Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-03 / 9. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 3, 1955 Olvasóink Írják... A hintáról, trágyadombról MHBK-ról és egyebekről Ladejinsky tényleges szerepe Japánban Tiltakozik a Rákóczi név eltemetése ellen Tisztelt Szerkesztőség! Önök mint magyarok nem veszik észre, hogy a két magyar betegsegélyző a Verho- vay és Rákóczy egyesülésénél a halhatatlan Rákóczy nevet halottá akarják tenni? Egyszer régeben Deák szerkesztő irt egy cikket ebben az ügyben. Most nincs rá szükség megvédeni a Rákóczi szellemet és a Rákóczi nevet? Egyesüljön a két egylet pénztára és tagsága, de ne temessék el a magyar érzést. A Rákóczi Szemlébe csak a gyakorlott irók cikkeit teszik be, az ellenvéleményt nem nyomtatják ki — legfeljebb azét, akinek véleményét az egyletnél betöltött magas tisztsége miatt nem tudják agyonhallgatni. A legutóbbi Rákóczi \ nak fizetnie. És itt jött be Ladejinsky ur igazi szerepe. Ő volt az, aki mint tokiói amerikai agrárattasé kidolgozta azt a tervet, melynek alapján Japán 480 millió dollár áru gabonát vásárolt Amerikától. Ennek egyrészét természetesen mi, amerikai adófizető polgárok fizettük ki adóinkkal a Japánnak adott pénzügyi “előleg'? formájában. De jelentékeny részét a japán kormánynak, helyesebben a japán népnek kellett kiizzadnia. És mit csináltak Dulles urék a Japántól kapott pénzzel? Erre a rövid de velős válasz a N. Y. Times január 12-iki számában található: “US WHEAT HELPS ARMING OF JAPAN.” Ami magyarul azt jelenti, hogy “Az amerikai búza segít Japán felfegyverzésében.” Hát ez volt a lényege Ladejinsky ur tokiói szereplésének. Ennek alapján fújták fel a tőkés lapok Ladejinskyt, mint “a japán parasztság jótevőjét’. Ladejinsky sohasem volt és most sem más, mint Wall Street első számú agrár vigéce az ázsiai országokban. Ne legyünk naivak azt elképzelni, hogy Stassen, ez az ősreakciós republikánus, egy igazi, néppel érző agrárreformert küld majd el Vietnamba! Dullesék azt az országot is fel akarják fegyverezni és most odaküldték Ladejinskyt, hogy dolgozon ki a Japánban kidolgozotthoz hasonló tervet, melynek révén az Amerikából importált élelmiszerek és és egyéb cikkek árából felfegyverezzék e sokat szenvedett gyarmati ország népét. Remélem a mi nagyszerű rovatiróink, Geréb és Eörsi, ezentúl maid jobban belenéznek a wall streeti lovak szájába, legyen annak “Ladejinsky” vagy bármi más a neve. Kiss Péter Tisztelt Szerkesztőség! Engedjék meg, hogy hozzászóljak két, különben igen érdekes és tanulságos cikkhez, melyekben lapunk külmunka társai Ladejinsky szerepével foglalkoztak. Az egyik cikk Geréb Józsefé volt a lap február 3-iki számában “A Ladejinsky eset” címmel. A másik Eörsi Béla cikke a lap február 24-iki számában. Az az érzésem, hogy a tőkéssajtónak sikerült mindkét kiváló külmunka- társsal hamis, félrevezető propagandát lenyeltetni Ladejinsky szerepét illetőleg. Ha Ladejinskvről mint földosztóról. vagy mint a földreform hívéről és tervezőjéről beszélünk, akkor azt csak oly értelemben tehetjük, mint amilyen értelemben Horthyról beszélhetünk, mint “földosztóról”. Az olyan földreform, amely nem hoz lényeges javulást a parasztság sorsában, viszont lényeges javulást a nagybirtokosoknak s nagyiparosoknak, azt nem lehet igazi földreformnak nevezni. Geréb József azt irta cikkében, hogy Ladejinsky olyan földreformot ajánlatott vágy vitt véghez Japánban, “aminőt a kommunisták ajánlanak”. Eörsi meg éppenséggel azt irta, hogy Ladejinsky ‘a japán földmivelők jótevőié”! Azt mindenki tudja, hogy amikor a kommunisták földreformot hajtanak végre, abból kevés öröme van a burzsoáziának. A földet elveszik a nagybirtokosoktól és névlegés áron, könnyű feltételek mellett eladják annak, aki azt műveli. > Hogy fest ezzel szemben Ladejinsky földreformja Japánban? Mindenekelőtt azzal kell kezdeni, hogy Japánban nem volt túl nagy szükség földreformra, azon egyszerű oknál fogva, hogy Japánban aránylag igen kevés nagybirtok volt Japán agrárproblémája abból állt Ladejinsky előtt, és után is, hogy a művelhető föld, 15 miliő hektár, siralmasan kevés a nép ellátására. Japánnak a rizs és búza ellátás 20 százalékát külfödről kell importálni. A második világháború után Japán az élelmiszerdeficitje nagy részét Amerikától volt kénytelen vásárolnia. A megszállás alatt kormányunk e gabona egy részét ajándékként adta Japánnak de a túlnyomóan nagy részéért készpénzzel kellett a dól- lárhiányban szenvedő .Japán-. KIOLVASTAD E LAPSZÁMOT? ADD TOVÁBB! MAS IS TANULHAT BELŐLE' Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Szó január 27- iki számában megjelent cikkel “Hintaszéket a Szovjet- Uniónak” címmel. Amit a detroiti újság mond, nem egyezem meg. mint Írják, “a hinta mindig békés gondolatokat vált ki a hintázóból,” hát ez bizony nem igaz. Gyermekkoromban felkötöttem egy istrángot az almafára a Latorca mentén egy kis faluban és aféle ördögfiók módra hintáztam. Igen ám, de a fa elvágta a kötelet én meg fejjel estem derékig trágyával telt gödörbe, mikor talpra álltam megint derékig ért, hát bizony nem váltott ki belőlem békés gondolatokat a hinta. Mikor inasnak felkerültem Pestre még a ligeti vursliban is éreztem a trágyagödör szagát. Mindez a fentemlitett cikk olvasáskor jutott eszembe, tartsák is ők meg a hintájukat, van itt elég hintás legény, csak hitázzanak. Már egy hintáslegény fejest esett, (McCarthy) lassan a többi is belerepül majd.-Ami pedig a.Szovjetuniót illeti. van elég jó alapokon álló hintaszékük. Jobban lehet a- zon hintázni, mint egy so- ványnyaku sason repülni. Majd elfelejtem: a minap it Clevelandon a mohipusztai gyászvitézek korcsivadékai bált tartottak. Volt köztük egy pár hintás legény is, “Harcos Bajtársak Szövetségéiből. Hogy milyen pofával nevezhetik magukat harcosnak, mikor a “Katyusától” (a rakéták orosz neve— Szerk.) egész Clevelandig futottak? A jó Istennek gyávább jószága nem volt a háborúban mint a csendőrség, otthagyták még a szuronyukat is. Mindent, persze nem a száj rét. Azt vitték hitvány életükkel együtt. Éppen elgondoltam, hogy ha beállított volna közéjük egy Latorcamenti partizán, hát Kanadáig futottak volna a harcos baj társak. A hatvan éves csendőri jubileumra éppen jól néztek volna ki. Tisztelettel, Egy amerikai színvonalon huszonnyolc dolláros havi csekkből élő öreg munkás . Jó ANGOL LEVELET MINDENKI IRHÁT Több, mint száz levelet tartalmazó könyv, gyakran használt szavak és nevek szótára. Polgársági előkészítő. A könyvet tanító írta. Megrendelhető 2 dollárért, most rövid ideig $1.25-ért a Magyar Szó irodájában: 130 East 16th Street - New York 3, N. Y. Szemlében is azt mondja Vasas, a főtitkár, hogy már Amerikában nem lehet olyan magyar nemzeti mozgalmat csinálni amellyel felszabadítanánk Magyarországot. Mi alól akarja Vasas főtitkár ur feszabaditani Magyar- országot ? A duplájára emelt iparosítás alól? A modernizált földmivelés alól? A magyar munkások és parasztok 25 százalékkal emelt életszínvonala alól? A magyar gyermekek 50- 90 százalékkal csökkent halálozási arányszáma alól? A négyszeresre emelkedett egyetemi paraszt s munkás- diáákság alól? Az alól akarja felszabadítani, hogy magyar népünk évente 100,000 lélekkel szapo rodik. ahelyett, hogy a Habsburgokért vérezne? Válaszoljon Vasas titkár e kérdésekre, mert válaszolnia kell ha már feltette a kérdést, amelyet, azt hittük eddig, csak a Kisbarnaki féle nyilasvezérek hangoztatnak ily nyíltan! A newyorki 23-ik osztálynál egy ünnepélyen ez a Vasas azt szónokolta, hogy a magyar kormány a háromszinü magyar lobogót vörössel he- lyesitette. Ez szerintem valótlanság! De mert Vasas mondta hát sokan elhiszik. A newyorki 23-ik osztály is elhiszi ? Aztán ha már egyesülést akarunk, hát a Verhovay tagok nem tisztelik a Rákóczi nevet? Ki volt Verhovay, hogy Rákóczit egy vonalra helyezik' az egyezkedő bizottA Los Angeles-i Gellért ünnepélyről Tisztelt Szerkesztőség! Némi vonakodással irom, hogy a Gellért ünepély felejthetetlen nappá avatta január 30-ikát, mert a “felejthetetlen’ szót túl gyakran és sokszor érdelmetlenül használta az amerikai magyar sajtó, fh- kábh azt mondom, hogy Gellért látogatása és ez a dátum fordulópontot jelenthet a los angelesi magyarok százai számára. Mi az oka annak, hogy ezt a kiváló művészt, az igazság, a haladás és a béke e kitartó, nagy harcosát, a nagy magyar kolóniában százak és nem ezrek sőt tízezrek ünnepelték? A válasz: mert minden magyar telepen csupán százakra rúg azok száma, a- kik a munkásmozgalom és munkás szervezetek kitartó harcosai és akik a képesek fejükkel gondolkozni. Az ezrek és tízezrek, akik a magyar és amerikai sárga, munkásellenes sajtó félrevezetett olvasói; akik nem tudják, hol a helyük és akik a TV és rádió komentátorok veszedelmes uszításait hallgatják nap- ról-napra: ezek a tömegek önáló gondolkozásra képtele- * 30 ság és egyszerűen mindkét nevet a szemétdombra dobják? Nagyon szeretném, ha valamilyen formában véleményt adna a Magyar Szó ebben az ügyben. Az egyesülésnek hive vagyok pénztári és szervezeti alapon, de nem vagyok hive a magyar érzés eltemetésének. Szomorúan látom, hogy a magyar érzés haldoklik a vezetőknél. 30 éves Rákóczi tag. (A Magyar Szó szerkesztősége a közeljövőben ismét hozzá fog szólni e kérdéshez. —Szerk.) nek. Ezek a magyai* ezrek és tízezrek nem is tudják, hogy a munkásságnak ilyen értékei is vannak, mint Gellért Hugó, Howard Fast, Paul Robeson, W. E. B. DuBois és mások és sivár, üres életüknek nincsenek oly kimagasló dátumai, mint a Gellért ünnepélyek országos sorozata. > Ahogyan én látom, a magyarok százai, a bátor, áldozatkész, önálló gosdolkozás- ra képes magyarok szájai, a Gellért ünepélyeken rájöttek ara, hogy milyen felmérhetetlen áldozatot hozott ez a nagy művész 40 hosszú éven át, amikor a hírnév és dollárok csábításával szemben megmaradt a munkáság oldalán, az elnyomottak a kizsákmányoltak mellett. Minden áldozat, amit egyenként hoztunk, eltörpül az ő nagy áldozata mellett. Faragó felszólítására, egy maroknyi los angelesi, el- sinore-i és perrisi osztálytudatos magyar ezért hozott össze több, mint ezer dolárt. Gellért Hugó művészi erejét a dolgozó tömegekből merítette. Ahogyan én látom, Los Angeles, Elsinore és Perris haladó magyarjaira a jövőben is mindig számíthat: erőt bátorítást, támogatást mindenkor kaphat tőlük, mint ahogyan számunkra is erőt, bátorítást és támogatást jelent a nagy művész példája, munkája! (EHN) A GM nem ad garantált évi bért A General Motors legmagasabb vezetősége nyilatkozatot bocsátott ki s hangoztatta, hogy saját módszereivel gondoskodik munkásai jólétéről. Minthogy az u.j munkaszerződésre irányuló tárgyalások egy hónap múlva kezdődnek meg, s az autómunkások szakszervezete garantált évi bért fog követelni, a nyilatkozatból arra következtetnék, hogy a GM válasza “nem” lesz.
