Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-31 / 13. szám
March 31, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ-28 Ha van az évnek olyan napja, amelyet több. mint száz esztendeje, minden magyar szivvel-lé- lekkel, megilletődéssel és büszkeséggel ünnepel, akkor e'z a nap: Március Idusa. Ez az a nap, amelyen minden magyar kegyelettel emlékszik meg Kossuth, Petőfi, Jókai és Táncsics szerepléséről és azokról a lettekről, amelyek 1848 március 15-ikét és az azt követő időszakot a magyar történelem ragyogó részévé avatták. Gyermek- és ifjúkorunk boldog évei alatt március 15-ike mindig kiemelkedő esemény volt. Az érsekuj vári községi katolikus főgimnáziumban, amelynek nyolc éven át rossz magaviseletü tanulója voltam, már februárban megkezdődtek a készülődések a nap méltó megünneplésére. Ezen a napon “nem volt iskola”, ami már magában is örvendetes eseménynek számított, de ez egyedül nem lett volna elegendő a nap méltatására. Ezért ünnepi programot kellett előkészíteni, amelynek kiemelkedő számai alapos előzetes megbeszéléseket és készülődéseket igényeltek. Maga a program évről-évre keveset változott. Reggel fél nyolckor ünnepi mise volt a Kossuth- téri nagytemplomban. Mise után a diáksereg a tanárok vezetésével a tornateremben gyűlt össze. Ott az igazgató megnyitó szavai után az énekkar elénekelte a Himnuszt. Következett egy szavalat, rendszerint Petőfi Talpra Magyar-ja, utána ünnepi beszéd, amelyet valamelyik tanár tartott, akit öblös hangja erre különösen alkalmassá avatott. Jött még egy szavalat, még egy elhangzása esetleg egy záróbeszéd, amelynek elhangzása után az ünnepi ruhába öltözött, nemzetiszinii kokárdákkal feldíszített diákok, a fent említett tanárok vezetésével, a már előzőleg feldíszített főtéri Kossuth szobor elé vonultak. A szobor előtt tulajdonképpen megismétlődtek a tornaterembeli események. A különbség az volt, hogy itt, az öblöshangu tanár helyett dr. Rabár Endre, királyiügyész tartott beszédet, ha ugyan erre Kukán polgármester alkalmat adott neki. A Talp!'« -Magyar-t megint elszavalta valaki, a Himnuszt másodszor is elénekelte a gimnáziumi énekkor és utána a diákok és polgárok serege rendben eloszlott, —rendben, örömmel és sietve, mert Az amerikai fasizmus u] bibliája Már — a reklám szerint — tizenkettedik kiadást ért meg John Beaty könyve, amelynek címe: “rihe Iron Curtain Over America” (Vasfüggöny Amerika felett). Zavaros, habajos, kelekótya förmedvény, fasiszta áltudományos hetven- kedés, kidüllesztett mellű hasafi-irás, antiszemita, anti-mindenes, de a mögötte rejlő törekvések mialt jelentős tünet. Cikornyás puffogásai között kihangzó jellegzetessége ennek a könyvnek, hogy mindenki gyanús neki, aki nem fasiszta — még Dulles is, akinek “szoros kapcsolatai voltak Alger Híss-el”! így hát még a könyv takart-szavu prospektusából is kihangzik szellemi beállítottsága. De az a célzata, hogy a Közép-Kelet “izzó elégedetlenséggel fordul kormányunk ellen, mert Amerikában ma nincs meg a kereszténység szellemi egységének elfogadása”, Izráelt és a zsidókat, a zsidó állam megalapítását okolva érte, jelzi, hogy mire kell neki a “keresztény szellem.” Nem kell azonban lekicsinyelni a könyvet. Fontosságát az Összefüggéseken belül kell megítélni. Most folyik a szervezkedés a mccarthysta erők egységesítésére, egyelőre minden esetre a külön csoportoknak közelebbhozására egymáshoz. A “Tízmillió amerikai” és a “For America” egy- gyéolvasztásával alakult uj szervezet élére xna- gasrangu katonatiszteket, politikusokat,* képviselőket, és a China Lobby: a nacionalista kínai érdekek kongresszusi kijáró szervezetének főembereit állították'. Az egyik ilyen magasrangu katonatiszt George E. Stratemeyer tábornok, a hadpereg légierejének volt Vezérkari főnöke s a koreai háborúban a távolkeleti légierő főparancsnoka, aki magasztaló levelet irt a könyv szerzőjének s vállalkozott arra, hogy ingyen előadói körútra megy, hogy a könyvet ajánlja s terjessze. Ez az a csoport, amely kérlelhetetlenül sürgeti a háborút a népi Kina és a Szovjet ellen. Ez az a csoport, amely ma, McCarthy ^személyes népszerűtlenségének, Re távolról sem a mccarthyzmus- nak mélypontján, nem hangoskodik ugyan Mc Carthy nevével, de voltaképpen az ő számára igyekszik előkészíteni a terepet. Ez az a csoport, amelyiknek szemében mindenki gyanús, aki nem fasiszta, mindenki megbízhatatlan,— még Dulles is, még Eisenhower elnök is. MÁRCIUS! EMLÉKEK Irta; EHN az idő délre járt és az ünneplők apraja-nagyja ilyenkor már prózai dolgokra, például ebédre gondolt. A délután eseménytelenül telt el, de mire besötétedett az ablakokban kigyultak a gyertyák és jaj volt annak a fekete-sárga árulónak, aki a kivilágításból nem vette ki a részét. Mi, lelkiismeretes diákok, ilyen labancokkal szemben, hazafias kötelességgel használtuk parittyáinkat és másnap a város üvegezői túlóráztak szerte a városban. A sok egyforma március 15-ike közül egy mélyen belevésődött az emlékezetembe... A nagy ünnep előtti napon osztálytársam és testi-lelki pajtásom, Lapka Béla, leadta a jelszót: “Hívd össze a fiukat.” A “fiuk” szükebb, bizalmas társaságot képeztek, amely szükség esetén az osztály nem-hivatalos, de nagyon ‘hatásos intéző bizottságát alkotta. Közvetlen ebéd után együtt voltak a “fiuk”. Kettőnkön kívül ott volt Gráf Jenő, aki az első világháborúban esett el. Ott volt a tehetséges Shvartz Pável, akit a nyilasok •“Pesten, nyílt utcán vertek agyon. És ott volt Klein Arnold, akit később orvos korában, a jó- lelkü felföldi parasztok trágya dombok alatt rej- tőztettek a nyilasok alól. Lapka leadta a jelentést. Aznap reggel, amikor a református és zsidó osztálytársak távollétében, a katolikus diákok misére gyűltek össze, Kukán Géza, a polgármester fia, uj jelszót adott ki: a hazafias ünnepnapokon- többé nem szabad zsidó diákokat szerephez juttatni, mert a zsidó nem vallás, hanem faj és igy nem iehet magyar! Nehéz lenne leírnom, hogy a katolikus Lapka szavai milyen hatást idéztek elő. Ady szavaival élve, külön-külön felhangzott a kérdés: “Én nem vagyok magyar?”. . . Ott ültek a fiuk, egyenkint azzal a mély meggyőződéssel, hogy magyarságuk minden tíizpróbát kiállna; hogy minden áldozatra W. E. B. Ou Bois üzenete Dr. Dubois, a nagy tudós, békeharcos üdvözlete a magyar néphez: üdvözletem és legjobb kívánságaim a magyar nemzetnek a szabad demokráciába való küzdelmes, de győztes emelkedésében. Láttom a küzdelem kezdetét, amelyet Magyar- ország vívott 1893-ban, hogy független nemzetté váljon. Tudom, mily nagy volt a küzdelem ettől az időtől fogva és azt is, milyen gyönyörű eredményeket értek el. Változatlan reményemet helyezem a további sikerekbe. W. E. B. DuBois, s. k. Ha majd a bőség kosarából Mindenki egyaránt vehet. Ha majd a jognak asztalánál Mind egyaránt foglal helyet Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán . . . Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, Mert itt van már Kánaán! Petőfi ★ Vetetek száguld, vív, ujjong a lelkem: Véreim, magyar proletárok! Ady készen állnak, amikor a magyar érdekek megvédéséről van szó, — szemben egy osztálytárs, egy barát hihetetlennek hangzó vádjával: "zsidó nem lehet magyar!” Nyolc-tiz évvel később, amikor én már Amerikában voltam, kitört az első világháború. Utána következett a gyilkos Horthy-időszak a Numerus Clausus-szal, Orgovánnyal, Héjjahsal, gyáva darutollasokkal. Ezt a még ennél is sötétebb nyilas korszak követte, amelynek 600 ezer ártatlan magyar zsidó esett áldozatul — és sok római katolikus is, köztük Lapka Béla pajtásom, akik nem -úsztak az árral és nem voltak hajlandók a pribékek közé beállni. Ezt a sötét, középkort is meg- szégyenitő korszakot elsöpörte a diadalmas Vörös Hadsereg, amely felszabadította Magyarországot és a magyar népet és 1948 március 15-én, első Ízben 34 év után, megint magyar földön ünnepelhettem ezt az örömteli napot. Ezen a napon 100 éves évfordulót ünnepelt Magyarország. Budapesten, a ragyogóan feldíszített Kossuth-téren, pesti munkások és vidéki parasztok küldöttségei, az intellektuelek csoportjaival együtt vonultak a parlament elé, hogy meghallgassák az országvezetők beszédeit. Több. mint egy negyed millió ember, legtöbbje színes nemzeti viseletben, ünnepelte a napot és dübörgő helyesléssel válaszolt a Szabadság, Egyenlőség. Testvériség jelszavára. Visszamelékeztem az agyvérzésben elhalt Kukán Géza uszító szavaira, a mártírhalált szenvedett Lapka, Gráf, Shvartz pajtásaimra és a többi keresztény és zsidó áldozatokra és könnyes szemekkel, meghatódva állapítottam meg: Haladtunk előre... A véletlen úgy hozta, hogy a “fiuk” közül egyedül én maradtam életben, egyedül én voltam része a ünneplő tömegnek, a felszabadult magyar földön, ahol nincsenek többé grófok, bárók, nagybankárok. nincsenek darut lasok és nyilasok és nincs megkülönbörte munkás és gyáros, paraszt és földesül', zsidó ‘ nem-zsidó között. Haladtunk előre... Az értékeket, amiket a nagy haladás hozott, a magyar nép meg fogja védeni! A 018 fextilszakszervezet-Matusowrót A CIO textilmunkások szakszervezetének hivatalos lapja, a “Textile Labor”, vezércikkben foglalkozik a Matusow-üggyel s többek között ezeket Írja: x~ “A Matusow-ügyben nem az látszik számunkra fontosnak, hogy mikor és mennyit hazudott, hanem az a nagy fogadtatás, amelyben az igazságügyminisztérium részesítette, amikor ellenérték fejében hazudott. Ez meglehetősen szerencsétlen fényt vet magára az igazságszolgáltatásra. “Világos, hogy a szövetségi hatóságok, amelyek Matusowot felhasználták, a következő vonal mentén dolgoztak valahogy: azok, akiket mi vádolunk, bűnösek és börtönben a helyük. Elítélésükhöz bizonyos bizonyítékokra van szükségünk. Hajkurásszunk addig, amig meg nem találjuk azt a bizonyítékot, amire szükségünk van. Az ilyesmi természetes szereposztás Matusowok, Crouch-ok, Budenz-ek és mások számára, akiknek foglalkozása a tanúskodás. “Legfőbb ideje, hogy valamennyien emlékezetünkbe idézzük, hogy igazságügyminisztériumot és minden néven nevezendő közvádló ügyészeket nem. azért tartunk, hogy általuk elítéltessünk embereket, hanem azért, hogy a köz érdekét megvédj ük. Ezeknek éppenugy felette kell állnia a rendőröknek, mint a rablóknak és a leghatározottabban nem azért vannak, hogy Matusow- féle vallomásokat gyártsanak úgy, hogy azok a tények és adatok előre elgondolt szövedékébe pontosan belepasszoljanak. Ha a Matusow-ügy erre világot vet, valamennyien nagyobb biztonságban fogunk élni.” A nép hiszen, a nép remél; Az igaz ügy nem veszhet el. Megdördül az isten szava, S a zsarnokoknak bukni kell Egy emberért a milliók Nem húzhatnak nehéz igát Vagy felszakad minden bilincs Vagy összeomlik a világ! Medgyes Lajos v ★ “Ki minket üldöz szivét vágja ki Ki minket nem ért, önmagát gyaíázza! Ady
