Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-03 / 9. szám
March B, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7 Hears! Interjúja Kruscsevvel (Folytatás az első oldalról) semmi sem jön ki, mert a Szovjetunió sohasem hátrál meg a fenyegetése k előtt. Ha az amerikai kormány akar valamit a Szovjetuniótól, akkor ezt csak normális kapcsolatok alapjáán, normális kereskedelem alapján kaphatja meg. ö Kruscsev, bízik abban, hogy akadnak erők, meglesz a józan ész ahhoz, hogy kivívják országaink kapcsolatainak megjavulását. Ami őt illeti, ő az egészséges kapcsolatok, a normális kereskedelem, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem fejlesztése mellett van. Kingsbury Smith közli, hogy amerikai vezetők véleménye szerint ők olyan pozíciók alapján tettek kísérletet a Szovjetunióval való kölcsönös meg- . értés létrehozására, aihelynek véleményük szerint a gyengeség pozíciói voltak, és úgy találták, hogy ez lehetetlen. Talán ez vezette őket arra a gondolatra, hogy ha van is valamilyen remény a Szovjetunióval való rendezés elérésére, akkor a Nyugatnak elsősorban olyan helyzet megteremtésére kell törekednie, amelyet az amerikai vezetők megközelítő erőegyensúly pozíciójának t e k inthetnének. Az Egyesült Államok nyomban a háború után leszerelt. Ezzel szemben. azok az információk, amelyek az amerikai vezetők rendelkezésére álltak, olyan vélekedésre adtak nekik alapot, hogy a Szovjetunió nem követett ugyanilyen tempót a leszerelésben. Hearst megjegyzi, hogy az amerikaiak jóakaratot tanúsítottak a háború idején, például a kölcsönbérlet terén, (lend lease), továbbá azzaal a javaslatukkal, hogy a Szov(< >> “LUDAS MATYI” gyönyörű magyar színes film KÉT NAPIG szombaton, márc. 5- és vasárnap márc. 6-án délután 3.45-kor POLONIA KLUB 219 Second Ave., 14-ik utca BELÉPTIDÍJ nincs jetunió és a népi demokratikus országok használják ki a Marshall-terv előnyeit. Kingsbury Smith a továbbiakban azt mondja, hogy véleménye szerint az amerikai vezetők nem óhajtjáák rákényszeríteni saját akara tukat a Szovjetunióra, illetve nem akarnak kizsarolni tőle valamit, ők mindenekelőtt békét és barátságot akarnak a Szovjetunióval. Hearst hozzáteszi, hogy sem az amerikai alkotmányban, sem a kiváló amerikai vezetők és gondolkodók müveiben nincs semmi olyasmi, mint Leninek és Marxnak az a tanítása, hogy a két rendszer ossz eegyeztethetetlen, hogy az egyiknek közülük el kell pusztulnia. Ez egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek aggasztják az amerikaiakat, mivel ők úgy vélekednek, hogy a Szovjetunió hosz- szulejáratú terveiben ez a tanítás tükröződik. A Szovjetunió békepolitikája N. Sz Kruscsev megjegyzi, hogy erő pozíciója és a gyengeség pozíciója természetesen különböző dolgok. A szovjet emberek elismerik, hogy mindert országnak jogában áll és kell is gondolnia saját biztonságára és olyan fegyveres erők létrehozására, amelyek biztosítják biztonságát. De, amiről Kingsbury Smith beszélt, az az erők egyensúlya, Churchill viszont, majd Dul- i les is az “erőpolitika" jelsza- , vával állt elő. Ez pedig^azt jelent, hogy az egyik fél rá akarja kényszeríteni salát akaratát másokra, erősebb akar lenni másoknál. Ez a politika komoly veszélyeket rejt magában. Ha az egyik fél növeli erejét a másik fél kénytelen ugyanezt tenni, ami | csak azt eredményezi, hogy a légkör izzóbbá válik, ő, Krus- j csev úgy véli, hogy az “erőpolitika’ hibás politika, mert egy újabb háború kirobbanó | sának veszélyét rejti magá- j ban. Ami pedig azokat a meg- ; jegyzéseket illeti, hogy a há- I ború után az Egyesült Álla- ' mok demobilizált, a SzovHA MIAMIBA JÖN, keresse fel a MAGYAR AMERIKAI KULTUR KLUBOT, amely 3901 N. W. Second Avenue alatt van. Nyitva minden nap, hétfő kivételével Szombat és vasárnap HORVÁTH BÉLA cigánykirály zenekara játszik A konyna a hires Mrs. GROSS (özv. Hönigné) vezetése alatt a legfinomabb magyar ételekkel és süteményekkel várja a vendégeket MŰSOROS ELŐADÁSOK jetunió pedig nem tette meg ezt, ő Kruscsev, szeretne rámutatni először is arra, hogy mig Amerika vesztesége az elmúlt háborúban néhány tízezer ember volt, addig a Szovjetunió veszteségei miliókat tett ki. Miről tanúskodik ez? Ez arról tanúskodik, hogy a háború alat az egész Szovjetuniót, az egész országot mozgósították. A háború befe jezése után a szovjet fegyveres erőket demobilizálták. Csupán annyit hagytak meg, amennyit az ország biztonsága szükségessé tesz. Ha a reális tényekből in- j dúlunk ki, ezek nem igazolják azokat a kijelentéseket, ame-! lyeket Hearst tett és amelyeket nem ritkán tesznek más nyugati személyiségek is nevezetesen, hogy a Szovjetunió nagyobb fegveres erőket tartott meg, mint a Nyugat és hogy ezek a fegyveres erők fenyegetést jelentenek. Á Szovjetunió nem akart azok kárára eljárni, akik szövetségesei voltak a hitleriz- mus ellen vívott harcban. Ismeretes, hogy öt évvel ezelőtt az Egyesült Államok kevésbé volt mozgósítva, mint most. Ha a Szovjetunió meg akarta volna támadni a Nyugatot, akkor kellet volna ezt megtennie. A Szovjetunió azonban nem tette ezt. Miért? Azért, mert a Szovjetunió békés ország, azért mert a szovjet emberek ellenzik a háborút, bár meg fogják véd- ni országukat ha megtámadják. és nem kétséges, hogy mindent el fognak követni a támadók szétzúzására. A történelem tapasztalatai ezt bizonyítják. Ami kölcsön és bérlet kérdését illeti, tagadhatatlan, hogy ez jelentős segítséget nyújtott a háború alatt. Helytelen volna ezt tagadni. De ő, Kruscsev, szeretné emlékeztetni beszélgető partnereit arra, hogy a Szovjetunió vérrel fizetett a kölcsönért és bérletért. Semmiféle arannyal, semmiféle áruval nem lehet KRUMPLI CUKOR h!P°ROT H - n á Z ° falható) Megérkezett a friss importált MÁK, LEKVÁR, DIÓ, MANDULA. Igazi MAGYAR édes nemes rózsa PAPRIKA, pergetett ZITA AKÁC MÉZ,. — HUNYADI JANOS ÁSVÁNYVÍZ, KILÓS mérlegek, zománcozott edények, gyurótáblak és sokezer más konyha felszerelés — KÉRJEN INGYEN ÁRJEGYZÉKET! — H DATII & CAN 1577 1st Ave., New York 28, N.Y. . HU I n €X ÜUH Telefon: REgent 4-1110 Postai rendeléseket $3~on felül pontosan szállítunk! megfizetni azt a vért, amelyet a szovjet nép a közös^ ü- gyért vivott harcban ontott. A hitleri Németország ellen vivott közös amerikai partnereiknek a szovjet emberek elmondhatják magukról, hogy önfeláldozóan és becsületesen harcoltak a közös elelnség ellen és kivívták a győzelmet. A “Marshall-tervről” már sok szó esett. A szovjet emberek úgy vélték és úgy vélik, hogy a “Marshall-terv”- nek politikai céllal voltak az anyagi segítség látszatával ellenőrzés alá vonjanak, alárendeltté tegyenek más országokat. De mig ezt el lehetett érni Görögországban, vagy valamely más országban, addig a Szovjetunió nem adta és soha nem adja oda függetlenségét k o l,b ászért vagy egyéb árukért. A két rendszer egymás mellett élése Térjünk rá a kapitalista és szocialista rendszer békés egymás mellett élésének kérdésére. Az egymás mellett élés kérdése természetesen igen nagy kérdés. Az a tény, hogy ma egyidejűleg léteznek egyfelől a kapitalista Amerika, a kapitalista Anglia és más kapitalista országok, másfelől a Szovjetunió, a Kinai Népköztársaság és más népi demokratikus országok, amelyekben a népgazdaságot szocialista elvek alapján vezetik, önmagáért beszél. Valamennyien ezen a földön élünk és nincs hová mennünk, — jegyzi meg N. Sz. Kruscsev. Önök a kommunizmus és a szocializmus ellen vannak, mi — a kapitalizmus ellen. Mi a szocializmus elvei alapján épitjük és fejlesztjük gazdaságunkat. önök azt akarják, hogy a gazdaság kapitalista elvek szerint épüljön. Mi erre ezt mondjuk: Építsék maguknak egészséggel, de minket ne zavarjanak. A helyzet úgy alakult, hogy a világon egyidejűleg két rendszer létezik. Lehet, hogy önök ezt az isten rendelésének tulajdonítják. Mi azt tartjuk, hogy ez a történelmi fejlődés eredménye. önök úgy vélekednek, hogy a kapitalizmus megin- gathattlan, hogy a jövő a kapitalista rendszeré. Mi a magunk részéről úgy vélekedünk, hogy a kommunizmus legyőzhetetlen és a jövő a komunista rendszeré. Ez két ellentétes álláspont. Ha felteszik a kérdést, mennyire lehet tartós ez az egymás mellet élés, akkor azt kell mondani, hogy ez a |ör- ténelmi körülményektől, a tör- ténnelmi fejlődéstől függ majd. A-szovjet emberek véleménye szerint egy nép nem kényszerítheti rá saját államrendjét egy másik népre. Ha az amerikia nép inkább kapitalista viszonyok között akar élni, ám legyen, senki nem fogja ebben akadályozni. Én mint kommunista — a kommunistákkal érzek együtt. Beszélgető pártnereink a ka- pitalistáákal éreznek együtt, sőt ők maguk is kapitalisták. Mégis békés beszélgetést folytatunk. Ha ez lehetséges ekörül az asztal körül, akkor, az ő, Kruscsev véleménye szerint, épugy lehetséges a két rendszer, a kapitalista és a szocialista rendszer viszonylatában is. Hearst megjegyzi, hogy diplomáciai sikon a Szovjetunió és az Egyesült Államok állandóan együtt van a UN-ben. N. Sz. Kruscsev egyetért | ezzel, majd azt mondja, hogy ' beszélgető partnere természe- | tesen azt tartják, hogy a kapitalizmus fog győzni. A szovjet emberek azt tartják, hogy a kommunizmus fog győzni. Hogy mikor következik ez be, az nem ismeretes. Ami az Egyesült Államok jövő fejlődését illeti, ez magától az amerikai néptől függ és ezt a kérdést senki nem döntheti el az amerikai nép helyett. Második Miklós cár j tiz évvel az októberi forradalom előtt valósziniileg azt tartotta, hogy trónja megdönthetetlen, hogy örökké tart. Ezzel szemben tiz év múltán nyoma sem maradt, s emellett az orosz cárizmust nem amerikai, hanem orosz munkások és parasztok döntötték meg. Ki tudja, hogyan haladnak majd az események más országokban, például az Egyesült Államokban. Amerikában I van erős munkásosztály és ; előbb vagy utóbb felemeli szavát. De annak a kérdésnek az eldöntése, hogy milyen rendszer győz maid az Egyesült Államokban, az amerikai nép- rd és csak az amerikai népre tartozik. ő Kruscsev, úgy látja, hogy az amerikai politikusok nagyon világosan megértik mindezt, de helytelen értelmezést adnak az egymás mellett élés elvének, hogy a Szov- jenunió ellen hangolják az amerikai nép többségét és megpróbálják meggy ózni őket arról, hogy a Szovjetunió háborút akar. Ez a Szovjetunió megrágalmazása. A szovjet emberek a két rendszer tartós egymás mellett élésének hívei. Hearst közli, hogy N. Sz Krucsevnek azal a kijelentésével kapcsoltában, amely szerint e kérdés megoldását magára az amerikai népre ke!l bízni, ő Hearst, szeretné megjegyezni, hogy éppen az amerikai népnek minden egyes választáson alkalma is nyílik a szóbanforgó kérdés eldöntésére. A maga részéről ugyanezt szeretné mondani az orosz népről is, nevezetesen azt, hogy a Szovjetunió belső rendszerének kérdését magának az orosz népnek kell eldöntenie. Természetesen ő, Hearst, nem vállalkozik annak megjóslására milyen lesz a végső döntés.
