Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-13 / 2. szám

crc-tu 'irt .űnnuBf

AMERIKAI MAGYAR SZÓ

9

| Mi újság az óhazában? 1

Télen is^pitik a Keleti Főcsatornát

A Keleti Főcsatorna med-1 készül el.

rébe a Tiszalöktől Hajdúszoboszlóig terjedő szakaszon már régebben beengedték a Tisza vizét. Most a kiemelt nyugat felé kiágazó mellék- csatornákat építik. Tovább építik a hidakat is. Három hidat már átadtak, másik földréteget egyengetik és a négy a jövő év első felében

A budapest—debrecen műutat keresztező hídon a'z állványozást végzik. Hogy a téli munka zavartalanságát biztosítsák, kazánokat és kellő mennyiségű nádpallót szereztek be. A nádpallók védelmében gőz segítségével a legnagyobb hidegben is folytathatják a betonozást.

Zenei élet Budapesten Sík Endre kinevezése

A magyar fővárosban no-' vc-mber havában két Ízben is í előadták a nagy német zeneszerző Handel hatalmas szerzeményét, a “Messiás”-t. Az előadásokról a Magyar Nemzet idérkezett legutóbbi száma a következő méltatást { közli:

Ez az oratórium: korona ékszer a Handel-életmü kincsesházában. Anyaga, kerete hasonló a többi nagy oratórium drámáéhoz, de a dráma itt egy bibliai történetnél többet beszél el: az emberiség vágyódását a fölemelkedés, a felszabadulás, a megtisztulás után. Ha egy Handel oratóriumot, hallgatva az embert parányi és esendő mivoltának érzése rohanja meg és. ugyanakkor vigasztaló, ünnepi emelkedetség tölti el s úgy érzi, mintha egyedül állna egy csodálatos székesegyház kupolacsarnokában, akkor a megszólaltatás a tolmácsolás is bizonyára sikeres és méltó volt. Ezt éreztük a “Messiás”-t hallgatva. A vezénylő Forrai Miklós művészi alázattal és Ízléssel közeledett a páratlan fényű alkotáshoz. A gonddal felkészült Budapesti Kórus és a szólisták: Farkas Ilonka, Rosier Endre, Tiszay Magda, Litas sy György művészi eszközeik teljes fegyveresével, nagy oda odaadással vettek részt ebben az ünnepi, művészi szolgálattételben. Nehéz lenne egy-egy finoman megoldott híven tolmácsolt áriát kiemelni: az oratórium egész pompás épülete előttünk magasodott fel, iveinek, boltozatainak, tornyainak, hajóinak, teljes díszében.

A nép demokráciája

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az amerikai magyar munkások által is előnyösen ismert Sik Endre külügyminiszterhelyettest a külügy- miniákter elsőő helyettesévé nevezte ki.

Osecsrád megye

—ötven jegyespár kötött házasságot karácsony hetében Szegeden. A házastársak átlagos életkora a felszabadulás előtőti 25—30-cal szemben az idén 18—24 év volt.

•

Komárom megye

Komárom megyében december utolsó napjaiban, és márciusban több község lakossága ünnepli felszabadulásának 10. évfordulóját. Az ünnepségekre uj müsorszámokkal készülnek a kulturcsoportok. Kisbéren 60 tagú, Bokodon 20 tagú uj színjátszó együttes alakul, s a felszabadulási évfordulón tartják bemutatkozó előadásukat.

Slavics megye

Ahol a felszabadulás előtt egyetlen nőtagja sem volt a képviselőtestületeknek, most csaknem 90 asszonyt és lányt választottak tanács taggá. Tiszavasvári tanácsában 15 asszony foglal helyet.

Csanádpalotán az uj tanács első tennivalója az volt, hogy az idén megkezdett 22 családi ház építéséhez biztosította a megfelelő anyagot.

Az Amerikába szökött ma-i gyár urak, akik számára ak-1 kor volt “demokrácia’ Magyarországon, amikor a gró- j fok, bárók, bankárok és azok! ügynökei igazgatók a magyar nép sorját, manapság tücsköt bogarat kiabálnak Magyarországra. Leggyakrabban hangoztatott rágalmuk az, hogy odahaza ma nincs “demokrácia.”

Hát valóban nincs grófi vagy bárói “demokrácia”, nincs Franco vagy Csang Kaj Sek, sőt wall streeeti Ízlésének megfelelő demokrá cia. De van egy újfajta igazi demokrácia.

Hogy ez a demokrácia hogy fest a való életben, ar- ranézve közöljük az alanti érdekes riportot a tehetséges magyar iró, Sarkadi Imre tollából:

Megváltozott egy valami tavaly óta a falun. Teljesen megváltozott. Az emberek panaszkodása tudniillik.

A parasztok azt - hiszem, j mindig panaszkodtak, mióta j világ a világ. Nyilván akkor is, amikor jól ment a dolguk. Az is, akinek sok földje volt, az is, akinek kevés, vagy semmi. Tizenöt, húsz évvel ezelőtt is az ember a tanya- világban, vagy falun járva különböző formában a panaszokat hallotta: nincs elég eső, vagy döglenek az állatok, olcsó a termény ára, drága az iparcikk ára — szegények panaszkodtak sóhajtva a mérhetetlen szegénységük ről, birtokosok az adóról, a kulákok pedig netán a cselédjeikre, hogy mindnek á körmére kell nézni, hogy fizetett ellenség az mind. A földosztás után is panaszkodtak a földhözjr.tottak, hogy nincs igájuk, nincs semmijük, sok a beadnivaló, ésatöbbi.

A múlt években, a szövetkezetek szervezésének az időszakában is panaszkodtak az emberek, de valamivel előre- haladottabbb társadalmi állapotok közt élvén már, leginkább az ügyintézésre. A panasz az ötvenes években már mindig ilyen volt: dehát miért nem lehet korpát kapni— hogy lehet az, hogy nincs, amikor van, hiszen terem.

A választás előtti héten utaztam néhány kilométert egy szekeres emberrel. Fel kérezkedtem a szekerére, felvett. Egy nagycsontu sárga lov^t hajtott, a szekéren nem volt semmi, hazafelé tartott Pécsről.

Kérdeztem, mi újság náluk. Azt mondta semmi. Egy darabig nem igen volt kedve be- j szólni. Aztán kérdezte, Pécs- ! ről jöttem-e. Mondtam, .Pestről.

— Hát ott milyen világ van?

—Javul ott is' a helyzet.

— Ott is? Hát még hol?

j —Gondolom maguknál is.

Mire aztán bizonyítékul —

rlevss msgye

Komárom megye

Vértessomlón alakult meg először az uj tanács. Első munkája: a község negyvenholdas részének vízgyűjtő mendencéjét kitisztítják, uj legelőt jelölnek ki, népboltot építenek és rövidesen hatvan bányász házába bevezetik a villanyt.

—Havannai dohányt termesztenek a nagybaráti állami gazdaságban. Az első próbálkozás sikerrel járt: egy holdon 11 mázsa 78 kiló el- söosztályu levél termett, amelyet már el is szállítottak a dohánybeváltóba.

—í/usz ezüstkalászos tan- folyamot és 48 különböző mezőgazdasági szakkört szerveztek Heves megyében a népfrontbizottságok és az újonnan megválasztott tanácsok. A tanfolyamokon és szakköröökört csaknem 500 gazda sajátítja el a korszerű földművelés, a termésátlagok növelésének tudományát.

vezetőségi tag is vagyok, ha benmaradnék még őszig, akkor bomlasztanám a csoportot, mert rám hallgatnak az emberek. Szóval az is baj, ha az emberre hallgatnak az emberek. Pedig biztosan nem azért hallgatnak rám, mert hazudok nekik. Kizártak.

Rámnézett a kocsiülésről.

— Na, hát ehhez mit szól?

— Úgy ám, a tagság! — kapok bele. — Hát nem apellált a tagságra? — kérdezem.

— Tudja, hány ember a tagság? — mosolyodott el. — Hét tagjuk van már. Pedig tavasszal 16 egyéni kivételével az egész falu a szövetkezetben volt. Csak tavaly őszszel hetvenen léptek ki— Hm...

Egyelőre el kellett ismernem, hogy a hallottak alapján őnáluk bizony nincs valami nagy javulás.

— És most— Kockáztattam meg a kérdést, várva, hogy a válasz erre is csak egy legyintés lesz — a választáskor? Megválasztják újra ezeket?

Döcögve nevetett.

— Hát mán hogy választanánk meg. Nem jelöltünk egyet se. Akárhogy erősköd- tek, mert az első jelölések után még meg is hamisították a népakaratot, csak kivittük újra kellett jelőlőőgyü- lés — egyiket se jelöltük. Mehetnek, amerre a part szakad.

— A csodába is bátyám — mondtam neki — hát akkor mégis csak van valami javulás maguknál? Hát mit beszél, hogy nincs?

— Hiszen most már majd lesz is — egyezett bele.

—Melyik község a maguké?

— Garé. (Baranya m. — Szerk.)

— Magát is jelölték,'* bátyám ?

—Engem is. — mondta kicsit zavartan, aztán hozzátette :

— Gondolom, leginkább a

szövetkezetből tavaly, meg i- dén kilépettek, kizártak biz- nak bennem.... »

Miért ?

— Hát... mit tudom én... tán, hogy majd uj szövetkezetét.... efféle.

— Csinálnak?

— Miért ne. Ha akarják. Nem léptem volna én onnan se ki, ha jól megy minden.

Egyszóval, most igy panaszkodnak a parasztok. Ha még nem is mindenütt, dehát már ez is valami.

A történet teljességéhez egyébként még az is hozzátartozik, hogy Garéban egyhangú választás történt va sárnap, s fél tízre leszavazott az egész falu. Megválasztottak tizenegy tanácstagot, a ; község szerint a legméltóbb, legderekabb, embereket. Aki- : két ismerek közülük a-okról ; nekem is ez a véleményem.

Sarkadi Imre

Győr megye

íogy lehet ez másként is, lozzákezdett egy történethez.

Azzal kezdte, hogy szövetkezeti tag volt most nyárig,1 imig kinem zárták. S igen •észletesen elmondta a kizá- •ása előzményeit.

— A községi bikagondozó iutalékot kapott a jó munká I ia miatt. Én ugyan nem ad- ;am volna neki, dehát ők úgy gélték. Kapott 1850 forintot.

A tanácselnök intézte el neki, neg a szövetkezeti elnökünk. Azokkal van jó barátságba. Mikor megkapta a jutalmat, ik hárman nekiálltak, kezdték meginni az áldomást. Be is rúgtak. Nem baj, had örüljenek. Igende, bejöttek a szövetkezetbe akkor este, volt att nekünk 43 hízónk. A szövetkezeti elnökünk meg azt mondta: na emberek, ittunk, jól mulattunk, marad még pénzed. Ongai? — Persze, hogy maradt neki, hát 1800 forintot csak nem lehet úgy elinni.— Na akkor azt mondja, vegyél egy hízót, ócsón megszámitom.

— Én is ott voltam, mert raktáros és igazgatósági tag voltam akkor a szövetkezet- j oen, tehát mit vitatkozzak velük, részegek voltak. Meg is alkuttak: a bikagondozó is i vett egyet a hízókból, a ta j nácselnök is — na, akkor j már én is veszek egyet, j mond a szövetkezeti elnök, ő j is vett. Az árát megállapította 700 forintba.

—Azok a hízók már a mázsán felül voltak. Csak úgy mondom, mert-hogy nálunk a hízónak való harmincnál van élősúlyba.

— Észreveszem ám harmadnap, hogy csakugyan nincs már o 11 a három hizó. A tanácselnök meg a a kanász, elszállították, papírral, engedéllyel, az elnök aláírásával.

— Ejnye, ez a bolond csakugyan eladta negyedár- ér? De nem is olyan bolond, mert ő maga is megvette, Szólok érte. Az igazgatóságnál tettem szóvá, az elnök meg mondott valami olyat, hogy megérdemel a tanácselnök egy kedvezményes hízót, annyit dolgozik a faluért. Aztán úgy gondolta biztosan, hogy akkor ő is megérdemli.

—De csak rámtámad, hogy: na, ha te igy, hát én majd másként.

— Attól kezdve nem volt nekem nyugtom a szövetkezetben.

— Jó, ha itt a munka igy megy, ha engem nem hagynak békén — kilépek. Bejelentettem, hogy ősszel kilépek — ez a szabály, hogy elő re be kell jelenteni. De hozzátettem azt is, hogy ha változik a helyzet, ha más ve; zetés jön. akkor maradok. (Tudja, mit tettek erre? Ki- | zártak. Azt mondták: jogom ! volna ugyan kilépni, de én

Uj kórház létesült a Győr- "től messze fekvő Tét-ben. Az ötvenágyas kórháznak belgyógyászati. nőgyógyászati osztálya .szülészete lesz, ezenkívül röntgengép és jól felszerelt laboratórium segíti a gyógyítást.----