Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-08-05 / 30. szám

Olvasóink Írják... Milwaukee, Wis. Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel tudatom, hogy piknikünk kitünően sikerült, Bednyák György- né farmján, megszokott helyünkön, julius 25-én. Milwaukee és környéki lapbarátok igazán kitettek magukért, szép szám­mal eljöttek, úgy, hogy a töltött­csirke, meg a sok fánk kevésnek bi­zonyult. Hálás köszönet mindazok­nak, akik eljöttek és hozzájárultak a sikerhez, azoknak is, akik elküldték hozzájárulásukat, noha nem birtak megjelenni, fontos okból. Külön köszönet Bednyák mamánk­nak a helyért is meg a sok finom fánkért. Szegényke könnyes szemmel! mondta, mikor ki akartuk neki a sok sok tojást, tejet és a fánkhoz használt anyagokat fizetni, hogy “hiszen ez a mi lapunknak lesz, amit a papa úgy szeretett, meg én is sze­retek.” Ttt küldjük a tiszta hasznot, 100 dollárt, csekkben, ebből 80-at a mi kvótánkra és 20-at a bevándoroltak védelmére. Ha későn is, ue azért meg lett a kvóta, amit Ígértünk. Reméljük a többi városok is tfogják követni pél­dánkat. Tudósi tó (Szerk. üzenete. — Itt kívánjuk megjegyezni, hogy Bednyák mamánk aki nemrég vesztette el szeretett fér­jét, hü munkástársunkat, maga is nagy betegen feküdt a kórházban nemrégen. Kétszeres örömmel vesz- szük tudomásul tehát, hogy ha még nem is teljesen egészséges, de a ja­vulás utján van. Lapunk minden munkatársa szive mélyéből kívánja, hogy Bednyák mamánk minél előbb visszanyerje teljesen egészségét.) Élve látta Jókait Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon megörültem a Magyar Szó julius 22-én megjelent számában közölt Jókai , Mór méltatása cirnü gyönyörű cikknek. Gyermekkorom egyik élményét juttatta az eszembe. Még iskolába jártam és egyedüli él­vezetem Jókai könyveinek olvasása volt. 1894-ben Pestre kerültem, hogy szakmát tanuljak és a véletlen úgy hozta, hogy a Gyár-utcában laktam, mely közel volt a Molnár-utcához, ahol a Stefánia Fehér kereszt Egyesü­let volt. Egy napon hire ment, hogy ■ott nagy ünnepély lesz, ahol Jókai is megjelenik. Gondoltam, látni akarom ezt az embert, aki müveivel olyan sok mil­liónak szerzett élvezetet. Nyár volt, s én zuhogó esőben álltam két óra hosszat, amig a megjelent vendégek kezdtek kifelé jönni. Végre meglát­tam Jókait, amint Stefániát karján vezetve, teljes diszmagyarban né­gyes fogatba szállt. Akkor még job­ban nézett ki, mint ahogy a most megjelent képen. Azután a Milleniu- mi-kiállitáson, 1896-ban ismét lát­tam, mert ő mindenütt megjelent. Steiner Emma .................. Miért zaklatják a kisf armereket ? Tisztelt Szerkesztőség! 1 Nagyon meg vagyunk elégedve a lappal, melyért itt küldjük a járulé­kot, hogy jöjjön továbbra is. ' Most pedig megírok valamit, ami velem történt. A gyerekek a házhoz hoztak 4 fiatal racoont, melyeket nagyon megszerettünk, etettük, és még én, öreg ember létemre is dédel­gettem őket. A vadállatok szelídek lettek. Hire szaladt ennek a vidéken és mindenki ment racoont fogni, mind szelídítő akart lenni. Azután kijött a game warden, törvényre kellett menni és 20 dollárt fizetni mindegyikért. Azóta három törvé­nyen voltam. Látom az újságban, hogy akinek valami baja van a tör­vénnyel, az menjen ügyvédhez, aki megvédi. Köszönöm az ilyen védel­met, aki csak pénzért hallgatja meg az embert, s nem akkor kell fizetni, amikor megnyeri az ügyet. Mikor megtudta, hogy mi a baj, akkor kér­di, hogy mennyi a pénze, s mikor megtudja, hogy mennyi, azt mondja, hogy kevés, de azért adja ide. Az én gyerekeim is odaadták, pedig az ügyvédnek a kisujját sem kellett megmozdítani, s nála nélkül kellett az ügyet elintézni. Hát kérdem önöktől, mire való az ügyvéd, hogy a népet becsapja, vagy megvédje? Ha minden ügyvéd igy védelmez embereket, akkor a bűnös J jól jár! Kérem adjanak helyett új­ságjukban ennek, hadd lássák, hogy | az itteni farmernek nem szabad a ] saját farmján született állatot szeli-j diteni. Pedig úgy kapaszkodtak rám,: amikor jól tartottam őket, mintha csak köszönték volna jótettemet. — Ezeknek több eszük van, mint sok embernek, dehát vadállatnak tilos szelíddé lenni. Törvényhozóink is ta­nulhatnának az állatoktól, hogy mi­lyen fontos a szabadság! öreg newjerseyi farmer Felújítani a Fenntartó Gárdát Az Országos Lapbizottsághoz Tisztelt Munkástársak! Ötven esztendei próbálkozás után a lapfenntartás még mindig nincs szilárd alapokra helyezve. Vélemé­nyem szerint az egyik leghelyesebb megoldás a Fenntartó Gárda intéz­ménye volt, illetve lett volna, ha a szerkesztőség következetes lett vol­na és emlékeztetné mindazokat, akik beálltak a gárdába, hogy ígéretüket tartsák be. A lapból tudom, hogy százan je­lentkeztek, de a kimutatásból azt lá­tom, hogy ezek közül alig egy vagy két tucat küldi be rendszeresen a havi hozzájárulását. Sajnos a leg­jobbjaink ezek között, mint a ham- mondi Nagy András, már itthagy­nak bennünket. Azt javasolom, hogy a konferencia szólitsa fel ismét az egész olvasótá­bort, hogy álljanak be a fenntartó­gárdába, havi 1, 2, 5 vagy 10 dollár­LAPUNKÉRT ! 1 Ordentlich E. Torma J. emlékére $10 | Gyimothy S. $3 — Komlós A. $1 Galle Albert $5 — Török M. $2 Los Angelesi Női Kör (julius) $20 Los Angelesi Munkás Otthon $15 Vajda Nick $3 — Rinyu M. $2 Medgyesy Károly $10 — Mrs. J, Pocs S3 Vigh L. $7 — Győrfy S. $2 Fodor Ä. $20 — Boldis M. $20 Toltos F. $2 — Zavar F. $3 Parry J. $3. Kusley Veronika $5— Matilda Kusley Dufva 5 dollár John Albert (Wlach által) $3 John J. Sotak iBaross általi $1 Nagy Sándor 1 dollár Milwaukee piknikből kvótájukra $80 Nikóék $3 — Berna József $3 Petrás Andrew, F. G. $3 Németh Anna, id. Nagy András emlé­kére $10 Hammondi Fenntartó Gárda augusz­tus hóra: Nagy András $2 — Gyurkó József $2 Papp Péter $1 — Simon István $1 Soós Imre $1 — Szász Sándor $1 Préda János $1 — Dobay János $1 Egy jóbarát $1 — Egy olvasó $1 Kish Gábor $1 — Anna Németh $1 Egry István $1 — 2. Számú olvasó $1 Elizabeth Kochlács $1 Serena Kornstein $3 — Lapbarát $8 Németh és neje $3 — John Nagy FG $2 M. Bors $1 — S. Gavura $2 Stephen Steh $5 Scheffer Borbála tiszteletére koszorú- megváltás, Chicago $16 IN MEMÓRIÁM Ligeti Gyula, New York. Meghalt 1952 augusztus 10-én. Csikós Dezső, 1952 augusztus 9-én el­hunyt Barberton, Ohio-ban. Magyarországi levél Közérdekű mivoltára való tekin­tettel alant közöljük egy óhaza levél egy részét, melyet egy newjerseyi olvasónk küldött be: “Kedves Néném! Nálunk, a népi demokrácia orszá­gában, óriási változások meritek vég­be. Ma már nemcsak a kiváltságosak gyermekei mehetnek tiszti iskolába, hanem a munkásosztály gyermekei, azok, akik erre rátermettek. Nem úgy, mint a Horthy tisztikara, ott mindegy volt. Ha valamelyik magas- rangú tisztviselőnek a fia katona­tiszt akart lenni, akkor minden to­vábbi nélkül az is lett belőle, akár volt esze hozzá, akár nem. Ma ná­lunk ez gyökeresen megváltozott, mint levelem elején is említettem, a munkásosztály és a dolgozó paraszt­ság legjobbjait viszik erre a pályá-1 ra és minden más helyre. Tudatom, hogy mindnyájan jól va­gyunk, melyet nénémnek is szívből kívánunk. Most költöztünk az uj la­kásba. nagyon szép, két nagy szoba, előszoba, V. C., spájz-kamra, konyha, fürdőszoba. Hatalmas nagy lakás, rövid időn belül minden munkásnak ilyen lakása lesz nálunk Magyaror­szágon, mint nekem van. Én is a népi demokráciának köszönhetem, hogy ilyen lakásban lakom. Öleljük, csókoljuk. ral, ki mennyit tud. És attól kezdve a szerkesztőség minden hónapban pontosan emlékeztesse a tagokat vál­lalt kötelezettségük teljesítésére. — Mert, ahogy mondják, néma gyerek­nek anyja se érti a szavát. Tisztelettel, Frank Kiss KERESTETÉSEK Óhazai hozzátartozók keresik alabbi amerikai rokonaikat a Magyarok Világ­szövetsége utján (Budapest 62 P.O.B. 292) mely a leveleket közvetíti az érdeklődőkhöz HEGEDŰS András, volt hédei vári lakos, töbi évtizede él Selbey, S. Dakota-ban. MRS. P. COPOBIANCO, szül. Liebich Teréz, anyja Novotny Erzsébet, buda­pesti születésű, kivándorolt 1944-ben, — utolsó ismert cime: 226 Anne Avenue, Waterbury, Conn. I-IUDÁK IRMA, anyja Szurek Mariska, Szlovákiából \yjtndorolt ki 1930 év táján. FARSANG MÁTÉ, 1913-ban vándorolt ki Amerikába, rokonsága Babocsán él. Farmja volt: Sunfield, Mich.-bem GOLD IRÉN, apja Goid Vilmos, Nagy- dóm, Veszprém megyében született, 65 év körüli. Utolsó ismert cime: 955 Fifth Ave. Apt. 9B. New York, N. Y. • MRS. ANNA STELBACK, szül. Kos­osak Mária, Abaujszántón született, 70 év körüli, 1910-ben vándorolt ki Ameri­kába. Utolsó ismert cime: 39 St. Marks Place, New York, N. Y. DR. DÖMÖK OLINA, Mrs. Elmer Scott, anyja Bolyó Ilona, Dunavecsén született. Utolsó ismert cime: Dr. I. D. Seott, State Hospital, Miliedgeville, Ga. MRS. MALVIN PETŐ, szül. Gold Mal­vin, született Kajáron, Veszprém me­gyében, 67 éves, utolsó ismert cime: 742 East 6th Street, New York, N. Y. DULKA JÁNOS cserépkályhás mester, leánya Dulka Berta, utolsó cime: Chi­cago, 111. volt. BÁRÁNY GYÖRGYÖT, anyja Takács Mária, Nagyszöllősön született, kertész, 1920-ban vándorolt ki New Yorkba. — Utolsó ismert cime: 14 E. 7th Street, New York, N. Y. BÁRÁNY LÁSZLÓT. anyja Takács Mária, Nagyszöllősön született, 1908-ban vándorolt ki Amerikába. Utolsó ismert cime 29 Mercur St.. St. Poll Ridge, Pa. volt. ARMAND WHITMAN, anyja Löwy Jo- sefin, Tiszafüreden 1900-ban született, 1928-ban vándox-olt ki Amerikába. Utolsó ismert cime Hotel Grossman, Lakewood, New Jersey. DR. VÁRKONYI orvost Cincinnatiból keresik magyarországi rokonai. BENCSICS JÓZSEFNÉT, sz. Márkusz Josefina, született Rumaszrin-ban 1883- ban, 1920-ban vándorolt ki Cleveland, Ohio-ba. Gyermeke Matia Bencsics. MRS. MARY GÁSPÁR közölje Béres András címét. Mrs. Gáspár cime: Rose­mead, California. SZERKESZTŐI ÜZENET OHIOI OLVASÓ. — Nem tudjuk elég­gé nyomatékosan ajánlani önnek, hogy óhazai hozzátartozóit csakis a szabályok és törvények szigorú betartásával igye­kezzen az Egyesült Államokba behozni. Első teendője legyen az illető állam washingtoni követségéhez fordulni fel­világosításért. Ott megmondják majd Önnek, illetve megírják, hogy milyen okiratokra van szüksége a kihozatallal kapcsolatban. Ismételjük! Ne hallgas­son azokra, akik a törvényes eljárás megkerülését ajánlják önnek. FELHÍVÁS! Az augusztus 8-án Bound Brookon tartandó Lehigh Völgyi Népünnepélyre felkérjük asszonyainkat, hogy legyenek szívesek és hozzanak minél több finom házilag készített süteményeket.................... . .Előre is köszöni fáradozásaikat a .. Rendezőség A tüdőrákról .. (Az alanti levél késői közlé­séért a levélíró elnézését kér­jük.) Gencsi Margit múltkori Írásához az a megjegyzésem, hogy fölösleges afölött tépe- fődnünk, hogy mit igyunk, ■ Mvét-vagy teát, mind a ket­tő egyformán méreg. Be ha már ártalmas fogyasztási cik-1 kék fölött töprengünk, úgy j gondolkozzunk a cigarettázás' fölött amely sokkalta többe kerül, mint a kávé és tea együttvéve hetenkint s egye­düli tulajdonsága rabolni, s gyilkolni munkásembereketJ Szokjunk le mind a három-j ró!, egyik sem táplálék. i A sajtó közölte a jelenté­seket tudosók megállapításá­ról, hogy a tüdőrák megbete­gedés az utóbbi 30 évben 385 százalékkal emelkedett fér­fiaknál, mig nőknél csak 68 százalékkal. Ez azért van. mert a nők csak később kezd­tek rászokni a dohányzásra. A konferencián, amelyen á tüdőrák terjedéséről számolt be Dr. Hilleboe N. Y. State egészségügyi biztos, bejelen­tették, hogy ha a tüdőrák továbbra is igy fog terjedni, akkor tiz év múlva ez lesz a legtöb halálesetet okozó be­tegség Amerikában! Hiüeboc kijelentette, hogy a teljes ta­nulmányozás után semmi két­ség sem marad fenn, hogy a cigaretta nagyban előmozdít­ja s befolyásolva a tüdőrák betegségét. L. Hoffman (U.I. Remélem, hogy a Ma­gyar Szó olvasói e cikk olva­sása után védeni fogják egészségüket, s a cigarettás pénzt a Magyar Szó védelmé­re- fogják fordítani.) L. H.-U_______

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents