Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-08-05 / 30. szám

RÖVIDEN HÁBORÚBAN az emberi élet elpusz­títása és balesetek, árvíz, betegségek esetén annak megmentése a tudomány és a találmányok egyik legszembeötlőbb ellentmondását képezi. • ANDREA MICHALIK, Minneapolis, Minn.-ból levelet küldött Texas állam hatóságához, hogy küldjenek neki vala­milyen mintát abból a hires államból. Lehetőleg egy lovat, irta a Miss. Mert ahol annyi sok ló van, annyi sok ranch- errel, csak akad egy gazda, aki nélkü­lözhet egy lovat. Az okos leányzó egy saját címzésű bélyeggel ellátott boríté­kot is mellékelt leveléhez. Azt nem irta meg, hogy a lovat a boritéltban küld- jék-e vagy nem. • FELICE SCANDURRA 21 éves hivatá­sos kardnyelő orvosi műtétnek vetette alá magát. Megoperálták és a gyomrá­ból eltávolítottak 28 nyitott zsebkést. 8 kulcsot, 3 kanalat és 323 pénzdarabot, valamivel több kő- és üvegdarabot. — Ez Nápolyban, Olaszországban történt és a kioperált emléktárgyakat az olasz nemzeti múzeumnak adták át. • EISENHOWER elnök 9 milliomosból álló kabinetje képtelen megérteni vagy elhinni, hogy micsoda szerencsétlen helyzet az, mikor a munkás kimerítette munkanélküli segélyét és elfogyott az összekuporgatott kis pénze. Hitel sincs több. Ezer számra mennek közsegélyre, ötmillió ember van már munkanélkül, de azért nem tesznek semmit a depresz- szió megakadályozására. Nem elég, hogy megígérték? • A NOVEMBERI választásokon 34 sze­nátor és a kongresszus összes tagjai ke­rülnek választás alá. Amerika népének nagyszerű alkalma lesz megtisztítani a levegőt a nemzet törvényhozó testületei- ban. A 160 millió amerikai tudja, hogy a nép és Wall Street érdekei nem azo­nosak, hogy ami jó a General Motors­nak és texasi nagy olaj milliomosoknak, az nagyon rossz a nép óriási többségé­nek. Ma azoknak a képviselői tartják kezükben a mi sorsunkat is. Menjünk mindnyájan a szavazóurnákhoz. Szavaz­zunk olyan jelöltekre, akik több és jobb iskolákat, kórházakat, emberileg lak­ható lakásokat (amelyeknek a házbérét meg is tudjuk fizetni) akarnak a nép nagy többsége részére. Akik hajlandók az emberi szabadságjogok megvédéséért a világbékéért, az ez által elért munka- alkalmakért küzdeni, ami viszont biz­tonságot és biztonságot teremtene mindenki részére. A munkások elveszítették szabadságu­kat. Ezek az istentelen uniók a munká­sokat megszervezték és elrabolták sza­bad akaratukat. Nem lehet nekik többé hét napot, 70 órát dolgozni 60 órai fize­tésért. A legnagyobb arcátlansággal rá­juk kényszeritették a 40 órás munkahe­tet, jobb munka feltételeket. És uram bocsá’ annyira mentek, hogy sok helyen a szervezetlen munkások is kényszerül­tek jobb bérek és rövidebb munkaidő elfogadására. A munkások feleségeit és családjait, különösen sújtja az uniók zsarnoksága. Szegények sajnálkozva gondolnak visz- sza a régi jó időkre, amikor hozzátarto­zóik szabadon dolgozhattak hosszu- hosszu órákat alacsony bérekért, állan­dó szegénységben és bizonytalanságban. És most a munkásszervezetek dominálá- 5a folytán csoportosítva vannak s kény­telenek jobb életstandardot és valamivel nagyobb biztonságot elfogadni. Ha szer­vezeteik jó sikereket érnek el, akkor izokat vörösnek titulálják és ezen a ci­nen külön üldöztetésnek vannak kitéve. Békés együttélést kíván RANGOON Burma.— Úgy Ameri­kát, mint a kínai népi demokráciát irisérte U Nu burmai miniszterelnök ,gy hazafias ünnepélyen. Dicsérte ímerika szerepét a nácik leverésé­jen. “Kina kommunista vezetői — iondta — megszüntették a külföldi ..izsákmányolást, a megvesztegetést is korrupciót. Új világot épitenek a népünknek.” Abbeli reményének adott kifejezést, hogy ez a két or­szág békében éljen egymással. OLVASOM A LAPBAN... (apró kommentárok) Olvasom a lapban, hogy Princeton, N. J.-ben egy “villanyerőre működő gondolkodó gépet — villany agyat — készítettek, amelyet kölcsön fog­nak adni üzletembereknek. Mondhatom, a legtöbb iparbárónak szüksége van rá. De mikor fog va­laki kitalálni egy — szivet a szá­mukra ? • Bronstein és Kérész jul. 7-én az an goi alsóházban 20 táblán szimultánt adott. A szimultánon résztvettek a parlament és a kormány tagjai. A szovjet sakkozók 17 játszmát meg­nyertek, egyet elvesztettek és két játszmában döntetlen eredményt ér­tek el. A játszmát megfigyelte, úgy mond­ják Churchill is, aki utána rögtön mattot adott — Dullesnek! SAJTÓSZABADSÁG A szenátus jogügyi bizottsága elfo­gadott egy javaslatot, mely szerint a “felforgató” szervezeteknek jegyzé­ket kell adni a kormánynak a birto­kukban levő nyomdai gépekről, bele­értve a sokszorosító gépeket (mimeo­graph). A kopirpapirokat (carbon paper) egyelőre nem kell bejelenteni. A kormány azzal indokolta meg a javaslat szükségességét, hogy a “fel­forgató “szervezeteknek igen sok tit­kos nyomdája van New Yorkban, Ca- liforniában, Pittsburghban és Cha­pel Hill, Virginiában. Ezért a kor­mány nem tudja milyen utasítást ad ki a kommunista párt a pártmunká­soknak. Az érdekes a dologban az, hogy miközben a kormány azért panasz­kodik, hogy nem tudja hol vannak a “titkos” nyomdák, szépen elsorol­ja a városokat, ahol állítólag működ­nek ! Talán valami más oka és célja van a nyomdák lajstromozásának? .. .. LONDON. — Dr. Marcus James, a londoni evyetem lelkésze hazatért kínai körútjáról, melynek folyamán 4000 mérföldet járt be abban az or­szágban. Kijelentette, hogy Kínában teljes valásszabadságot talált. Shivers kormányzó nem kapott többséget DALLAS, Tex. — A lezajlott előválasz­tásokon Allan Shivers kormányzónak nem sikerült általános többséget kapnia s igy nyilván az augusztus 28-iki rendes előválasztásokon fog eldőlni, újra kor­mányzó lesz-e Shivers, aki halálbünte­tést kért minden baloldalira. A déli de­mokraták liberális tömbje, amely 1952- ben hasadt le a pártról, Ralph W. Yar­borough kormányzói ellenjelöltre, majd­nem ugyanannyi szavazatot adott le, mint amennyit ő kapott. Az ápolónő “angyal” New Yorkban 250,000 ember fogadta a US-ba érke­zett Genevieve de Galard-Terraube-ot, a hires ápolónőt, aki az utolsó percig kitartott a Dien Bien Funál fogságba esett sebesült francia katonák mellett. Az ápolónő a Broadway-n autón ment végig kíséretével. A parádé után Wag­ner polgármester fogadta. New York­ból Washingtonba megy az elnöki fo­gadtatásra. Nem lennénk meglepve, ha , a “madamoiselle” US-ben jó házassá- ’ got kötne vagy mozicsillag lesz. Tarnóczy Árpád Mint sajnálattal értesülünk Tarnóczy Árpád, az Akroni Magyar Hirlap szer- ! kesztője beteg. j A Magyar Szó szerkesztősége ezúton t kiván Tarnóczy Árpádnak minél előbbi GONDOLATOK írja: Szevin Anna Olvastam valahol egy kimutatást arról, mennyivel hosszabb ma za élet, mint volt egy pár évtizeddel ezelőtt. Egy másik helyen azt olvastam, hogy az orvosok mennyire tanulmányoz­zák, hogyan lehetne az életet meg­hosszabbítani. Szerintem az orvosok valamilyen formában mindig hozzájárulnak az élet meghosszabbításához. A mai helyesebb életmód, rendezettebb vi­szonyok máris meghosszabbították az életet. Még 20 évet hozzá lehetne adni az élethez, ha az öregedő embe­rek életmódján radikális változást le­hetne eszközölni, úgy hogy az öre­gedés egy szép, emberséges átmeneti folyamat lenne, nem pedig egy ketté­tört, sutba dobott, nem emberhez méltó élet. Az a tény, hogy gyermekkortól fogva helyesebb a ruházkodás, nem használnak abroncsokat, túl meleg alsóruhákat, testedzés, szabad moz­gás, rendezettebb étkezés lehetséges, máris 20 évet adhat az élethez. A szervezettmunkások rendezettebb kö­rülmények között élnek ma, nem dol­goznak túl hosszú órákat, viszont a rosszul fizetett, szervezetlen munkás családjának — különösen ha sok gyermeke van — még a legszüksé­gesebb sem jut. Az öregedés problémája sokkal ko­molyabb és fontosabb, mint azt el lehet képzelni. A legnagyobb korlát az, amit az emberek maguk építettek és nem tudják lerombolni. Az egyik a tudatlanság, a másik a közömbös­ség. Ezekhez hozzájárulnak az anya­gi nehézségek. Talán egyik legegész­ségesebb jelenség, ha az öregedő egyén fellázad, amikor az egész éle­te fontos szerepétől egyszerre akar­ják megfosztani, sarokba szorítják. Itt fontos szerepe van az okosságnak és megértésnek. Ha ez nincs, a hosz- szas semmibevevés tétlenségre kény­szeríti. Közömbössé válik mindennel szemben, vagy erőszakkal akarja ke­resztülvinni az akaratát. Az elfojtott érzelmek utat akarnak törni és saj­nos néha nem a legegészségesebb for mában. Ilyenkor orvost hívnak, ki a 69 éves emberről megállapítja, hogy ez az öregkor. Mintha ő azt nem hal­lotta volna már 45 éves korában a munkában, a baráttól, mindenkitől; Vagy 50-60 éves korban, amikor a gyermekek már felnőttek és őrá már nincs szükség. S ha nem elég okos, hogy valamilyen módon változtasson a sorsán, akkor már visszaesik élete céltalan lesz, s részletekben hal meg, vagy a rendetlen életkörülmények ki­zökkentik egyensúlyából, és az orvos segítségével egy bizonyos helyre ke­rül, ami látszólag az egyetlen megol­dás. De a valóságban az életkörülmé­nyek helyes utón való kezelése szebb és méltóbb megoldást jelentett vol­na. A közelmúlt embereinek nagyobb elismerést kellene kapniok, mint elő­deiknek. Ezek már magukkal hozták a haladás csiráit, a tudást, amiket az elmúlt évek tanulságai alapján szereztek. Ha a mai generáció haladna a kor­ral, a jövő anyáinak, nagyanyáinak, nem lesz gondja, s ha egyesek úgy látják jónak, hogy egy otthonba menjenek, akkor azt is nyugodtan megtehetik. De remélem, hogy jobb megoldást fognak találni. és a legteljesebb gyógyulást. Oly embe­rekre, mint őrá, nagy szüksége van áz amerikai magyarságnak. HUGO ERNST meghalt CINCINNATI. — Hugo Ernst, az AFL szállodai és éttermi munkások országos szakszervezetének közbecsülésben álló elnöke 78 éves korában meghalt julius 22-én, múlt hét csütörtökén. Kilenc nappal előbb szívrohamot kapott. 50 évig volt a szakszervezetének tagja. En­nek a szervezetnek 400,000 tagja van. Ez a negyedik legnagyobb AFL szakszer­vezet. 1939-ben választották Ernst pénz­táros-titkárnak, majd mint elnök, ki­lenc évig állt a szervezet élén. Varas- don, Horvátországban született, egy fa­lusi rabbi fia volt. 26 éves korában, 1901-ben jött az USA.ba. Küzdelmes élete volt. Liberális elveivel mindhalálig kiváló helyzete volt az amerikai mun­kásmozgalomban, ahol az utóbbi évek politikai nyomása alatt egyre kevesebb liberális szó hangzik el. SZÉNÁSY (HAYES) JOE Szomorú tragédia érte az Elsinore, Californiában közszeretetben és tisz­teletben élő' Szénásy-családot, ami­kor ifjabbik fiuk, Joe 24 éves korá­ban repülőszerencsétlenségben ször­nyet halt. Joe a tengerész (Navy Air Force) repülőcsoportban, mint hadnagy teljesített szolgálatot. Ju­lius 1-én négy jet-géppel felszálltak gyakorlatozni. És ahogy 18,000 láb magasságban 500 mérföld gyorsa­sággal gyakorlatoztak, Joe gépje egy másikkal összeütközött és mindkét gép leesett. A másik gép vezetőjének sikerült szerencsésen kiugrani és ejtőernyő­vel megmenekült. Joe gépje azonban vele együtt lezuhant egy tengeröböl­be, Oaklandtól 20 mérföldnyire. Holt­testét csak napok múlva találták meg. Végre tetemét kilenc nap múl­va zárt koporsóban egy volt bajtár­sa kíséretében hazaszállították. Teme tése julius 12-én történ Elsinoreban, a parancsnokság ajánlatára csak szükkörü keretek között. Megrendítő volt látni a szülők szenvedését ez idő alatt, akik julius 4-re várták haza szabadságra és na­pokig próbáltak reménykedni, hogy hátha valami csoda következtében mégis csak életben maradt. Azonban mindhiába, bele kell nyugodni a megváltoztathatatlan valóságba. Szénásyék Ips angelesi és környéki barátai és ismerősei a hir hallatára a legőszintébb együttérzésükkel osz­toztak mélységes fájdalmukban és ezt Szénásyék a gyászos órákban mély megrendüléssel méltányoltak. Tudósitó RATYIS GYÖRGY Mot jutott tudomásunkra, hogy ré­gi. hűséges olvasónk, a clevelandi Ratyis György, még 1953 december 28-án elköltözött az élők sorából. Ez­úton küldjük legőszintébb részvétün­ket özvegyének és családjának. SCHEFFER BORBÁLA A chicagói Magyar Amerikai Kultur Kör tagsága fájó szívvel jelenti, hogy női osztályának egyik agilis tagját: Scheffer Borbálát több hónapi beteges­kedés után, életének 56-ik évében, julius 23-án elragadta a kegyetlen halál. Te­metése julius 26-án ment végbe. Nugodjék békében! § j Emlékét megőrizzük! ^ . Kérelem olvasóinkhoz Kozma Lajos, az amerikai magyar munkássajtó régi hü barátja beteg és a newyorki Bellevue kórházban van kezelés alatt. Betegsége olyan természetű, hogy véradásra van szükség. Akik hajlandók és képesek vért adni szíveskedjenek a Bellevue kórházban jelentkezni. 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents