Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-21 / 16. szám
Anril 21,. 1935 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Társadalmi és irodalmi szemle MULES NEGKMTIZÁUA ÁZSIÁI POLITIKÁNKAT Chester Bowles, volt amerikai nagykövet Indiában, sok tekintetben megszívlelendő tanulmányt irt a “N. Y. Times Magazine” április 10-iki számába USA ázsiai politikájáról. A cikk főérdekessége abban van, amire már egyébként több alkalommal is felhívtuk olvasóink figyelmét, hogy azok az államférfiak és újságírók, akik bejárták a távolkeleti országokat és saját élményeiken keresztül ismerték meg az ottani helyzetet, egészen más szemmel ítélik meg a világot és a világhelyzetet, mint azok, akik az itthoni páholyból, a wallstreeti dollár-függönyön belül, ítélkeznek elevenek és halottak felett. Bowles írásán is átleng a dollárfüggönyön túli szabad világ fuvallata és nem egy kérdésben —ha nem is mindenben — helyesen Ítéli meg a helyzetet. Az alábbi bő összefoglalásban tehát nem saját nézeteinket, hanem Bowles szempontjait visszhangozzuk. Az egész világ ellenünk fordulhat A közelmúltban Ázsiában tett utazásomból — kezdi Bowles — azzal a mély benyomással tértem vissza, amelyet Indiában, Burmában és bizonyos tekintetben Pakisztánban észlelt haladás' gyakorolt rám. . . De találtam Dél-Ázsiában sok aggasztót is. A gondolkodó elmét zavarba ejtheti, mily mélyre sülyedt helyzetünk Kina állandóan gyarapodó ereje és tekintélye következtében. . . Nehéz szívvel jutottam arra a következtetésre, hogy helyzetünk Ázsiában továbbra is rosszabbodni fog, hacsak sok fogalmunkat, amelyeket ma még nagyon szilárdnak vélünk, szigorúan nem módosítjuk. Máskülönben elkpvetkezhe- tik az a nem is olyan távoli nap, amikor arra ébredünk, hogy a hatalmi egyensúly Ázsiában — és hamarosan az egész világon — kérlelhetetlenül ellenünk fog fordulni. “Nem hiszem, hogy túlzók, amikor azt állítom, hogy az amerikai célkitűzések és érdekek Veszélye fna éppenolyan nagy Ázsiában, mint volt Európában 1947-ben. Sőt, sok alapvető előnyünk, amellyel Európában rendelkeztünk, nem áll rendelkezésünkre ma Ázsiában.” Ezután a bevezetés után rátér Chester Bowles az ő tiz pontból álló memorandumára, amelyben elénk tárja a jelenlegi válság sarkalatos tényezőit, azok letárgyalása után tanácsait arranéz- ve, mit kell cselekednünk a nem-szocialista Ázsiával való kapcsolataink érdekében, mert szerinte a Matszu, Quemoy és Formóza tekintetében fennálló helyzetünk gyengesége csak ezeknek a nagyobb problémáknak tükröződése. A 10-pontos memorandum 1. Szerinte a kommunizmus feltartóztatása Ázsiában nemcsak a világ ezen részének, hanem a Középkeletnek és Európának stabilitása szempontjából is fontos. Ha a szabad (“szabad”) világ omladozni kezd, gyorsan széthullhat. Jelen helyzetünkben Lenin megjegyzése félelmetesen érvényes, hogy “a világkommunizmus útja Páris- hoz Pekingen és Kalkuttán keresztül vezet.” 2. A kommunista Kina tekintélye és befolyása állandóan nő egész Ázsiában, még azok között is, akik eszmei felfogás tekintetében ellene vannak. Az ázsiaiakra nagy hatással van Kina növekvő gazdasági és katonai ereje és az a tény, hogy Kina a politikai egység, eszmei fegyelem és hazafias harcikészség nagy érzékére tett szert ............. 3. Veszedelmesen lekicsinyeltük Kina befolyását, mert nem tudtuk megérteni Peking nemszocialista ázsiaiakra gyakorolt vonzásának természetét. Egy változatlan klisét csináltunk magunknak a pekingi kormányról. Olyan országot látunk Kínában, amely a Szovjetunió szövetségese és elkeseredetten ellene van a mi érdekeinknek. Az ázsiai népek viszont feltekintenek Kiná- ra, mint olyan nemzetre, amely résztvett a nyugati uralom ellen vívott közös küzdelemben és ugyanolyan problémái vannak, mint a többi ázsiai nemzeteknek: ilyenek a szegénység, irni- olvasni nem tudás és az ipari fejlettség hiánya,. Égész Ázsia csodálattal nézi, mily erővel küzd Kina e problémák lebirásáért. És ott van növekvő, közös gyűlöletük a fehér faj ellen. ,'4. Kina dinamikus fejlődése erős vonzást gyakorol sok ázsiaira. 5. Az amerikai katonai erőt támogató ázsiai országok szinte elenyésző kisebbséget alkotnak, melyek legalább húsz évig nem vethetnek gátat Kina fejlődésének. A kinaiak nem látszanak tudomást venni az atomenergia pusztító képességéről. Mao az eszmékben, a propagandában, a központi szervezésben és a tömeges hadseregekben bizakodik s azt tartja, hogy ha atomerővel próbálnák mészárolni a kínai polgári egyéneket, az egész világ US ellen fordulna. India és Japán szerepe 6. Kínát csak egy erős India és Japán tudná ellensúlyozni. E két ország sorsán fordul meg a jövő. Amint a franciák tapasztalták Indokínában, nem a bombákban van az erő, hanem a népben. Indiának és Japánnak lakossága a föld lakosságának egyötöde. Ha ez a két ország lecsatlakozik a szocializmushoz, egész Ázsia szocialista lesz. 7. India, mint a legtöbb nem-szocialista ázsiai ország, érzelmi kapcsolatokat fejleszt Kínával. Ugyanakkor India és Amerika közt egyre táton- góbb iir keletkezik. Ezt Bowles lépten-nvomon tapasztalta, de ugyanazt észlelte Japánban is, amely ország egy-kettőre elfordulhat tőlünk. 8. További bonyodalmakra adhat okot az a tény, hogy a Szovjetunió készen áll, hogy gazdasági segélyt nyújtson a nem-szocialista ázsiai nemzeteknek. Illetékes szovjet szakemberek mennek Indiában, mert az angolok és az amerikaiak nem hajlandók eleget tenni a sürgető indiai kéréseknek. Nemrég, amikor az Egyesült Államok megtagadták a kölcsönt Indiától, India Oroszországhoz fordult egy acélgyár felállítása ügyében. A gyár épitése már javában folyik, szovjet tőkével. Nemsokára 200 indiai megy a Szovjetunióba műszaki kiképzés végett csak ennek az egy acélüzemnek kedvéért. S a második indiai ötéves terv végrehajtásához is valószínűleg Moszkva fog Indiának segítséget nyújtani. 9. Amerika romló helyzetét Ázsiában több tényező idézi elő: a) sok ázsiai militarista népnek tekint bennünket, mert a legtöbb hir, ami rólunk szól, katonai természetű, amely hadvezetőink, kormányunk és kongresszusi vezetőink harcias kijelentéseiből ered. Az ázsiaiak a politikai és társadalmi fejlődést gazdasági reformoktól várják, nem a fegyverektől, b) A legtöbb ázsiai úgy látja, hogy külpolitikánk tekintetében megszegjük azokat az elveket, amelyeken nemzetünk épült, holott ezekből az elvekből kölcsönöztek ők akkor, amikor saját alkotmányaikat megszerkesztették. Rossz néven veszik a gyarmatosítás kérdésében tanúsított magatartásunkat s elitélik, hogy a régi, ázsiai hűbéri rendszer maradék politikusaival szűrjük össze a levet, c.) Az indiaiak különösen meg vannak győződve, hogy a világ- helyzet megítélésénél legalább olyan helyesen Ítélik meg a tényeket, mint mi, amint például megjósolták, hogy a koreai háborúban Kina közbe fog lépni, ha átlépjük a 38. délkört, és úgy is lett. Megjósolták azt is, hogy a francia katonai erő még korlátlan amerikai segítséggel sem tudja megtartani Indokinát. Azt mondják most, hogy Csang nem támadhatja meg Kínát anélkül, hogy az amerikai haderőt bele ne rántsák egy nagyobbméretü háborúba. Rossznéven veszik, hogy a keleti kérdésekben mellőzzük a véleményüket s helytelennek tartják jelszavunkat, hogy mi “a kommunizmus ellen akarjuk megvédeni őket”, d) A legtöbb ázsiai, főleg a délázsiaiak, nem is tudják, miért kellett a hidegháborút megindítani, nem is értik, őket elsősorban saját függetlenségi harcaik érdeklik, e) Rossznéven veszik, hogy azt kívánjuk tőlük, hogy állást foglaljanak a hidegháborúban akkor, amikor mi kutyába se vettük még Európát sem s a második világháborúban is csak akkor vettünk részt, amikor megtámadtak. f) Mi a “kommunizmus”-ra összpontosítottuk erőfeszítéseinket, holott őket inkább a fehér gyarmatositás nyugtalanítja. Furcsa, ellentmondó következtetések Chester Bowles azzal végzi fejtegetését, hogy mindezeknek ellenére szilárd alap van reményre. Az ázsiaiak tisztelettel néznek demokráciánkra s baráti érzésekkel viseltetnek irányunkban. Ezen az alapon kell okosan és tapintatosan kiépíteni kapcsolatainkat. Óvatosan kell eljárnunk, mert a jóakaratnak ez a tartaléka nem kimeríthetetlen. Ez nemcsak ázsiai barátainkra, hanem az európaiakra is áll, mert ha Ázsiát elveszítjük, akkor Európát sem tarthatjuk meg. Ezekután az a kérdés marad hátra: mi a teendő? Erre a kérdésre igyekszik Bowles választ adni tanulmánya befejező részében. Elsősorban tanácsolja az atlanti paktum fenntartását, mint nemzeti biztonságunk alapkövét. Észre sem veszi, milyen óriási ellentmondásokba keveredik. A kérdést bonyolultnak tartja azon az alapon, hogy Európa a szocialista Kina kérdésében sokkal "radikálisabb”, mint mi, a gyarmati kérdésekben pedig sokkal “konzervatívabb”. Helyesnek véli jelen külpolitikánk azon törekvését, hogy megszabjuk a határt, meddig terjeszkedhet a szocializmus Ázsiában és Európában. Bowles itt megint hazabeszél. Minthogy legtöbb bajt szerinte azzal okozzuk, hogy sokat beszélünk, tanácsolja, hogy csökkentsük külpolitikánk kardcsörtető jellegét. (Ez tulgyermekesen hangzik, pláne ha figyelembe vesszük azt a követelését, hogy fegyverkezésünket legmagasabb színvonalon kell tartanunk.) Ez szembetűnően ellentmond annak, amit az ázsiai népeknek a fegyverkezésünkkel szemben tanúsított magatartásáról mondott az előbb. Úgy hangzik, mintha a cikk ezen részét nem Bowles, hanem a “N. Y. Times Magazine” valamelyik katonai szakértője tette volna hozzá. Kissé elkésve jön az a tanács, hogy az ázsiai kérdést ne a magunk, hanem az ázsiai népek szempontjából igyekezzünk megérteni, mert rossz kereskedő az, aki csak azt nézi, hogy hogyan adjon el, de nem veszi tekintetbe azt, hogy a vásárló mit akar. Ajánlja azt is, hogy igyekezzünk Amerika ipari géniuszát India rendelkezésére bocsátani s ne hagyjuk ezt az oroszokra. Ez ránknézve “tragikus” lehet. Ázsiai politikánkban a hangsúlyt át kell helyeznünk, ajánlja, de bevallja, hogy ennek nehézségeinek tudatában van. Legyünk tekintettel az ázsiai helyzet jelenlegi realitásaira, mondja befejezésül, mert “Ázsia hatalmi lehetőségei fogják hamarosan megírni nemzedékünk történetét.” 1 RÖVIDEN 1 “Hárman csak akkor tudnak egy titkot tartani, ha kettő meghalt”. B. Franklin ★ “Minden ami a munkásoknak jó, az jó az egész országnak. A tőke csak a munka gyümölcse és soha sem létezhetett volna ha munka nem előzte volna meg azt.” A. Lincoln ★ “Ha én gyári munkás lennék, a legelső dolgom, lenne beiratkozni a szakszervezetbe.” Roosevelt ★ EISENHOWER elnöknek nagy szimpátiája van a nagy üzletemberekkel szemben. Vájjon nem nélkülözhetett volna egy keveset a munkásoknak is. Legalább üdvözölte volna őket, hogy egyesült nagy szervezetben igyekeznek helyzetükön javítani. mert Amerika csak ugv lehet boldog, ha jő létben élhet mindenki, nemcsak a nagy üzletemberek. ★ A FORDÍTOTT néven nevezett (Right to work) munkához való jog, amely el akarja tiltani a union shop-ot, az egyik legveszélyesebb törvény, amely leszállítaná a béreket. Meg akarja szüntetni a többékevésbé emberies munka viszonyokat. El akarja venni a sztrájkjogot. Szóval minden előnyt, amelyet sikerült a munkásoknak szervezkedés utján kivívni. Az ilyen törvény veszedelem, jelentette ki Leader, Pennsylvania kormányzója. Közönséges uniorombolást jelent és ő semmi körülmények között sem adná beleegyezését az olyan törvény hozatalára, bármilyen rejtett összezavaró formában hoznák is azt a törvényhozó testület elé. ★ “Az ember két füllel született, de csak egy nyelvvel, hogy kétszerannyit halljon, mint a menynyit mond.” Colion
