmatositók oldalán áll. Miért változott meg akkor hát a helyzet? Azért, mert van egy olyan erő, amellyel szemben a gyarmatositók tehetetlenek, s ez: Ázsia és Afrika népeinek öntudatra ébredése. A Szovjetunió létrejötte, az ázsiai szovjet népek nagyszerű fejlődése, a virágzó Kina utat mutatott Ázsia és Afrika elnyomott népeinek. Ázsia és Afrika népei mindjobban ráébrednek arra a hatalmas erőre, amelyet képviselnek, függetlenül és szabadon akarnak élni, s maguk akarnak dönteni saját ügyeikben. A bandungi értekezlet Ez a törekvés sarkallta az ázsiai és afrikai országokat arra, hogy összejöjjenek a bandungi értekezletre. Először fordult most elő a történelemben, hogy Ázsia és Afrika kormányai a gyarmatositók nélkül tanácskoztak az őket érintő kérdésekről. Az értekezlet hatalmas jelentőségét az is megmutatja, hogy a részvevő 29 ország együttes területe meghaladja a 13 millió négyzetmérföldet, s a küldöttségek 1400 millió embert képviseltek, vagyis több mint a felét a föld lakosságának. Nehru indiai miniszterelnök, a konferencia egyik fővédnöke igy jellemezte a bandungi értekezlet feladatait: “A konferencia együttélési kísérlet Ázsia és Afrika országai között, amelyek barátságos utón igyekeznek majd érintkező pontokat találni egymás között. Ennélfogva ez a fejlemény igazán fontos nemcsak Ázsia, hanem az egész világ szempontjából.. Megvitatják majd Ázsia és Afrika mai helyzetét a világban, és azt is, hogy mivel mozdíthatják elő a világbéke és az együttműködés ügyét.” A bandungban ülésező delegátusok olyan országokat képviseltek, amelyek az utóbbi évekig tétlen szemlélői vagy legjobb esetben egyszerű részvevői voltak a nemzetközi politikának. Most és ettől kezdve 1440 millió ember képviselői először a történelem folyamán nem mint szemlélők, hanem mint cselekvők, irányitó, aktiv módon, statiszták helyett főszereplők gyanánt szólnak bele a világpolitikába. És első megszólalásukat a haladás, a béke és az együttműködés óhaja hatotta át. Az ázsiai és afrikai népek történetében fordulópont volt a bandungi értekezlet. Következményeit tekintve nem maradhat hatás nélkül az egész nemzetközi helyzet további alakulására. GUAYAQUIL (Ecuador) városában az utcákon szárítják a kakaót, amely az ország legnagyobb export cikke. ★ HA a keresztények nem változtatták volna meg a római időszámítást, 1955 helyett most 2708-at írnánk. ★ A U. S. alkotmány negyedik függeléke: Az Egyesült Államok polgárától sem a szövetségi kormány, sem az egyes államok meg nem vonhatják a szavazójogot, a polgár faji eredete, vagy bőrének színe miatt, sem azért, mert előzőleg rabszolga volt. Ázsiái nem leltei megvásárolni A princetoni egyetemen,tartott három előadást Lester B. Pearson, Kanada külügyminisztere. Nem elég neki a politizálás, még egyetemen is akar tanítani. Előadásainak célja annak bebizonyítása volt, hogy az ázsiai nemzeteknek a nyugat felől táplált rossz véleménye “kommunista” propaganda müve. És ez ellen kézzel-lábbal tiltakozott előadássorozatában. Tiltakozni kell az ellen, hogy mi “Coca Colát ajánlunk Confuciusért cserébe”, mondotta. Vájjon kérdezte-e magától a hallgatóság, hogy melyik propaganda sületlenség? Pearson még óvott “attól a téveszmétől is, hogy mi szövetségeseket vásárolhatunk” Ázsiában. Ezt szerinte a keleteurópai országokban hiszik a propaganda hatása alatt. De bárhogy csür- te-csavarta is az eszméket, Pearsonnak be kellett ismerni a következőket: “önmagának látszólag ellentmondó állítás, hogy a civilizációk közti kapcsolatokban a kommunisták legyenek azok, akik (Pearson szerint) bevallott materialisták, inkább, mint a nyugat demokratái, akik rejtegetve reakciós és nemkívánatos céljaikat, jönnek elő annak belátásával, hogy nemcsak kenyérrel táplálkozik az ember, sem nem védi magát pusztán fegyverekkel.”
