Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-24 / 8. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 24, 1955 Az ázsiai «Földnélküli Jánosok» Irta: Eörsi Béla A világ nagy kérdéseit úgy látszik nem Európában, sőt nem is Amerikában adják fel, hanem Ázsia milliónyi falvaiban, azok földéhes földművelői, akik várják égető kérdéseikre az egyetlen megoldást — a földosztást! * Egy igen gazdag amerikai ur, New England ivóit kormányzója, aki nagykövetünk is volt, érdekes könyvet irt tapasztalatairól. (Chester Bowles: “Ambassador’s Report”) és az egész Ázsia problémáit a következő élményben fejezte ki legjobban: 1948-ban az Egyesült Nemzetek kiküldetésében volt Magyarországon és ott látta a földreform első hatását. (Kecskeméten.) A magyar parasztok, akiknek ép akkor osztották ki a földet, leirhatatlanul fel voltak lelkesedve. Felemelték a termőföldet és újaikkal morzsolgatták. Ezt a földéhséget, ezt a földszeretetet látta az amerikai nagy ur nemcsak a magyar földművesben, hanem az indiai, kínai, fiilöpszigeti, jappán, burmai éhező földművesek tömegeiben is, megfigyelései szerint. India Demokráciát akarnak teremteni Indiában, de az éhség nem marad nyugton, még ha választást is csinálnak a 90 százalékban írástudatlan nép között. Indiában a föld elosztása égbekiáltóan igazságtalan. Hyderabadban például a volt uralkodónak, (nizámnak,) több mint 5 millió hold földje van. (Akkora, mint New Jersey állam egész területe), ahol több mint egymillió éhező jobbágy él. Több földesurnak 100,000 vagy több holdra terjedő birtoka van. Az egész ország körülbelül 1,000 család tulajdona. A földművesek embertelen élet- körülmények között tengődnek, már adósságban születtek és termésük legnagyobb részét földbérként fizetik ki. Nem csbda, Írja Bowles, hogy itt a kommunista pártnak óriási befolyása van. A Kerensky fajta Nehru és a kongresszusi párt nem meri még csak megindítani sem a földosztást. Madras környékén a mezőgazdasági lakosságnak 35 százaléka földnélküli proletár. A földesurak nem laknak földjeiken. Fiaikat drága ame. rikai egyetemekre küldik. Több mint fele bérlő farmer. Maguk fizetik a vetőmagot, a termés 75—80 százalékát kell földbérlet cimén a földesurnak fizetni. Van olyan hely, ahol a földműves csak 1/10-ed részét kapja a termésnek. A pénzuzsorások 30 százalékos kamatot követelnek. Tanyoréban a kommunistáknak két jelszavuk van: “Földet megművelőjének”, “Öt holdat nekem és a mienknek”. Bowles szerint 500,000 faluban forrong a nép. Burma Burmában a kormány intézkedni kivan a forrongó földművesek érdekében. A földbérlet árát a földadó kétszeresében állapította meg. Sziám, Thiland A földkérdés itt nem oly égető mint Indiában. A paraszt legtöbbje 20 százalék földbérletet fizet. De a kommunista mozgalom megerősödése megijesztette a kormányt és a földtulajdon nagyságát 20 holdban állapította meg. Indo-Kina Itt a viszonyok igen rosszak, ez az oka a kommunista mozgalom népszerűségének. A bérletek 50—75 százaléka a nagybirtokosok kezében van. A földműves oly szegény, hogy uzsorakölcsönre szorul, mely 40 százalékos kamatot jelent vetéstől aratásig. Indonézia Itt igen liberális uralom van. Jávában 50 millió ember lakik. Átlagos földtulajdon 2—3 hold, de minden földművelőnek van egy kis földje. Természetesen nem oly boldogok a gumiültetvényeknél. amely a külföldi nagytőke kezében maradt. Fülöp-szigetek Pampanya tartományban a lakosság 2 százaléka bírja a föld 98 százalékát. A földesurak a japánok kezét csókolták és azok segítettek a kizsákmányolásban. Azóta várják a Fülöp-szigetek az Ígért boldogságot. Formóza Formóza szigetén oly rossz állapotban van a nép, mint Kínában volt a forradalom előtt. Csang Kaj-sek próbált földreformot csinálni, de az olyan őszinte, mint amilyen a többi földreformja volt. De ez nem uj, Horthy kormány is folyton földre- tformról beszélt. Japán Wolf Ladejinsky, akit a földművelésügyi miniszter túl radikálisnak talált és félt, hogy a Japánban keresztülvitt földreform javaslatát taNem kisebb ember, mint a presbiteriánus világszövetség elnöke, dr. John A. Mackay, aki egyben a princetoni egyetem teológiai szemináriumának az elnöke is, dörgölt be Richard M. Nixonnak, USA alelnökének, ennek az ősreakciósnak, amiért azt a kijelentést tette, hogy a katolikus egyház “a kommunizmus és totalitárius eszmék elleni főbástyák egyike.” “Ennek pontosan az ellenkezője az igaz”, mondotta a főteológus, a preszbiteriánus világszövetség északamerikai körzeti tanácsának delegátusai előtt tartott beszédében. Nixon a maga alattomos módján két egymással ellentétes fogalmat igyekezett egy kalap alá bűvészkedni, de Mackay dr. megmagyarázta neki az igazságot a következőképpen: “Két évtizeddel ezelőtt a római egyház konkordátumokat kötött Olaszország és Németország totalitárius uralkodóival: Benito Mussolinival és Adolf Hitlerrel. Ma pedig a római katolikus egyháznak konkordátuma van Francisco Francóval, Spanyolország totalitárius uralkodójával, a spanyol történelem leggyülöletesebb emberével, akinek az egyház a főtámogatója.” Akármilyen nehéz ebben a kérdésben Nixon feje, meg kell értenie, az egyház soha sem volt főbástya a totalitárius eszmék ellen, hanem ellenkezőleg, védte azokat, egyezkedett a führerjei- vel. Nixon itt bizony, mint annyiszor, téved vagy szándékosan alakítja a tényeket a maga torz reakciós felfogása ínyére. . Nixon most hívatlanul ott lábatlankodik a latinamerikai országokban és különféle link lift- hirekkel igyekszik ténykedéseire irányítani a figyelmet. Nos, ha ott van, legyen boldog és jól nézze meg, amit lát, ha látni képes, de Mackay főteológus szerint ott lent Dél-Amerikában a katolikus hierarchia nagy ellenszenvet mutatott az olyan “demokratikus eszmékkel és földreformintézkedésekkel szemben”, amelyeket például Guatemalába és Colombiába akartak bevinni s ennek a magatartásnak “gyászos következményei” lettek. A hierarchiát okolja Mackay, amiért a szellemi szabadság és társadalmi igazságosság előmozdítóit “kommunistáknak” bélyegezték meg. És Nixon bizonyára meghökkenve fog tudomást venni Mackay következő, a távolkeleti kérdésre vonatkozó kijelentéséről is: “Emberi ügyekben nem elégséges dolog monológot tartani (önmagával beszélgetni). Ahhoz, hogy egy vita eredményes legyen, hogy egy viszály elintéződjön, ahhoz nem elég az, hogy az emberek egymás felől beszélgessenek, hanem egymással kell beszélniük, szemtől-szembe kell találkozniuk. Ez a helyzet áll fenn most is a nyugat és a népi Kina között”, mondta Mackay és célzása telitalálatot ér el John Foster Dullesnél is, aki ugyancsak szeret önmagával beszélgetni és a másik felet nemlétezőnek tekinti, akár személy, akár egy 600 milliós ország is az. Mindebben természetesen megegyezünk a nagy protestáns teológusprofesszorral. Ezzel azonban távolról sem akarjuk azt mondani, hogy a református hierarchia felfogását vagy cselekedeteit is helyesnek tartjuk mindenben. Anglia eléggé protestáns ország és lám, egyháza nemigen száll harcba az angol imperializmus ellen, amely mondjuk Kenyában, Dél-Afrikában s egyebütt, nem Ián az Egyesült Államok déli államaira is jónak tartaná, volt a japán földművelők jóltevője. A háború előtt a japán földművesek kétharmada éhező bérlő volt, akiknek leánygyermekeiket kellett eladni, hogy adósságait fizethesse. Ma már sok helyen a falusi lakosság 92 százaléka saját földjét műveli. Itt van Ázsia képe. Nehru polgári kormánya nem fogja tudni az éhséget földreform nélkül megakadályozni. Kina is tulközel van, hogy régi sorsukkal megelégedettek legyenek az éhező földműves tömegek. Indokína pedig lesi, hogy mit csinálnak az elszakadt Vietnamban. Ázsiába nehéz demokráciát vinni atombombával. Valamit adni is kell a tömegeknek. átalja a legkegyetlenebb vérengzéseket elkövetni és ég a vágytól, hogy remélt profitok kedvéért sietve felfegyverezze ugyanazokat a nácikat, akik Coventryt meg más angol városokat nem is olyan régen kegyetlenül összebombázták. No és maga a protestáns Németország — egykét Niemöller kivételével — nem is olyan régen még teli tüdővel heilhetlerezett. A hivatalos protestáns egyház, sajnos, sok tekintetben nagyon sok hasonlóságot mutat ahhoz a katolikus hierarchiához, amelyet oly bősz kedvteléssel korbácsol s a protestáns papok közül — tisztelet a kivételnek — sokan hirhedtté tették már nevüket azzal, hogy hitleri türelmetlenséggel s emberi és isteni jogo- gat eltipró fanatizmussal okvetetlenkedtek akár templomi szószékeken is — igehirdetés és emberszeretet helyett. ÜNNEPELJÜK MÁRCIUS IDUSÁT ÉS A MAGYAR FELSZABADULÁST Ünnepségek minden magyarlakta városban! Terjessze a Magyar Szó nagy ünnepi számát, amely március 17-ikén jelenik meg! Az “Editor and Publisher” folyóirat szerint az Egyesült Államok 1765 reggeli és esti újságjának napi cirkulációja 1954-ben elérte az 55 milliót. MÁS SZEMÉBEN MEGLÁTJA A SZÁLKÁT
