Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-24 / 8. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 24, 1955 Az ázsiai «Földnélküli Jánosok» Irta: Eörsi Béla A világ nagy kérdéseit úgy látszik nem Euró­pában, sőt nem is Amerikában adják fel, hanem Ázsia milliónyi falvaiban, azok földéhes földmű­velői, akik várják égető kérdéseikre az egyetlen megoldást — a földosztást! * Egy igen gazdag amerikai ur, New England ivóit kormányzója, aki nagykövetünk is volt, ér­dekes könyvet irt tapasztalatairól. (Chester Bow­les: “Ambassador’s Report”) és az egész Ázsia problémáit a következő élményben fejezte ki leg­jobban: 1948-ban az Egyesült Nemzetek kiküldetésé­ben volt Magyarországon és ott látta a földre­form első hatását. (Kecskeméten.) A magyar pa­rasztok, akiknek ép akkor osztották ki a földet, leirhatatlanul fel voltak lelkesedve. Felemelték a termőföldet és újaikkal morzsolgatták. Ezt a földéhséget, ezt a földszeretetet látta az amerikai nagy ur nemcsak a magyar földműves­ben, hanem az indiai, kínai, fiilöpszigeti, jappán, burmai éhező földművesek tömegeiben is, meg­figyelései szerint. India Demokráciát akarnak teremteni Indiában, de az éhség nem marad nyugton, még ha választást is csinálnak a 90 százalékban írástudatlan nép között. Indiában a föld elosztása égbekiáltóan igazság­talan. Hyderabadban például a volt uralkodónak, (nizámnak,) több mint 5 millió hold földje van. (Akkora, mint New Jersey állam egész területe), ahol több mint egymillió éhező jobbágy él. Több földesurnak 100,000 vagy több holdra terjedő birtoka van. Az egész ország körülbelül 1,000 család tulajdona. A földművesek embertelen élet- körülmények között tengődnek, már adósságban születtek és termésük legnagyobb részét földbér­ként fizetik ki. Nem csbda, Írja Bowles, hogy itt a kommunista pártnak óriási befolyása van. A Kerensky fajta Nehru és a kongresszusi párt nem meri még csak megindítani sem a földosz­tást. Madras környékén a mezőgazdasági lakosság­nak 35 százaléka földnélküli proletár. A földes­urak nem laknak földjeiken. Fiaikat drága ame. rikai egyetemekre küldik. Több mint fele bérlő farmer. Maguk fizetik a vetőmagot, a termés 75—80 százalékát kell földbérlet cimén a földes­urnak fizetni. Van olyan hely, ahol a földműves csak 1/10-ed részét kapja a termésnek. A pénzuzsorások 30 százalékos kamatot köve­telnek. Tanyoréban a kommunistáknak két jel­szavuk van: “Földet megművelőjének”, “Öt hol­dat nekem és a mienknek”. Bowles szerint 500,000 faluban forrong a nép. Burma Burmában a kormány intézkedni kivan a for­rongó földművesek érdekében. A földbérlet árát a földadó kétszeresében állapította meg. Sziám, Thiland A földkérdés itt nem oly égető mint Indiában. A paraszt legtöbbje 20 százalék földbérletet fizet. De a kommunista mozgalom megerősödése meg­ijesztette a kormányt és a földtulajdon nagysá­gát 20 holdban állapította meg. Indo-Kina Itt a viszonyok igen rosszak, ez az oka a kom­munista mozgalom népszerűségének. A bérletek 50—75 százaléka a nagybirtokosok kezében van. A földműves oly szegény, hogy uzsorakölcsönre szorul, mely 40 százalékos kamatot jelent vetés­től aratásig. Indonézia Itt igen liberális uralom van. Jávában 50 mil­lió ember lakik. Átlagos földtulajdon 2—3 hold, de minden földművelőnek van egy kis földje. Természetesen nem oly boldogok a gumiültetvé­nyeknél. amely a külföldi nagytőke kezében ma­radt. Fülöp-szigetek Pampanya tartományban a lakosság 2 százaléka bírja a föld 98 százalékát. A földesurak a japá­nok kezét csókolták és azok segítettek a kizsák­mányolásban. Azóta várják a Fülöp-szigetek az Ígért boldogságot. Formóza Formóza szigetén oly rossz állapotban van a nép, mint Kínában volt a forradalom előtt. Csang Kaj-sek próbált földreformot csinálni, de az olyan őszinte, mint amilyen a többi földreformja volt. De ez nem uj, Horthy kormány is folyton földre- tformról beszélt. Japán Wolf Ladejinsky, akit a földművelésügyi mi­niszter túl radikálisnak talált és félt, hogy a Ja­pánban keresztülvitt földreform javaslatát ta­Nem kisebb ember, mint a presbiteriánus vi­lágszövetség elnöke, dr. John A. Mackay, aki egyben a princetoni egyetem teológiai szeminá­riumának az elnöke is, dörgölt be Richard M. Nixonnak, USA alelnökének, ennek az ősreakciós­nak, amiért azt a kijelentést tette, hogy a katoli­kus egyház “a kommunizmus és totalitárius esz­mék elleni főbástyák egyike.” “Ennek pontosan az ellenkezője az igaz”, mon­dotta a főteológus, a preszbiteriánus világszövet­ség északamerikai körzeti tanácsának delegátu­sai előtt tartott beszédében. Nixon a maga alatto­mos módján két egymással ellentétes fogalmat igyekezett egy kalap alá bűvészkedni, de Mac­kay dr. megmagyarázta neki az igazságot a kö­vetkezőképpen: “Két évtizeddel ezelőtt a római egyház konkor­dátumokat kötött Olaszország és Németország totalitárius uralkodóival: Benito Mussolinival és Adolf Hitlerrel. Ma pedig a római katolikus egy­háznak konkordátuma van Francisco Francóval, Spanyolország totalitárius uralkodójával, a spa­nyol történelem leggyülöletesebb emberével, aki­nek az egyház a főtámogatója.” Akármilyen nehéz ebben a kérdésben Nixon fe­je, meg kell értenie, az egyház soha sem volt fő­bástya a totalitárius eszmék ellen, hanem ellen­kezőleg, védte azokat, egyezkedett a führerjei- vel. Nixon itt bizony, mint annyiszor, téved vagy szándékosan alakítja a tényeket a maga torz re­akciós felfogása ínyére. . Nixon most hívatlanul ott lábatlankodik a la­tinamerikai országokban és különféle link lift- hirekkel igyekszik ténykedéseire irányítani a fi­gyelmet. Nos, ha ott van, legyen boldog és jól nézze meg, amit lát, ha látni képes, de Mackay főteológus szerint ott lent Dél-Amerikában a ka­tolikus hierarchia nagy ellenszenvet mutatott az olyan “demokratikus eszmékkel és földreform­intézkedésekkel szemben”, amelyeket például Guatemalába és Colombiába akartak bevinni s ennek a magatartásnak “gyászos következmé­nyei” lettek. A hierarchiát okolja Mackay, ami­ért a szellemi szabadság és társadalmi igazságos­ság előmozdítóit “kommunistáknak” bélyegezték meg. És Nixon bizonyára meghökkenve fog tudo­mást venni Mackay következő, a távolkeleti kér­désre vonatkozó kijelentéséről is: “Emberi ügyekben nem elégséges dolog mono­lógot tartani (önmagával beszélgetni). Ahhoz, hogy egy vita eredményes legyen, hogy egy vi­szály elintéződjön, ahhoz nem elég az, hogy az emberek egymás felől beszélgessenek, hanem egy­mással kell beszélniük, szemtől-szembe kell talál­kozniuk. Ez a helyzet áll fenn most is a nyugat és a népi Kina között”, mondta Mackay és célzá­sa telitalálatot ér el John Foster Dullesnél is, aki ugyancsak szeret önmagával beszélgetni és a má­sik felet nemlétezőnek tekinti, akár személy, akár egy 600 milliós ország is az. Mindebben természetesen megegyezünk a nagy protestáns teológusprofesszorral. Ezzel azonban távolról sem akarjuk azt mondani, hogy a refor­mátus hierarchia felfogását vagy cselekedeteit is helyesnek tartjuk mindenben. Anglia eléggé pro­testáns ország és lám, egyháza nemigen száll harcba az angol imperializmus ellen, amely mond­juk Kenyában, Dél-Afrikában s egyebütt, nem Ián az Egyesült Államok déli államaira is jónak tartaná, volt a japán földművelők jóltevője. A háború előtt a japán földművesek kéthar­mada éhező bérlő volt, akiknek leánygyermekei­ket kellett eladni, hogy adósságait fizethesse. Ma már sok helyen a falusi lakosság 92 százaléka saját földjét műveli. Itt van Ázsia képe. Nehru polgári kormánya nem fogja tudni az éhséget földreform nélkül megakadályozni. Kina is tulközel van, hogy régi sorsukkal megelégedettek legyenek az éhező földműves tömegek. Indokína pedig lesi, hogy mit csinálnak az elszakadt Vietnamban. Ázsiába nehéz demokráciát vinni atombombá­val. Valamit adni is kell a tömegeknek. átalja a legkegyetlenebb vérengzéseket elkövetni és ég a vágytól, hogy remélt profitok kedvéért sietve felfegyverezze ugyanazokat a nácikat, akik Coventryt meg más angol városokat nem is olyan régen kegyetlenül összebombázták. No és maga a protestáns Németország — egykét Niemöller kivételével — nem is olyan régen még teli tüdő­vel heilhetlerezett. A hivatalos protestáns egy­ház, sajnos, sok tekintetben nagyon sok hasonló­ságot mutat ahhoz a katolikus hierarchiához, amelyet oly bősz kedvteléssel korbácsol s a pro­testáns papok közül — tisztelet a kivételnek — sokan hirhedtté tették már nevüket azzal, hogy hitleri türelmetlenséggel s emberi és isteni jogo- gat eltipró fanatizmussal okvetetlenkedtek akár templomi szószékeken is — igehirdetés és ember­szeretet helyett. ÜNNEPELJÜK MÁRCIUS IDUSÁT ÉS A MAGYAR FELSZABADULÁST Ünnepségek minden magyarlakta városban! Terjessze a Magyar Szó nagy ünnepi számát, amely március 17-ikén jelenik meg! Az “Editor and Publisher” folyóirat szerint az Egyesült Államok 1765 reggeli és esti újság­jának napi cirkulációja 1954-ben elérte az 55 milliót. MÁS SZEMÉBEN MEGLÁTJA A SZÁLKÁT

Next

/
Thumbnails
Contents