Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-24 / 8. szám

JL AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 24, 1955 Mi újság az óhazában? HA A FALS ÖSSZEFOG — Magyarországi riport — Van már jó esztendeje, h< gy a Szeged környéki Ho­rn. ók-pusztai tanyaköpont is­ii', rk-pusztai tanyaközpont is­kolájában arról folyt a szó, fa-sangi bálát. Biirges Jóska ti kár faggatta a legkitar­tóbban Kónya Istvánt, a fia- t; i igazgató- tanítót, mon­th án: nagy szégyen minden­ig ppen, hogy ha a falu fia­talsága táncolni akar, akkor b'1 kell kutyagolni a távoli S. ndorfalvára. Sorravetették hát az ösz- t ós lehetőségeket. A régi j izdaköri helyiséget a tulaj- (j. iosa, Szél Pál, evekkel eze- lc t szobákra parcelláztatta. 0 t nem lehet bálozni. A haj- d;> nvaló “Töhötöm- csárda” meglehetős mess/i van és kü­1 iben is ott telepedett meg a földmüvesszövetkezet bolt- j: . Ott sem lehet farsangolni. — A fiatalok pedig tán- c ni akarnak! — erősködött I’iirgés konokul. —Rendben van. De akkor nincs más hátra — felette Kónya — épitnünk kell kul­in rházat! Bürgés Jóska elhült. Fejé­ben cigánykerekeket hánytak a gondolatok. Az legalább egy évi munka, a költsége meg k 'z legkevesebb 200,000 fo­rint. ha egyáltalában belefér a járás és a megye tervébe. Á zömök, bajuszkás igaz- g .tó elnevette magát:—Szin- 1 látom mi minden forog a fejedben Jóska. Miért mégy c1, an messze ? Itt van a kul- t :rház az orrod előtt! — rr-itatott ki a Kéri-kastély párás ablakán. Bürgés akárhogy is erőltet- 1 - a szemét, csak a hajdan- Való uraság igen siralmas ál­lapotban lévő présházát látta roskadozni a magas hóban. —Ez? Kulturház? Hogy a csudába lehetne ebből kultur- ház ? Kónya István menten el­Ir.agyarázta, mégpedig a hely­se inén, A beomlott pincét fel 1 !! tölteni. A padlást is meg k dl hordani homokkal, hogy a meleget tartsa. Ajtót, abla- 1 kát kell rá vágni., kerete k t, tokokat csinálni, beii vé­gezni, színpadot ácsolni, a hi- 1 is tetőt kiigazítani, öltöző­ket, színfalakat építeni, aztán j ihetnek a meszelőasszonyok és meg lehet hivni Rovó ta­nácselnököt az avatásra... — Hát ezt mind meg lehet­ne csinálni éppen, de legke­vesebb másfél évi munka! — Úgy igen, ha csak mi 1 itten csinálnánk! De ha ösz- szefog a falu? Kulturház és olvasóköravatás . Bürgés József a tanyaköz­pont DISZ- szervezetének a 1;lkára, olyan lelkesen talán r-.ég életében nem csinált so­ha semmit, mint most a pro­pagandát. Már másnap kerül­gették a régi gazdaköri ta­gok az igazgató-tanitó laká­jt: igaz-e, hogy kullurott- ltbii épülne a régi présházból? Aztán ha megépül, elférne-e - abban a hét bizonyos napjain a gazdakör is? Mert ha igen, ! így igával, napszámmal szi vesen segítenének. Már pedig ha Bárkányi István, ez a ko- : moly fiatal gazdálkodó ki­mond valamit, állja is szavát: a segítést pedig ő mondta hetvenöt család nevében. Elkezdődöt a munka. Amig : i nagy dologidő be nem állott ? amikor az idő engedte, a- kár a repkény a mohos vár­falat., úgy ellepte a nép az ireg présházat. Késő estéiig lyikorogtak a homokot, só­iért hordó szekerek a tisza- iart meg a présház közötti lton. Bürgés József, Kovács rstván, Nagy István meg a :öbbi DTSZ-tag fent lovagolt i tetőn, cserepekkel láncolt. \ többi a pincét töltögette, a ház padlatát döngölte, a szín­padot ácsolta, a padlást ho Tiokozta a bicskával faragta ki az ablakokat. Siposné, Nagy Manci, Makra Mihály- né, Török Pálné, meg a töb­bi asszony ezalatt meszelővei ’«inositotta kivülbelül a meg- ifjodó házat. . Csodát tettek. Másfél év helyett már egy hónap múl­va fel is avatták az uj kul-1 urházat — egy fillér állami ámogatás nélkül! Gárdonyi Géza: A bor cimü színdarab- j iát mutatták be, amelyet még jóformán a maltérosládák, meszesvödrök és létrák közt tanultak. Abban az évben ez volt az első kulturház-avatás i szegedi tanyavilágban. Haj­nalig táncoltak, mulattak Ro­vó elnökkel együtt — akitől a présházat ingyen megkap­ták !—a balástyai Pitricsom- féle parasztzenekar hegedűi­nek és trombitáinak a mu­zsikájára. Ne higyje senki, hogy a homokpusztaiak kulturháza valami kacsalábonforgó palo­ta, de mindenestre az ő szá­mukra a lehető legkülönh középület a földön: áz a világ közepe. Érthető, ők építették, sajátmagi:knak, a két kezük munkájáéval.... Nagy dolog ez mindenkép­pen : ha a falu 657 lakosa ösz- ize akar gyűlni valahol, hogy megbeszélhessék égető prob- 'émáikat — van hely rá. Ha táncolni óhajtanak a tüzes- 'zivii fiatalok: ott a kultur­ház. Ha olvasni, tanulni kí­vánnak : ot a kulturház, csak i kulcsát kell elkérni az igaz­gatótól. Tavaly ‘március idusa” óta sokszor elkérhették tőle, mert megtanulták és be is mutatták A bor-t háromszor 's, Szigetligeti: Csikos-át két­ezer is, meg Csizmarek: A’ borju-ját háromszor is. Most osztották ki a gazdakörben Móricz: Sári bírójának a sze­repeit, a DISZ-ben pedig Kop­pányi György: Menyet járt ifiur-jából tartanak olvasó- j próbákat. Ezenkívül — közös1 i erővel — még idén bejnutat-1 * ják • Csokonai: Kocsonya Mi-! hály házassága cimü komé- Jiáját. Célszerű beszélgetések Sokszor használják a kul- turotthont “célszerű” beszél­getésekre is. Itt beszélték meg azt is, hogy éppen ideje lenne már ezüstkalászos tan­folyamot indítani. Ugyanott sürgették meg egy héttel ké­sőbb — főként a tanyasi asz- szonyok unszolására: vezes- íék be hozzájuk is a villanyt a közeli Tábor -telepről. Du- :ot, fuvart, napszámot, min- lent adnak szívesen, mert igen vásik a foguk a rádió­zásra, meg a vilanyvasalóra. Olvasni is sokkal jobban le­hetne vilanyfénynél. A homokpusztaiák megfog­ták a nagyvilág, a kultúra kezét és többé el sem akar­ják engedni. Hunyady József KETTŐS USA BAJNOKI MÉRKŐZÉS a Gaelic Park-ban ; I 240th Street és Broadway “ Vasárnap, február 27-én Magyar S. C. vs. !; * Lithuanian S. C. délután 3 órakor \ ★ { MAGYAR S. C. “B” * vs. ■ !; LITHUANIAN “B” } _ délután 1 órakor ; KIOLVASTAD fi LAPOT? ADD TOVÁBB­MAS IS TANULHAT BELŐLE! — Magyarországi riport — A magyar sport több mint 400 éves élete során, 16 baj­nokságával a helsinki olim­pián aratta legnagyobb sike­rét, de legnagyobb jelentő­ségű esztendeje kétségkívül az idei lesz, hiszen junius de­rekán dől el Párizsban, hogy fővárosunkat tiszteli-e meg a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság kongresszusa az 1960 ban esedékes XVII. nyári olimpia megrendezésével, avagy más városra bízza azt? E nagy vi­lágverseny lebonyolítását 16 város kérte. Az esélyeket la­tolgatva immár biztosra ve­hető, hogy Lausanne, Róma és Budapest közül kerül ki a győztes. Lausanne főleg ér­zelmi okok miatt került elő­térbe. A gyönyörű fekvésű svájci város volt otthona ugyanis élete utolsó éveiben Coubertin-nek, az újkori olimpia megteremtőjének, és igy már a hagyományok miatt is összekapcsolódott ez a város az olimpia gondolatá­val. De hivatalosan is köz­pontja az olimpiai ügyek irá­nyításának, hiszen itt van a Nemzetközi Olimpia Bizottság székhelye. Ugyanakkor azon- ' ban felmerült a' kérdés Lau- sanne-nal kapcsolatban, va­jon helyes lenne-e, ha az 1960-as olimpia házigazdája mindössze 50 ezer nézőt be­fogadó stadionnál rendelkezik csak. Róma e téren kétségtelenül sokkal jobban áll. 100 ezres olimpiai stadionja- már kész és még ebben az esztendőben elkészül a többi sporttelep is, mely szükséges egy olimpia megrendezéséhez. És Budapest?... A magyar nép ugyancsak jogosan re- i ménvkedik a részére kedvező döntésben. Fiai már az első uJkori olimpián 1896-ban Athénban it ott voltak. És azóta is az 1916-os és 20-as olimpia kivételével valameny- nyi játékon sikeresen szere­peltek. Sőt, az utolsó három viadalon — az 1936-os berlini nin, az 1948-as londonin és I az 1952-es helsinki olimpián I összesen 36 bajnokságot nyertek. Mindhárom alkalom­mal a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben az igen értékes harmadik helyet szerezték meg. De nemcsak sporteredményeink alapján kérjük a rendezés jogát. Kö­zel 100 ezer férőhellyel im­már a mi Népstadionunk is alkalmas arra, hogy vendégül lássa a földkerekség legkivá­lóbb sportolóit. Ezt egyébként Brundage, a Nem z eáközi Olimpiai Bizottság amerik elnöke H elismerte, amikor a stadion megnyitó ünnepségén hazánkban járt. Ha minket" tüntet ki a Nemzetközi Olim­piai Bizottság az 1960-as o l,i m p iái lebonyolításával Népstadionunkat arra az idő^ re 140 ezer néző befogadásá­ra tudjuk kibővíteni. A múlt ! évben elkészült a minden # igényt kielégítő, újjáépített Millenáris kerékpár-pálya. A fővárosunkat átszelő Dunán korszerű evezőspálya ál! ren­delkezésre. Közép -Európa legnagyobb tava, a Budapest­től alig 100 km-re levő Ba­laton pedig remek terep a vi­torlás-sport számára. A Nép- stádiontól alig párszáz mé­terre fekvő, gyönyörű városa ligetben építendő verseny- uszodában a megkívánt hő­fokú természetes melegvizet éjjel- nappal biztosítani tud­juk . Befejezéshez közeledik a 20 ezer férőhelyes uj sport- • csarnok és az olimpiai falu ; terve is. Az újkori olimpia életrekel- tését 1894 junius 23-án Pá­rizs világhírű egyetemének a Sorbonne-nak dísztermében határozták el. öt hónap múlva ugyanott dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizotság az 1960-as olimpia szinhelyéről is. Az egész sportszerető magyar nép reméli és bízik abban, hogy 5 és fél év múlva, 1960 nyarán fővárosunkban, Buda­pesten gyűlik majd össze a világ sportoló ifjúságának szine-java. Szeretnénk, ha Melbourne után itt Budapes­ten lobbanna fel a láng, az egymás megbecsülését, a né­pek közötti barátságot, a bé­két jelképező olimpia szent . tüze. Mező Ferenc A Bound Brooki Munkás Otthon 1955 március hó 13-án, vasárnap BELLÉRT BANKETTET rendez MÁRCIUS IDUSÁNAK ünneplésével egybekötve a Munkás Otthonban, Washington Ave., Middlesex Boro Finom pulyka-vacsora, tánc Tóth Béla zenekara mellett. ELSŐRENDŰ PROGRAMM! A. Bankettjegy ára $2.50 ÚTIRÁNY: New Yorkból a 43-ik utca 8. Ave.-nél vegye a 148 sz. bust. Newarkról 140. bus. Highway 28, a Dayton Ave.~ j nél balra fér block. Autóval 22 Highway Duneilen jelzésig, I innen balra a 28. Highwayn jobbra a Dayton Avemie-lg. GIVE TO / CONQUER / CANCER / I ^AMERICAN ! SOCIETY : i--------------------------------------; SPORTHÍREK HOL LESZ 1960-BAP OLIMPIA?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents