Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-07 / 14. szám

EGYHÁZI VEZETŐK LEVELE EISENHOWER ELNÖKHÖZ a békéért Tizennégy protestáns egyházi vezető személyiség fordult sürgető szóval Eisenhower elnökhöz, hogy “ál­lítsa meg a jelenlegi áramlatot, amely atomháború felé sodor.” Ezek a kiváló egyházi férfiak levélben fordultak az Elnökhöz és perbeszálltak a Fehér Ház tanácsadói­val, akik teljes méretű háborút hirdetnek a Kínai Nép- köztársaság ipari berendése ellen. Igen megszívlelendő tények állnak a levélben: “Megütköztünk azon, Elnök Ur, hogy ezek a ta­nácsadók azt sürgetik öntől, aki mindig a béke mellett volt, hogy egyezzen bele a teljes méretű háborúba és atombombák használatába. Ez a felelőtlen politika az amerikai kormányt -és az amerikai népet az egész vi­lág szemében agresszornak tenné.” A levél aláírói A levelet a következők írták alá: Norman B. Nash, massachusettsi protestáns episz- kopális püspök. John Wesley Lord, a metodista egyház bostoni körzetének püspöke. Rev. dr. John A. Mackay, a princetoni teológiai szeminárium elnöke. Charles K. Gilbert, newyorki nyug. protestáns episzkopális püs­pök. Rev. Guy Emery Shippler, a “The Churchman” Watchman-Examiner” szerkesztője. Rev. J. Tremayne Copplestone, a metodista “Zions Herald” szerkesztője. Rev. dr. Phillips Packer Elliott, lelkipásztor, First Presbyterian Church, Brooklyn. Emerson Hugue La- lone, a “The Universalist Leader” szerkesztője. Rev. dr. John Howland Lathrop, lelkész, First Unitarian Church, Brooklyn. Clarence Pickett, az American Friends Service Committee tiszteletbeli titkára. W. Stanley Rycroft, a preszbiteriánus egyház USA-ban működő külföldi missziói latinamerikai hivatalának tit­kára. John C. Slemp, a baptista “Missions” szerkesz­tője. Stanley I. Stuber, a japán nemzetközi keresztény egyetemi alapítvány főtitkára. A levél többi részei “Mi, alulírott lelkészek, világiak és protestáns lap­szerkesztők, egyénileg irva, mélységes felindulással lát­juk Washingtonban a háború felé sodró irányzatot. A New York Times 1955 március 26. száma sze­rint. hivatalos körökben az a meggyőződés, hogy Orosz­ország nem kívánja megkockáztatni az általános hábo­rút’ és ‘a vörös Kina kerülni óhajtja, hogy általános háborúba bonyolódjon.’ “Hát akkor miért kezdjünk mi teljes méretű hábo­rút a kínai anyaország ellen? Hogyan remélheti a kor­mány — kérdezzük mi —, hogy a nép egységesen áll­jon mögötte? Milliószámra vannak derék amerikaiak, akiknek keresztényi lelkiismerete sohasem tűrne el ilyen akciót. “Tanácsadói azt mondják, hogy bennünket a ‘be­csület köt’ Quemoy és Matszu védelmére s ehhez csak egy ut vezet: ‘Kina szétzúzása’. Arról is beszélnek, hogy Csang Kaj-seket meg kell védenünk ‘tekintélyének el­vesztése ellen.’ Meggyőződésünk szerint Csang Kaj-sek tekintélyének megvédésére az egész világra kiterjedő atomháborút megkockáztatni nemcsak őrültség volna, hanem a legnagyobb méretű bűncselekmény is. A hábo­rút megelőző háború mellett szóló érvek hihetetlenül gyatrák és sántikálnak. A ‘Kina szétzúzása’ tervének előmozdítói azt jósolják, hogy Oroszország nem megy be ilyen háborúba. “Amint ön emlékezni fog, tévedtek katonai szak­értőink a kínai kérdésben 1950-ben. Attól tartunk, hogy most ismét bakot lőnek. Miért maradna kívül a háborún Oroszország, akit ugyancsak szerződéssel alátámasztott ‘becsület köt’ és miért nézné tétlenül, hogy szövetsége­sét atombombák pusztítják el? “Egyetértünk a N. Y. Times vezércikkével, amely azt mondja: ‘Ideje, hogy washingtoni tüzevőink. akár a Pentagonban, akár máshol, elcsöndesedjenek.’ Mint keresztények tudjuk, hogy a háború maga nem hoz megoldást, ön maga is azt mondta nemrég, hogy ‘nincs más lehetőség, mint a béke’ és hogy ‘az atomháború túlságosan borzalmas az emberekre nézve, semmint el tudják viselni vagy gyakorolják: kell valami megol­dást találni.’ “Ha atomháborúba tévedünk, nem lesz se győző, sem sok túlélő. A megoldás egyetlen útja a további érdekellentétek rendezésére a tárgyalás. “Könyörgünk, Elnök Ur, folytassa békemunkáját, állítsa meg a háború felé sodródást, követelje, hogy a nemzetek békésen rendezzék differenciáikat. Ma nem az a probléma, hogy Csang Kaj-sek tekintélyét meg­védj Ük, hanem az, hogy civilizációnkat megőrizzük.” Vol. IV. No. 14. Thursday, April 7, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly by the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th sCat the P. O. of New York, n7 Y. under the Act of March 2, — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952---- -----------===== ___ (■*- INTÉZET * ) A UAW konvenció mérlege E hét elején lezárult az au­tóipari munkások szakszerve­zetének (UAW-CIO) konven­ciója Clevelandon. Ez a kon­venció Hűen tükrözte vissza az amerikai munkásokat fog­lalkoztató problémákat, kife­jezésre juttatta azokat az erőket, amelyek egyrészt az amerikai munkásokat a nagy­ipar politikai gépezetéhez kö­tik,, de másrészt visszatük­rözte azokat az erőket is, amelyek £ munkásságot ettől ellenkező irányba, a politikai \ függetlenség, illetve önálló munkáspolitika i r á n y á ba kényszerítik. A konvenció utolsó napjain kerültek tárgyalás és szava­zás alá az autóipari munkás- j ság — helyesebben a vezé- [ reik— politikai nézeteit kife­jezésre juttató határozati ja-' vasiatok. Ezek közül egy egyik leg-! fontosabb az’ volt, amely jövő tavaszra országos konferenciát ' javasol a munkáság, dolgozó farme­rek, és liberálisok képvise­lőinek bevonásával az 1956-iki elnökválasztásra való felkészülésre. Ez a javaslat nyilván csi­rájává válhat egy olyan meg­mozdulásnak. amely 1956-ban a demokrata párton belül leg­alább részben kifejezésre jut­tathatja a nép érdekeit és j azon túlmenően a rég esedé- i kés farmer labor párt kiala­kulására vezethet 1956-60 között. A javaslat szerint minden városban, ahol a UAW-nak fiókja van, önálló politikai akciógépezetet kell létesíteni. A dolgozók érdekeik meg­felelő javaslatokat fogadtak el a konvenció utolsó óráiban a következő életbevágóan | fontos kérdésekben: Az önműködő gépek beve- j zetésével (automation) kap-j csolatban követelik a rövi- debb munkahetet (amely a Ford Local 600 progressziv- jeinek régi követelése — Szerk.) szövetségi, állami és helyi törvényhozási intéz­kedések az állandó munka- alkalmak biztosítására. EL­LENZIK A KÖTELEZŐ KA­TONAI SZOLGÁLATOT (U- MT — Universal Military; Training), mélyreható válto­zásokat sürgettek a McCar- ran- Walter féle igazságtalan 'bevándorlási törvényben. A polgárjogok védelméről szóló javaslatra olyan késő került sor, hogy már nem volt idő szavazásra és igy ezt a végrehajtó bizottság elé utal­ták. E javaslatban követelték a “belső biztonsági törvény” ama szakaszainak visszavo­nását, amely korlátozza a szó­lás és gyülekezési szabadsá­got. “A Smith törvény értelmé­ben perbefognak embereket, nem azért, amit tesznek, ha­nem azért, amit mondanak.” Elitélték a Humphrey- Brownell féle antikommunis- ta törvényt, amely “jóformán kormányengedélyhez köti az uniók életét.’ Támogatták Humphrey szenátor javaslatát arra, hogy kongresszusi vizsgálatot indítsanak a SZABADSÁG- JOGOK ALÁÁSÁSA ügyé­ben. A külpoltikai kérdésekkel foglalkozó javaslat volt az, amelyben leginkább felszínre került a munkásvezérek la­ka iszerepe Wall Street politi­kájában. A javaslat helybenhagyta a német imperializmus fel- támasztását jelentő nyugat­németországi ujrafegyverke- vést. Támogatják Formóza védelmét, amelynek ürügye alatt a Knowland-China Lob­by a tábornokok klikkjével a í legveszedelmesebb háborús: uszítást folytatja. Nehogy azonban órájuk is rá lehessen sütni a háborúsj uszítás bélyegét, a javaslat­ban elítélték a “megelőző há­ború” elvét, sürgettek egy j pozitív békeoffenzivát és a “Négy Nagy” vezetőinek konferenciáját, amelyen "az erő állásából” tárgyalnánk a szovjet képviselőivel. A konferencia egyik leg­érdekesebb mozzanata az al- elnökök választása volt, ame­lyen a delegátusok egy részé­nek követelésére Stellate* a 600 local elnöke ott a konven­ción elfogadta a jelölést, bár Reutherék nem jelölték. Az elérhető összes, kb. 11,000 szavazatból Stellato közel 4000 szavazatot kapott. Prog­resszív delegátusok javasla­tára egy négert is jelöltek, Nat Turnert, aki több mint 1000 szavazatot kapott, két- szerannyit mint amennyit ed- digelé egy néger valaha i3 kapott a UAW konvencióján. Negativ oldalai mellett a kenvenció fontos mérföldkö­ve az amerikai munkásmoz­galomnak. Az események olyan sebességgel és olyan irányba haladnak, amely lehe­tővé fogja tenni az amerikai autóipari munkásoknak, hogy a konvenció pozitív eredmé­nyeit további előrehaladásuk­ra használják fel s a negatí­vokat pedig kiküszöböljék. •IjCffujabh hírek • Churchill lemondott —­Eden az utóda LONDON. — Winston Chur­chill, aki néhány hónappal ez­előtt ünnepelte 80-ik születés­napját, benyújtotta Erzsébet ki­rálynőhöz lemondását a minisz­terelnökségi tisztségről. Utóda Anthony Eden, az 57 éves kül- U- ügyminiszter lett. EGYÉB FEJLEMÉNYEK: TEHERÁN. — Zahedi tábornok, Irán véreskezü diktá­tora, “betegségére” való tekintettel lemondott. A második világháború alatt Zahedi a nácik ügynöke volt Iránban. CHICAGO. — Az itteni polgármesterválasztáson Daley, a demokrata jelölt kb. 125,000 szavazattöbbséggel győzött Merriam, republikánus fölött. WASHINGTON. — Amerika, Anglia és Franciaország közös nyilatkozatot adott ki, mely szerint nem fogják elis­merni az osztrák-szovjet békeszerződést, ha az állandó sem­legességre kötelezné Ausztriát. Helyreigazítás Carney tagad Lapunk március Bl-iki számának 15-ik oldalán John Taylor Szabó szép cikkébe: “Évfordulóra”, sajnálatos té­vedés csúszott be. A cikk utolsó sorában “Bort, búzát, békességet” helyett elnézés folytán “Bort, búzát és egész­séget” lett szedve. Országos felzúdulás követ­te Carney admirális nyilatko­zatát a múlt héten amelybe a háborút jósolt április közepi - re. Carney most tagadja, hogy ő kínai támadást j '»sole volna.

Next

/
Thumbnails
Contents